Szabályozás és innováció teremt versenyelőnyt

A digitális fizetések fejlődését Magyarországon a technológiai innovációk mellett leginkább a szabályozás alakítja. Az EU-s PSD3/PSR csomag a fogyasztóvédelem, a verseny és a biztonság erősítésére fókuszál: szigorodó felelősségi szabályok (egy munkanapon belüli megtérítés jóvá nem hagyott tranzakcióknál, kivéve bizonyított csalási szándék vagy súlyos gondatlanság esetén), kötelező valós idejű fraud-megelőzés és a kedvezményezett név-számlaszám egyezőség (VoP) ellenőrzése, valamint a nyílt bankolás (open banking) szabványosított interfészekkel való kiterjesztése.

A PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 bemutatja az EU-s és hazai szabályozói környezet változásait, beleértve a PSD3, PSR, FIDA, DÁP, KVR, NIS2 és DORA szabályozásokat, melyek jelentős hatással vannak a pénzügyi szektor működésére, különösen a biztonság, adatvédelem és fogyasztóvédelem terén. Hazai oldalon 2025. júliustól alkotmányos jogként rögzítették a készpénzfizetés lehetőségét, és 2025. december 31-ig minden 1000 főnél, 2026. december 31-ig pedig az 500 főnél nagyobb településen működnie kell legalább egy ATM-nek.

A Digitális Állampolgárság Programhoz (DÁP) egységes és biztonságos ügyintézési keretet teremt az állami és piaci szolgáltatásokhoz: már 125-nél több szervezet és több nagybank csatlakozott, az alkalmazásban elérhető eAzonosítás/eAláírás, ePosta, eFizetés lehetősége jelentősen megkönnyíti a fizetési folyamatokat.

„A hazai szabályozás gyakran gyorsabb és szigorúbb, mint az EU-s átlag, ami felkészültséget és gyors implementációt kíván a piaci szereplőktől. Ez a tempó pedig versenyelőnyt is ad: ahol a biztonsági és UX-követelmények egyszerre teljesülnek, ott felgyorsul a digitális adaptáció” – mondta Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezetője.

A BNPL terjed, az áruhitel visszaszorul

A BNPL (Buy Now Pay Later) Magyarországon 2025-ben még korai, de gyorsuló fázisban van – mutat rá a tanulmány. Megjelentek a nemzetközi és hazai szereplők (Klarna, InstaCash, Milpay és PastPay) – eltérő finanszírozási modellekkel (kereskedő-, szolgáltató- vagy faktoring-finanszírozás) és több szektorban (e-kereskedelem, prémium retail, szállodaipar, magánegészségügy). A „Pay in 3/Pay4” típusú kamatmentes, rövid futamidejű részletfizetés a legnépszerűbb konstrukció.

A szabályozás 2026-tól szigorodik, és a BNPL szolgáltatások is a fogyasztóvédelmi szabályok alá kerülnek.
A hagyományos áruhiteli piac közben 2025-ben 17%-os visszaesést mutat, leginkább az alacsonyabb kamatszinten elérhető személyi kölcsönök és új programok (pl. „munkáshitel”) kannibalizációja miatt, de a digitalizáció (e-aláírás, self-care, DÁP-azonosítás) itt is gyorsul.

Fogyasztói tudatossággal és edukációval a visszaélések ellen

A perszónák elemzése során kiderült, hogy a digitális affinitás szintje erősen befolyásolja az új fizetési megoldások elfogadását, ezért a célzott edukáció és a felhasználói élmény fejlesztése kulcsfontosságú a további fejlődéshez. Az ügyfelek digitális érettsége és a technológiai innovációk iránti nyitottság jelentős eltéréseket mutat, ami kihívást jelent a szolgáltatók számára a különböző célcsoportok elérésében. Az edukáció és a bizalomépítés kiemelt szerepet kap, különösen az idősebb generációk esetében, akik számára a digitális pénzügyi megoldások még mindig idegenek.

„A digitális pénzügyi szolgáltatások terjedésének egyik legnagyobb akadálya a felhasználók bizalmatlansága és a digitális tudatosság hiánya. Mind a vásárlók, mind a kereskedők körében szükség van központi, példákon alapuló kommunikációra és gyakorlati bemutatókra, hogy a digitális átállás sikeres legyen” – hívta fel a figyelmet Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A digitálisan affinis internetezők 87%-a már találkozott online vagy telefonos csalási kísérlettel (leggyakrabban SMS-ben érkező hamis linkkel, gyanús e-maillel vagy telefonos adathalász hívással), és 18% számolt be arról, hogy saját maga vagy közeli hozzátartozója adott meg csalási helyzetben adatokat. A fizetési kérelem ismertsége a 2024-es 43%-ról 2025-ben 56%-ra nőtt, különösen a Z és Y generációk alkalmazzák. Az ügyféloldali edukáció – figyelmeztetések, költségösszesítők, limitbeállítások, egyszer használatos/virtuális kártyák – és a transzparens díjkommunikáció kézzelfoghatóan mérsékli a kockázatokat. A legújabb edukációs és biztonsági trendekről is számos példát találunk a kutatásban.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a fizikai kártya nélkül, okostelefonnal is végrehajthatók mostantól a készpénzes tranzakciók. Az 550 ATM-ből álló hálózat teljes körű NFC-sítésével a bank nemcsak a készpénzfelvételt, hanem a virtuális kártyás befizetést is támogatja. Ilyen szolgáltatást – a teljes ATM hálózatot tekintve – jelenleg országos szinten egyedül a K&H kínál a magyar piacon.

Rengeteg tranzakciót érint

„Ez egy igazán meghatározó digitális innováció, hiszen a fizikai kártya hiánya többé nem akadály. Ügyfeleink számlanyitás után azonnal használhatják virtuális kártyájukat, legyen szó befizetésről vagy felvételről, akár anélkül, hogy elő kellene venniük a fizikai kártyát” – hangsúlyozta Kováts Norbert, a K&H lakossági hálózatfejlesztési vezetője. A szakember hozzátette, hogy természetesen továbbra is lehet fizikai kártyával készpénzt felvenni vagy befizetni. Szerinte ez az innováció egy hiányzó puzzle-darab, amely tökéletesen kiegészíti a digitális fejlesztéseket és a mobillal elérhető szolgáltatásokat.

A lépés nagyságrendjét jelzi, hogy a K&H automatáival 2024-ben összesen több, mint 12 millió db készpénzfelvételi és -befizetési tranzakciót végeztek az ügyfelek. A K&H ügyfeleinek 77%-a számít digitálisan aktívnak, ezen belül az okostelefonos alkalmazást rendszeresen használók aránya meghaladja a 68% százalékot.

A kártyamentes megoldások nemcsak a digitális kényelemről szólnak, hanem problémák megelőzéséről is

Búcsút lehet mondani az elnyelt vagy beragadt kártyákhoz köthető macerának. A K&H saját ügyfelei a lépésnek köszönhetően teljesen kártyamentesen is intézhetik ATM-es ügyeiket, ha náluk van a mobiltelefonjuk.

„Persze felmerül a kérdés, mi a helyzet, ha másik bank kártyájával megy valaki K&H-s automatához: a K&H-s automatáknál bármely bank által kibocsátott kártyával lehet NFC-s megoldással készpénzt felvenni, ugyanakkor befizetni csak a K&H által kibocsátott kártyával/NFC-vel lehet, más bank kártyájával nem áll rendelkezésre a befizetés a K&H ATM-eken.

Photo by Nick Pampoukidis on Unsplash

“A K&H 500 automatából álló hálózatában már több tucat új, okoseszközös ATM érhető el, amelyeknél az okoseszközzel szinte minden szolgáltatás, így a készpénzfelvétel is elérhető” – mondta Kováts Norbert, a K&H lakossági hálózatfejlesztési vezetője. Hozzátette: “Fontos, hogy az okoseszközös készpénzfelvétel csak akkor működik, ha az úgynevezett közeli kommunikációt biztosító NFC funkció aktív, az amelyikkel a boltban vagy parkolóautomatáknál fizetünk a telefonunkkal.”

Az automaták cseréje a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbinál korszerűbb, NFC technológiával rendelkező ATM-ek kerülnek a régiek helyére. A pénzintézet azt tervezi, hogy az év végéig közel 100 ATM-jét lecseréli.

A szakember azt is elmondta, hogy az idei év első hat hónapjában a K&H lakossági ügyfelei 2 912 000 alkalommal vettek fel készpénzt a pénzintézet saját ATM-jeiből, a tranzakciók értéke 487 milliárd forint volt.

Fotó: K&H Westend

Annak érdekében, hogy az utazók jobban megtervezhessék nyaralásuk költségvetését, a Wise összeállított egy listát a készpénzfelvétel díjairól Európa 20 országában, a legdrágábbtól a legolcsóbbig.

A kalandvágyó nyaralók számára Izland a legdrágább a vizsgált országok közül, ahol a tranzakciós illeték 4,6%. A skála másik végén Bulgária áll, ahol az ATM-ek csak 0,13%-ot számítanak fel ATM-es pénzfelvételkor. A táblázat alján Olaszország és az Egyesült Királyság áll 0,23%-os, illetve 0,14%-os díjjal.

Az NMHH idei adatai alapján a magyarok két legkedveltebb úti célja 2023-ban Ausztria és Horvátország, ha a magas pénzfelvételi díjakat vizsgáljuk, ezek az országok benne van az első 10-ben. Érdemes a népszerű görög nyaralásoknál is figyelembe venni az ATM költségeket, jó hír viszont az olasz strandok vagy szlovák sípályák látogatóinak, hogy pihenésük alatt a tranzakciós díjak az alacsonyabbak közé tartoznak.

Mennyibe kerülnek ezek a díjak valójában?

Egy Izlandon nyaraló turista, aki 7 napon keresztül naponta 20000 forintnak megfelelő összeget vesz fel (összesen 140 000 forintot), több mint 6400 forintot fizet ATM-díjként. Ha viszont Bulgáriába utazik, és ugyanekkora összeget vesz fel, kevesebb mint 180 forintot költ tranzakciós díjra ugyanennyi nap alatt.

Ahhoz, hogy minél többet hozzunk ki a nyaralás költségvetéséből, érdemes tájékozódni, mielőtt pénzt veszünk fel egy ATM-ből. Néhány tipp a Wise-tól az utazni vágyók számára:

• Ellenőrizzük, hol tudunk pénzt felvenni. A legolcsóbb megoldás, ha ezt még az utazás előtt megtesszük. Akárhogy is, a legjobb döntés, ha elkerüljük a reptéri pénzváltókat, amelyek gyakran nagyon kedvezőtlen árfolyamokat alkalmaznak, és elrejtik a magas költségeket a fogyasztók elől.
• Ellenőrizd, milyen díjakat számít fel a kártyaszolgáltató. Bár a legtöbb szolgáltató engedélyezi a külföldön történő pénzfelvételt, ám ezek költséges szolgáltatások lehetnek. Ahhoz, hogy pénzt takarítsunk meg, váltsuk át a pénzt még az indulás előtt vagy vigyünk magunkkal többpénznemű kártyát, hogy érkezés után felvehessünk készpénzt. Egyes kártyák bizonyos összeghatárig ingyenes ATM-es készpénzfelvételt is kínálnak külföldön.
• A célállomásra érkezve tanácsos körülnézni. Ha több ATM is van a közelben, érdemes lehet összehasonlítani a díjaikat, mivel a díjak bankonként eltérőek lehetnek.
• Próbáljuk meg elkerülni a hitelkártyáról történő készpénzfelvételt, mivel annak magas díjai vannak, és kamatot is fizetnünk kell utána.
• Ha van lehetőség arra, hogy a pénzfelvételkor kiválasszuk, melyik pénznemben „fizessünk”, győződjünk meg arról, hogy a helyi pénznemet választjuk.

Pápai Attila, a Wise egyik mérnöki csapatának vezetője elmondja: „Amikor a nyaralás költségvetését tervezzük, általában megnézzük, hogy melyik a legjobb kártya a külföldi fizetésekhez, de gyakran nem vesszük figyelembe, hogy mennyibe kerül a bankautomatás készpénzfelvétel. Bár a mindennapi fizetések Magyarországon egyre inkább digitálisak, a készpénz még mindig elterjedt számos nagyobb nyaralóhelyen.

Mivel a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, fontos, hogy a nyaralásra szánt pénzünknek minél kisebb részét költsük rejtett és túlzott ATM-díjakra. Ezek gyorsan magas költségeket eredményezhetnek. Mi, a Wise-nál arra kérjük a bankokat és más szolgáltatókat, hogy az ügyfelet helyezzék előtérbe, és legyenek átláthatóak az árazásukkal kapcsolatban.

Ha utazási tervei között szerepel a felsorolt drágább országok egyike, különösen figyeljen az ATM-díjakra, és inkább a nyaralásra fordítsa a pénzét.”

Bár az idén bizonytalanabbá vált a gazdasági környezet, ez a bankkártyás forgalmon egyáltalán nem látszik, az ugyanis jelentősen nőtt – derül ki a K&H összeállításából, amely ismerteti, hogy az idei első negyedévben mennyivel nőtt a bankkártyás forgalom, és ebből mennyivel részesedtek a 60 év felettiek.

Masszív növekedés

Az idei év első három hónapjában összesen majdnem 345 milliárd forintot költöttek bankkártyával a K&H ügyfelei, ami 40 százalékos növekedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. “A kiugró emelkedésben több tényező játszik szerepet. Egyrészt évek óta látványosan nő a készpénz helyett a bankkártyát választók száma, ami segíti a bővülést. Továbbá sokan a felpörgő infláció miatt arra számítanak, hogy a kiszemelt termékek, elsősorban tartós fogyasztási cikkek még drágábbak lesznek, ezért igyekeznek előrébb hozni a vásárlásaikat. A látványos forgalombővülés köszönhető az idei extra juttatásoknak is, az szja-visszatérítésnek és a nyugdíjemelés kifizetésének is” – értékelte a kártyások adatait Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője.

Az extra nyugdíjpénz is látszik a statisztikákon, a 60 feletti K&H-sok ugyanis az év első három hónapjában – éves szinten – 38 százalékkal, 48 milliárd forintra növelték bankkártyás forgalmukat, ami alig marad el a többi korosztályra vonatkozó 41 százalékos emelkedéstől. Az egy-egy tranzakcióra jutó összeg márciusban a 60 év felettieknél meghaladta a 10 ezer forintot, szemben a 60 év alatti ügyfelek 9214 forintos összegével.

Az ügyfélpontokra nagyobb összegért mennek

“Azt is elmondhatjuk, hogy az idősebbek egyáltalán nem ragaszkodnak a bankfiókokhoz, amelyek ma már ügyfélpontokként működnek. Ez részben a készpénzfelvételi szokásaikból látható. Masszív fölényben vannak az ATM-es tranzakciók a 60 alattiak és felettiek esetében egyaránt” – tette hozzá Árva András. Idén márciusban a társaság ügyfelei összesen több mint 135 milliárd forintot vettek fel készpénzben az első negyedévben, az összeg 93 százalékát ATM-ekből. A 60 felettiek készpénzfelvételi tranzakcióinak összege meghaladta a 29 milliárd forintot, az ATM-es ügyletek aránya 89 százalékot tett ki. A K&H-statisztikákból azonban látszik, hogy a ügyfélpontos készpénzfelvételek mellett elsősorban nagyobb összegek esetén döntenek az ügyfelek, így az idősebbek is. Miközben a 60 felettiek esetében az egy ATM-es készpénzfelvétre márciusban 158 ezer forint jutott, a fiókos megoldásnál ez az összeg meghaladta az 1,7 milliót. Vagyis az ügyfélpontokban akkor vesznek fel készpénzt az érintettek, ha olyan összegről van szó, amelyet az ATM-ből több alkalommal lehetne csak kivenni.

Digitális versenyfutás jellemzi a globális és a magyar gazdaságot egyaránt, ezen belül a pénzügyeket is. Ennek eredményeként felértékelődnek az elektronikus, egyben készpénz- és papírmentes digitális megoldások, a lakosság pedig vevő ezekre – közölte a K&H, amely rengeteg új megoldás bevezetésével könnyíti meg a mindennapi bankolást.

Hova megy a készpénz?

“Ma már tömegesen használják az elektronikus csatornákat. Több mint 600 ezer digitálisan aktív ügyfelünk van, 480 ezren mobilbankolnak rendszeresen és az ügyfelek 85 százaléka választja a digitális utat” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője. Az eseményen hozzátette: “Egy pillanatra sem szabad megállni, újabb és újabb digitális alternatívákat kell nyújtani az igényeknek megfelelően. Az elektronikus, készpénzmentes megoldások térnyerése például jól látható az ATM-es befizetések területén.”

A bank valamennyi – összesen 214 ATM-je – alkalmas a befizetésre és az összes készpénzbefizetéses tranzakció több mint 90 százalékát ezek az automaták végzik. “Ezzel az aránnyal piacvezetők vagyunk a magyar bankszektorban. Az ATM-es befizetések pedig már több mint 5 éve több 100 milliárd forintos összeget jelentenek egy-egy esztendőben. Ez pedig jelentősen hozzájárul a készpénzhasználat visszaszorításához” – tette hozzá Árva András. Szintén hozzájárul a készpénzmentes pénzügyek térnyeréséhez bankkártyás, okostelefonos és okosórás fizetések terén látható bővülés, valamint az elektronikussá váló csekkbefizetések.

“A digitalizált bankkártyák száma meghaladja a 320 ezret. Az összes bankkártyás tranzakció 15 százalékát adják az okoseszközös – azaz okosórás vagy okostelefonos – fizetések. Ezekből idén összesen 7,3 millió tranzakciót regisztráltunk 45 milliárd forint összegben” – emelte ki Árva András. Hozzátéve azt is, hogy havonta átlagosan 53 ezer alkalommal a sárgacsekk-befizetésre a mobilbankot választják a K&H-sok. A hitelezés oldalán is komoly igény mutatkozik a digitális alternatívákra. Az idei év pedig fordulatot hozott ezen a téren. A személyi kölcsönöknél fölénybe került az internetes csatorna, az igénylések 53 százaléka online érkezik a bankhoz és a jövőben várhatóan tovább nő ez az arány.

Kapuvá váló fiókok

Perszer nemcsak az ATM-eknél, a fizetéseknél és a személyi kölcsönöknél, hanem a fiókhálózatban és a mindennapi ügyintézésben is komoly változásokat hozott a digitális forradalom. A K&H-s bankfiókok 87 százaléka pénztármentesen működik. A személyes ügyintézés 80 százaléka teljesen papírmentes köszönhetően annak, hogy ma már a bank 800 ezer ügyfele biometrikus aláírással hagyja jóvá a különböző ügyeket. “Fontos, hogy a digitális fejlesztésekkel párhuzamosan az ügyfelek száma nem csökkent. Azaz az érintetteknek is tetszenek az új megoldások” – fogalmazott az üzleti eseményen Árva András.

K&H szakembere szerint fontos, hogy az innovatív, elektronikus alternatívák mellett a K&H biztosítsa a személyes ügyintézést is, utóbbira mindig is volt és a jövőben is lesz igény. Ugyanakkor bankfiók mint “intézmény” megváltozott, inkább ügyfélpontról lehet beszélni, amely lényegében egy kapu a digitális megoldások felé. Az ügyfélpontokon ugyanis a bank szakértői személyes iránymutatással segítenek a digitális szolgáltatások megismerésében, használatában a fiókokban létrehozott úgynevezett digi zónákban.

“Számunkra elsődleges, hogy vezető pénzügyi intézetként, könnyen használható, gyors és kényelmes, innovatív banki és biztosítási szolgáltatásokat nyújtsunk ügyfeleinknek. Ezt a célt szolgálja a többéves digitális transzformációs programunk, így nagyobb hangsúlyt tudunk helyezni a tanácsadásra, időpontra érkezve jobb kiszolgálás” – tette hozzá a szakember.

A K&H a jövőben is folytatja a digitális megoldások fejlesztését és újabb megoldások bevezetését tervezi, amelyek eredményeképpen lehetővé teszi mindenkinek, hogy egy okostelefon segítségével “zsebre tegye” a bankot, azon keresztül elérhessen minél több banki és nem banki szolgáltatást egyaránt.