A 2022–2023-as sokkhatásokat követően 2024 törékeny fellendülést hozott: az infláció jelentősen csökkent – átlagosan 10 százalékról 3 százalékra egy éven belül –, a gazdasági növekedés mégis mérsékelt és egyenetlen maradt, átlagosan 2 százalékos ütemmel. A régió vállalati vezetői agilis válaszokat adtak, stratégiáikat úgy alakították, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is fenntartsák a lendületet. 2024-ben a közép- és kelet-európai régió gazdasági kilábalását az infláció éles csökkenése és a monetáris politika fokozatos lazítása határozta meg, némi enyhülést hozva az elmúlt évek magas kamatkörnyezetét követően. Miközben a GDP-növekedés átlagosan a 2 százalékos szint körül stabilizálódott, a régió ötszáz legnagyobb vállalatának összesített árbevétele 3,7 százalékkal csökkent, elsősorban a petrolkémiai szektor visszaesése miatt. Ennek ellenére az érintett cégek átlagos árbevétele 3,1 százalékkal nőtt, jelezve, hogy a Top 500 listára történő bekerülés küszöbértéke is magasabb lett. A pozitív trend ellenére a profitabilitás nyomás alá került. A nettó nyereséghányad 4 százalékról 3,2 százalékra csökkent, mivel a növekvő munkabérköltségek és a magasabb finanszírozási kiadások rontották a vállalati eredményeket. A lakosság fogyasztásának erősödése és az EU-s támogatások hulláma kedvező hatást gyakorolt, ugyanakkor a külső kihívások – különösen Németország tartós stagnálása és a globális kereskedelmi feszültségek fokozódása – továbbra is bizonytalanságot jelentenek – derül ki a Coface hitelbiztosító CEE Top 500 című átfogó elemzéséből, amely a tavalyi régiós gazdasági trendeket mutatja be és felsorolja a térség ötszáz legjelentősebb vállalatát is.

Blokkoló hatás Magyarországon

Ficsor Dezső, a Coface elemzője a magyarországi helyzetről azt mondta: “Az ipari termelés gyengélkedése Magyarországon több tényező együttes negatív hatásának volt köszönhető 2024-ben. A lakossági fogyasztást az infláció okozta magas kamatlábak blokkolták, a GDP szempontjából szignifikáns építőipar továbbra sem tudott jelentősen elmozdulni a mélypontról. Ugyan az energiaárak konszolidálódtak, azonban az EU-ban és különösen Magyarországon kevésbé versenyképesek, mint más régiókban.”
A szakember szerint az EU orosz energiáról való leválási törekvése szintén nem vetít előre jövőbeni enyhülést. Több ipari szektorban a kereslet még 2025 első félévében is régóta nem látott alacsony szinten volt, miközben a termékek előállítási költsége magas maradt, így az értékesítésből elérhető haszonkulcs nem fedezte az állandó működési költségeket. Véleménye szerint, a 2024-es év gyengélkedő piacok mellett, inkább a költségek lehetőség szerinti lefaragásáról szólt.

Lengyel fölény az “ötszázak” között

Lengyelország továbbra is a közép-kelet-európai régió gazdasági motorja, 178 vállalattal szerepel a Top 500 rangsorban, több mint 1,2 millió munkavállalóval. Ugyanakkor részesedése enyhén csökkent, és az árbevétel-növekedés stagnált, ami a zloty erősödésének és a munkaerőhiánynak tudható be. A listára 71 céget delegáló Csehország növelte jelenlétét a rangsorban, amit a belföldi kereslet élénkülése és a monetáris enyhítés korai megkezdése segített elő.

Összesen 61 magyar cég kapott helyet a listán, amelyek több mint 305 ezer embernek adnak munkát. Összesített árbevételük majdnem 132 milliárd eurót tett ki, a nettó profitjuk pedig több mint 4,4 milliárd euróra rúgott.

Románia – bár a régió második legnagyobb gazdasága – továbbra is alulreprezentált az ötszázas rangsorban 56 vállalattal, elsősorban strukturális problémák és kihívások miatt.

Régiós és magyar óriások

A 2024-es rangsor a stabilitás és a változás együttes jelenlétét mutatja. Az Orlen ismét megőrizte vezető pozícióját, piaci dominanciáját a bevételcsökkenés ellenére is megőrizve.

A cseh Škoda Auto A.S. megtartotta második helyét, árbevételét és nyereségét is növelve, miközben az európai autóipar jelentős kihívásokkal szembesült. A friss listán a Jeronimo Martins Polska, Lengyelország legnagyobb üzletláncának üzemeltetője lett a harmadik. Ez azt jelenti, hogy megelőzte az egy évvel még korábban harmadik helyen lévő magyar olajcéget, a Molt, amely most a negyedik lett. Ez a változás egyrészt az olaj és petrolkémiai ipar korábbi kiemelkedő éveit követő normalizálódást, másrészt a kiskereskedelmi szektor dinamizmusát tükrözi. A legnagyobb előrelépést a lengyel Lidl érte el, az előző listán még 14. helyen állt, míg az új rangsorban már a 9. pozíciót szerezte meg. A tíz legnagyobb régiós cég közé tartozik a magyar vállalatok közül az MVM, amely a nyolcadik, valamint a tizedik helyet megszerző Audi Hungaria.

A magyar listát ez a három cég vezeti, de a tízben szerepel még például a Robert Bosch Kft., a kecskeméti gyárat működtető Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Szerencsejáték Zrt., az Országos Dohányboltellátó Kft., valamint a Lidl Magyarország, amely egy évvel korábban még nem volt benne a tízes elitligában.

Ipari dominancia stagnáló környezetben

A különböző ágazatok teljesítményét értékelve a Coface szakemberei közöték, a rangsor árnyalt képet fest. Az ipari szektor – különösen az ásványi anyagok, vegyipar, kőolaj, műanyag és gyógyszeripar, valamint az autóipar és szállítás – továbbra is domináns, ugyanakkor külső nyomás és strukturális függőségek miatt stagnálás jellemző rájuk.

Ezzel szemben a vegyes termékkörű kereskedelmi szektor a növekedés motorjává vált, amit a lakossági fogyasztás élénkülése és a bérek által vezérelt vásárlóerő-növekedés támogatott. Az ICT és elektromos berendezések szektora kettős pályát mutatott: míg a digitális szolgáltatások jól teljesítettek, a gyártási szegmens lemaradt. A közművek és közszolgáltatások visszaesést mutattak, ahogy az energiapiacok a válság után stabilizálódtak. Az agrár-élelmiszeripar stabil maradt, amit a tartós kereslet és az EU támogatása segített. A fémipari szereplők globális árzuhanással és az EU szigorodó klímaszabályozásával szembesültek. Ezek az eltérő trendek a régió ipari függőségtől a fogyasztás- és innovációvezérelt növekedés felé történő átmenetét jelzik, kiemelve a stratégiai diverzifikáció és a célzott szakpolitikai támogatás szükségességét.

Bizonytalanság jellemzi a jövőt

Bár a régió kilátásai óvatosan optimistának tekinthetőek, ugyanakkor továbbra is bizonytalanság övezi őket.

Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának regionális közgazdásza szerint: „A GDP-növekedés várhatóan mérsékelt ütemben folytatódik, amit a belföldi fogyasztás és az EU által finanszírozott beruházások hajtanak, miközben a monetáris enyhítés további támogatást nyújt. Ugyanakkor Németország – a régió kulcsfontosságú kereskedelmi partnerének – tartós gyengesége és a globális kereskedelmi zavarok lehetősége késleltetheti vagy akár meg is hiúsíthatja a kilábalást.”

Jaroslaw Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója kiemelte: „A Coface CEE Top 500 rangsor rávilágít a régió legnagyobb vállalatainak rugalmasságára és ellenállóképességére. Bár a kihívások továbbra is fennállnak, a régió vállalati éllovasai új növekedési hajtóerőket keresnek, és aktívan alakítják a gazdasági jövőt. Ahogy a régió a fogyasztásvezérelt és innovációközpontú növekedés felé halad, a digitalizációba, zöld technológiákba és munkaerő-fejlesztésbe történő stratégiai beruházások kulcsfontosságúak lesznek a lendület fenntartásához és a globális bizonytalanság közepette való eligazodáshoz.”

„Magyarországon 2025-ben elmaradt a mindenki által várt élénkülés, a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás tudta némileg ellensúlyozni és javítani a termelés és a fogyasztási mutatókat. A fentebb említett autóipari dominanciának köszönhetően, a frissen átadott nagy beruházások az idei évi GDP bővülésben bár már valószínűleg nem töltenek be szignifikáns szerepet, de lendületet adhatnak a jövő évi 2-3 százalék közötti GDP-bővülést valószínűsítő várakozásoknak.” – mondta el Ficsor Dezső, a Coface magyarországi elemzője.

Az elemzésről

A Coface CEE Top 500 rangsor 17. kiadása átfogó képet nyújt arról, hogyan navigálnak Közép- és Kelet-Európa legnagyobb vállalatai egy összetett és folyamatosan változó gazdasági környezetben. A Coface által évente publikált CEE Top 500 tanulmány egyedülálló betekintést nyújt ezekbe a folyamatokba: a régió 500 legnagyobb vállalatát rangsorolja árbevétel alapján, és további mutatókat is elemez, mint például a foglalkoztatotti létszám, az üzleti környezet, az ágazati megoszlás, valamint a Coface hitelkockázati értékelései. Az idei eredmények nem csupán teljesítményt tükröznek, hanem iránymutatást is adnak a régió jövőjét alakító gazdasági erők megértéséhez. Ezek eredményeként a Coface CEE Top 500 elemzés részletes betekintést nyújt az adatokba, trendekbe és történtekbe, amelyek a főbb számok mögött húzódnak. Mely vállalatok tekinthetők feltörekvő szereplőknek? Hogyan formálják át az ágazatok működésüket a jövő kihívásaihoz igazodva? Milyen tanulságokat vonhatnak le az európai és nemzetközi vállalkozások?

Olvassa el a teljes elemzést, és ismerje meg azokat az összefüggéseket, amelyek a régió gazdasági jövőjét formálják: https://www.coface.hu/hirek-es-publikaciok/cee-top-500-vallalati-rangsor-2025

Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a Terramar gyártása során ugyanazt a platformot használják, mint az Audi Q3 modellhez, így a beruházási költség csökken, a termelési szintet magasan tudják tartani. A Q3 és a Terramar gyártásán mintegy háromezren dolgoznak Győrben – tette hozzá.

Kiemelte: nem tervezik egyelőre más márkák modelljeinek gyártását, kapacitáskihasználtságuk a Q3 és a Terramar modellekkel közel száz százalékos, ugyanakkor a jövőt illetően megjegyezte, hogy minden változáshoz igazodnak.

Les Zoltán, az Audi Hungaria járműgyártásért felelős igazgatósági tagja azt mondta, hogy több mint két éve dolgoznak a Terramar integrációján a termelési rendszerbe, minden nagyobb leállást felhasználtak erre. A legnagyobb átalakítás a karosszériagyárban történt, ott szinte minden gyártócellában módosításokat hajtottak végre, de a lakkozóüzemben és a szereldében is komoly átépítési munkálatok zajlottak. A munkavállalókat képzésekkel és workshopokkal készítették fel a gyártásra. A Terramarból a többszáz előszériás jármű gyártása után a közeljövőben elindul a nagy darabszámú szériatermelés. A modell piacbevezetési darabszáma 3700 lesz, utána naponta mintegy háromszáz darabot gyártanak belőle.

Győrben a tervek szerint naponta 770 járművet gyártanak, ennek 60 százaléka Audi Q3 lesz, 40 százaléka pedig Cupra Terramar.
A Terramar öt különböző hajtáslánccal lesz elérhető három különböző technológiában, benzin, mild hibrid és az új generációs plug-in hibrid. A benzin és a mild hibrid motorok is Győrben készülnek – mondta Les Zoltán.

A Cupra közleménye szerint a Terramar egy sportos SUV, ami a márka növekedési útjának következő szakasza. A modell szállítása az idei év utolsó negyedévében kezdődik. A spanyol autómárkát 2010-ben alapították, és 2018-tól lett önálló márka. A vállalat 2018 óta több mint 650 ezer autót szállított le.

Wayne Griffiths, a Cupra vezérigazgatója szerint a Terramar tiszteleg a versenypálya előtt, ahol a márka megszületett. A modellt Barcelonában tervezték és fejlesztették.

Az Audi Hungaria Zrt. az Audi konszern tagja, az Audi és Volkswagen konszern központi motorszállítója. 2023-ban 1 660 425 motort és 171 775 járművet gyártott. Győrben közvetlenül több mint 12 ezer embert foglalkoztatnak, a szolgáltatókkal és a beszállítókkal együtt pedig közel 50 ezret.

Nyitókép: Bemutatják az Audi Hungaria győri gyárában hamarosan gyártásba kerülő Cupra Terramar modellt Barcelonában 2024. szeptember 3-án. Az új modellekből már készült néhány Győrben, a közeljövőben indul a szériagyártás, amelynek kapacitása napi mintegy háromszáz darab lesz. MTI/EPA-EFE/Marta Pérez

Az elmúlt tíz évben az autóiparban lezajlott digitalizációs fejlődés eredményeként a járművek szinte összes működési paraméterét elektronika irányítja, vezérli. A Magyar Telekom 5G Campus hálózatán történő adattovábbítás lehetőséget biztosít arra, hogy a gyártás utolsó fázisában – a gyárból történő kiszállítás előtt – a leghatékonyabban lehessen ellenőrizni az elkészült gépjárművek ezen elektronikai rendszereit. A pilotprojekt során a járművek működése közben keletkezett adatokat 5G-s adatátviteli rendszerrel továbbították az információt feldolgozó központi számítógépekre, így a teszteket követve gyorsan és hatékonyan lehetett megismeri a jármű működési paramétereit, kiszűrni az esetleges gyártásból eredő meghibásodásokat.

„Azt, hogy az 5G forradalmian megsokszorozza a mobilhálózatok adatforgalmát és soha nem látott sebességével gyakorlatilag nincs hálózati késés, eddig is tudtuk, azonban, ha az 5G-nek köszönhetően egy új szolgáltatás üzleti modellje a szemünk előtt valósul meg, azon talán még a szkeptikusok is elgondolkodnak. A mostani fejlesztéssel egy olyan, a Magyar Kormány által is támogatott ipari együttműködés jött létre – egy, közös érdekhez rendelve a szolgáltatót, a piaci felhasználót és a fejlesztési szakműhelyként funkcionáló egyetemet – amely példaértékű nemcsak hazánkban, de Európában is. A Technológiai és Ipari Minisztérium most és a jövőben is nyitott minden olyan technológiai újításra, amelyek ipari alkalmazása Magyarország fejlődését elősegíti” – mondta Solymár Károly Balázs, a Technológiai és Ipari Minisztérium helyettes államtitkára.

„A pilotprojekt egyik célja az volt, hogy a korábban használt wifi-kapcsolatot a Magyar Telekom által biztosított 5G Campus hálózattal váltsuk ki. Így már menet közben, a tesztpályán lehetőséget adott az adatok kinyerésére, míg a korábbi rendszerrel csak egy fix parkolóhelyen, vezetékek segítségével lehetett csatlakoztatni az autót az adatokat feldolgozó rendszerhez. A beépített szenzorhálózat segítségével a kötelező minőségi tesztelés nagymértékben gyorsítható és egyszerűsíthető” – nyilatkozta Sipos Tamás, a T-Systems Connectivty and Telco Services vezetője.

„A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja pilotprojektjeivel arra törekszik, hogy a tudományos eredmények minél hamarabb felhasználhatók legyenek a gazdaság számos területén. Ezért is örültünk annak, hogy az Audi Hungaria Zrt. ellenőrzési folyamatát tesztelhettük. Óriási gyártási rugalmasságot ad a kezünkbe, hogy az 5G kapcsolat segítségével a korábbinál jóval nagyobb területen, ráadásul már menet közben ki tudjuk nyerni az autók diagnosztikai adatait” – mondta Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

Fotó: Callum Hill/unsplash.com

A menedzsment és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) megállapodása értelmében valamennyi munkavállaló bére július 1-jei hatállyal megemelkedik 9 százalékkal, az emelés már az augusztusi fizetésekben megjelenik.

Az Audi Hungaria Zrt. mintegy 12 ezer embert foglalkoztat.

A béremelés az infláció növekedésével vált indokolttá, az autógyártó cég törekvése, hogy a bérek versenyképesek maradjanak – hangsúlyozta a sajtóosztály. Emlékeztettek arra, hogy a győri gyárnál érvényben van a 2020-ben kötött hároméves bérmegállapodás is, amely három év alatt 36 százalékos béremelést biztosít a dolgozóknak. A mostani emelés a 2022-ben esedékes bérfejlesztésen felül történik – jelezték.

A győri székhelyű Audi Hungaria Zrt. az Audi konszern tagja, az Audi és a Volkswagen konszern központi motorszállítója. Tavaly 1 620 767 motort gyártottak Győrben, emellett 171 015 autót készítettek.

Fotó: Remy Lovesy/unsplash.com

Az egyik épület 80 000 négyzetméteres tetőfelületén már valamennyi napelem a helyére került, ez több mint 20 000 egységet jelent. A projekt következő lépcsőjeként megkezdődött a másik 80 000 négyzetméternyi tetőfelület beépítése is.

A 36 000 napelemből álló, 12 megawatt beépített csúcsteljesítményű (MWp) naperőműpark az év végén kezdi meg működését, a jövőben évente több mint 9,5 GWh energiát fog termelni. Ez az energiamennyiség 5 000 háztartás éves energiaszükségletének felel meg. A megújuló forrásból megtermelt zöld áramnak köszönhetően mintegy 6 000 tonnával kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe.

Video a munkálatokról:

http://audiportal.hu/newseditorv2/dc/22/dc22b65c-130c-4e34-b24b-937a9daf0400.mp4