A zenészt szerdán kétéves ciklusra erősítették meg pozíciójában az egyesület vezetőségének tagjai – közölte az egyesület az MTI-vel.

„Az elmúlt években számos akadályt kellett meglépnünk ahhoz, hogy a jogdíjak beszedése és felosztása gördülékenyen menjen, és ez mindig sikerült. Most a legnagyobb kihívás az infláció, illetve az, hogy a jogdíjak értéke kövesse az inflációt” – idézte Németh Alajos szavait a közlemény.

Az elnök szerint a jogdíjak tarifaemelése elengedhetetlen. Hozzátette: ha nem tartanának lépést az inflációval, több tízezer művész létfenntartása kerülne veszélybe. „Azon dolgozunk, hogy megoldjuk ezt a mindannyiunk számára nagyon fontos feladatot” – hangsúlyozta.

Az Artisjusban 2023 decemberében tartották a választásokat, ahol az egyesület tagjai – szerzők és zeneműkiadók – megválasztották új tisztségviselőiket a következő négyéves időszakra. Az Artisjus vezetősége is megújult, a küldöttgyűlés január 12-én szavazta meg a tagjait. Az egyesület vezetőségének teljes névsora a 2024-2028-as időszakra: Németh Alajos, Bíró Zsolt, Szabó Ágnes, Szabó Áron (könnyűzene); Bánkövi Gyula, Hollós Máté, Madarász Iván, Tihanyi László (komolyzene); Serfőző Simon (irodalom), Universal Music (zeneműkiadó, képviseli Mózes-Szitha Tünde).

Németh Alajos a tizenötödik elnöke a szerzői egyesületnek, illetve jogelődjeinek.

A zenész 1956-ban született, hangszeres tanulmányait 7 évesen kezdte hegedűn, 18 évesen felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakára nagybőgő szakon. Mindössze 18 éves volt, amikor a Berki Tamás vezette Interbrass együttes tagjaként zenélni kezdett.

1975-ben hívta meg Török Ádám a Minibe, majd 1979-től alapította társaival a Dinamit együttest. 1982-ben Nagy Feróval megalakította a Bikinit, ahol basszusgitáron játszott és dalszerzőként vett részt az alkotómunkában. Hamarosan a zenekar meghatározó tagjává vált.

1985-től szerzőként és társszerzőként olyan nagy slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Közeli helyeken, a Ki visz haza vagy a Mielőtt elmegyek. A Bikinit egyszer feloszlatta, majd újraalapította, jelenleg is az együttesben zenél. 2015-ben Sóhajok lépcsőháza címmel készítette el első szólólemezét.

Zenei pályáját eddig Máté Péter-, Artisjus-, Fonogram- és Magyar Zenei Díjjal, valamint Magyar Érdemrend lovagkereszttel ismerték el.

Fotó: Fülöp Csaba

Az új felület célja, hogy egy helyen elérhetővé tegye a dalírással kapcsolatos valamennyi hazai szakmai eseményt, programot, pályázatot, kiadványt, tartalmat, beleértve az Artisjus és más zeneipari szereplők kezdeményezéseit – közölte a szerzői egyesület az MTI-vel.

Az Artisjus maga is támogatja dalszerzői programok megvalósulását, 2018 óta összesen 288 millió forintot fordított erre a célra.

A folyamatosan bővülő gyűjtőoldalon megtalálható és érdeklődés szerint kereshető lesz valamennyi hazai szakmai esemény (dalszerző, dalszövegíró vagy zenei producer táborok, pályázatok), kiadvány, tévés/videós és audio tartalom (vlogok, podcastek).

A közösségi gyűjtőoldalként funkcionáló Songwriting HUB a zeneipari szereplők ajánlásaira is épít: elérhetővé teszi az oldalon beküldött, a dalszerzők számára releváns programokat. A platformot kedden délután az egyesület budapesti székházában mutatja be az Artisjus, és arra biztatja a zeneipari szereplőket, küldjék be az oldalra saját eseményeiket, tartalmaikat, ha azok a dalszerzői közösségnek szólnak.

„Egyre nagyobb a figyelem a dalszerzőkön, akik a zenei értéklánc legelső láncszemei. A közönség is egyre inkább észreveszi őket az előadó mögött, szakmai programok is indulnak a pályakezdő vagy már befutott dalszerzők tájékoztatására, oktatására, helyzetbe hozására. A Songwriting HUB-ot azért hoztuk létre, hogy az Artisjus saját programjai mellett a hazai dalszerzői fókuszú kezdeményezéseket egy helyről tegyük elérhetővé” – idézte Tóth Péter Benjamint, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatóját a közlemény.

Az egyesület hosszútávú terve, hogy a későbbiekben a hazai mellett külföldi, kiemelten a középkelet-európai régió angol nyelvű szakmai tartalmai és eseményei is helyet kapjanak az oldalon.

Az Artisjus anyagilag is támogatja dalszerzői programok megvalósulását, így valósul meg évente a DEX Dalszerző Expó és az Artisjus Songwriting Camp. A támogatott összeg magában foglalja az Artisjus által megvalósított, saját szakmai programok finanszírozását (179 millió forint) és más szervezetek kezdeményezéseire, kimondottan projekttámogatásként kifizetett összegeket (109 millió forint).

A Songwriting HUB ezen az oldalon érhető el: https://hub.songwriting.hu/

Fotó: Wes Hicks/unsplash.com

Idén ötödik alkalommal rendezi meg az Artisjus a DEX-et. A rendezvénysorozatot 2018-ban indította el a szerzői egyesület azzal a céllal, hogy hiánypótló kezdeményezésként kimondottan a dalok szerzőinek kínáljon fejlődési és kapcsolatépítési lehetőséget. Az idén már négynaposra bővült DEX-en hétfőn a zeneszerzésé, kedden a szövegírásé, szerdán a produceri munkáé lesz a főszerep, míg a csütörtöki nap a dalszerzői kollaborációkról és a zeneipari kapcsolatok építéséről fog szólni.

„A korábbi DEX-ek alapján azt látjuk, hogy a közönségkedvenc programtípus a szűk körben tartott workshop, ahol profi dalszerzőktől lehet gyakorlati tudást szerezni. Ezért döntöttünk 2022-re négy tematikus DEX-nap mellett. Reméljük, minél többen érkeznek majd a környező országokból is – ahogy a koronavírus előtti időszakban történt” – osztotta meg várakozásait az Artisjus Üzleti transzformációs igazgatója, a DEX alapítója, Tóth Péter Benjamin.

Hogyan lesz a dalunk felismerhető bármelyik 3 másodpercéből?  – teszi fel a kérdést a Dal 2020 győztes dalának (Mostantól) szerző-előadója, Rácz Gergő, akiakusztikus gitárral kezében szedi ízekre saját szerzeményeit, hogy azon keresztül avasson be minket szerzői eszköztárába. A Sziget fesztivál egykori társalapítója és jól ismert dalszerző, Müller Péter Sziámi a dalszövegírás alaphelyzeteit veszi górcső alá: milyen az, amikor szövegre készül a zene, és milyen, amikor fordítva? És vajon mi kell ahhoz, hogy a szöveg, a dallam, a hangszerelés, az előadó karaktere és a befogadó közeg maximális hatékonysággal találkozzon? A Megasztárból 15 évesen országosan ismertté vált Hien egyenesen az USA-ból érkezik előadni a művészi profilváltásról és a rebranding mikéntjéről. Az énekes, dalszerző, sound designer a Megasztár után később Brooklynban a Berklee Egyetemen tanult és magát független művészként újraértelmezve komoly nemzetközi karriert futott be.  A TV-ből a Youtube-ra költöző, a dalszerzés és stúdiómunka fázisait bemutató műsor, a Dalfutár két producere, Hajós András és Jeli András személyesen vezetnek be a színfalak mögé és árulják el, hogy műsorkészítőként mekkora hatásuk van a készülő dalokra. Külföldről többek között Pascal Oorts érkezik. A belga producer-dalszerző interaktív workshopján 10 pontban mutatja be, hogy a dalunk mitől emelkedhet ki az átlagos szerzemények közül és válhat jó eséllyel slágerré.

Fotó: Wes Hicks/unsplash.com

„15 év ügynökségi tapasztalata megmutatta, hogy nem elég gyorsan dolgozni, hanem elég időt is kell szánni a feladatoknak, illetve a problémáknak a megoldására. BTL-ből egy business development és transzformációs reklámügynökséggé nőttük ki magunkat, amely minden esetben minőségi időt szán az ügyfeleire. Ezt fejezi ki az új név és a szervezeti átalakulás egyaránt. A közel 20 fős ügynökségi csapatot egy háromfős board vezeti. Kaufmann Bernadett, stratégiai vezető és Mátyás Kitti client service director mellé egy kreatív igazgatót szerződtettünk, akinek a kiléte egyelőre még nem publikus” – mondta el a bejelentés kapcsán Kollmann Áron tulajdonos-ügyvezető.

Az ügynökség újrapozicionálását egy mélyinterjús, az ügyfelek aktív közreműködésével megvalósított kutatás és egy design workshop előzte meg. Az átalakuló 2Republic 15 éves fennállása során olyan márkák gyakran komplex, több divízión átívelő kihívásain dolgozik/dolgozott, mint az E.ON, a PPG Trilak, az Ooops!, a Bayer Hungária, az Artisjus, a Metropolitan Egyetem, az Allianz, a SMEG, a Chevrolet, az Opel, a Ferrero vagy a Borsodi.

„Sokkal komplexebb megoldásokra van szüksége ennek a szakmának és az ügyfeleinknek.

A ti:me a probléma feltárásától a kreatív megvalósításig hosszú távú együttműködésre, sőt együtt gondolkodásra és növekedési célok elérésére hívja partnereit.

Közülük sokan 10-15 éve dolgoznak velünk, hiszen a komplex, stratégiai gondolkodást és kompetenciákat igénylő problémák feltérképezését és megoldását, amit egy általános kreatív ügynökséggel nem tudnának” – tette hozzá Mátyás Kitti client service director.

„Ezért nyúltunk a stratégiai megközelítéshez, és ezért döntöttünk úgy, hogy inkább üzleti problémákból indulunk ki, és arra építjük a kreatív megoldásainkat.

Működésünk túlmutat a hagyományos reklámügynökségi formákon, hiszen a problémára szabjuk a megoldást, ezáltal a marketingcsapatot holisztikusan tudjuk támogatni.

Az üzleti problémából indulunk ki, és nem félünk közben kérdezni, összefüggéseket feltárni, szükség esetén pedig szakértőt bevonni és hozzányúlni a régi struktúrákhoz” – egészítette ki Kaufmann Bernadett stratégiai vezető.

Bár a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettségű nők Magyarországon jelentős többséget képviselnek a művészetek területén (62 százalék), a hazai dalszerzők csupán 20 százaléka nő. Kevésnek tűnhet, pedig valójában látványos a növekedés: a szövegíró és zeneszerző nők aránya hazánkban 2015-ben 16, míg 2005 előtt mindössze 5 százalék volt. Az elmúlt évekre jellemző 20 százalékos aránnyal Magyarország a női dalszerzők arányát tekintve felzárkózott az európai átlaghoz.

A nemek közötti egyenlőtlenség a globális zenei világ egyik nagy kihívása. Az elmúlt években számos nemzetközi kezdeményezés törekszik javítani a statisztikákon. Tavaly indult el a zeneiparban dolgozó nőket összefogó globális adatbázis, és a női esélyegyenlőségért küzd az Artisjust is a tagjai között tudó európai jogkezelők egyesületének Women@CISAC elnevezésű programja is.

A dalszöveg a favorit

Az elmúlt négy évben mintegy ezer új szövegíró és zeneszerző nő regisztrált az Artisjusnál. A statisztikák szerint ők inkább a szövegírásban aktívak, ugyanis a 2018-ban regisztrált női alkotók 43 százaléka kimondottan dalszövegíró. Közel egyharmaduk zenét is ír a szövegek mellett, míg másik egyharmaduk kizárólag zeneszerző. Ezt támasztja alá a Dal című televízióműsor idei évada is, ahol nyolc olyan szerzemény is bekerült a legjobb 30 közé, amelynek szövegét nő írta.

Vezet a pop

A 2018-ban született új magyar zeneszámok 16 százalékának volt női alkotója (is). A szerzői egyesület azt is felmérte, hogy a tavaly született új szerzemények esetében mely műfajokban voltak különösen aktívak a nők. Az általuk írt zenék 30 százaléka popdal, de több száz rock/metál számot is bejegyeztek (12 százalék) – valamint az alternatív (12 százalék), a klasszikus, instrumentális (12 százalék) és az electro/dance (10 százalék) stílusokban is aktívak voltak. Az adatok szerint a hiphopban kevés nő alkot: a szerzemények mindössze 2 százaléka sorolható ebbe a műfajba.

Aktív fiatalok

Az Artisjusnál tavaly regisztrált női dalszerzők közel 60 százaléka 30 év alatti, mintegy 13 százalékuk pedig 20 évesnél is fiatalabb alkotó. A legalább egy női szerzővel bíró zeneművek egyharmadát a 30 évnél fiatalabbak írták 2018-ban.

A női alkotók szerepének erősödése a szakmai elismerésekben is tetten érhető. A legjobb zeneszerzőknek és szövegíróknak járó Artisjus-díjak kiválasztottjai között is egyre gyakrabban találhatunk hölgyeket. Különösen igaz ez a 30 év alattiaknak járó junior kategória esetén, ahol 2016 óta minden évben van női alkotó a díjazottak között:

Adamis Anna – 1998

Szabó Ágnes – 2009

Palya Bea – 2010

Szirtes Edina „Mókus” – 2012

Váczi Eszter – 2014

Tallér Zsófia – 2015

Jónás Vera – 2016 (junior díj)

Kozma Kata – 2017 (junior díj)

Várallyay Petra – 2017 (junior díj)

Lábas Viki (Margaret Island tagjaként) – 2018 (junior díj)

Szeder-Szabó Krisztina – 2018 (junior díj)

Schoblocher Barbara (Blahalouisiana tagjaként) – 2019 (junior díj)

„A dalok nagyja a magyar poptörténetben férfi szemszögből lett megírva, így van mit kifejteni a másik oldalról bőven” – bátorítja női dalszerzőtársait a junior Artisjus-díjas Szeder.

Az Artisjusról

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezenkívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.

A dalszerzők sok esetben háttérbe szorulnak az előadók mögött. A nagyközönség ismeri és szereti az előadókat, de általában nem sokat tudnak azokról a szerzőkről, akik alkotómunkájukkal létrehozzák a zeneszámokat. A hazai szerzőket tömörítő Artisjus egyik legfontosabb küldetése, hogy a szerzők képviselete révén támogassa, hogy minél több új zene születhessen. Ennek egyik fontos eleme, hogy a nagyközönség jobban megismerhesse a szerzőket, illetve a munkájukat.

#kösziadalt

A tavaly elindult kommunikáció folytatásaként idén #kösziadalt címen indul a kampány, amely mindenkit arra buzdít, hogy köszönjük meg a szerzőknek kedvenc dalainkat. A kampányt az Artisjus kommunikációs ügynöksége, a Próbakő Kommunikáció készítette. A kampányfilmekben Péterfy Bori, Radics Gigi, Freddie és a Margaret Island zenekar tagjai mondanak köszönetet egy-egy jól ismert daluk szövegírójának: Tariska Szabolcsnak (Hajolj bele a hajamba!), Molnár Tamásnak (Budapest, szerelem), Csarnai Borinak (Pioneer) és Hujber Szabolcsnak (Eső). A kisfilmek a 235 Productions-nél készültek, a rendező miki357. A kampány fotózását Szécsi István végezte.

A kampány online felületeken és a közösségi médiában zajlik. A kommunikáció központi eleme a www.kosziadalt.hu weboldal, ahol a filmeken kívül található egy kvíz, amellyel mindenki tesztelheti könnyűzenei ismereteit, illetve megtalálhatók a #kösziadalt hashtaggel ellátott Instagram posztok, valamint egyéb adatok és háttérinformációk.

Dalszerzők Napja

A kampány részeként október 12-t a Dalszerzők Napjává nyilvánítják. Ehhez a dátumhoz igazítva születtek influencer posztok és klipek, ezen a napon volt a négy kisfilmből készült közös klip online premierje, és főként ekkor várták a rajongók #kösziadalt posztjait. Számos szórakozóhely és klub kapcsolódott be a kampányba, ezek listája szintén megtalálható a weboldalon.

Újabb kétéves ciklusra megerősítette elnöki pozíciójában Madarász Ivánt az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.