A Vígszínház 130. születésnapján tartott ünnepi előadáson Rudolf Péter bejelentette az új évad tervezett bemutatóit. A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos. A 2026 szeptemberi bemutató rendezője ifj. Vidnyánszky Attila, szereplői Kovács Patrícia, Borbiczki Ferenc, Gál Réka Ágota, Kovács Tamás, Majsai-Nyilas Tünde, Medveczky Balázs, Horváth Szabolcs, Telekes Péter, Ertl Zsombor, Zoltán Áron, Márkus Luca, Csapó Attila, László Rebeka, Laczkó Bálint, Pupics Levente, Szabó Sebestyén László, Ötvös András és Szirmai Marcell.

A cseresznyéskert – vagyis eredetileg meggyes – nemcsak egy gyönyörű gyümölcsliget, hanem egy letűnő életforma szimbóluma is, amelyhez gazdái minden erejükkel ragaszkodnak. A birtok azonban eladósodott, és hamarosan árverésre kerül – a megmentés lehetősége adott, de a döntést mindenki halogatja. Közben egy új rend formálódik körülöttük: más gondolkodással, más törvényekkel. Van, aki még hisz a múlt megőrizhetőségében, és van, aki már a jövőt építené… Csehov klasszikusát 2026 decemberében Alekszadr Bargman állítja színpadra Nagy-Kálózy Eszter, Gál Réka Ágota, Varga-Járó Sára, Seress Zoltán, ifj. Vidnyánszky Attila, Horváth Szabolcs, Kőszegi Ákos, Hegyi Barbara, Telekes Péter, Márkus Luca, Lukács Sándor, Kovács Tamás és Csapó Attila szereplésével.

Kálmán Imre zeneszerző a Vígszínházból indult világhódító útjára, első operettjét itt mutatták be. A csárdáskirálynő vígszínházi bemutatója azonban mostanáig váratott magára… A történet kezdetén az orfeum csillaga, Szilvia búcsúelőadását tartja: Amerikába indul. Két férfi is epekedik érte – a bohó, nőfaló Bóni gróf és Edvin, aki herceg lévén nem vehet el egy sanzonettet. 1916-ot írunk: a háttérben háború dúl, miközben a hátországban még mulatnak. A csillogás mögött azonban ott húzódik egy széteső világ bizonytalansága. A nagyoperett Mohácsi János rendezésében, Radnay Csilla, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Márkus Luca, ifj. Vidnyánszky Attila, Rudolf Péter, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Medveczky Balázs, Gados Béla, Zoltán Áron, Ertl Zsombor és Bölkény Balázs előadásban 2027 márciusától lesz látható.

A Pesti Színház első bemutatója 2026 szeptemberében Fehér Balázs Benő rendezésében Arthur Miller Két hétfő emléke című tragikomédiája lesz. A nagy gazdasági világválság idején a fiatal Arthur Miller egy autóalkatrész-raktárban dolgozott – ott, ahol az álmok könnyen elkoszolódnak, de nem tűnnek el. Az itt szerzett élményeiből született a Két hétfő emléke, amelynek fiatal hőse ugyanúgy a kitörés lehetőségét keresi, ahogy korábban maga a szerző. A műhelyben dolgozók álmai, titkos reményei átszövik a szürke hétköznapokat, és a piszkos raktárablakon át néha besüt a nap… Az előadásban Nyomárkay Zsigmond, Rudolf Péter, Wunderlich József, Kern András, Orosz Ákos, Fesztbaum Béla, Karácsonyi Zoltán, Sághy Tamás, Hullan Zsuzsa, Bölkény Balázs, Szántó Balázs és Gados Béla lép színpadra.

Első pillantásra nincs vonzóbb a fiatal művészek, bohémok életénél, de közelebbről megnézve, ennek a világnak is a megvannak a maga árnyoldalai: a szabad élet sokszor együtt jár a nélkülözéssel. A Bohémélet alakjai szeretetreméltó, érzelmes, peches figurák, romlottak és romlatlanok egyszerre, akik az örökös pénztelenség, a mindennapi gondok között is tudnak könnyedek és veszélyesen felelőtlenek lenni. Henry Murger fanyar humorú, személyes hangú írásai – köztük is a legismertebb, Rodolphe, a költő és Mimi esendő szerelmének története – később színpadon, operában, musicalben és filmen is továbbéltek. A Bohémélet Valló Péter rendezésében, Medveczky Balázs, Szász Júlia, Ötvös András, Kovács Patrícia, Halász Judit, Ertl Zsombor, Bölkény Balázs, Hirtling István és Méhes László szereplésével 2026 decemberétől lesz látható.

Jasmine, az elegáns, New York-i társasági hölgy irigylésre méltó élete egyik napról a másikra darabokra hullik. Elveszít mindent: a férjét, a vagyonát, a barátait, még az otthonát is. Hogy a nagy összeomlás után kicsit összeszedje magát, Jasmine San Franciscóba költözik a húgához, aki mindig mindenben az ő ellentéte volt: jelenleg árufeltöltőként dolgozik valami szupermarketben, egy zsúfolt kis lakásban egyedül neveli a két fiát, és kivétel nélkül lúzerekbe szeret bele… Woody Allen nagysikerű filmjéből, a Blue Jasmine-ből készült színpadi változat ősbemutatóját, Kék Jázmin címmel 2027 márciusában Hegedűs D. Géza állítja színpadra, Nagy-Kálózy Eszter, Petrik Andrea, Sághy Tamás, Orosz Ákos, Ötvös András, Karácsonyi Zoltán, Kőszegi Ákos, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Hirtling István, Szántó Balázs, Telekes Péter, Igó Éva, Hullan Zsuzsa és Borbiczki Ferenc előadásában.

Egy nagy volumenű honlapfejlesztés eredményeként elindult a VígSTREAMház, amely új dimenziót nyit a színház online jelenlétében. A felületen a Vígszínház páratlan archívumából tesznek közzé felvételeket, így bárki számára – határon túl és külföldön is – elérhetővé válnak az ikonikus előadások. A folyamatosan bővülő fizetős tartalomkínálatban május 1-jétől A revizor, a Mikve, a Hamlet, a Monokli és A Nyugat császára érhető el, míg a Víg125 négyrészes fikciós dokumentumfilm-sorozat ingyenesen tekinthető meg.

A 130 éves Vígszínház jubileuma alkalmából megjelenő Az öröklét peremén című drámakötetben azok a színdarabok szerepelnek, melyek az elmúlt 5 évben kerültek bemutatásra a Házi Színpadon. A művek – egy kivételével – a színház felkérésére születtek, és a társulat tagjaira íródtak. A kötet tehát a Vígszínházban folyó alkotói műhelymunka lenyomata is, és a színház kortárs magyar drámák iránti elköteleződését tükrözi.

A 2026/27-es évadban is elérhetőek lesznek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek, melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint A Pál utcai fiúk, a Pinokkió, a Liliomfi, a @LL3t4rgIA, az Igazából komédia, valamint a Frankenstein – A modern Prométheusz. A bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is.

VígSTREAMház: https://video.vigszinhaz.hu/hu

A darab Bíró Bence új fordításával került színpadra, a rendező Alföldi Róbert. A főbb szerepeket Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence játssza.

„Arthur Miller akaratos utazó ügynöke, Willy Loman 1949 óta járja a világ színpadait. Töretlen sikere annak köszönhető, hogy évtizedek óta mindig tudnak vele azonosulni a nézők. Alföldi Róbert rendezésében Willy Loman ereje teljében lévő, potens férfi. Állandóan azon agyal, mit és hogyan kéne jobban csinálni. Folyton kudarcot vall, de hogy ezzel szembe is nézzen, az kizárt dolog. Inkább elhazudja a valóságot, és egy álomvilágba menekül. A fojtogató családi légkör, az apai elvárásoknak való megfelelési kényszer, a zavaros múlttal és reménytelen jövővel való szembenézés képtelensége sokunknak ismerős lehet. Miller érzelmes drámája ma is aktuális, mert pont arról beszél, amiben élünk” – írja az előadásról a színház honlapja.

Mi az előadás alapján kicsit másképp fogalmazunk: Billy Loman nem egyszerűen álomvilágba menekül, annál rosszabb a helyzet. A hajdan sikeres ügynök testileg és lelkileg összeomlott, nagyon komoly mentális problémával küzd, és a szemünk előtt veszíti el a reménytelen harcot. Családja is tisztában van azzal, hogy Loman beteg. Felesége, Linda megpróbálja életben tartani a leépült férfit, egykori szerelmük minden tartalékát mozgósítva, de nincs esélye egy olyan emberrel szemben, aki a valóság minden morzsáját elutasítja.

A nagyobbik fiú, Biff tisztában van apja állapotával, de nem tudja megbocsátani neki, hogy életük korábbi időszakában, amikor Loman még valóban sikeres volt, agresszív macsó stílusával az egész család életét megmérgezte. A kisebbik fiú, a kizárólag a csajozásnak élő Happy maga is érzi, miért esett szét a család, miért omlott össze az apa, de próbálja tompítani a konfliktusokat, fenntartani valami modus vivendit. De ő a leggyengébb karakter, egy tétova békítési kísérlet után elmegy az első útjába kerülő nővel, és sorsára hagyja a végképp összeomló apát.

A főbb szerepeket alakító kvartett végig fenntartja a darab feszültségét, egyetlen másodperc üresjárat sincs, a történet kegyetlenül halad az elkerülhetetlen, tragikus vég felé. Stohl András megrendítően alakítja a saját hazugságaiba belebolonduló ügynököt, aki már hiába is próbálná megragadni a felé nyújtott, utolsó szalmaszálakat. Balsai Móni Linda szerepében a darab egyetlen karaktere, akinek van esélye a túlélésre és egy jobb élet folytatására. A záró jelenetben fölösleges pátosz nélkül mondja el, hogy az élet megy tovább, bár ebben is több a lemondás, mint az életbe vetett hit. A két fiatal színész is remek alakítást nyújt. Fehér Tibor pontosan érzékelteti a dühödt Biff szerepében, hogy az apa nem most veszíti el a harcot, a vereség bele volt kódolva a korábbi évtizedekbe. Szécsi Bence jól hozza a másik karaktert Happy alakjában, a kisebbik fiú kevesebbet szenvedett az apja korábbi időszakában, és elnézőbb, egyben felületesebb felnőtté vált.

Megváltás egyikük számára sincs.

Arthur Miller akaratos utazó ügynöke, Willy Loman 1949 óta járja a világ színpadait. Töretlen sikere annak köszönhető, hogy évtizedek óta mindig tudnak vele azonosulni a nézők. Willy egy jobb, sikeresebb jövő reményében végigküzdi az egész életét, és idősebb korára sem képes leállni. Kiégett, elfáradt, mindig újabb és újabb falakba ütközik, mégis hiszi, hinni akarja, hogy ha a győzelem ma még nem is következett el, holnapra biztosan elkövetkezik. De a talaj fokozatosan kicsúszik a lába alól, fejében összekeveredik a múlt, a jelen és a kilátástalan jövő. Nem érti, hogy mi történik vele, csak azt tudja, hogy nem akarja, hogy így legyen. Mert ha elfogadná a valóságot, és hagyná, hogy rátörjön a belső bizonytalanság, akkor fel kéne tennie magának a kérdést: Hát ezért csináltam? Ezért?!

Alföldi Róbert rendezésében a korábbi színházi hagyományokkal szemben Willy Loman ereje teljében lévő, potens férfi, aki bár állandóan azon agyal, mit és hogyan kéne jobban csinálni, folyton kudarcot vall.

Arthur Miller gyerekkorában Amerika az ígéret földjének tűnt. Aztán jött a nagy gazdasági világválság és a totális összeomlás. „Gyakran mondták, hogy az Egyesült Államokban a nagy válság mélypontján csak azért nem tört ki a forradalom, mert az összeomlásért az amerikaiak inkább önmagukat, mintsem a rendszert hibáztatták. A kudarcot vallott apák vállán finom porként telepedett meg a bűntudat, ki tudja, hányan voltak, akik soha nem nyerték vissza méltóságukat és önbizalmukat, hanem élőhalottként tengődtek halálukig. A remény veszett ki belőlük, az élet illúziója, a hit képessége. Amerika az ígéretek országa; a válság sokak számára, mélyebb értelemben, be nem tartott ígéret volt” – írja a szerző a Kanyargó időben című művében.

Alföldi Róbert rendezőt a darab kapcsán az foglalkoztatja, hogy korunk Magyarországa vajon kinek és mit ígér ma? „Willy Loman egy ereje teljében lévő, középkorú apa, de nem tudja a feladatát teljesíteni, nincs eszköze, hogy megfelelő életet teremtsen a családjának. Ám ahelyett, hogy szembenézne a hibáival, elhazudja a valóságot. Bíró Bence új fordításában nagyon sűrű anyag született, melyben nagy erővel üt, hogy a kibeszéletlen problémák miatt a szereplők hogyan cipelnek évtizedes sérelmeket és azok milyen indulatokat gerjesztenek. Miközben mindenkiben ott a mérhetetlen szeretetvágy. Ez egy igazi családi sztori, ami annyira fájdalmas, hogy sokszor a sírás már nem is elég, már kínunkban röhögünk. Rólunk szól. Fájdalmasan és kérlelhetetlenül.”

Az előadás főszereplői (Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence) mellett olyan színészeket láthatunk még az előadásban, mint Földes Eszter, Kocsis Pál, Puskás Dávid és László Zsolt. A díszlet- és jelmeztervező Kálmán Eszter, a dramaturg Bíró Bence.