Uderzo 1927-ben született Franciaországban, olasz bevándorlók gyermekeként, eredetileg Alberto Uderzo néven. A kis Alberto idővel elhagyta a neve végéről az „o” betűt, mivel túl sokszor hallotta, hogy „idejöttek ezek a mocskos makarónik, felzabálni a franciák kenyerét”. Akkoriban nem a migráns, hanem a jöttment (métèque) szót használták a bevándorlókra. (A görög métoïkos szó más görög városok lakóit jelentette, azaz nem helyi polgár, de nem is külföldi).

Az Uderzo család 1934-ben kapta meg a francia állampolgárságot. Párizs egyik elővárosban laktak. A kis Uderzo falta a képregényeket, Mickey egér, Robinson, Popeye… Az utóbbi dagadó muszklija majd visszaköszön Obélix emberfeletti erejében.

Albert gyerekként jól rajzolt, de inkább autószerelő szeretett volna lenni, ami nem sikerült neki, bár utóbb nem bánta annyira. Katonai szolgálata után rajzoló-riporter lett a France Dimanche szerkesztőségében, rajzos tudósításokat készített olyan helyekről, ahol nem lehetett fotózni.

A háború után Párizs tele volt kisebb-nagyobb kiadókkal, rengeteg képregény jelent meg.  Uderzo kereste a saját stílusát, eladott egy Tarzan-paródiát Zartan címen, majd egy amerikai ihletésű képregénnyel is próbálkozott Az ifjú Marvel kapitány címmel.

Az ötvenes évek elejétől rengeteg emberrel megismerkedett a képregény-kiadás világában.  Köztük volt a másik jöttment, a lengyel apától és ukrán anyától származó René Goscinny. Azonnal megtalálták a közös hangot. Akkoriban a képregényfigurák hibátlan hősök voltak. Uderzo és Goscinny mással próbálkozott, megalkották a nem túl okos, de pokoli erejű Obélix és a kicsit sem jóképű, de fölöttébb ravasz Astérix figuráját. Goscinny írta a sztorikat, Uderzo rajzolt. A Pilote című, 1959-től kiadott újságban jelentek meg először.

Első könyvük, az Astérix, a gall hatezer példányban jelent meg a Dargaud kiadónál, 1961-ben. Uderzo évtizedekkel később elmesélte, hogy a kiadónál egy roppant önelégült figura foglalkozott a terjesztéssel. Miért nem nyomtatnak többet a könyvünkből, kérdezte tőle Uderzo. Uram, ha majd eladunk 30 ezret, akkor visszatérhetünk a kérdésre. „Aztán mire elkelt az első millió, ez az ember már nem dolgozott ott.”

Az újabb képregényekből egyre többet adtak el, egészen Goscinny korai haláláig, aki 51 évesen, 1977-ben ment el. Uderzo egedül is folytatta a munkát. A két furfangos gall történeteiből máig 375 millió példányt adtak el.

Állítólag Uderzo kicsit saját magát mintázta meg Obélix figurájában. A Le Monde egyik újságírója írta, hogy 2013-ban kezet fogott az akkor 85 éves Uderzóval. Még akkor is pokoli szorítása volt.