Az átláthatóság tényleg versenyelőny?

Az egyik legszembetűnőbb változás a fizetési transzparencia iránti igény. A bérsáv feltüntetése ma már nem extra kiegészítés egy hirdetésben, hanem egyenesen elvárássá vált. Az álláskeresők nem szeretnének hosszadalmas köröket futni anélkül, hogy tudnák, mire számíthatnak. Az olyan platformok, mint a NoFluffJobs állásportál, éppen erre az igényre építenek: strukturált, konkrét hirdetések, egyértelmű bérinformációkkal. Ez nemcsak a jelöltek döntését gyorsítja fel, hanem a jelentkezések minőségét is javítja.

Mennyire számít a lokáció a digitális térben?

A remote munkavégzés elterjedése nagyban lazította a földrajzi kötöttségeket, hiszen a sok munka távolról is elvégezhető. Ennek ellenére a lokáció továbbra sem veszítette el teljesen a jelentőségét. Sok álláskereső tudatosan a saját régiójában nézelődik – például kifejezetten Szeged állás kínálatára szűrve –, mert hosszú távon helyben szeretne elhelyezkedni. A digitális toborzás egyik kulcsa ezért a pontos pozicionálás: egy hirdetés akkor működik jól, ha világosan kommunikálja, hogy helyhez kötött, hibrid vagy teljesen remote lehetőségről van szó. A keresések mögött ma már tudatos döntések állnak, nem pusztán böngészés.

Mire reagálnak leggyorsabban az álláskeresők?

A 2026-os trendek alapján három tényező különösen erős reakciót vált ki:

• Gyors visszajelzés: az azonnali vagy rövid határidőn belüli reakció jelentősen növeli az elköteleződést.
• Mobiloptimalizált felület: a jelentkezések jelentős része ma már mobilról érkezik.
• Strukturált, lényegre törő információ: az álláskeresők nem szeretnének hosszú, homályos leírásokat olvasni.

Egy modern állásportál ennek megfelelően nemcsak hirdetési felület, hanem élményplatform is: egyszerű szűrési lehetőségek, átlátható struktúra, gyors jelentkezési folyamat.

A figyelemért folyó verseny új szabályai

A digitális térben az álláskeresők figyelme korlátozott erőforrásként működik. Ha egy hirdetés nem egyértelmű, nem hiteles vagy nem releváns, néhány másodperc alatt továbbgörgetnek. Ezért a 2026-os digitális toborzás kulcsszavai: transzparencia, gyorsaság, relevancia. A cégeknek nemcsak jelen kell lenniük online, hanem érteniük kell a jelöltek gondolkodását is. Az adatvezérelt megközelítés, a pontos célzás és a strukturált kommunikáció ma már alapelvárás.

A mai álláslehetőségek világában szinte mindennél fontosabbá vált, hogyan éli meg a pályázó a jelentkezés teljes folyamatát. Mennyire egyértelmű a hirdetés? Tartalmazza-e a legfontosabb információkat? Kap-e időben visszajelzést? Egyszerű-e a jelentkezés? Ezek az aprónak tűnő részletek döntik el, hogy egy álláskereső végigmegy-e a folyamaton, vagy inkább továbblép.

A carVertical járműadat-szolgáltató cég éves piaci átláthatósági tanulmányában azt vizsgálta, mely országokban a legkockázatosabb használt autót venni. A 25 vizsgált ország közül Magyarország idén is a 17. helyen végzett, míg a szomszédos Horvátország a 15., Románia a 22., Szlovákia a 16., Szerbia pedig a 19. lett.

A manipulált futásteljesítményű autók aránya továbbra is gondot okoz Magyarországon

A carVertical által 2023 októbere és 2024 szeptembere között végzett felmérés szerint Magyarországon az autók 5,4%-ának manipulálták a futásteljesítményét – az átlagos eltérés 85213 kilométer volt. Ilyen mértékű változtatás könnyen megduplázhatja egy néhány éves autó futásteljesítményét. Egy autó értékét közvetlenül befolyásolja a futásteljesítménye, a vevő lényegesen többet fizethet az autóért, mint amennyit az valójában ér. Ez a probléma továbbra is komoly aggodalomra ad okot a magyarországi használtautó-piacon.

Bár a manipulált futásteljesítményű autók aránya csökkent a 2023-ban mért 6,1%-hoz képest, Magyarország idén is ugyanazt a helyezést érte el a rangsorban. Ennek oka feltehetően a magasabb átlagos manipulált futásteljesítmény, hiszen tavaly a magyarországi autók kilométerórája átlagosan 74 786 kilométerrel volt visszatekerve.

A sérült autókra vonatkozó statisztikai adatok is figyelemre méltók: Magyarországon a carVertical platformon ellenőrzött gépjárművek több mint fele (54,9%) szenvedett balesetet, az átlagos kárérték pedig 1 151 000 forint volt.

Az importautó-vásárlók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, hogy olyan járművet vesznek, amelynek manipulálták a futásteljesítményét, vagy amely korábban sérült volt. Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője és kommunikációs vezetője szerint a nemzetközi kereskedelemben mozgó autók esetében akár négyszer nagyobb a kilométeróra-csalás valószínűsége. Magyarországon az összes használt autó 45%-a más országból származik, ami jelentős arány. A vásárlóknak különösen óvatosnak kell lenniük, ha importált járművet választanak.

A Magyarországon vásárolt járművek átlagéletkora 11,1 év, ami elöregedő járműállományra utal, és növeli a rejtett hibák, valamint a manipulált futásteljesítmények valószínűségét. Tavaly a vásárlók valamivel fiatalabb – átlagosan 10,5 éves – autókat kerestek.

Az Egyesült Királyság továbbra is őrzi vezető pozícióját a piacon

A korábbi évekhez hasonlóan idén is az Egyesült Királyság használtautó-piaca volt a legátláthatóbb az összes vizsgált ország közül. Az autók mindössze 2,1%-ának volt manipulált a futásteljesítménye, és a járművek 17,8%-a volt sérült. A kontinentális Európától eltérően az Egyesült Királyságban túlnyomórészt jobbkormányos autókat használnak, amelyek teljes élettartamuk során az országban közlekednek, és az ellenőrzött járműveknek csupán 2%-a volt importált. A legátláthatóbb országok között az első öt helyen szerepel még Olaszország, Svájc, Németország és Svédország is.

„Nyugat-Európában és a skandináv országokban az autóvásárlók ritkábban találkoznak futásteljesítmény-csalással vagy rejtett hibákkal. A szigorúbb törvények garantálják, hogy a vásárlók nagyobb bizalommal lehessenek a jármű előélete és minősége iránt” – mondja Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője.

A kelet-európai országok közül egyedül Szlovéniának sikerült bekerülnie a legjobb tíz közé, ahol jelenleg a 10. helyet foglalja el.

A kelet-európai piac átláthatósága változatlan maradt

A kutatás szerint a legkevésbé átlátható országok Ukrajna, Lettország, Litvánia, Románia és Észtország voltak, amelyek tavaly is a lista végén szerepeltek. A manipulált futásteljesítményű és sérült autók magas aránya, az elöregedett járműállomány, valamint a jelentős import arány mind közrejátszanak abban, hogy ezeket a piacokat sokan rendkívül átláthatatlannak és kockázatosnak tartják.

„A kelet-európai használtautó-piacon változatlan a helyzet. Mivel aránylag ritkán vonják felelősségre a csalókat a futásteljesítmény manipulálásáért vagy a hibák eltitkolásáért, ez a káros gyakorlat várhatóan még jó ideig folytatódni fog. Ráadásul a Nyugatról Keletre áramló dízelautók aránya is magas, ami hosszabb távon veszélyeztetheti a dízelmotoros járművek elérhetőségét” – magyarázza Buzelis.

Az európai országok közül Lettországban (11,1%) és Ukrajnában (9,6%) regisztrálták a legtöbb futásteljesítmény-csalást. A sérült autók száma Lengyelországban (62,1%) és Szlovákiában (60,5%) volt a legmagasabb.

A teljes jelentés itt található: https://www.carvertical.com/hu/transparency-index.

Photo by Carlo D’Agnolo on Unsplash

„Jelenleg sem globális, sem helyi szinten nem látható, hogy meddig áll fenn a COVID-19 által okozott bizonytalanság. A fogyasztói piac szereplőinek több forgatókönyvet kell készíteni és felkészülni azokra. Egyértelmű előnyben vannak most azok, akik képesek voltak egyik napról a másikra online üzletmenetre átállni. Emiatt a többi piaci szereplőre erős nyomás nehezedik: a túléléshez új értékesítési csatornákat kell találniuk, és kommunikációs stratégiájukat is meg kell változtatniuk annak érdekében, hogy a fogyasztók a megváltozott körülmények között se távolodjanak el tőlük” – mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország Adó- és jogi tanácsadási üzletág cégtársa.

A PwC 11. Global Consumer Insights Survey című kiadványában közzétett két felmérés a városi fogyasztók vásárlási szokásait és magatartását vizsgálja a COVID-19 világjárvány kitörése előtt és után, valamint azt, hogy a globálisan bekövetkező törés milyen módon idézte elő a digitális élet gyorsabb elterjedését.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a világjárvány, és az ebből fakadó társadalmi távolságtartás következtében alapvetően megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, étkezéssel, kapcsolattartással és egészségvédelemmel kapcsolatos szokásai.

Módosult vásárlási szokások

A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás minden vonatkozásban, így az élelmiszer-vásárlási szokások terén is jelentős változást hozott. Annak ellenére, hogy a legtöbben a bolti vásárlást választják, a fogyasztók több mint harmada (35%-a) online vásárol élelmiszert, és ezen vásárlók 86%-a gondolja úgy, hogy a korlátozó rendelkezések megszűnése után is megtartja ezt a szokását. A nem élelmiszertermékek esetében a világjárvány előtt még az offline vásárlás volt meghatározó. Akkor a fogyasztók 47%-a nyilatkozott úgy, hogy napi vagy heti rendszerességgel vásárol hagyományos üzletekben, és az esetek 30%-ában mobiltelefonról, 28%-ában számítógépről és 15%-ában intelligens személyi asszisztens segítségével intézi vásárlásait. Azóta a nem élelmiszertermékek terén lényegesen megnövekedett az online vásárlás aránya (mobiltelefonról 45%, számítógépről 41%, tabletről 33%), ez a trend Kínában és a Közel-Keleten kifejezetten erőteljes, ahol a válaszadók 60%-a illetve 58%-a nyilatkozott úgy, hogy gyakrabban vásárol mobiltelefonról.

Megnőtt a biztonság, védelem és az egészségügy fontossága

Mindenki jobban vigyáz magára, és a városi fogyasztók 51%-a egyetért vagy teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a COVID-19 járvány miatt fokozottabban figyel mentális egészségére és jóllétére, testi egészségére és étkezésére.

A járvány kitörése előtt végzett kutatásunk során, amikor megkértük a városi lakosokat, hogy nevezzék meg a három legfontosabb okot, arra vonatkozóan, hogy miért laknak városban, az munkahelyi lehetőségeket (31%), a biztonság és védelemi szempontokat (27%) és az egészségügyet (19%) jelölték meg. A világjárvány kitörése után a megkérdezett városlakók 49%-a jelölte meg a biztonság és védelmet, 45%-a az egészségügyet és szintén 45%-a a munkahelyi lehetőségeket. Ez azt mutatja, hogy az életminőség szempontjából ez a két tényező az munkához való jutási lehetőségekkel szinte azonos fontosságúvá vált számukra a pandémiás helyzet hatására.

A fogyasztók és a fenntarthatóság

Felmérésünk válaszadói egyértelműen leteszik voksukat a fenntarthatóság és az állampolgári kötelesség mellett. A világjárvány előtti felmérésekben például világszerte a válaszadók 45%-a nyilatkozott úgy, hogy amikor csak lehet, kerüli a műanyagok használatát, 43%-uk elvárja a vállalatoktól, hogy felelősséget vállaljanak az általuk okozott környezeti hatásért és 41%-uk szeretné, ha a kiskereskedők nem műanyag zacskókba és csomagolóanyagokba csomagolnák a romlandó árut. Érdekes módon, arra a kérdésre, hogy véleményük szerint a városukban ki tudja a fenntartható magatartásformákat leginkább elősegíteni, a fogyasztók 32%-a az államot nevezte meg,  második helyen az „én, a fogyasztó” áll, 20%-uk jelölte meg ezt a lehetőséget és 15%-a a „termelő vagy a gyártó” választ. A fogyasztók adataik megosztására való hajlandóságát vizsgáló kérdésre a válaszadók 49%-a nyilatkozta azt, hogy készek megosztani adataikat, amennyiben ezzel hozzájárulhatnak városaik jobbá tételéhez.

„Amellett, hogy bizonyos trendek már jó ideje erősödnek, a felmérésünk azt mutatja, hogy a világjárvány fokozta a fogyasztók átláthatóság, fenntarthatóság és kényelem iránti igényét. A legnagyobb előnyt azok a vállalatok fogják megszerezni, amelyek elnyerik a fogyasztók bizalmát, nem sajnálják a zökkenőmentes és zavarmentes vásárlási élmény eléréséhez szükséges befektetést, illetve prioritásként kezelik a fogyasztók egészségét és biztonságát” – mondta Mekler Anita.