A téma aktualitását az adja, hogy 1998 óta március 6. az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja, éppen ezért érdemes áttekinteni hazánk helyzetét is. A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés.

Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta nem változott jelentős mértékben. Leginkább a megújuló energia arányának növelése terén indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 34 százaléka származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13 százalék^**.

Sürgető feladatokat és drasztikus lépéseket ír elő az EU

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki. A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a hűtésre fordított energia teszi ki. Miközben az Unióban átlagosan 10-ből 3 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-ből mindössze 2. Vagyis a legnagyobb energiamegtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, szigetelése jelentené.

Magyarország már az épületállományának teljes körű szigetelésével képes lenne teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Egy korábbi felmérésből az is kiderült, regionális összehasonlításban sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 25-27 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a hideggel és a meleggel szembeni védelmet.

A szigetelés lehet a megoldás kulcsa

Magyarországon a Knauf Insulation adatai szerint a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagy részük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van CO₂-kibocsátásunk mérséklésében. Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű szigetelésével közel 1 millió tonna CO₂-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségét akár 40-50 százalékkal, karbonlábnyomunkat 6 százalékkal csökkenthetnénk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A hőszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. Szakembereink számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelő szigeteléséről, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik” – tette hozzá a szakember.

*https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598

**https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210108-1?fbclid=IwAR1pSOjlGBWkg3KYZ-f5yphCjP1L7ETYBAY7s7Aq3hJJc3eAGLXfU_wLVoM

Jó árat csak a felújított, szigetelt, korszerű otthonokért adnak! De mennyivel is érnek többet ezek?

 Magyarországon 2,7 millió családi ház van, amelyből közel 40 ezer eladó ingatlan szerepel az Otthontérkép Csoport adatbázisában. Pest megyét és Budapestet leszámítva egy 100 négyzetméter körüli vidéki családi ház (beleértve a sorházakat és ikerházakat is), 2018 tavaszán, már jócskán a 2015-ös árrobbanást-árugrást követően – átlagosan közel 28 milliós (27,9 milliós) irányáron volt hirdetve, ha felújított vagy újszerű állapotú volt. Két évvel később, egy hasonló ház átlagára már meghaladta a 39 millió forintot – derül ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation adataiból. Ez jóval infláció feletti áremelkedést jelent.

„Hosszú távon az elmúlt két év összesített hivatalos inflációja alig haladta meg a 7 százalékot, tehát az újszerű, korszerű, szigetelt ingatlanban tartott vagyon értéke ezt jóval meghaladóan, mintegy 40 százalékkal nőtt.” – mondta Ballagó Antal az Otthontérkép Csoport értékesítési vezetője.

Vidéken is keresett, ami korszerűbb

Ma már a vidéki nagyvárosokban is inkább a felújított, korszerű, szigetelt házakat keresik, még akkor is, ha azok jelentősen drágábbak. Az Ingatlantajolo.hu portálon például egy felújított, 80-120 négyzetméter közötti debreceni ház – inkább a város külső részén– 20-25 millió forint feletti áron található, míg a felújítandók már 11,5-16,5 millió forinttól is megvásárolhatók.

Pécsett is nagy a különbség a 80-120 négyzetméteres családi házak esetén, míg a kevésbé korszerű, szigetelés nélküli házak 8-11 millió forinttól érhetők el, addig a felújított, szigetelt ingatlanok ára 16,5-19 millió forinttól kezdődik. Az alacsonyabb árú ingatlanoknál Győrben relatíve kisebb a különbség a felújítandó családi házak és a korszerűsített, energiatakarékos ingatlanok ára között. Míg az előbbiek 17-19 millió forinttól érhetőek el, addig korszerűsített, szigetelt otthonokért 26-33 millió forintot is elkérnek.

Jelentős ártöbblet, jobb értéktartás a korszerű házak esetén

A kutatás rámutat arra is, hogy a magyar családi ház állományon belül, immár évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya, már minden ötödik ház szigetelt, és évente akár 100-150 ezer forinttal kevesebbet költ tulajdonosa rezsire. A kereslet évről-évre nő a korszerű, fenntarthatóbb otthonok iránt.

A szigetelés árnövelő hatásának érzékeltetése céljából a szigetelőanyag-gyártó és a hirdetési portál szakemberei megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes település-típusain mennyivel magasabb áron adható el egy átlagos alapterületű, 100 négyzetméteres, szigetelt családi ház, mint egy szigetelés nélküli.

Körülbelül azonos méretű családi házak esetében 2020 áprilisa és 2020 augusztusa között is érezhetően megnőtt a korszerű, hőszigetelt családi házak kínálati átlagára. Az árak növekedése négyzetméterenként 15-28 ezer forint között volt a település típusától függően.

Attól, hogy drágább még nem kel el lassabban

Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével. „Mindenképpen megéri felújítani, szigetelni otthonunkat eladás előtt, mert annak értéke minden esetben növekedni fog, a befektetésünk többszörösen megtérül” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

A babaváró hitel és a csok korábbi bevezetése miatt az az általános tapasztalat, hogy a drágább, korszerűbb otthonokra megnövekedett az igény és ez az elmúlt évek alatt az árakba is beépült. Ugyanakkor az értékesítési idő a jó környék és jól eltalált árazás mellett a korszerűsítésen átesett házak esetén csökkenhet!

A Knauf Insulation szakemberei szerint is egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, amelynek kettős haszna van, az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, értékesítéskor pedig akár a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően). Korábban hosszú évekig, évtizedekig igaz volt az a mondás, hogy az ember nem kapja vissza az egy-egy otthonba befektetett felújítás költségét. Mára ez az állítás már nem állja meg a helyét.

A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a háztartások rezsijük átlagosan 75%-át, családi ház esetén akár havi 40-50 ezer forintot fűtésre költenek. Az épületek 60-70%-ában nincs szigetelve a tető, a födém, ezért érdemes még most a tél beállta előtt a tetőt, födémet szigetelni, hogy ne az utcát fűtsük.

Mivel a meleg levegő felfelé száll, így a tetőn keresztül a keletkezett fűtési energia 25%-a távozik. Hiába a jól záródó, modern nyílászáró, ha a födémen át elszökik a meleg. A tetőszerkezet utólagos szigetelése – illetve a régi 15-20 éves megroskadt tetőszigetelés felújítása – korábban több hétig tartó munkával, bosszúsággal járó felújítás volt. Egy új technológiának, a fújható szigetelésnek köszönhetően azonban tisztán, gyorsan, bontás nélkül, akár egy nap alatt végezhetnek a szakemberek a teljes padlás és tető szigetelésével.

A fújható üveggyapot egy kötőanyagmentes, hófehér vattaszerű anyag, melyben a szálak kötik egymáshoz magukat, így nem szúr és nem porzik. Könnyű, nem terheli a tetőszerkezetet, kiváló hőszigetelő. Nem éghető, nem nedvszívó, jó páraáteresztő, hőhídmentes szigetelést biztosít. Szigetelhetőek vele az üreges falak és szerkezetek is, gerendás és üreges födémek, tetőterek, párnafás padlószerkezetek, borított fafödémek és duplahéjú lapostetők.

A fújható szigeteléstechnológiát, egyre többen választják az épületek utólagos hőszigeteléséhez. Ez az eljárás a hagyományos ásványgyapot szigeteléshez képest ugyan drágább, viszont nincsenek bontási-helyreállítási költségek, illetve időjárástól függetlenül is kivitelezhető a munka, akár télen is.” – mondta el Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

„A fújható szigetelési eljárással gyorsan jelentős javulást érhetünk el épületeink energiahatékonyságában. A befújó gép segítségével bontás nélkül és gyorsan tiszta munka végezhető, nincs felesleges hulladék és felfordulás. A megrendelő pontosan annyit fizet, amennyi szigetelőanyagot a kivitelezés során felhasználunk. Egy munkanap alatt kb. 160 m2 felületet lehet szigetelni.”– mondta el Blaskovics Balázs, a Knauf Insulation fújható szigetelések szakértője.

Bár évről évre nő az épületek energiahatékonysága – köszönhetően a célzott támogatásoknak – még mindig a lakossági épületállomány által felhasznált fűtési célú energia emészti fel az energiaköltségek 80%-át.

A Knauf Insulation és az Otthontérkép Csoport egyik tagja, az irodahaz.info felmérése rávilágít arra, hogy az irodaingatlanok energiahatékonysága közötti különbségek a bérleti és üzemeltetési díjakban is megmutatkoznak. A nem energiahatékony irodák bérleti díja négyzetméterenként 10-12 euró körül alakul, miközben a kifejezetten zöldként megjelölt épületekben lévő irodaterületeket átlagosan 13-16 eurós négyzetméteráron kínálják. Természetesen átlagokról van szó, de a trendeket jól mutatja ez a 30 százalékos árkülönbség.

Az augusztus végi adatfelvételből kiderült, hogy az oldalra frissen feltöltött budapesti irodák területi megoszlása is érdekes tendenciát mutat. A budapesti új építésű, „A” kategóriás irodák 80-90 százaléka zöld és 74 százalékuk három budapesti kerületre koncentrálódik. Az elmúlt 12 hónapban a XI. kerület 39 százalékos, a XIII. kerület 20 százalékos, a XIV. kerület pedig bő 15 százalékos aránnyal vezeti a zöldiroda kínálati listát.

Az adatbányászati módszerekkel nyert, anonimizált adatok a várakozásnak megfelelően magasabb árakat mutattak. Az elmúlt 12 hónapban felkerült, kiadó irodák – az átlagolt adatok alapján – négyzetméterenként 32,1 százalékkal voltak drágábbak, mint a szigetelés nélküli, kevésbé környezetkímélők. Az irodapiaci irányárak sajátossága, hogy a négyzetméterre eső nettó költségek is jelentős különbséget mutatnak. Egyrészt aszerint, hogy kisebb, pár száz, közepes vagy éppen több ezer négyzetmétert bérel-e az adott bérlő – utóbbi esetben ugyanis szűkös az irodakínálat, hiszen kevés 2-3 ezer négyzetméter feletti, egybefüggő irodaépület van a piacon.

Éppen ezek miatt az irodaházaknál is sávosan határozzák meg az árakat, de sok múlik az iroda hőtechnikai tényezőin és komfortfokozatán is. Egy megfelelően szigetelt irodaépület üzemeltetési költsége akár 40 százalékkal is kevesebb lehet.

„Az irodaépületek kiválasztásakor egyre fontosabb szempont az ingatlan energiahatékonysága, hiszen nem mindegy, hogy a bérlőik mennyit költenek annak üzemeltetésére. Egy korszerű, homlokzatán, alulról hűlő födémen, és válaszfalaiban is szigetelt iroda – melynek „zöld teteje” is van – a legszigorúbb energiahatékonysági normáknak is megfelel” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Egy megfelelően szigetelt, és akusztikailag is jól megtervezett irodaépületben a munkavállalók komfortosabb és kellemesebb környezetben dolgozhatnak, és sokszor a vállalkozás sikeressége is múlhat a munkakörülményeken” – tette hozzá a szakember.

A vásárlók egy iroda választásakor a kézzelfogható tulajdonságokra figyelnek. Ilyenek – a bérleti díjon túl – a téli-nyári rezsiköltségek, fűtés-hűtés költségei, a zöld tetőterasz, a napelemes és napkollektoros kialakítás, vagy éppen a hangszigetelés. Ez utóbbi is egyre fontosabb szempont, amikor a munkaadók irodahelyszínt keresnek, hiszen fontos hogy a dolgozókra jutó zajterhelés minél kisebb legyen. Tíz, interneten indított irodakeresésből 3-4 alkalommal felbukkan valamelyik „öko” szempont is a feltételek között. Az intelligens világítás, az épületvezérlés, valamint a szigeteltség mértéke is egyre gyakrabban szerepel az irodakeresők alapvető igényei között. Az elsődleges feltétel mégis az ár, a lokáció és az épület minősége, avagy látványa marad.

“Mivel jelentős konkurenciával kell számolniuk, az építtetőknek az új irodaházak esetén sokkal környezettudatosabb megoldásokban gondolkoznak. Ezek például a XI. kerület irodaterületei vagy a XIII. kerület Váci úti irodafolyosója, illetve a XIV kerület Hungária körúti része. Ezeken a területeken sok új irodaház épül, és a magas kínálat piaci versenyt generál” – mondta el dr. Halaska Gábor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. „Az az irodaház építtető jut előnyhöz, amelyik környezetbarát és energiatakarékos irodát kínál bérlésre. A nagyobb vállalatoknál marketing és munkavállalókat megtartó szerepe is van annak, hogy a vállalatok irodaterületei mennyire csökkentik a környezetterhelést” – tette hozzá a szakember.

A klímaváltozás vitathatatlan tény, amelynek egyik fő előidézője az emberi tevékenység nyomán keletkező és évtizedek óta folyamatosan növekvő szén-dioxid-kibocsátás. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi, 2018-as jelentése szerint, ha a jelenlegi ütemben pusztítjuk a bolygó erőforrásait, akkor már 2040-re világszerte súlyosabbá válnak a szárazságok és az erdőtüzek, súlyosbodnak az élelmezési válságok, a part menti területeket elönti a tenger, és klímamenekültek milliói hagyják majd el otthonaikat.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a párizsi klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni, amely csak úgy lehetséges, ha otthonaink a jelenleginél is jobban szigeteltté, ezáltal pedig karbonsemlegessé válnak, vagyis fűtésük és hűtésük csak minimális energiát igényel” – tette hozzá.

A Knauf Insulation szerint ez azért is fontos, mert az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amely mennyiség 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja.

Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A szigetelőanyag-gyártó rámutat, hogy önmagában csak a korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag ásványgyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

Magyarország számára az energiahatékonyság javítása révén elérhető klímavédelem kiemelten fontos. Sajátos klímája miatt hazánk ugyanis az egyik leginkább sérülékeny európai ország, ahol egyre nagyobb területeket sújt az aszály. A 80-as évektől gyorsuló felmelegedés hatására a nyári középhőmérséklet mára 2 Celsius-fokkal nőtt és az évszázad végére már 4-5 fokkal lehet magasabb.

A karbonlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásainak egyik legfontosabb mércéje, amely az ökológiai lábnyom részeként egy személy üvegházhatású gázkibocsátását jelenti.

Ebből sajnos mi, magyarok is jócskán kivesszük a részünket, hiszen minden évben fejenként átlagosan 5,7 tonna szénlábnyomot hagyunk magunk után, csak hazánkban. Ez ugyan messze elmarad az USA extrém magas 20 tonna vagy a teljes Európai Unió 7,19 tonna szén-dioxid-kibocsátásától, azonban több, mint a jóval iparosodottabb, hasonló lélekszámú, de környezettudatos Svédország 5,37 tonna egy lakosra vetített éves szén-dioxid-kibocsátása, és alig marad el az ipari nagyhatalomnak számító Franciaország 6,8 tonnás szénlábnyomától. Mivel a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartásához lakosonként 2 tonnára kell csökkentenünk karbonlábnyomunkat, könnyen belátható, hogy nekünk, magyaroknak is bőven van tennivalónk ezen a téren.

Az 5,7 tonnás fejenkénti szén-dioxid-kibocsátásunkból 1,3 tonnát a magánháztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. A Knauf Insulation felmérései szerint a családi házakban felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg víz előállítására, 16 százalékát pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és világításra fordítjuk.

Ezen mutatók alapján egy háromfős, 100 négyzetméteres házban élő család például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van szén-dioxid-kibocsátásunk mérséklésében. Az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelyek 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk” – tette hozzá.

Érdekesség, hogy a szigeteléssel elérhető karbonlábnyom-csökkenés kétszer nagyobb, mint marhahúsfogyasztásunk szén-dioxid-kibocsátása. Egy átlagos, 100 négyzetméteres, 20 cm vastag kőzetgyapottal szigetelt családi házban élő magyar család szén-dioxid-kibocsátása mindössze 0,4 tonna, miközben a marhahúsfogyasztás teljes elhagyásával a család 0,3 tonna, az internethasználat elhagyásával pedig 80 kg üvegházhatású gáz kibocsátását kerülheti el.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag üveggyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

A Knauf Insulation adatai szerint a hőszigetelő rendszerek kivitelezésének átlagos munkadíja az idén tovább nőtt és már eléri a négyzetméterenkénti 5-6 ezer forintot. A folyamatosan emelkedő munkadíjak ellenére a jó szakemberekből és kivitelezőkből hiány van. Kapacitásaik akár 10-12 hónappal előre le vannak kötve, miközben már olyan vállalkozók is végeznek ilyen munkát, akiknek nincs kellő tapasztalata szigetelési rendszerek professzionális kivitelezésében.

„Az építőipari munkaerőhiány egyes országrészekben és időszakokban akár egy évvel is késleltetheti a családi házak energiahatékonysági felújítását, miközben a nem megfelelően képzett szakmunkások által kivitelezett szigetelések kevésbé energiahatékonyak” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ha a kevés elérhető, jó szakember és kivitelező közül kiválasztottuk a legalkalmasabbat, érdemes várni rá a felújítással, mert a hőszigetelési rendszerek valós teljesítménye a kivitelezés minőségén is múlik” – tette hozzá.

A jól megtervezett, egymással kompatibilis elemekből álló hőszigetelési rendszer – jó nyílászárók és korszerű épületgépészet mellett, falvastagságtól függően – akár 40-50 százalékos fűtésienergia- és költségmegtakarítást is eredményezhet, ezért a professzionális kivitelezés az ingatlan tulajdonosának alapvető érdeke.

Magyarországon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett vállalkozó kivitelezői nyilvántartásban összesen, a vállalkozók által megadott adatok alapján 1398 vállalkozás végez hang- és hőszigetelő tevékenységet.

Az iparági munkaerőhiány közepette a felújítást tervező családiház-tulajdonosok számára azonban nem könnyű feladat közülük megtalálni azt, amelyik a család otthonának szigetelését megfelelő minőségben, jó áron és gyorsan megvalósítja.

Íme, a Knauf Insulation szakembereinek tanácsai arra, hogyan válasszuk ki az elérhető szigetelési szakemberből a legjobbat.

1. Informálódjunk és tájékozódjunk a vállalkozóról!

2010. január 31. óta minden építőipari kivitelezőnek regisztrálnia kell vállalkozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Ha a kiválasztott szakember szerepel a kamarai névjegyzékben, az már azt jelzi, hogy nem egy „alkalmi vállalkozóval” van dolgunk. Informálódjunk a cégbírósági nyilvántartásból, amelyből megtudhatjuk, mióta létezik a cég és hány embert foglalkoztat. A hivatalos források mellett tájékozódhatunk a közösségi médiából is, hiszen a jó szakember örömmel oszt meg fotókat és referenciákat jól sikerült munkáiról.

2. Figyeljünk az árajánlatra!

Minden esetben kérjünk olyan tételes ajánlatot, amely anyagköltségek és munkadíj szerint bontva mutatja a tervezett szigetelés teljes költségét, hogy ezek reális mértékét az interneten vagy építőanyag kereskedésekben ellenőrizni tudjuk. Egyösszegű, nem részletes árajánlatot soha ne fogadjunk el, mert az a későbbiekben vitára adhat okot, hiszen nem látható, hogy az összeg mit, illetve mit nem foglalt magában.

3. Kérjünk referenciát!

Az ajánlattal együtt kérjünk két-három referenciát is a vállalkozótól kifejezetten olyan hőszigetelési rendszerre, amilyet a saját családi házunkra is tervezünk. Ebből megtudhatjuk, hogy vannak-e elégedett ügyfelei, illetve hogy a vállalkozó inkább a polisztirollal vagy az úgynevezett szálas szigetelőanyagokkal – kőzetgyapot, üveggyapot – készülő rendszerek kivitelezésében jártas. A kőzetgyapot alapú szigetelési rendszermegoldás némileg összetettebb, de ha erre is ad referenciát a kivitelező, érdemes ilyen szigetelésben gondolkodnunk, mert a polisztirollal szemben ez nem éghető és jobb páraáteresztő képességgel is rendelkezik.

4. Figyeljünk a „háromszög” elvre: szerződés–számlaképesség–garancia!

Fontos, hogy szigetelés kivitelezéséről ne csak szóbeli megállapodást, de szerződést is kössünk! A szerződésnek tartalmaznia kell a munkakezdés dátumát és befejezési határidejét, a munkadíjat, a fizetési ütemezést, a feladatok pontos leírását és az esetleges hibák garanciális javításának feltételeit, módját és érvényességi idejét is. Számlát minden esetben kérjünk az alapanyagok megvásárlásáról és az elvégzett munkáról, így a teljes rendszerre rendelkezünk majd garanciával, vagyis érvényesíteni tudjuk esetleges minőségi kifogásainkat mind a beépített anyagokkal, mind pedig az elvégzett munka hibáira vonatkozóan.

5. Vásároljunk a vállalkozóval, és fizessünk ütemezve!

A szigetelőanyagokat és hőszigetelő rendszer kellékeit vegyük meg a kivitelezővel közösen. A munkadíj kifizetését érdemes a rendszer elkészültének lépéseihez kötni, például úgy, hogy a díj első részletét a hőszigetelő táblák felrakása után, a másodikat pedig a vakolást és a teljes munka befejezését követően rendezzük, így mi és a vállalkozó is a munka sikerében lesz érdekelt.

A Knauf Insulation szekértői szerint érdemes a szakember kiválasztásába időt és energiát fektetni, hiszen a megfelelő szigetelés egy hosszú távú befektetés. A jól kivitelezett szigetelés ára, a szigetelőanyag 30 éves életciklusa során akár hatszor, hétszer is megtérülhet.