A téli párásodás okai és veszélyei

A mosott ruhák beltérben történő szárítása, a főzés, a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség mind-mind megnövekedett nedvességtartalmat és páralecsapódást eredményez a téli időszakban. Az ablakokon végigcsorgó vagy azok szélein, esetleg a párkányon megjelenő vízcseppeket könnyen letörölheted. Ám a falakra csapódó pára már sokkal keményebb dió. A fal felületének átnedvesedése penészesedést okoz, amely hosszú távon fokozott egészségügyi kockázatokkal, gyakori légúti megbetegedésekkel, allergiás, asztmatikus tünetek kialakulásával járhat.

A penész és a pára is makacs ellenfél

Az éktelenkedő penészfoltok kiiktatására számos praktika létezik. Vásárolhatsz például különféle penészölő vegyszereket, amelyekkel alaposan lemoshatod, átttisztíthatod az érintett felületet. Fontos azonban tudnod, hogy ez csak tüneti kezelés, hiszen a kiváltó okot, azaz a párásodást sajnos nem szünteti meg, így a penészfolt újra és újra meg fog jelenni.

Így teremts jó légkört otthonodban páramentesítő készülékkel

A páramentesítő készülékek a probléma forrását szüntetik meg azáltal, hogy folyamatosan mérik és optimalizálják otthonod páratartalmát. Ha az a határérték fölé csúszik, először lehűtik az adott helyiség levegőjét, kivonják annak nedvességtartalmát, majd ismét felmelegítik a levegőt, és melegen fújják vissza a szoba légterébe, így biztosítva otthonod kellemes hőmérsékletét és egészséges levegőjét.

A páramentesítők számos típusban és változatos kivitelben elérhetők, ráadásul könnyen mozgathatók, igény szerint áthelyezhetők egyik helyiségből a másikba. Mindenképp érdemes olyat választanod, amelyet kifejezetten lakó- és fűtött helyiségekbe ajánl a gyártó.

Ha a lakásban már megjelentek a penészfoltok, ezeket mindenképp távolítsd el a páramentesítő készülék használata előtt. Ellenkező esetben a penészgomba a folyamat során a levegőbe juthat.

Május végén a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 62. Kongresszusán gyűltek össze a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos kutatással, diagnosztizálással és terápiás megoldásokkal foglalkozó hazai szakemberek. A gazdag programban helyet kaptak többek között az alvás alatti légzészavarokkal, légzőszervi rehabilitációval, bronchológiával vagy éppen a tüdő vaszkuláris betegségeivel foglalkozó előadások és panelbeszélgetések. Természetesen kiemelt témaként szerepelt a COVID-19 járvány hatása a tüdőgyógyászati ellátórendszerre, illetve a vírusfertőzés egyre inkább megfigyelhető hosszú távú szövődményeire. A Nagygyűlésen megválasztották a Társaság új elnökségét, illetve elnökét: a tisztséget mostantól Dr. Pápai-Székely Zsolt tölti be.

Mindenkinek jobb esélyeket hoznak az onkológiai innovációk

Az utóbbi években gőzerővel folynak a kutatások a tüdőonkológia területén. A sebészeti, sugár- és gyógyszeres kezelésben bekövetkezett jelentős változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban is elérhető az ötéves túlélés. A páciensek életminőségét is javíthatják az innovatív terápiák, így a tüdődaganatos betegek is lehetőséget kapnak arra, hogy a diagnózist követően relatíve hosszú ideig élhessenek teljes életet. Napjainkban kulcsfontosságú a genetikai eltérések mihamarabbi felismerése, hiszen a személyreszabott terápiák alkalmazásával kínálkozik a legjobb esély a gyógyulásra.

„A gyógyászati innovációknak köszönhetően jelentős előrelépés történt a korai stádiumú tüdőrák kezelésében: a műtéten átesett pácienseknél ma már nem csak a kemoterápiára hagyatkozunk, hanem ún. célzott terápia is rendelkezésünkre áll, a nem operálható betegeknél pedig a kemoradio terápiát követően immunterápiát is alkalmazhatunk sikerrel. További jó hír a hazai betegeknek, hogy nemrég néhány olyan új gyógyszer is teljeskörű finanszírozást kapott, melyek korábban egyedi méltányossági kérelem alapján voltak csak elérhetőek” – hangsúlyozta Dr. Pápai-Székely Zsolt.

Életmentő lehet az edukáció az asztma és a COPD kezelésében

A Kongresszuson fókuszba kerültek az ún. obstruktív (a légutak szabad átjárhatóságát akadályozó) tüdőbetegségek is, melyekkel kapcsolatban a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a széles körű ismeretterjesztés, a részletes betegedukáció és a legújabb kutatási eredményeket alapul vevő terápiák alkalmazásának jelentőséget. Az asztma egyre többeket érint hazánkban, azonban a kezelés az alkalomszerűen jelentkező panaszok miatt nehézségekbe ütközik: a legtöbb páciens csak akkor nyúl rohamoldó készítménye után, ha éppen valamilyen kellemetlen tünetet tapasztal, így a valódi és igencsak veszélyes problémát, a légutak idült gyulladását nem enyhítik. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság ezért különböző szakmai szervezetekkel és vállalati partnerekkel összefogva rendszeresen igyekszik felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a pillanatnyi megoldást kínáló ún. SABA inhalátorok mellett a modern, kortikoszteroid tartalmú készítményekhez is forduljanak – ezekkel ugyanis hosszú távon is tünetmentes, teljes életet élhetnek.

A köztudatban továbbra is kevésbé ismert elváltozás a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), holott a világon ez a 3. leggyakoribb halálozási ok, csak hazánkban pedig mintegy félmillió COPD-s beteg él. Sajnos az érintettek jellemzően már csak komoly panaszokkal, a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek a tüdőgyógyász szakorvosoknál, ezzel a gyors állapotromlást és a rendkívül gyakori kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását is kockáztatják. Így tehát a korai diagnózis ebben az esetben is kulcskérdés, mert megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a COPD progressziója is jelentősen lassítható.

Szakmai együttműködésen alapul a sikeres terápia

A Nagygyűlés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a tüdőt érintő súlyos, gyakran életet veszélyeztető krónikus megbetegedések hatékony kezelésének záloga az érintett terápiás területek szoros együttműködése. Fontos, hogy a klinikai onkológus, a patológus, a sebész, a sugárterápiás szakember és a tüdőgyógyász közösen hozza meg a döntést az alkalmazott kezelés módszereiről és menetéről – ez biztosíthatja a páciensek számára a lehető legjobb ellátást. Az AstraZeneca gyógyszergyár és az MTT további kiemelt partnerei támogatásával kerültek bemutatásra a tüdőonkológia és az obstruktív tüdőbetegségek területét érintő legfrissebb tudományos eredmények és nemzetközi illetve hazai ajánlások.

Foto: National Cancer Institute, Unsplash

Hazánkban legalább háromszázezer, egyes becslések szerint akár félmillió asztmás beteg él, a krónikus felső légúti megbetegedésről azonban sok tévhit kering a köztudatban, és sokszor maguk, az érintettek sincsenek tisztában állapotukkal, illetve a gyógyszeres kezelés fontosságával. „Az asztma a légutak gyulladásos betegsége, jellegzetessége a tünetek hullámzása. Mivel a jelentkező panaszokat gyakran tünetmentes időszakok követik, sokan nem ismerik fel a betegséget, ráadásul a jellemző tüneteket – zihálás, köhögés, mellkasi szorító érzés, légszomj, illetve sípoló vagy hörgő hanggal járó lélegzetvétel – könnyű betudni egy komolyabb megfázásnak vagy valamilyen allergiának. Az enyhe asztmával élők emiatt hajlamosak elhanyagolni vagy teljes mértékben elhagyni a fenntartó terápiát” – hangsúlyozza Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa.

Fokozott veszélyt jelentenek a vírusok a gyulladt légutakra

Habár az asztmások természetesen ugyanakkora eséllyel kaphatnak el vírusfertőzéseket, mint bárki más, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az esetükben krónikusan gyulladt felső légutak kiemelt kockázatot jelentenek, különösen akkor, ha egyébként is súlyos tünetekkel küzdenek vagy nem tartják megfelelően kontroll alatt állapotukat. Az egyébként is érzékeny és duzzadt légutakkal „találkozó” vírusok így komolyabb megbetegedést okozhatnak: asztmás rohamokat is kiválthatnak, miközben jelentősen nő az egyéb akut légzőszervi szövődmények kialakulásának veszélye is. Nem meglepő tehát, hogy a most leginkább terjedő, delta koronavírus variáns és a szezonális influenza kapcsán is nagyobb eséllyel szorulnak kórházi kezelésre az asztmával is küzdő betegek.

„Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a lakosság körében továbbra is információhiány van az asztma és az egyéb légúti elváltozások tünetei, kezelése, valamint a megfelelő, személyre szabott terápiák tekintetében, így fontos feladatunknak tekintjük az edukációt, különösen most, a pandémia időszakában. Mindannyiunk közös érdeke, hogy minél kevesebb beteget kelljen kórházi kezelésben részesíteni, és a hiteles tájékoztatás nagy segítséget jelent. Ennek érdekében az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet lakossági tájékoztató oldalt indít, ahová folyamatosan töltünk majd fel információs anyagokat a laikus közönség számára” – mondja Dr. Bogos Krisztina.

A legjobb védekezés a megelőzés

A csendesebb hónapokat követően jelenleg ismét 2000 körüli új fertőzöttet diagnosztizálnak koronavírussal naponta, és lassan-lassan elérkezik a szezonális influenzajárvány időszaka is. Nem véletlen, hogy tavaly jóval kevesebb embert érintettek az influenzás megbetegedések, mint korábban, hiszen számos, a COVID-19 vírus ellen alkalmazott védekezési módszer segítette a fertőzés elkerülését. A szakemberek arra figyelmeztetnek – különösen a fokozottan veszélyeztetett csoportok, így az asztmások esetében is –, hogy szabályozásokra és korlátozásokra tekintet nélkül, továbbra is érdemes betartani a korábban megszokott védelmi intézkedéseket (pl. maszk, kézmosás stb.). Emellett ajánlott tájékozódni a védőoltások felvételének lehetőségéről, ha pedig valaki a vírusfertőzés jellemző tüneteit tapasztalja, a legjobb 48 órán belül a háziorvosához fordulni, illetve asztmás páciensek esetében szakorvosukkal is konzultálni.

Új terápiás megközelítés segíti az asztmások kezelését

Az asztmások számára a megfelelő gyógyszeres terápia beállítása és következetes alkalmazása, ezáltal a gyulladás tartós kezelése kulcsfontosságú, nem csupán a vírusok elleni védekezésben, de állapotuk súlyosbodása és a szövődmények elkerülése miatt is. Ez komplex szemléletet igényel mind a kezelőorvosok, mint a páciensek részéről, miközben továbbra is gyakori jelenség, hogy az időszakosan jelentkező panaszok csillapítására a betegek rohamoldó inhalátort (SABA) használnak gyorssegélyként, ami ugyan azonnali enyhülést hoz, hosszabb távon viszont nem járul hozzá az asztma kontroll alatt tartásához. Nem érdemes tehát túlzottan támaszkodni a rövid hatású hörgőtágítók használatára a mindennapokban. A tartós eredményt hozó, modern terápiák alapját ugyanis a kortikoszteroid tartalmú gyulladásgátlókat alkalmazó inhalációs kezelések jelentik, melyek hatékonyan járulnak hozzá a súlyosabb panaszokkal járó állapotromlások elkerüléséhez.

Rendkívül fontos tehát a tartós javulást hozó kezelések szempontjából, hogy a betegek is tisztában legyenek a lehetőségekkel, és a SABA inhaláló készülékektől való túlzott függés következményeivel. Így néhány hónapja egy globális edukációs kampány indult útjára, melynek online felülete már magyar nyelven is elérhető. Az asztmateszt.hu oldalon a betegek egy informatív teszt kitöltésével bizonyosodhatnak meg arról, hogy terápiájuk valóban megfelelő-e számukra vagy éppen az ajánlottnál nagyobb mértékben támaszkodnak a rövid hatású hörgőtágítójukra. Az önellenőrzés segítségével maguk is könnyedén felismerhetik kezelésük hiányosságait, így szakorvosukkal együttműködve hatékonyabban és tájékozottabban tudnak fellépni betegségük szinten tartása érdekében.

Az asztma nem gyógyítható, de kordában tartható, jól kezelhető betegség. Magyarországon több, mint 300 ezer gondozott asztmás beteg van, becslések szerint közülük 5-10 százalékuk súlyos asztmás[1], több mint felük pedig allergiás is[2]. Az asztma leggyakoribb tünetei közé tartozik a zihálás, a köhögés, a mellkasi szorító érzés, a légszomj, illetve a sípoló vagy hörgő hanggal járó lélegzetvétel. A terheléses asztma esetében a tünetek fizikai terhelés, pl. sportolás, cipekedés esetén tapasztalhatók, az allergiás asztmát allergének váltják ki, pl. pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, por.

A nyári meleg nehezített terep az asztmásoknak

Dr. Mucsi János, a gödöllői Erzsébet Gondozóház tüdőgyógyásza, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) alapítója és elnöke hangsúlyozza: a nyári, ősz eleji allergiaszezon nagymértékben megnehezíti a betegséggel küzdők mindennapjait. Júliustól egészen az első fagyokig a különböző gyomnövények, elsősorban a parlagfű és a feketeüröm pollenjei allergizálnak, de ebben az időszakban jelen vannak a levegőben a pázsitfűfélék, a lórom, az útifűfélék és a libatopfélék pollenjei is. A nyári esőket követő meleg idő, illetve a megélénkülő szél elősegíti a gombaspórák levegőbe kerülését – ez a penészgombákra allergiásokra jelenthet nagyobb veszélyt.

Hogyan kezeljük hatékonyan az asztmát?

Az asztmások gyógyszere az inhalációs szteroid, amely megszünteti a légúti nyálkahártya gyulladását, egyúttal segít helyreállítani a légúti nyálkahártya egészséges szerkezetét. Dr. Mucsi János elmondta, hogy a mai, modern kezelés esetében már egy eszköz tartalmazza a gyulladáscsökkentő szteroidot (a gyógyszert) és egy gyors hatású hörgőtágítót (a rohamoldót). Ennek a gyógyszerkombinációnak az az előnye, hogy a tünetek gyors csökkentése mellett az azokat kiváltó okot, azaz a gyulladást is egyszerre kezeli.

Dr. Mucsi János hangsúlyozza, hogy az allergiaszezonban a betegeknek érdemes különösen odafigyelniük arra, hogy a megelőző gyógyszerüket előírásszerűen alkalmazzák, azaz minden nap annyiszor és olyan módon, ahogy azt a kezelőorvos ajánlotta. Fontos, hogy az inhalációs gyógyszer belégzése előtt ürítsék ki a tüdejüket, vagyis fújjanak ki minden levegőt, mert ezzel tudják elérni, hogy az inhalációs gyógyszerüket mélyen be tudják lélegezni.

Hasznos trükkök az élhetőbb mindennapokért

Noha az asztma nem gyógyítható, a megfelelő gyógyszerezéssel megelőzhetők a súlyos tünetek, emellett odafigyeléssel és néhány apró trükkel aktívan hozzájárulhatunk az allergének csökkentéséhez a környezetünkben, megkönnyítve a mindennapokat. Dr. Mucsi János hasznos tippjeivel enyhíthetők az allergiás tünetek ebben az időszakban:

• Az allergiaszezonban arcunkat öblítsük le alaposan, napjában akár többször is!
• Javasolt a megszokottnál gyakrabban, akár 1-2 naponta hajat mosni!
• Utcai ruháinkat, ágyneműinket cseréljük és mossuk gyakrabban!
• Csökkentsük a porfogókat a lakásban!
• Szellőztessünk mindennap, de lehetőleg hajnalban, porszívózzunk gyakrabban!
• A zárt helyiségekben, elsősorban a hálószobában helyezzünk el levegőszűrő/tisztító gépet!
• A szabadtéri tevékenységeket célszerű a hajnali vagy a reggeli órákban végezni, amikor még alacsonyabb a pollenek száma a levegőben.
• Bár nem hangzik biztatóan, de a sós vizes orrmosás is nagyon hasznos, ha az allergiás tünetek enyhítéséről van szó.

Előírásszerű használattal a függőség megelőzéséért

A mai, modern asztmakezelő eszközök mellett sokan használnak még „szürke vagy kék pipát” is. Ezek a rövid hatású hörgőtágítók nem tartalmaznak gyulladáscsökkentőt, azaz nem hatnak az asztmás rohamot kiváltó okra, a légúti nyálkahártya gyulladására. A légzést könnyítő hatásuk csak néhány órán át tart. Helyettük inkább a gyulladáscsökkentő hatóanyagot is tartalmazó kombinált inhalációs gyógyszereket használják rohamoldásra is. Dr. Mucsi János felhívta a figyelmet, hogy a rohamoldó készülékek esetében is nagyon fontos, hogy a beteg rendeltetésszerűen használja az inhalátort. A túl gyakori, hetente 3-nál többszöri rohamoldó használat egyrészt utalhat arra, hogy az asztmakezelés talán nem olyan eredményes, mint lehetne, másrészt pedig még veszélyes is lehet: akár az asztmás rohamok kialakulásának kockázatát is növelheti.

Ennek a kockázatát már itthon is meg tudjuk vizsgálni egy egyszerű és gyorsan kitölthető teszt segítségével az asztmateszt.hu oldalon. A világszerte alkalmazott tesztet Rob Horne professzor, a magatartásorvoslás vezető szakértője vezetésével és az IPCRG (International Primary Care Respiratory Group, Nemzetközi alapellátási légzőszervi munkacsoport) munkatársainak közreműködésével dolgozták ki.

A rövid, 5 kérdésből álló teszt segít a kitöltőnek eldönteni, vajon nem támaszkodik-e túlzott mértékben a rohamoldó inhalációs készülékére. A teszteredmény ingyenesen letölthető. Dr. Mucsi János hangsúlyozza: fontos, hogy a teszteredmény kapcsán az asztmával küzdők feltétlenül egyeztessenek tüdőgyógyászukkal, kezelőorvosukkal, hogy az alkalmazott terápia módosítása, amennyiben szükséges, szakértővel történő konzultáció alapján történhessen meg.

[1] Semmelweis Médiasarok: Kiemelten fontos az ajánlott óvintézkedések betartása és az oltás felvétele a súlyos asztmás betegeknek, 2021.05.05. https://semmelweis.hu/mediasarok/2021/05/05/kiemelten-fontos-az-ajanlott-ovintezkedesek-betartasa-es-az-oltas-felvetele-a-sulyos-asztmas-betegeknek/

[2] Semmelweis Hírek: Fokozódnak az allergiás asztmás betegek tünetei, 2018.04.27. https://semmelweis.hu/hirek/2018/04/27/fokozodnak-az-allergias-asztmas-betegek-tunetei/

A civil szervezet javaslata szerint a fővárosi útdíj hasonló elvek alapján működne, mint a tehergépkocsik elektronikus útdíja: mértéke a megtett út hosszától, a jármű környezetvédelmi besorolásától, megengedett össztömegétől, valamint a helytől és az időtől függene (például magasabb lenne csúcsidőben, mint azon kívül), és Budapest egész területén alkalmazásra kerülne.

Az útdíj bevezetésének hatására lényegében megszűnnének a dugók, amivel évente legalább 170 milliárd forint veszteség kerülhető el. Jelentősen csökkenne a levegőszennyezés is, így évi 75 milliárd forint kártól mentesülnénk.

Ahhoz, hogy az útdíj bevezetését a fővárosi lakosság támogassa, elengedhetetlen az útdíjból származó bevétel értelmes, átlátható felhasználása is: elsősorban a tömegközlekedés vonzerejének növelésére kellene fordítani.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse elmondta: „A városi útdíjfizetés rendszere igazságos, érvényesíti »a használó fizet« és »a szennyező fizet« elvet, ráadásul a budapesti lakosok túlnyomó részének előnyös lenne. Ez különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos munkanapon a budapesti lakosoknak csak kevesebb, mint 20 százaléka ül személygépkocsiba, az autózás okozta hátrányok (elsősorban a légszennyezés) viszont a lakosság 100 százalékát sújtják. A 20 százalék autózó pedig rendszeresen dugókban tölti az idejét és stresszel.”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint a legfontosabb szempont a lakosság egészsége kell, hogy legyen: „Budapesten az asztmás gyermekek száma évről évre nagymértékben növekszik, 2001 és 2017 között (azaz mindössze 16 év alatt) megkétszereződött. Az adatok arra utalnak, hogy amennyiben nem történik érdemi intézkedés, akkor ez a szomorú tendencia tovább fog folytatódni. A Kormány és a Fővárosi Önkormányzat kinyilvánított közös célja egy gyermekbarát politika folytatása, a városi útdíj pedig éppen ezt a különösen érzékeny, ráadásul a szennyezést semmilyen módon befolyásolni nem tudó társadalmi réteget védené.”

A civil szervezet a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat mielőbbi válaszát várja arról, miként fognak együttműködni annak érdekében, hogy 2021-ben Budapesten bevezessék a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíjat.