„Ha az idei időjárást és az aszálykérdést nézzük, ki kell mondanunk, hogy komoly és kiterjedt szárazsággal állunk szemben. Ez a probléma nem csupán hazánkat érinti, hanem az egész Európai Uniót sújtja. A NASA Grace műholdas adatbázisa alapján – amely a növények gyökérzónájában mérhető vízmennyiséget mutatja meg egy rendkívül pontos térképen – azt láthatjuk, hogy szinte az egész európai kontinens súlyos aszállyal kell, hogy szembenézzen. Gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy nincsen olyan tagországa az Uniónak, amely ne szenvedne a szárazságtól” – mondta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

„Magyarországra fókuszálva, a kalászosokra és a repcére vonatkozó mezőgazdasági aszályszint komoly aggodalomra ad okot. Az ország területének közel 50 százalékában kifejezetten nagyfokú aszályról beszélünk, míg a fennmaradó régiók többségét közepes, vagy közepesen súlyos szárazság érinti. Bár helyenként érkezett kisebb-nagyobb mennyiségű csapadék, a kalászosok és a repce esetében az egész ország területén érezhető a vízhiány hatása. A kukoricát és a napraforgót illetően egyelőre még a közepes aszályveszély a jellemző, de az ország közel egyharmadán ezesetben is nagyfokú problémákkal kell szembenézni. A következő hetekben érkező csapadékmennyiség kritikus lehet: ez döntheti el, hogyan alakulnak az idei termésátlagok, és hogyan folytatódik a kapásnövények fejlődése. Emellett komoly kérdés az is, hogy mindez hogyan hat a gabonaárakra. Miközben Európa lokálisan súlyos aszálytól szenved, ami csökkenti a megtermelt mennyiséget, a globális gabonapiacra kínálati nyomás jellemző, hiszen világszinten nincs hiány gabonából. A túlkínálat pedig alacsony szinten tartja a tőzsdei árakat. A búza esetében az egyetlen valós kitörési pont az lehet, ha a termelők a minőségre koncentrálnak: minél jobb a termés minősége, annál magasabb prémiumot lehet vele elérni a piacon, és könnyebben értékesíthető, bár, ha nincs elég víz, akkor a minőség elképzelhetetlen” – tette hozzá a szakember.

Photo by Chamika Jayasri on Unsplash, free license

Ennek következtében jelenleg számottevő csapadékhiány tapasztalható, és a talaj mélyebb rétegeinek nedvességtartalma is jelentős aggodalomra ad okot, ugyanis nagyon minimális az itt mérhető mennyiség. A vízprobléma különösen az utóbbi hetekben vált égetővé: a júniusi hőmérséklet-emelkedés hatására a talajnedvesség csökkenése erőteljesen felgyorsult.

„Úgy tűnik egyre nő a kockázata, hogy 2022-es évihez hasonló aszállyal kell 2025-ben is szembenéznünk. Vízügyi és meteorológiai adatok alapján 100-110 mm csapadék hiányzik Magyarországon a talaj felső 1 méteres rétegében, mely főleg a kukorica és napraforgó vetéseket veszélyezteti. A 90 napos csapadékmérleg is 50-100 mm-el kisebb értéket mutat az elmúlt évek átlagaihoz képest. Az aszály ráadásul most országos szinten mindenhol jelentkezik és az őszi vetésű növények esetén is okozhat komolyabb mennyiségi és minőségi problémákat. Ami a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központ (ECMWF) várakozásait illeti Közép-Európára vonatkozóan, az idei év júliusa, augusztusa és szeptembere is meleg, száraz, aszályos időjárást projektál” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A fokozódó szárazság az állattenyésztőknek sem kedvez

„Ez az időjárás az állattenyésztésre és különösen a tejelő szarvasmarha ágazatra is komoly nyomást fog gyakorolni, nem csak a takarmányozási oldaláról, hanem a hőstressz miatti tejhozam csökkenés miatt is. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak a talajok vízmegtartó képességének növelését, illetve a hőstresszt hatékonyan kezelő tartástechnológiák fejlesztését állattartó telepeken. Ez utóbbihoz biztosít kiváló lehetőséget a KAP II. pilléres beruházási támogatásai” – tette hozzá a szakember.