A Munkácsy kép (részlete a nyitóképen) 40 millió forintos kikiáltási árról indult és egészen 155 millió forintig menetelt. A Virág Judit Galéria aukcióján számos tétel iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott, több alkotást is a kikiáltási ár sokszorosánál, akár tízszeresénél ütöttek le.

Vaszary János Virágrendezés című 1909-es alkotása egy békahegyi kis házban született. A kép azt a meghitt pillanatot örökíti meg, amint a festő felesége, Mimi virágokat rendez a ragyogó nyári napsütésben. Vaszary az egyik legkeresettebb magyar festő, könnyű ecsettel festett, színes, látványos és életvidám képei hihetetlenül népszerűek. A Virágrendezés 65 millió forintról indulva 90 millió forintig kapaszkodott fel.

Kondor Béla 1961-es Apáca és a pap című képét a tragikusan rövidre szabott életmű egyik legfontosabb darabjaként tartják számon. A 36 millió forintos kikiáltási árral induló jelentős alkotás végül 50 millió forintért talált új tulajdonosra.

Monumentális festményekből nem volt hiány az árverésen: Mattis-Teutsch János dupla aktos képéért 34 millió forintot fizetett új tulajdonosa. A kalapács lesújtását több percig tartó licitharc előzte meg, a kép 16 milliós kikiáltási árral került a közönség elé.

Czigány Dezső Cézanne-t idéző, mesterien megfestett csendélete 40 millió forintért kelt el.

Az este folyamán a tételek között szerepelt Mednyánszky László egyik nagyméretű és lenyűgöző alkotása, az 1895 körül született Fényködös táj. A különc arisztokrata előszeretettel járta egyedül a vadont és festette meg a szeme elé táruló természeti csodákat. Ez a képe a Tátrában készült, a festményt a napfény és a köd játéka teszi rejtelmessé, spirituálissá. A Fényködös táj végül 17 millió forintnál állt meg a licitálásnál.

Az árverés során olyan különlegességek cseréltek gazdát, mint a volt köztársasági elnök, Sólyom László egykori hivatali bútorai és Keserü Ilona Előérzet című festménye (a nyitóképen).

Ékszercsodák az első napon

Az aukciós ékszerkínálat kiemelkedő darabja, egy fehérarany, szív alakúra csiszolt tanzanitokkal és modern csiszolású briliánsokkal ékített ékszergarnitúra volt, amelyet kisebb izgalmak után végül 24 millió forintos áron ütöttek le. Meglepő fordulatot hozott az a felfokozott érdeklődés, amely a trikolor zománccal díszített arany kokárdára irányult. Az árverés különösen izgalmassá vált, amikor a több résztvevő közötti heves versengés eredményeképpen a tárgy végül a kikiáltási ár több mint tízszeresén, 4,2 millió forintos leütési áron kelt el, így a szerencsés nyertes jutalékkal együtt 5.250.000 forintot fizetett érte.

Festmények sokszínűsége

A második napon festmények, bútorok és műtárgyak kerültek kalapács alá, amely még nagyobb izgalmakat hozott minden résztvevő számára, mint az első. Többször is hosszas licitálások zajlottak, különösen Vastagh Géza Pihenő oroszlánok című olajfestményére, amely hosszú percekig tartó versenyt eredményezett, és végül több mint tízszeres áron, közel 9 millió forintért kelt el. A legnagyobb érdeklődés vitathatatlanul Keserü Ilona Előérzet című festményét övezte, amely felforrósította a hangulatot, és a résztvevők visszafojtott lélegzettel figyelték az eseményeket. A festmény 55 millió forintos leütési áron, jutalékkal együtt végül közel 70 millió forintért talált gazdára, megduplázva ezzel a kikiáltási árat.

„Nagyon örülök annak, hogy a korábbi évekhez viszonyítva visszafogottabb piaci környezet ellenére a BÁV 83. Művészeti Árverése jócskán felülmúlta az előzetes várakozásainkat, és szinte mindegyik tárgycsoportban születtek kiemelkedő eredmények. Összességében jó hangulatú, licitekben gazdag két napot zártunk, és elégedettek vagyunk az eredménnyel. Egy ilyen tavaszi kezdés komoly reményt ad arra, hogy az év második fele még sikeresebb lesz” – mondta Fertőszögi Péter, a BÁV ART művészeti igazgatója az aukció után.

Nagy érdeklődés övezte Kondor Béla Két fej (Modell eresztés) című ikonikus festményét, amely negyven év után tűnt fel váratlanul a piacon. Az 1958-ban készült remekművön a teljes “kondori” eszköz- és szimbólumtár, játék és technika ötvözete látható a ragyogó arany háttér előtt. A fiatalon elhunyt, értékes életművet maga után hagyó Kondor Béla alkotása 38 millió forintos kikiáltási árról indulva egészen 85 millió forintig menetelt.

Ez az este a művészeti szenzációkról szólt: a tételek között szerepelt Gábor Jenő életének egyik főműve is, amely bármelyik múzeum gyűjteményének féltett darabja lehetne. A Július 14. Párizsban című monumentális festmény az art deco egyik mesterműve. A látványos és színes alkotáson egy utcabál elevenedik meg az ember szeme előtt. Gábor Jenő egy olyan pillanatot festett meg, amikor a párizsiak önfeledten ünnepelték a forradalom napját. Szoborszerűen megformált táncoló alakok, tobzódó színek jellemzik a mozgalmas utcai jelenetet, amely a legjobb francia festészeti hagyományokat eleveníti fel. A ‘20-as évek végén keletkezett festmény 80 millió forintért kelt el.

Az elmúlt évek trendjeinek megfelelően ezen az estén is rengeteg online licit érkezett a világ minden tájáról: Amerikából, Svájcból és Angliából is.

Hantaï Simon (képének részlete a nyitóképen), a leghíresebb magyar absztrakt festő feltűnése igazi nóvum a hazai műkincspiacon. A művész iránti hatalmas nemzetközi érdeklődést jól jelzi, hogy 2016-ban 4 millió euróért, vagyis több mint 1,4 milliárd forintért kelt el az egyik festménye a Sotheby’s párizsi aukcióján. A 12. Háború utáni és kortárs művek aukcióján 32 millió forintról indul a licitháború nagyméretű olajvászon képéért. Hantaï 1948-ban Párizsban telepedett le, utána soha többé nem jött vissza Magyarországra – modern művein megelevenedő különleges világát nem hagyományos eszközökkel, hanem pengével, ronggyal, szivaccsal alkotta meg.

Keserü Ilona Közelítés emléke című képe egy különleges reprezentációja a művész egyik legizgalmasabb korszakának, kikiáltási ára 6 millió forint. Keserü egy másik festménye is új tulajdonosát keresi 13 millió forintos induló árról – a Felszálló hangzat című képen vízszintes színsávok adnak hátteret a felfelé haladó két színfolt-csoportnak, amelyek − a mű címéből kiindulva − zenei akkordokként is értelmezhetők.

Fajó János Piskóták III. című, örömöt sugárzó, lüktető hatású képe a művész egyik első festménye, amelyen az ikonikussá vált, babapiskóta formát használta. A nagyméretű, múzeumi rangú kép 10 millió forintos kikiáltási árról indul. Érdekesség, hogy Fajó egy „piskótás” térplasztikával is szerepel a tavaszi aukción.

Kassák Lajos Kompozíció No.3. című képe 1960-an született. Zsúfolt színvilágával hidat képez az európai konstruktivizmus és a magyar táj- és atmoszféra festők között. Nem csak most, hanem már a hatvanas években is zajos sikerrel szerepelt nemzetközi kiállításokon, többek között Párizsban is. Kassák műveiért egyre többet fizetnek a műértők – a most aukcióra kerülő kép 24 millió forintos kikiáltási árról indul.

Lakner László a kortárs aukciók állandó szereplője, ám szürnaturalista korszakának darabjai csak ritkán kerülnek kalapács alá elő a hazai műkincspiacon. A 7.5 millió forintról induló Csendélet című kép ezért igazi csemege a műgyűjtők számára.

„Az utóbbi években rendkívüli mértékben felértékelődtek a kortárs magyar alkotók, akiknek az alkotásai külföldön akár több száz millió forintért találnak új tulajdonosra. A mindenkori célkitűzésünkhöz tartjuk magunkat, különleges tavaszi aukciós gyűjteményünkkel még tovább kívánjuk növelni művészeink értékét és megbecsülését” – mondta el Kelen Anna aukcióvezető, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.

A galéria tavaszi aukcióján szereplő összes mű ingyenesen megtekinthető április 11-22. között a 1055 Budapest, Falk Miksa utca 30. szám alatt.

Salvador Dalí extravagáns képi világával a XX. század közepe óta hódít töretlenül. Meghökkentő alkotásai sokak számára mind árfekvésük, mind pedig a piacon elérhető limitált példányszámuk miatt elérhetetlennek tűnhetnek. Viszont a sokszorosítási eljárással készült grafika lehetővé teszi, hogy akár egy festmény árának töredékéért, világhírű művész alkotása is a falra kerülhessen. A most aukcióra tűzött Akt fátyollal című litográfiából mindösszesen 300 példány készült, az árverésen pedig a 214. sorszámú, a művész aláírásával ellátott darabra lehet licitálni.

Ismert magyar nevek is sorakoznak

A 17. Grafikai aukción újra megjelenik több olyan alkotó, akik már korábban is nagy sikert arattak. Így például az 1968-ban megrendezett Jubileumi aukción kiemelt szerepet élvező Czóbel Béla és Rippl-Rónai József is, utóbbinak 2018-ban a Kékruhás lány virágos kalapban című alkotásáért 75,6 millió forintot fizetett a licit nyertese. A népszerű művészek sorát erősíti Kernstok Károly, Perlrott Csaba Vilmos, Vaszary János, Gross Arnold, Rékassy Csaba és Szász Endre is, akiknek több művére is licitálhatnak az érdeklődők.

Témák, amik megtalálnak

Gross Arnold Lovasok és Kondor Béla Öreghalász és a tenger című grafikáit közismert regények ihlették, míg Joseph Kádár, Gyarmathy Tihamér és Victor Vasarely is Bartók Béla zeneszerzőnknek állítanak emléket aukcióra bocsátott műveikkel. A szerelem visszatérő és örök témaként többek között Molnár C. Pál Csók című akvarelljén jelenik meg, Szemethy lmre kollekciója pedig Olaszországba és Franciaországba kalauzol el mindenkit. A Magyarországot bemutató művek esetében pedig Vadász Endre Balaton, Bernáth Aurél Badacsony és Szentiványi Lajos Budapest című grafikájára mindenképpen érdemes figyelni.

„A műgyűjtést olyan tárggyal ajánlott kezdeni, amelyik közel áll a szívünkhöz és stílusban, hangulatban megfelel érdeklődési körünknek. A 17. Grafikai aukció tételsorának tartalmi sokszínűsége garantálja, hogy mindenki megtalálja azt az alkotást, ami jól mutathat az otthonában és tökéletesen illeszkedik abba az enteriőrbe, amit a sajátjának érez” – fogalmazott Fertőszögi Péter, a BÁV ART művészeti vezetője.

Belépő árú tételektől a milliós művekig

A 17. Grafikai aukció jó lehetőség lehet azok számára, akik csak most kezdenek megismerkedni a műtárgyak világával, mivel a legalacsonyabb induló árú tétel mindössze 20.000 forint, ráadásul a grafikák több mint 20%-ának is maximum 50.000 forint a kikiáltási ára. Az árverési lista másik végén viszont a magyar neoavantgárd képzőművészeti mozgalom alapítójaként számontartott Nádler István grafikai mappája szerepel, amelynek induló ára 1 800 000 forint, s ezzel a legmagasabb kikiáltási értékkel rendelkező tétel az aukción. Emellett most elérhető egy 6 tételes mappa is, melyben a Budapesti Műhely többi alapítójának, így Fajó Jánosnak és a nemrég elhunyt Bak Imrének a grafikái is szerepelnek.

Kézírás a múltból

A tavaszi árverés egyik legmeghatóbb történettel rendelkező tétele Vera Molnár Anyám levelei című hat darabból álló kollekciója. A sorozat ihletője a magyar származású francia művész édesanyjának életkora és egészségügyi állapota miatt megromlott írásképe volt, amely így személyes hangon szól a közönséghez. A levelek tartalma ugyan nem olvasható, de az absztrakt művek üzenete egymás mellé helyezve így is markánsan kirajzolódik. Kikiáltási ára 680 000 forint, mellyel az aukció egyik legértékesebb tételének számít.

Sokszínűség ma és holnap

A széles kínálatban egyaránt szerepet kapnak a tradicionális technikának számító rézkarcok és a 20. század elejéhez köthető modern kő-, majd a század második felében megjelenő szitanyomatok. A rézkarcok között Mauer Dóra Pompeji-sorozatának Vevőre várva című képe, valamint Kondor Béla Velencei Sláger Biennálé című 1969-es grafikája is megtalálható, melynek kikiáltási ára 180 000 forint. Victor Vasarely Birkózók (Catch, 1988) című alkotása viszont szitanyomással készült és 280 000 forintról indul az árverésen. Ugyanez a technikája Keserü Ilona Több oldalról nézhető című művének is, amelynek különlegességét az is erősíti, hogy az aukcióra bocsátott darab a kis szériás művészpéldányok közül való.

„A magyar piacon – egyedülálló módon – a BÁV ART fedi le teljesen a műkereskedelem legszélesebb spektrumát. Árveréseinken mindig kiemelt szerepet játszik a sokszínűség, és ez most sincs másképp. A 17. Grafikai aukció tételsorának összeállítása során igyekeztünk minden ízlést kiszolgálni, így egyaránt megtalálhatók a legkülönfélébb grafikai technikákkal készült kortárs és antik, fekete-fehér és színes alkotások” – foglalta össze Fertőszögi Péter.

A legmagasabb áron, 85 millió forintért kelt el Czóbel Béla több alkalommal kiállított és reprodukált, még az 1958-as velencei biennálé magyar anyagába is beválogatott Párizsi Szajna-part című festménye, amelynek induló ára 46 millió forint volt. Klie Zoltán Fantasztikus tája 80 millió forintért, míg Kontuly Béla 1930-as évek elején festett, Téli Duna-part című alkotása 75 millióért kelt el. Előbbi 44 millió forintról, utóbbi 36 millió forintról indulva érte el a rekord összeget. Mindhárom mű leütése életműrekordot hozott az alkotóknak – hangsúlyozta Kieselbach Tamás galériavezető a péntek esti árverés után az MTI-nek.

Mint mondta, az árverés sikere azt mutatja, hogy a megszorítások és az infláció ellenére az embereknek van bizalmuk a műtárgyakban, sokan tartják jó befektetésnek a műtárgypiacot.

Egyre többen licitálnak online, egyre erősebbé válnak az internetes vásárlók, az online tér új dimenziókat nyitott meg és áttörést hozott a piacon – mutatott rá, hozzátéve: most lehetett látni, hogy sokkal bátrabban mernek licitálni online az emberek, az érdeklődők körét szélesíti a virtuális tér, sokan érdeklődtek külföldről is.

A galéria őszi árverésére 27 műalkotás érkezett Alexander Brody hagyatékából. Ebből Batthyány Gyula Elegáns úr portréja (1933) 9,5 millió forintért, a Nagyvárosi hölgyek (1935) című kép pedig 22 millióért kelt el.

Magas áron talált új gazdára Aba-Novák Szolnoki vásárban című festménye, amelynek leütési ára 22 millióról kúszott fel 34 millióig, míg Patkó Károly Patakparton című műve 32 millió forintról indulva kelt el 40 millióért, Bene Géza Csendélet perspektívákkal című festménye pedig 26 millióról 34 millióig jutott. Egry József Szigonyvető című műve 30 millióért, Perlrott-Csaba Vilmos Párizsi utcája 18 millióért kelt el, nem sokkal mögötte maradt el 17 millió forintos leütéssel Tihanyi Lajos nagybányai utcaképe 1907-ből.

Egyenként tízmillió forintot fizettek Kádár Béla Lány gitárral és Ülő nő fátyollal és csendélettel című képeiért, de ugyanennyiért cserélt gazdát Szőnyi István Anya gyermekével című műve és Perlrott-Csaba Vilmos csendélete.
Kieselbach Tamás kitért arra, hogy a galéria történetében először rendeznek háború utáni és kortárs művekből árverést, amelyre 1945-től 2020-ig bezárólag, 77 év művészetéből álló anyagot válogattak össze a korszak főműveiből. Szerepelnek benne Kassák Lajos, Keserü Ilona, Kondor Béla alkotásai, Tandori gyűjteménye, valamint más kincsek is – mondta a galériavezető.

A háború utáni és kortárs művek aukcióját először november 11-én rendezik meg Budapesten. Az árverés anyagából november elején nyílik kiállítás a Kieselbach Galériában.

Fotó: 82. tétel: Czóbel Béla (Budapest, 1883–1976, Szentendre) Párizsi Szajna-part (Quai St. Michel), 1925

A BÁV szeptember 30-án kezdődő 6. Online Aukcióján több, mint háromszáz tételből válogathatnak az axioart.com oldalára látogató érdeklődők. Az aukcionált műtárgyak árkategóriája széles spektrumon mozog, a százezres tételtől kiindulva a milliós tételig találhatóak érdekes darabok, és mindegyik megtekinthető a BÁV felújított Szent István körúti galériájában. Íme, néhány kiemelkedő darab az árverés katalógusából:

Denevéres ezüst szelence

A BÁV 6. Online Aukciójára több különleges szelence gyűlt össze. Az empire rajongói ugyanúgy találnak érdekességet a szelencék, dobozkák között, mint az art deco kedvelői. A fedőlapján denevért ábrázoló szelencére meghökkentő témaválasztása és finom kidolgozása miatt is nagy érdeklődés várható. Az 1920-as években készült, belül dúsan aranyozott női cigarettás szelencét zafír nyitógomb díszíti. Az art deco korszakában a denevér motívum viszonylag ritkának számít, a szecesszióból örökölt egzotikus ázsiai szimbólumok iránti érdeklődés viszont töretlen a mai napig, ahol a denevér többek között a hosszú élet és az egészség szimbóluma.

Szecessziós kulacs

A Fischer Emil kerámiagyárában készült szecessziós kulacs igazi ritkaságnak számít, hiszen a műkereskedelemben inkább tányérokon, csészéken és vázákon szoktunk találkozni ezzel a jellegzetes, Pálinkás Béla által tervezett dekorral. Az éles kontúrrajzos alföldi, népi életből vett jelenetek ezer szállal kötődnek a Szolnoki Iskolához, megfogalmazásukban viszont a Gödöllői Művésztelep hatása érezhető.  Sikeres és elismert pályáját – 1903-tól Fischer Emil budapesti kerámiagyára részére tervezett, 1904-ben részt vett és bronzérmet nyert a St. Louis-i világkiállításon, 1907-ben a pécsi iparművészeti kiállításon ezüstérmet kapott – derékba törte az I. világháború, hadifogság. Életművének jelentős része (vázlatok, festmények, bútorok) a rákosszentmihályi műterméből a II. világháború alatt eltűnt. A XX. század legelején készült, Pálinkás által tervezett és Fischer Emil gyárában készült fajansz kulacs a magyar szecesszió fontos iparművészeti emléke, kikiáltási ára 100.000 forint.

Duplafedeles zsebóra

A zsebóra (a nyitóképen) szó hallatán lelki szemeink előtt általában egy elegáns öltözékű úriember képe villan fel. Bár ez a kép jellemző, de a sztereotípiával ellentétben nők is előszeretettel viseltek zsebórát. A BÁV őszi aukcióján mintegy hatvan darab ékszer keresi új tulajdonosát, melyek között kiemelkedő az a hölgynek készült duplafedeles arany zsebóra, melynek virágmintái és kézzel vésett, zománcozott fedele is kuriózumnak számít, de a 200.000 forintos kikiáltási áron meghirdetett ékszer igazi különlegessége, hogy a fedelét nyolc gyémánt díszíti.

Gyémántokkal díszített melltű

Az őszi időben újra előkerülnek a brossok a női fiókokból. Az eredetileg funkcionális szerepet játszó tárgy ma már inkább kiegészítőként szolgál. Az aukciós tételek között 300.000 forintos kikiáltási áron találunk egy olyan melltűt, amelynek leveles bimbós formáját a két kontrasztos nemesfém, az arany és az ezüst kombinációja, valamint két régi csiszolású gyémánt, tizenhárom kisebb briliáns és huszonkét gyémánt teszi különlegessé. Az ékszer eredeti állapotában alakítható volt és eredeti tulajdonosát rejtély övezi, de abban bizonyosak lehetünk, hogy egy ilyen drágakövektől ragyogó bross csakis egy különleges hölgynek készülhetett.

Czóbel Béla: Asztali csendélet

Czóbel Béla töretlen népszerűségnek örvend a műgyűjtők körében. 2016-ban igazi bombaként robbant a BÁV aukcióján a több, mint száz évig elveszettnek hitt, ritkaságnak számító Körhinta című festménye, mely átmenetet képez a festő művészetében. Ez a kép megtriplázta a kikiáltási árát. A mostani árverésre kínált Asztali csendélet címet viselő olajfestmény is gyönyörű darab, amely igazán passzol az őszi időszakhoz. Színeiben az évszakot jellemző lehulló levelek melegségét hozta vissza a művész. Czóbel igen gazdag életművében a csendéletfestészet jelentős szereppel bír, így ennek a 1.200.000 forintos kikiáltási áron meghirdetett műnek is érdekes lesz figyelni a sorsát.

Kontuly Béla: Csendélet

Kontuly Béla stílusának alakulásra először mestere, Réti István volt hatással. A Római Ösztöndíj elnyerése újabb fontos impulzusokat hozott festészetébe. Olaszországban a reneszánsz művészet újrafelfedezése, majd a novecento új tárgyiassága hat művészetére. A II. világháborút követően számítjuk Kontuly újabb festői korszakát, mely haláláig tart. Jelentős csendéletei ebből a korszakából származnak és jelen árverésre bocsátott, különleges japán színházi maszkos festménye is ebben az időszakban készült.

Idén ősszel, szeptember 30. és október 9. között immár 6. alkalommal kerül megrendezésre a BÁV Online Aukciója, amelyre helytől függetlenül mindenkit várnak, akik érdeklődnek a műtárgyak, ékszerek különleges és izgalmas világa iránt.

A mindössze néhány éves fennállása alatt világszerte 75 milliónál is több albumot eladó grunge-ikon, a Nirvana legismertebb dala, a világ minden rádióadóján feltűnt Smells Like Teen Spirit 1991-ben született klipje hosszú időn át uralta a MTV képernyőjét, így egy teljes generáció számára vált meghatározó élménnyé.

A képsorokon Kurt Cobain kezében feltűnő 1969-es Fender Mustang vasárnap a Julien’s Auctions nevű árverezőháznál került kalapács alá, ahol a szakértők 600 ezer dolláros (mai árfolyamon 216 millió forintos) leütési árra számítottak, a végeredmény azonban a legmerészebb becsléseket is messze túlszárnyalta: a balkezes hangszer – amit a zenész legutolsó interjújában az egyik kedvencének nevezett – végül 4,5 millió dollárért (1,62 milliárd Ft) kelt el – írja a 24.hu.

A BÁV tavaszi árverésének első napján, május 16-án árverezték el az aukciósház történetének legnagyobb briliánsával díszített, GIA tanúsítvánnyal rendelkező nyakéket, amelyet 32 millió forintról indulva, hosszú licitharc után végül 46 millió forintért ütöttek le. Jutalékkal együtt, a győztes licitáló 57,5 millió forintot fizetett a kivételes darabért – olvasható a tájékoztatóban.

Az árverésen népszerűek voltak a nagy karátszámú briliánsokkal ékített gyűrűk, amelyek közül a legmagasabb áron, 22,5 millió forintért egy 5 karátos, szintén halványsárga színű briliánssal ékített gyűrű kelt el.  A legtöbben egy Európában kevésbé ismert, de Kínában nagy becsben tartott jáde drágakőért harcoltak. A hatalmas, 11 karátos jádeköves aranygyűrű 120 ezer forintról indulva végül nyolcszoros áron, 1 millió forintért kelt el.

Az óraritkaságok és luxusórák közül a legdrágábban, 5,2 millió forintért talált új gazdára a Hublot Classic Fusion Aerofusion férfi karóra. Legnépszerűbb márkák most is a svájci klasszikusok közül került ki. A Patek Philippe egyik legrégebbi Gondolo arany zsebórájáért 3,5 millió forintot, egy Golden Ellipse Jumbo férfi arany karóráért 4,7 milliót, míg a Twenty-4 női karóráért 3 millió forintot fizettek. A nagy pontosságú tengerészeti kronométereiről és komplikációiról híres Ulysse Nardine hajóórája 2 millió forintért kelt el.

Az ezüsttárgyak közül egy 12 személyes, 94 darabos evőeszközkészletet ütöttek le a legmagasabb áron: az 1920 körül, Henger Antal pesti műhelyéből kikerült ritkaság 2 millióért cserélt gazdát.

Fotó: bav-art.hu

„Különleges festészeti technikával készült ez a mű, amelyről bátran kijelenthetjük: az egyik legerősebb kortárs kép az elmúlt évekből. A művész a színmezőket többszörösen átfestette, míg nem az utolsó ecsetvonás is eltűnt a vásznon. Ezt ez eljárást Bak Imre akkor alakította ki magának, amikor 1965-ös nyugat-európai tanulmányútja után hazatért, és átállt az olaj használatától az akrilra” – magyarázta Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze, az aukciók vezetője.

Kiemelte: hazatérése után Bak a magyar konstruktivista hagyományra, a népművészetre, valamint a legfrissebb nyugati tendenciákra reflektálva hozott létre, nemzetközi viszonylatban is jelentős műveket. „Így például a szín és a forma plasztikus, dekoratív minőségeire építkező Festményt II.-t is, amely március 27-én, 30 millió forintos kikiáltási árról indulva, életműrekordot dönthet meg.”

Az aukció másik szenzációja a Szölke-gyűjtemény, amelynek magját a nyolcvanas, kilencvenes években készült művek alkotják. Szölke László több száz művet számláló kollekciója nemcsak festményeket, hanem szobrokat, grafikákat, érméket is magában foglal, ez a sokszínűség ritka a magyar magángyűjtők körében.

Március 28-án Grafikai Aukcióval folytatódik a Virág Judit Galéria tavaszi árverés-sorozata. A válogatott, kiemelkedő kvalitású alkotások teljes keresztmetszetét nyújtják a huszadik századi magyar művészetnek. A századfordulót Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József és Vaszary János alkotásai reprezentálják. Kalapács alá kerülnek még többek közt Patkó Károly (műve a nyitóképen – a szerk.), Kádár Béla, Victor Vasarely, valamint Nádler István, Konok Tamás és Maurer Dóra munkái. A kortárs aukció színhelye a Kongresszusi Központ, a grafikai aukció helyszíne a Virág Judit Galéria lesz.

Az érdeklődők a két árverés anyagát személyesen is megtekinthetik március 16-26. között a galériában, online, valamint virtuális túra formájában.