A hitelre történő értékesítés most is fontos eszköz a vállalatok közötti kereskedelemben, a B2B tranzakciók 46 százaléka hitelre történik. Az Atradius válaszadói azonban arról számoltak be, hogy a szállítók szigorúbb döntéseket hoznak a hiteligénylésekkor, mint tavaly. „A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy kisebb hitelt kapott a beszállítójától, mint tavaly, mert a szállítók igyekeznek elkerülni a kockázatos ügyleteket. Ezt igazolja az is, hogy kissé rövidültek a határidők a számlák kifizetésére. Tavaly 43 nap volt az átlagos határidő, az idén pedig már csak 41 nap, miközben a cégek az idén átlagosan 69 nap múlva kapták meg a számlájuk ellenértékét” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint az elmúlt egy évben a magyar cégek 55 százaléka fizetett időben a szállítójának, míg előzőleg ez az arány még 62 százalék volt. Az építőipari válaszadók átmeneti likviditási problémákkal indokolták a szektorban gyakori késve fizetéseket. A gépiparban a vevők csődje okozott problémás eseteket.

A felmérés szerint a magyar vállalatok 60 százaléka házon belül próbálta kezelni a vevők hitelezését és menedzselni a kockázatokat az elmúlt 1 évben. Az elemzők szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy épp a gépgyártásban nőtt a hitelkockázatok stratégiai kezelésének igénye, itt a cégek 44 százaléka döntött a hitelbiztosításról.

A régióban a magyar vállalatok a legpesszimistábbak  

A felmérés szerint a kiugró infláció és a magas energiaárak aggasztják a leginkább a magyar válaszadókat, az inflációs nyomás csökkenése ellenére is. „A vállalatok tartanak attól, hogy az infláció nyomán megnövekedett előállítási költségeiket nem tudják érvényesíteni az egyre árérzékenyebb piacon. Ezzel áll összefüggésben az eladások prognózisa is. A cégek 54 százaléka szerint nem nő majd, vagy esetleg romlik az eladások aránya. A jövedelmezőséget vizsgálva 74 százalék számít arra, hogy marad a tavalyi profitja, vagy esetleg csökken” – mondta Vanek Balázs.

A tanulmány szerint hasonlóképpen pesszimisták a vállalatok a vevők fizetési szokásaival kapcsolatban. A válaszadók fele nem vár javulást, 20 százalék pedig a helyzet romlásától tart. Az optimista cégek aránya 30 százalék.

A hitelkockázatok esetében az építőiparban nőtt a stratégiai kockázatkezelés iránti igény. A szektor vállalati azt mondták, a hitelbiztosítástól javuló cashflow-t és a számláik hamarabb történő kiegyenlítését várják. Ezek mellett fontos az is, hogy azt a készpénzt, amelyet a rossz hitelek kezelésére kellene elkülöníteniük, így a vállalkozásra tudják majd fordítani. A hitelek kezelésében nagyobb szerepet szánnak a faktoringnak is.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Az Atradius válaszadói szerint drámaian ronthatja a hazai gazdaság teljesítményét a világgazdaság lassulása, az energiaválság, a magas hazai infláció és az orosz-ukrán háború együttes hatása. A 200 hazai vállalat 40 százaléka azt tapasztalta, hogy nőtt a B2B számlák forgási sebessége (DSO), vagyis a vevőik később fizettek, mint egy évvel korábban. 2021-ben ez az arány 33 százalék volt.  „Ugyanez a tendencia figyelhető meg a bedőlt követeléseknél is, ráadásul itt a növekedés kiugró. Amíg két évvel ezelőtt a számlák 2,3 százalékát kellett leírni, ez tavaly 5 százalékra nőtt. Ez alapján sajnos indokolt a magyar vállalatok pesszimizmusa” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Nőtt a hitelre történő eladás

Az agrár- és élelmiszeriparban a válaszadók 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy több vevőnek nyújtott hitelt a vásárláshoz, mint 2021-ben. Akkor az ügyletek 42 százaléka történt hitelre, az idén pedig 47 százalék. A szállítók ezt azzal indokolták, hogy így új ügyfeleket tudtak szerezni, illetve meg tudták őrizni a régi klienseket a versenytársak nyomása ellenére.  Több vállalat a fizetési határidő meghosszabbítását is vállalta. Tavaly 43 nap volt a fizetési határidő a két ágazatban, ez öt nappal több a 2021-es adatnál.

A hitelre történő eladás előre tört a tartós fogyasztási cikkek esetében is (53-ról 61 százalékra.) Az ágazatban az átlag fizetési határidő 51-ről 49 napra csökkent.

Az acéliparban a vállalatok több mint fele (54 százalék) nem változtatott a hitelezési politikáján, 10 százalék viszont rövidebb időt adott az ügyfeleinek a számlák kifizetésére, mint 2021-ben. A fizetési határidő átlagosan 39 nap volt 2022-ben, szemben a 2021-es 35 nappal. Ezzel párhuzamosan a számlák forgási sebessége is nőtt az ágazatban, 47-ről 53 napra.

Likviditási problémák, cash flow-hatás, továbbtartozás

Az élelmiszeriparban a számlák 35 százalékát késve fizették ki a vevők 2022-ben, 6 százalékát pedig egyáltalán nem. A tartós fogyasztási cikkek esetében a késve fizetés aránya 33 százalék, a bedőlt követeléseké 5 százalék. Az acéliparban a vevők 31 százaléka fizette ki késve a szállítót, 4 százalék pedig egyáltalán nem fizetett.

A késedelmes fizetést főképp a vevők likviditási problémái okozták, de az Atradius országigazgatója figyelmeztet arra, hogy a valóság rosszabb lehet, mint amit az adatok mutatnak.  „Itt azt kell látni, hogy a válaszok között lehetséges volt megadni az adminisztratív okot és a kifizetés tudatos késleltetését is. Valószínű, hogy sok vállalat adminisztratív csúszása vagy tudatos késlekedése mögött valójában a likviditás kérdése áll” – mondta Vanek Balázs.

Az országigazgató hozzátette: a DSO növekedése (az élelmiszeriparban pl. 80 nap) aggasztja a gazdaság összes szereplőjét. Egyes válaszadók úgy próbálták erősíteni a saját készpénzforgalmukat, hogy kedvezményt adtak a vevőiknek korai kifizetés esetén. Jellemző technika volt az is, hogy a vállalatok a korábbinál több időt és pénzt áldoztak a számlák behajtására. A vizsgált szektorok mindegyikére igaz, hogy a cégek gyakran kénytelenek voltak késleltetni a saját beszállítóik kifizetését. A cash flow problémájának menedzselésére a felmérésben részt vevő vállalatok egyharmada hitelbiztosítást vett igénybe.

Mit várnak a magyar vállalatok 2023-tól?

Az Atradius felmérése szerint a 200 magyar válaszadó 46 százaléka arra számít, hogy az idén csökken majd a vállalata teljesítménye. 49 százalék úgy véli, hogy tovább nő a számlák forgási sebessége, mert nem javul majd a vevőik likviditása. A válaszadók közül azok csak a cégek nem tartanak a DSO romlásától, amelyeknek van hitelbiztosításuk.

Fotó: Jp Valery/unsplash.com

Óvatos optimizmus

A hitelbiztosító tanulmánya szerint az üzleti és fogyasztói bizalom idén kezd élénkülni, a koronavírus-járvány azonban továbbra is bizonytalanságot okoz. „A vállalatok az foglalkoztatja, hogy a Covid-19 korlátozások visszavonásával párhuzamosan a vállalkozásokat és a gazdaságot támogató költségvetési politikák is megszűnnek. Ez kockázatos időszak lesz a vállalkozások számára, ezért a fizetésképtelenségek számának emelkedésére számítunk.” – mondta Vanek Balázs, az Atradius hitelbiztosító országigazgatója.

Javult a fizetési fegyelem az élelmiszeriparban

A megkérdezett magyar élelmiszeripari vállalkozások 56 százaléka nem tapasztalt változást a késedelmes számlák kifizetésének átlagos idejében. 24 százalékuk javulást jelzett (ez több mint kétszerese az előző évinek), és csak 20 százalékuk számolt be romlásról (az előző évi 45 százalékhoz képest).

Az ágazat számláinak összértékének 35 százaléka késedelmes volt az idén, ami javulás a tavalyi 42 százalékhoz képest. A behajthatatlansági arány is javult, a tavalyi 9 százalékról az idén mindössze 3 százalékra csökkent.

Ahol a vállalkozások foglalkoztak a likviditáshiány elkerülésével, ott leggyakrabban a beszállítók kifizetését halasztották el. Ezt a válaszadók 30 százaléka jelezte.

Az ágazat cégeinek 56 százaléka az idén előre fizetéssel kérte a számlák kifizetését. A hitelt nyújtó vállalkozások késedelem esetén egyértelműen a visszatartást és a fizetési kockázatok házon belüli kezelését részesítették előnyben. 68 százalékuk döntött úgy, hogy a hitelkockázatot házon belül tartja, bár ez kevesebb, mint a tavalyi 76 százalék. A hitelbiztosítást választó vállalkozások aránya szintén csökkent az előző évhez képest (54 százalékról 41 százalékra).

A biztosítással nem rendelkező vállalkozások gyakrabban emlékeztették a késedelmes számlákra a vevőiket, mint korábban, illetve kedvezményeket ajánlottak a korai fizetésért. A nem biztosított vállalkozások 29 százaléka azonban arról számolt be, hogy megnövekedtek a hitelezési részlegük irányításával járó adminisztratív költségek.

Nem történt változás a tartós fogyasztási cikkek iparágban

A tartós fogyasztási cikkeket gyártó magyarországi vállalatok 37 százaléka tapasztalt fizetési késedelmet az elmúlt évben. Majdnem ugyanennyien (35 százalék) jelezték, hogy nem történt változás, 28 százalék pedig javulásról számolt be.

A B2B számlák összértékének 37 százaléka volt késedelmes ebben az évben, 61 százalékukat pedig időben kifizették. A behajthatatlan kintlévőségek aránya 2 százalék volt.

A cégek 38 százaléka azt nyilatkozta, hogy a számláik kifizetéséig gyakran felfüggesztették az áruszállítást, hogy csökkentsék a vevői hitelkockázat likviditásra gyakorolt hatását. A vállalkozások 25 százaléka több időt és erőforrást fordított a kifizetetlen számlák behajtására, és ugyanilyen arányban kérték a folyószámlahitelük meghosszabbítását.

Az iparág 90 százaléka az idén a vevői hitelkockázatot házon belül kezelte. Ezek a cégek kedvezményt ajánlottak a korai fizetésért, és a professzionális behajtó ügynökségeket bíztak meg a kintlévőségek behajtásával. A vállalatok arról is beszámoltak, hogy gyakran módosították a fizetési feltételeket, és ezt az üzleti tárgyalások egyik legfontosabb pontjának tekintik. A felmérésből kiderült, hogy ezeknél a vállalkozásoknál jelentősen nőttek a hitelkezeléssel kapcsolatos adminisztratív költségek.

Az ágazat cégeinek közel háromnegyede, 72 százaléka tervezi, hogy jövőre hitelbiztosítást köt.

Jelentős javulás az acél- és fémiparban

Az ágazat vállalatainak 35 százaléka szerint a tavalyinál tovább kellett várniuk a késedelmes számlák kifizetésére; ez csak fele a 2020-ban ugyanezt jelzők százalékos arányának. A vállalatok 25 százaléka azt mondta, hogy javult a számlák kifizetésének átfutási ideje az idén (tavaly nem tapasztaltak javulást).

Mindez jelentkezett a behajthatatlan adósságoknál is, ahol a 2020-as 7 százalékról 2 százalékra csökkent az arány. Az ágazatban idén a B2B számlák összértékének 31 százaléka maradt késedelmes (tavaly 45 százalék), és az ágazat likviditásának javulását jelzi.

Az acél- és fémiparban a vállalatok 72 százaléka idén házon belül kezelte a nemfizetési kockázatokat. Ez növekedés a tavalyi 55 százalékhoz képest. A cégek 63 százaléka kereskedelmi hitelbiztosítással védte a kintlévőségeit (tavaly 74 százalék).

Nőttek a behajtási költségek

„A felmérés egyértelműen megmutatta, hogy a biztosítással nem rendelkező vállalkozásoknál jelentősen nőttek a behajtási költségek. A bizonytalan gazdasági környezetben és a megnövekedett hitelkockázat által jellemzett időszakban a hitelbiztosítás biztonságot nyújt és közben költséghatékony is, ráadásul a növekedést is támogathatja” – mondta az országigazgató.

Jövőre növekedést várnak a vállalatok

Az Atradius által megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége 2022-re növekedést jósolt. A legtöbben úgy vélték, hogy az ügyfelek fizetési szokásai javulni fognak, és 35 százalékuk azt mondta, hogy továbbra is ugyanolyan gyakorisággal kínálnak majd halasztott fizetést, mint tavaly.

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint 1980 óta nem sújtotta ilyen válság a világgazdaságot. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint a járvány a világ összes országának gazdaságát érinti. – „Nem csak a fejlett országok sínylik meg a koronavírust, hanem a fejlődő piacok is. Kína lehet a Föld egyetlen országa, amelyik minimális növekedéssel zárja az idei évet” – mondta az országigazgató.

Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy Oroszországot épp a Szaúd-Arábiával vívott olajár-háború közepette érte el a járvány. Mivel az orosz gazdaság legfőbb bevételi forrása az olaj, az alacsony árak következtében akár 6,2 százalék is lehet a GDP visszaesése. Brazília későn reagált a Covid-19 megjelenésére, ezért a betegség ott terjed a legnagyobb ütemben, és ez 7,5 százalékos zuhanást okozhat 2020-ban. Mexikót az amerikai és kanadai importigények csökkenése sújtja, itt mínusz 5,2 százalék lehet a gazdaság idei teljesítménye. Az indiai gazdaság közel 6 százalékkal esik vissza, a török GDP mínusz 4,6 százalék lehet, míg a dél-afrikai 9,1 százalékkal zuhan.

A hitelbiztosító elemzése szerint ugyanakkor jövőre akár nagy növekedés is elképzelhető. – „Az optimista forgatókönyvünk alapja, hogy a jövő év elején meglesz a vakcina a vírus ellen. Ebben az esetben jövőre 6,5 százalékos globális GDP-növekedéssel kalkulálunk. Ha nem sikerül kifejleszteni az oltóanyagot, az idei adatokat várhatóan módosítanunk kell majd az év végén” – mondta az országigazgató.