Javultak a fizetési szokások a régióban

Az elemzés szerint Kelet-Európa jobban teljesített tavaly, a pandémia második évében a nyugat-európai vállalatok szerint a számláik 53 százalékát a határidő után egyenlítette ki a vevő. A kontinens nyugati felén jóval több adósságot kellett leírniuk a vállalatoknak (10 százalék).

A magyar cégek arról számoltak be, hogy tavaly a régiós átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkent a késve fizetett, hazai számlák aránya, 46 százalékról 34 százalékra. Így a vállalatok a térségben és Magyarországon is szívesen hiteleznek a vevőiknek.

„Ezt azzal magyarázták a felmérésben résztvevő cégek, hogy a B2B-hitelezéssel az eladásaikat akarják növelni, illetve új ügyfelek szerezni. Ugyanakkor tény, hogy megdrágultak a finanszírozási eszközök, így sok vállalat óvatosabban bánik a halasztott fizetéssel” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Hitelbiztosítás a követelések védelme érdekében

Az elemzés szerint tavaly a régióban a vállalatok 56 százaléka hitelbiztosítással védte a likviditását. Ez a megoldás Szlovákiában volt a legnépszerűbb, ahol a vállalatok 72 százaléka kötött hitelbiztosítást, a második helyen pedig Törökország állt 68 százalékkal. A legtöbb cég (66 százalék) a belső erőforrásaira támaszkodva menedzselte a halasztott fizetéses ügyleteit hazánkban is, és ideális esetben előre tartalékot képezett a hitelezési veszteségekre. 44 százalék számolt be arról, hogy a korábbinál többet kellett foglalkoznia a kintlévőségei behajtásával. A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy romlott a számlái forgási sebessége (DSO), vagyis lassabban jutott hozzá a pénzéhez, mint az előző évben.

A késedelmes eladásokat tekintve Törökország vezeti a listát 54 százalékkal, ahol a kkv-k (44 százalék), a gyártóipar (44 százalék) és a vegyipar (48 százalék) vállalatai hajlamosak a leginkább a késve fizetésre. Csehországban volt tavaly a legnagyobb a behajthatatlan követelések aránya (8 százalék), míg 2019-ben ez még csak 4 százalék volt.

A lejárt számlák 56 százalékát Szlovákiában lassabban sikerült behajtani, mint előzőleg, míg a romániai cégek 56 százaléka nem tapasztalt eltérést a lejárt követelések kifizetésében. A magyar cégek több mint egynegyede (26 százalék) hamarabb tudta behajtani a követeléseit, mint 2019-ben.

Vegyes várakozások 2022-re

A felmérésben résztvevő kelet-európai cégek 73 százaléka növekedést vár az idei évre, és cégek fele (51 százalék) bízik abban, hogy ennek nyomán javulnak majd a fizetési szokások is. Ugyanakkor a következő félévre a cégek 44 százaléka a számlák forgási sebességének romlásától tart, itt a szlovák és a cseh vállalatok a leginkább pesszimisták. A lengyel válaszadók 21 százaléka és a magyar vállalatok 20 százaléka ebben javulást remél.

„Az exportáló és a külföldi partnerekkel rendelkező vállalatok helyzete a leginkább kockázatos, mert az ő esetükben egy csőd a teljes ellátási láncban okozhat súlyos gondokat, akár más országokban is. Nem véletlen, hogy Kelet-Európa vállalatainak 40 százaléka az idén többször tervezi igénybe venni a hitelbiztosítást a követelései védelme érdekében, mint előzőleg” – mondta Vanek Balázs.

A térség vállalatainak több mint fele (53 százalék) a koronavírus-járványt elhúzódását tekinti az első számú kockázatnak. A szlovák, bolgár és cseh cégek a saját gazdaságaik állapotát is kockázatosnak tartják.

Fotó: Towfiqu Barbhuiya, Unsplash

Az elemzés szerint a tavalyi évet a GDP 3,7 százalékos és a csődök számának 14 százalékos visszaesése jellemezte a világgazdaságban. A szakértők épp a globális gazdaság zsugorodása miatt tartottak csődhullámtól, de sikeresek voltak a kormányzati mentőcsomagok.

„Az idei várakozásunk 6 százalékos növekedés a világgazdaságban, valamint az, hogy a kormányok kivezetik az ideiglenes könnyítéseket. Ennek nyomán arra számítunk, hogy az idén globálisan 26 százalékkal több lesz a csőd, mint tavaly, Magyarországon pedig 12 százalékkal – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. – Ez a csődeljárásokat és a felszámolásokat egyszerre jelenti.”

Magyarországon és a régió országaiban 2021 harmadik negyedévétől várható a felszámolási eljárások jelentős növekedése. Vanek Balázs azt mondta, ahogy ennek mértékét enyhíti majd a főbb epxortpartnerek, Németország, az Egyesült Államok és Ausztria várható talpra állása. De lényeges lesz majd a fogyasztói igény és a megtakarítások összefüggése is: „Itt különbséget kell tenni aközött, hogy milyen gyorsan telnek meg a szállodák, az éttermek, milyen gyorsan veszünk új ruhákat az irodai munkához, és hogy mindezt mennyire tudják fedezni a megtakarítások. A KSH kimutatása alapján több tízezerrel nőtt azok száma, akik nem veszítették el a munkájukat, de feleannyi munkaórában dolgoznak.”

A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy az idén várhatóan megjelennek a járvány miatti gazdasági döntések késleltetett hatásai is. Különösen fontos lesz az építőiparban, hogy a kifutó projekteket milyen mértékben tudják új szerződésekkel pótolni egy olyan időszakban, amikor a legtöbb vállalkozás a beruházások elhalasztása mellett dönt, elsősorban költségcsökkentési megfontolások alapján.

„Ami a költségcsökkentés szempontjából fontos, hogy a vállalatok „ne öntsék ki a gyereket a fürdővízzel együtt – mondta az országigazgató. – A költségek lefaragásakor muszáj mérlegelni, hogyan befolyásolják majd ezek a döntések a cég jövőbeni versenyképességét. Azok a vállalkozások, amelyek ezeket az éveket és a kormányzati támogatásokat a saját hatékonyságuk fejlesztésére fordították, előbbre jutnak a versenytársaiknál. A többiek nehezebben jutnak majd hozzá a szükséges finanszírozáshoz, épp azért, mert a felszámolások és nem teljesítő hitelek arányának növekedése miatt a bankok valószínűleg óvatosabbak lesznek.

A hitelbiztosító elemzői szerint ágazati sajátosságok is nehezíthetik a vállatok helyzetét. A vas- és acéliparban, a műanyagiparban illetve az építőiparban is egyszerre nőttek a nyersanyagköltségek és a szállítmányozási árak. Ezért az állami szerepvállalás és ösztönzés továbbra is fontos lehet a visszaesett kereslet miatt eleve alacsonyabb bevételt termelő cégek számára.