A Tokaji borvidék a magyarok első számú kedvence, mutat rá a Csodásmagyarország.hu 1658 fő részvételével, 2025 novemberében készült online kutatása. A világörökségi térségre a válaszadók 23 százaléka szavazott. A második helyen az Egri borvidék végzett 16 százalékkal, míg a dobogó harmadik fokán a Villányi szerepel 15 százalékkal. A negyedik helyen a Balaton-felvidéki és a Badacsonyi borvidék osztozik 7–7 százalékkal, ötödikként a Szekszárdi borvidék végzett 5 százalékkal. Őket követi a Mátrai, illetve a Balatonfüred–Csopaki borvidék (4 százalék), majd a Balatonboglári borvidék (3 százalék). A kilencedik helyen a Móri, illetve a Soproni borvidék áll 2-2 százalékkal, tizedik a Neszmélyi borvidék, szintén 2 százalékkal.

A természeti környezet a legvonzóbb egy borvidéknél

A borvidékek felkeresését leginkább a természeti környezet és a kirándulás lehetősége ösztönzi – erre az opcióra a felmérésben részt vevők 22 százaléka voksolt. Ezt követi a borkóstolás és a pincelátogatás 20 százalékkal, majd szorosan mögöttük a wellness-szolgáltatások 19 százalékkal, valamint a gasztronómiai élmények 18 százalékkal. A kulturális látnivalók, mint a múzeumok, kiállítások, várak és kastélyok a megkérdezettek 8 százalékát motiválják, míg a gasztronómiai rendezvények (például szüreti fesztiválok) 7 százalékban, a nagyobb események és fesztiválok pedig 6 százalékban mozgatják meg az embereket.

A fehérbor mindent visz

A kutatás a magyarok borfogyasztási szokásait is vizsgálta. Az eredmények szerint a legtöbben fehérbort részesítenek előnyben (43 százalék), ezt követi a vörösbor (30 százalék) és a rozé (16 százalék). A pezsgő 5, a habzóbor 1 százalékot ért el, míg a válaszadók 5 százaléka egyáltalán nem fogyaszt bort.
A preferenciák korosztályonként alig térnek el, egyedül a 65 év felettiek körében került a vörösbor az első helyre.

A konkrét borfajták toplistáját az aszú vezeti (16 százalék), második az olaszrizling (11 százalék), harmadik a merlot (10 százalék), negyedik a Bikavér (9 százalék), míg az ötödik helyet a Cserszegi fűszeres szerezte meg, ugyancsak 9 százalékkal.

Turisztikai látnivalók a díjnyertes Tokaji borvidéken

A lista élén szereplő Tokaji borvidék számos izgalmas programmal várja a látogatókat. A helyi borászok festői kilátást nyújtó sétákkal mutatják be a dűlőket, de különjáratú borbuszok is indulnak azoknak, akik szívesen ízlelnek különleges borokat, vagy részt vennének egy hangulatos borvacsorán. A szőlőültetvényeket be lehet járni gyalog, kerékpárral, négykerekű járművekkel, sőt, akár segwayen is, így mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb módot a barangoláshoz.

A borvidék települései – mint például Tokaj, Tarcal, Mád, Tállya, Tolcsva és Erdőbénye – magával ragadó szőlőhegyekkel és barátságos pincékkel hívogatnak. Érdemes felkeresni a hercegkúti földbe vájt pincéket, ahol a táj szépsége és a hagyományos borászat egyedülálló élményt kínál. A Tokaji Világörökségi Bormúzeumban a borvidék története és titkai tárulnak fel, míg a közeli Bodrogkeresztúron a Borecet Manufaktúra különleges élménykóstolása teszi teljessé a felfedezést.

Fotó: Dékány Tibor, Bor és Piac

A tokaji aszúról tudjuk, hogy ünnepi bor. Ha pedig van alkalom, amelyhez tökéletesen passzol, az kétségkívül a karácsony. Nemcsak egyedisége és magas minősége miatt igaz ez, hanem az étel-bor párosítás révén is, hiszen ha belegondolunk, ünnepi süteményeink tele vannak aszalt gyümölcsökkel, lekvárral, mézzel, és tökéletesen illenek ehhez a bortípushoz.

Birsalmasajt

A Délnyugat-Ázsiából származó gyümölcsöt, a birset szokás birsalmának és birskörtének is nevezni. Mivel készítése nem igényel különleges alapanyagokat és eszközöket, viszont hűtés nélkül is akár hónapokon keresztül eltartható, nem véletlen, hogy úgy tekinthetünk rá, mint az egyik legrégebbi tradicionális édességünkre. A hosszan főzött birspüré intenzív, gyümölcsös ízei és magas cukortartalma miatt ideális páros egy frissebb évjáratú, tízévesnél fiatalabb aszúhoz.

Zserbó

Bár a zserbó eredete kapcsán több elmélet is létezik, a legtöbben Gerbeaud Emilhez, a svájci származású cukrász- és csokoládékészítő mesterhez kötik megalkotását, aki 1884-ben érkezett Magyarországra, hogy betársuljon egy, a mai Vörösmarty téren álló kávéházba. Az omlós tésztalapok közé baracklekvár és diós töltelék kerül, majd a tetejére csokoládé. Az édesség karakteres, markáns ízei miatt egy érleltebb, tízévesnél idősebb aszút ajánlanánk hozzá. Mivel ez egy alapvetően hosszú életpályára szánt bortípus, ilyeneket könnyen találunk majd a borkereskedések polcain.

Bejgli

A mai Lengyelország területéről származó, hozzánk osztrák közvetítéssel érkező sütemény lassan 200 éve jelent biztos pontot karácsonykor az asztalunkon. Hosszú ideig a mákos és a diós változat volt ismert, de ma már a gesztenyés és az aszalt gyümölcsös variációk, illetve mindezek kombinációi is kedveltek. A sütőből kikerülő bejgli a legtöbb családban több étkezést is végigkísér, és erre alkalmas a tokaji aszú is. Ha mindössze egy-egy pohárral iszunk ebből a gazdag, koncentrált borból, tegyük vissza a dugót, a hűtőben ilyen állapotban is megőrzi értékeit egy-két hétig.

Puszedli

Mint sok más édesség, a puszedlik is osztrák közvetítéssel érkeztek hozzánk, majd váltak a 20. századra nemcsak itthon, de az egész kelet-közép- európai régióban az adventi időszak meghatározó süteményévé. Ez a több hétig is eltartható finomság rengeteg változatban készülhet, elég csak az alapanyagok kapcsán a különböző fűszerezésekre, dióra, mandulára gondolni. A méz ízt és textúrát befolyásoló jelenléte miatt az aszú ebben az esetben is logikus választás, hiszen mindkettő közös jellemzője a koncentráció és az édesség.

Mézeskalács

Végül, de nem utolsósorban következzen az ősi gyökerekkel rendelkező mézeskalács. Az ókori görögök misztikus erőt tulajdonítottak a méznek, ami átsugárzott a felhasználásával készült tésztaételekre is: Püthagorasz a legenda szerint állat formájú mézeskaláccsal áldozott valódi állat helyett az isteneknek. A különböző formákat kiszaggatni és díszíteni igazi családi program. Ahol mézeskalácsot sütnek az ünnepekre, még szenteste után is gyakran előkerülnek a mézeskalácsos dobozok, így az ünnep hangulata, pláne egy pohár aszú társaságában, hosszan kísér majd.

Ha az ünnepek során tokaji aszút innál, használd a #KoccintsAszuval hashtaget, és oszd meg mindenkivel az élményt!

„Az első Aszú Day meglepően sikeres volt, olyan helyekről kaptunk visszajelzést, amire mi sem számítottunk. Többen voltak, akik eddig ugyan nem rajongtak az édes borokért, de ezen a napon egy-egy kivételes tokaji aszút megkóstolva megváltozott a véleményük. Ez is alátámasztja azt, amit már sokszor tapasztaltam: aki egyszer találkozik egy aszúval, attól kezdve másképpen értékeli ezt a kategóriát” – mesél Kézdy Dániel, az Aszú Day ötletgazdája az első év tapasztalatairól.

„A tavalyi merészebb ötlet, a szecsuani konyha ételei után idén egy hagyományosabb, ám exkluzív alapanyagra koncentrálunk, a libamájra. Sok elkészítési mód közül választhatunk, és a receptjeink segítségével akár otthon is tökéletes párosokat hozhatnak létre a borkedvelők december 10-én.”

Aszú és libamáj

Noha desszertborként tekintünk rá, a tokaji aszú nem csak az édességek mellé passzol. Magyarország a világelsők közé tartozik a minőségi, hízottlibamáj előállításában, a magyar gasztronómiában éppen ezért az egyik tradicionális párosítás a libamáj és a tokaji aszú.

A libamáj édeskés íze szépen harmonizál az aszú cukortartalmával, a zsíros textúrát pedig remekül ellensúlyozza a bor élénk savszerkezete. Az elkészítésnél érdemes figyelembe venni az aszúnk karakterét. A fiatal aszúkhoz friss gyümölcsök és zöldfűszerek passzolnak, az érett, régebbi évjáratokhoz pedig használjunk aszalt gyümölcsöket, lekvárt, vagy karamellizálhatjuk is az ételt. Mivel a tokaji aszú az évjáratok, dűlők és borkészítés eltérései miatt sokszínű, így bátran kísérletezhetünk az ízekkel a konyhában.

A tokaji aszú

A Tokaji-hegyaljai borvidék Magyarország északkeleti részén található, régre visszanyúló borkészítési hagyományokkal rendelkező szőlőtermő terület, amelyet már 1737 óta jegyeznek mint a világ első zárt borvidékét. Kivételes édes borok készülnek itt, a talaj, a mikroklíma, a botritisz, a helyi szőlőfajták és a borkészítés ötösfogatának köszönhetően a tokaji aszú egyedülálló, más borokkal össze nem hasonlítható karaktere jön létre.

A vulkanikus alapkőzet a borok ásványos karakterét és a feszes savszerkezetet adja, a folyók által befolyásolt őszi, párás mikroklíma pedig segíti a Botrytis cinerea nevű nemes penész kialakulását, aminek köszönhetően megjelennek az aszúsodott szőlőszemek. Ezeket a bogyókat, amelyekben a cukor koncentrálódik, kézzel, több körben, az őszi hónapokban folyamatosan szedik. A szigorúan meghatározott borkészítési eljárást minden termelőnek be kell tartania, így csak a borvidéken engedélyezett hat szőlőfajtából készülhet. Azonos évjáratú borba vagy erjedő mustba áztathatják az aszús szemeket, a kierjedés után a maradékcukor-tartalomnak pedig minimum 120 gramm/liternek kell lennie, és kötelező hordós érlelésnek is alávetni a bort.

Aszú Day

December 10-én a második Aszú Dayt ünnepeljük. Ezen a napon legyen a tokaji aszú nagykövete, vásároljon egy palackkal, kérje a kedvenc éttermében, vagy nyissa ki otthon, és készítsen hozzá egy libamájas fogást, és ossza meg az aszú élményét másokkal is. #aszuday