A norvég fintech Auka körkérdése szerint a magyar bankok mégis nyugodtak – Daniel Döderlein: most még van esély a mobilfizetési piac vezető szerepének megszerzésére

A magyar bankárok egynegyede komolyan aggódik, hogy a tech-óriások letarolhatják a mobilfizetési piacot, és egyharmaduk szerint kártyafizetési bevételeik a piacot megnyitó PSD2 pénzforgalmi irányelv bevezetése miatt csökkenni fognak. Ám ennek ellenére háromnegyedük úgy véli, saját bankjának nem kell alkalmazkodnia vagy változtatni. Ez derült ki a világ a világ egyik leggyorsabban fejlődő fintech cége, a norvég Auka által elvégzett kutatásból, amelyet a cég alapítója, Daniel Döderlein mutatott be a budapesti norvég nagykövetség keddi rendezvényén.

Döderlein szerint a probléma magva abban rejlik, hogy noha a bankok értik, hogy a fogyasztók szeretik az új típusú mobilfizetési megoldásokat, a kérdést többnyire azzal intézik el, hogy viszonylag sokat fektetnek az NFC (near-field-communication, közeli rádiófrekvenciás kommunikáció) technológiát kihasználó megoldásokba és appokba. Az újszerű fintech megoldások norvég úttörője szerint azonban itt jóval többről van szó: a skandináv és a kínai piac példája jól mutatja, hogy azok a megoldások lesznek igazán népszerűek, amelyek jóval többet nyújtanak annál, minthogy ezentúl a kártya helyett egy telefonnal fizetünk.

2017-ben a magyar piacon az érintés nélküli fizetés vette át a hagyományos bankkártyás fizetés helyét, és használati aránya folyamatosan emelkedik. „A probléma az, hogy ezek a megoldások sem a fogyasztók, sem a kereskedők problémáira nem nyújtanak megoldást. Egy applikációt létrehozni a vásárló bankkártyájához vagy hitelkártyájához, hogy aztán a telefonját használja kártya helyett… ez pontosan mire is jó? Nem nyújt semmivel sem többet, mint az eddigi megoldások, nem kínál semmilyen új funkciót, adatrögzítési lehetőséget, hűségprogramokat, harmadik fél eszköze nélküli fizetést” – hívta fel a figyelmet Döderlein a rendezvényen.

A jövő azoké a rendszerekék lehet, amelyek a – skandináv banki megoldások: a Vipps, a Swish és a MobilePay vagy a kínai Alipay és WeChatPay mintájára – bankfüggetlen platformokon teszik lehetővé, hogy a fogyasztók utaljanak, használják kártyáikat vagy egyéb módon fizessenek. Külső szereplők belépésétől Európában még nem kell félni: a kontinens bankjai jó egy évig még védett pozícióban vannak, mivel a banki szabványos hozzáférések (API) megosztása, vagyis az ügyfélszámlákhoz vezető út nélkül semmilyen bankszektoron kívüli szereplő nem verhet igazán gyökeret a mobilfizetési piacon.

„A bankoknak választaniuk kell: vagy maguk válnak technológiai cégekké, ha rendelkeznek a megfelelő kompetenciával, vagy keresnek egy megfelelő partnert maguknak” – hangsúlyozta Döderlein.

Döderlein szerint az kínál igazi lehetőséget a magyar pénzintézeteknek, hogy PSD2 pénzforgalmi irányelvhez kapcsolódó technológiai ajánlások (RTS) hatálya 2019 szeptemberében lejár, addig azonban itt a lehetőség kínálnak a bankok számára, hogy regionális mobilfizetési megoldások kidolgozásával és beindításával ők legyenek a mobilfizetési piac nyertesei.

„A bankok oldalán van az időtényező, az tech-óriásokkal szemben meglévő nagyobb ügyfélbizalom és a hatalmas, átfogó pénzforgalmi know-how” – szögezte le a norvég szakember.