„Liszt Ferenc életében és művészetében ott van minden, ami az emberi és alkotói kiteljesedésről szól: korának viszontagságai és szellemi csúcspontjai, sőt: személyes küzdelmei – mindez pedig olyan remekművek formájában maradt ránk, amelyek ma is elementáris erővel hatnak. Öröksége nem múzeumba zárt emlék; zenéje, kreativitása és előadói szenvedélye ma is élő energia, amelyből időről időre erőt meríthetünk. A Liszt Ünnep éppen ezt az eleven szellemiséget hozza közel napjaink legkiválóbb művészein keresztül” – mondta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.

„Az idei fesztiválon talán többletjelentést is kap az eseménysorozat nevében található »ünnep« szó, hiszen már ötödször lesz alkalmunk megtapasztalni, hogy névadónk szellemi öröksége hogyan virágzik napjainkban is. Hisszük, hogy zsenialitása nemcsak a zene kontextusában értelmezhető, hanem inspirációt jelent a kortárs művészet minden ága számára, és ebből minél többet szeretnénk megmutatni a közönségnek” – tette hozzá Szomolányi Janina, a Müpa fesztiváljainak operatív igazgatója.

A fesztiválon mindig meghatározóak azok a produkciók, amelyekben Liszt-műveket is hallhat a közönség. A Magyar Nemzeti Férfikar egy egész estet szentel a zeneszerző kevésbé ismert, 1838 és 1847 között született kórusműveinek a Magyar Zene Házában, míg a nemzetközi koprodukciók sorát bővítő nagyszabású eseményen, Palojtay János és a kölni Gürzenich-Orchester Müpa-beli koncertjén két virtuozitást követelő művet is hallhatnak a zenekedvelők; a dirigensi pulpitust a nagyszerű kolumbiai hegedűművész-karmester, Andrés Orozco-Estrada foglalja majd el. De Liszt muzsikája nem idegen a műfaji határokat következetesen és sokoldalúan bontogató, a MOMKultban fellépő Natalie Tenenbaumtól sem, akinek Standard Repertoire Vol. 1 címet viselő posztklasszikus albumán a saját kompozíciók mellett Bach, Stravinsky, Debussy, Liszt és mások művei nyomán készített parafrázisok is helyet kaptak. A világklasszis szólistákból, többek között a Budapesti Fesztiválzenekar egyik koncertmesteréből álló Israeli Chamber Project műsorán Debussy, Stravinsky, Bartók és Ravel egy-egy alkotása mellett szintén szerepel egy Liszt-mű (Saint-Saëns átiratában), így a Carnegie Hall, a Kennedy Center, a philadelphiai Kimmel Center vagy épp a londoni Wigmore Hall után a Budapest Music Centerben is bemutatkozó együttes kamarakoncertje igazán változatos csemegéket ígér. Ugyancsak a BMC-ben hallhatja a közönség Lukas Ligeti szerzői estjét. Az afrikai hagyományokkal, az elektronikával és a kortárs kamarazenével is bátran kísérletező zeneszerző hallatlanul izgalmas munkásságából az énekművész Julie Vercauteren, a marimbaművész Caitlin Jones, az Ensemble Hopper és a Mivos Quartet ad ízelítőt. Aki pedig személyesen Lukas Ligetit is szeretné látni, annak a New York-i Hypercolor koncertjére kell ellátogatnia, amelyen a már két évtizede együtt játszó, avantgárd jazzformáció és a hazai jazzélet egyik meghatározó alakja, Fekete-Kovács Kornél közös örömzenélésének lehet tanúja. Szintén a nemzetközi zenei vérkeringésbe való bekapcsolódást erősíti a Danubia Zenekar és az argentin karmester, Mariano Chiacchiarini dél-amerikai ihletésű, fergeteges ritmusokban bővelkedő estje, amelyen Magyarországon először lesz hallható a portugál Igor C. Silva új, jazzkvartettre, elektronikára és szimfonikus zenekarra komponált, az Európai Koncerttermek Szervezetének (ECHO) megbízásából készült Sōma című darabja.

A vizualitás és az érzékelés kérdései más műfajokban is megjelennek: a Ludwig Múzeum Golden Repair – Finom illesztések című kiállítása az ősi japán kincugi technikából kiindulva, tágabb értelmezésben vizsgálja a törés és gyógyulás, a seb és helyreállítás fogalmait, míg a Magyar Nemzeti Galéria Fényes Adolf-emlékkiállítással tiszteleg a 19–20. század fordulójának kiemelkedő magyar festője előtt. Emellett már hagyomány, hogy a Közép- és Kelet-Európa legjelentősebb kortárs nemzetközi képzőművészeti vásáraként, valamint Magyarország legnagyobb művészeti kiállításaként ismert Art Market Budapest a Liszt Ünnep keretében várja az érdeklődőket – ezúttal új helyszínen, az MTK Sportparkban.

Az előző századfordulóig repít vissza gondolatban az UMZE vállalkozása: az Erik Satie halálának 100. évfordulója alkalmából megálmodott koncert a francia komponista és a filmzene szoros kapcsolatára világít rá. Az esten a zeneszerző filmzenéjének rekonstrukciója mellett a korszak avantgárd filmjeihez komponált új zeneművek csendülnek fel Dargay Marcell, Dinyés Dániel, Horváth Balázs, Martin Matalon, Tihanyi László és Vajda Gergely tollából.

Az idei Liszt Ünnep egyik legkülönlegesebb újdonsága a világhírű Recirquel nagyszabású immerzív színházi attrakciója. A Walk My World egy monumentális, 6000 négyzetméteres, filmdíszleteket idéző mitikus univerzumba vezeti be a nézőket, ahol varázslatos lények kelnek életre. A tánc és az újcirkusz nyelvén, lebilincselő vizualitással elmesélt, minden érzékszervre ható történetet a budapesti közönség most az angolszász színházi hagyományból ismert előbemutató keretében láthatja. Ilyenformán a nézők részesévé válhatnak az alkotás folyamatának is, hiszen a társulat a közösen szerzett tapasztalatok alapján készül a novemberi premierre. A Recirquel grandiózus eposza mellett az Artus filozofikus színpadi költeménye is a legmélyebb létkérdésekre keresi a választ a mozgásművészet által. A Fata morgana apokaliptikus látomás az ember önmagától való eltávolodásáról, amely a tánc, az installáció, az animáció, a videó és az irodalom eszközeit is felhasználva mesél a gyógyító empátiáról. A Hamvas Béla és Lautréamont írásainak felhasználásával készülő előadás zenei anyaga Melis László öt művéből idéz, fejet hajtva a 2018-ban elhunyt zeneszerző szellemisége és művészete előtt.

A kortárs könnyűzenei vonalat mások mellett a már tizenkét éve létező Galaxisok koncertje képviseli. A zenekar „mostohagyerekeinek” jókora halmazából merítő bulin főleg a zongorás és ritkán – vagy sosem – játszott dalok kerülnek majd terítékre, így a közönség könnyen egy alternatív életmű párhuzamos valóságában találhatja magát. De a formáció énekes-dalszerzője, Szabó Benedek közreműködőként feltűnik a fesztivál irodalmi programjainak egyikén, Kemény Lili estjén is. A tavaly megjelent, provokatív önéletrajzi regényével nagy port kavaró, Margó-díjas szerzővel Valuska László beszélget majd a Müpában a generációs jelentőségű kötetről és annak visszhangjáról. Az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál pedig idén is a kortárs magyar és nemzetközi irodalom legjavát, frissen megjelent alkotásait és kurrens szerzőit mutatja be a Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban, a kötetbemutatók és beszélgetések mellett zenei ínyencségeket is tartogatva a látogatóknak.

A Múzeumkert egész napos családi kavalkádján, a PONT Fesztiválon ez alkalommal Szerbia és a balkáni tájak változatos kultúrájával ismerkedhetnek meg az érdeklődők: az egész napos ingyenes eseményen a délszláv dallamok mellett animációs workshop, énekes és kézműves-foglalkozások, és természetesen tánctanulás várja a kicsiket és nagyokat.

A Liszt Ünnep teljes programja itt érhető el.

A 2023-as év bizonytalanságát követően világszerte újra optimista a művészeti piac. A ReportLinker 2024-es kutatása szerint hazánkban is egyre többen érdeklődnek a kortárs képzőművészet iránt, a gazdag kulturális örökség és a virágzásnak induló kortárs művészeti színtér pedig nemcsak a külföldi érdeklődőket vonzza hazánkba, hanem a magyar művészek is egyre népszerűbbek világszerte.

Miért kerül egyre inkább előtérbe, és valójában mire jó a művészet?

Oly mértékben része a környezetünknek és hétköznapjainknak, hogy gyakran nem is vesszük észre a körülöttünk lévő művészetet, művészeti beavatkozásokat, műalkotásokat, amelyek számos módon érvényesülő hasznosságát így szinte nem is realizáljuk. A leginkább magától értetődő hatás nyilvánvalóan az esztétikai értékben, a szépségben, a dekorativitásban rejlik. A műalkotások kiemelkedően alkalmasak a kellemes közérzet, általános jó hangulat biztosítására, így munkahelyi környezetben akár a termelékenységre is pozitív hatással lehetnek. A jól kiválasztott műalkotások az azokat befogadó helyszínek esetében ráadásul nemcsak a pozitív felhasználói élmény fokozására alkalmasak, hanem az adott tereket jól beazonosíthatóvá teszik, hozzájárulnak azok egyedülálló jellegéhez, javítják azok ismertségét és vonzerejét. Ebből fakadóan éppúgy szolgálhatnak például turisztikai célokat, mint ahogy hozzájárulhatnak az ingatlanok értékének növeléséhez.

A művészet jelenlétének értéknövelő hatására számtalan példa adódik. Gondoljunk csak arra az épületre Angliában, amelyben a bérleti díjak megsokszorozódtak, amikor Banksy festménye váratlanul felkerült a falára, vagy a világhírű Anish Kapoor szobrára Chicago Millennium Park nevű városrészében, amely felállítása óta 10 milliárd dollár értékű ingatlanberuházást vonzott a környékre. A különösen fogyasztóérzékeny területeken esetenként kifejezetten a márkaismertség és vonzerő fokozására használják a művészeti referenciákat. A Citroen egyik népszerű modellje például a Picasso elnevezést kapta, az autókon a festőfejedelem szignója látható, és a BMW sem ok nélkül indított művészeti programot, amelynek keretében képzőművészek, köztük például Jeff Koons által tervezett autók segítenek a márkának az arculatépítésben és egyes különösen értékes fogyasztói csoportok megszólításában.

A műalkotások gazdasági értelemben vett „haszna” azonban még közvetlenebb módon is kézzelfoghatóvá tehető, sokan – más motivációk mellett – kifejezetten befektetési szemlélettel vásárolnak műtárgyakat. Egy gondosan összeválogatott műtárgy-portfólió akár jelentős értéknövekedést is produkálhat, és ilyesmire magyar példa is adódik. Aki korábban, de nem is nagyon régen olyan, mára kortárs klasszikussá vált alkotók munkáiból vásárolt, mint például Maurer Dóra, Keserü Ilona vagy Bak Imre, ma már komoly profittal számolhat.

Milyen szerepet vállalhat a művészet népszerűsítésében, hasznosságának bemutatásában egy képzőművészeti vásár? Milyen törekvésekre épül például az Art Market Budapest?

Az Art Market Budapest minden kétséget kizáróan a kortárs művészet közönség felé való közvetítése, a művészeti és gazdasági közeg közötti kapcsolatépítés legintenzívebb fóruma Magyarországon. 500 feletti művész több ezer műtárgya egy helyen már önmagában is olyan választékot biztosít, ahol fogalmilag kizárt, hogy az ember ne találjon olyat, ami megmozgatja a fantáziáját. És bár a volumen sok szempontból meghatározó tényező, a megfelelő hatás kifejtése nem pusztán mennyiségi kérdés. Amiben az Art Market Budapest jó szolgálatot tesz, az a műalkotások fogyasztásának (és nemcsak megtekintésének, hanem megvásárlásának) megkönnyítése. Sokan viszonyulnak ugyanis eleinte kétkedve, idegenkedve a kortárs képzőművészethez, majd a vásárra érkezve azt tapasztalják, hogy a kortárs művészet mennyire sokrétű, érdekes, voltaképpen szerethető. Kiderül továbbá, hogy sem szakértőnek, sem milliárdosnak nem kell ahhoz lenni, hogy kiválasszunk és hazavigyünk egy-egy alkotást.

Mindeközben természetesen a művészet iránt érdeklődők, tehát a már elkötelezett fogyasztók igényeit is kielégítjük a nemzetközi szakmai testület által garantált minőségű, széles választékkal és olyan kiegészítő programokkal, mint az eseményt kísérő tárlatvezetések, a régió legjelentősebb művészeti és műtárgypiaci konferenciája vagy a kiállítók bevonásával létrehozott művészeti akciók.

Tehát az Art Market Budapest a kortárs műkereskedelem legfontosabb találkozóhelye Magyarországon.

Ebben számomra nem is a „legfontosabb”, hanem a „találkozóhely” az igazán meghatározó mozzanat, a céljainkat leginkább megjelenítő elem. Olyan eseményt, intézményt akartunk ugyanis létrehozni, ami a találkozásokra, a művészet közegében együtt töltött időre, a közösen megszerzett élményekre épül.

Idén mintegy harminc országból érkező közel száz kiállító által biztosított kiállítási anyaggal és olyan kísérő programokkal készülünk, amelyek egyrészről emlékezetes, szórakoztató látogatói élményt nyújtanak, másrészről az ínyenc műértők érdeklődését is felkelthetik. Kiemelt figyelmet kap például a művészet helye az ingatlanfejlesztések, az épített környezet kontextusában: Building on Art címen egy szakmai találkozó teremti meg a művészettel való találkozás lehetőségét a tervezők, építészek, az ingatlanszakmai ökoszisztéma szereplői számára, a közösségi terekben megjelenő művészet hatásának és gazdagságának illusztrálására pedig sCULTURE címen látványos szoborpark kerül kialakításra a Millenáris épületei között.

Továbbá ezúttal is hangsúlyos komponens lesz a fotográfia. A vásár Art Photo Budapest néven létrehozott fotószekciója Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vásáraként erősíti meg Magyarország pozícióját a nemzetközi fotóművészeti életben. Az idei évben nemzetközi szereplők bevonásával André Kertész születésének 130. évfordulóját ünnepeljük, Kertész életművének máig érvényesülő hatását részben a kiállítási anyag egy része, részben pedig egy nemzetközi konferencia mutatja be. És még hosszan sorolhatnám az Art Market Budapest további elemeit, de a személyes jelenlét, a műtárgyakkal, alkotókkal és galériákkal való közvetlen találkozás semmivel sem pótolható.

Az Art Market Budapest és az MMDÜ második alkalommal megvalósuló partneri együttműködése azt a célt szolgálja, hogy a kortárs művészetekre nyitott közönség figyelmét hatékonyan hívja fel a két terület közötti kapcsolódási pontokra, valamint elősegítse a szinergiákból fakadó lehetőségek kihasználását – közölték.

Az Art Market Budapest október 6. és 9. között 12. alkalommal látja vendégül Budapesten a kortárs művészet iránt érdeklődő  közönséget. Közép- és Kelet-Európa legjelentősebb nemzetközi kortárs képzőművészeti vására a jelentkezések alapján közel 30 országból mintegy 120 kiállító választékát mutatja be a Bálna Budapest épületében, a művészeti seregszemle ezúttal is számos tematikus kísérőeseménnyel egészül ki.

Az MDDÜ a 360 Design Budapest eseménysorozatot harmadik alkalommal rendezi meg október 3. és 9. között a Bálna Budapestben. A hazai és regionális dizájnszcéna szereplőit felsorakoztató válogatás a tárgyakat kreatív, innovatív módon mutatja be a közönségnek.

Az esemény célja a magyar és regionális tervezők ismertségének széleskörű növelése és a magyar dizájnmárkák nemzetközi piacra lépésének segítése. A kiállításhoz gazdag eseménysorozat kapcsolódik: lesznek előadások, kerekasztal-beszélgetések, exkluzív tárlatvezetések.

A partnerség egyik leghangsúlyosabb eleme az a szakmai találkozó, amely Inside Art & Design néven kifejezetten a művészet és a formatervezett tárgyak világának összefüggéseit járja körül neves nemzetközi előadók közreműködésével, világhírű szakemberek előadásaival, kerekasztal-beszélgetésekkel és tárlatvezetésekkel – írják.

Fotó: Art Market Budapest

Ne bonyolódjunk most bele a milliárdosok úri passziójába, amelynek kapcsán dollármilliós leütések után a műtárgyak „azon melegében”, becsomagolva egy klimatizált raktár mélyére kerülnek (érdemes ezzel kapcsolatban megnézni a most a mozikba került Senki többet című amerikai dokumentumfilmet! Nem tárja fel a jelenségek okait, de érdeklődők számára elég szórakoztató.) Foglalkozzunk inkább e színes-szagos és izgalmas, nagyon sok vetületben élő és mozgó kortárs művészeti világ (az art world) dinamikájának olyan formáival, olyan lehetőségeivel, melyekkel akár te is élhetsz, ha pár hasznos információ birtokába kerülsz. Építsd az énmárkádat kellemes és hasznos módon!

Mindenekelőtt egy kis fogalomtisztázás

Itthon a kortársat még számos félreértés és ebből adódó bizalmatlanság övezi. Például az is akadály, hogy sokan azt hiszik, az a kortárs, aki ma él. Ez így nem igaz. A „kortársunk, X. Y. festő” helyénvaló egy tájképgyártó esetén is, de a kortárs művészet, a contemporary art szereplőjének alapvető tulajdonsága, hogy benne van az art world definiált intézményrendszerében (galériák, kurátorok ismerik, véleményezik, adott esetben képviselik), rendszeresen kiállít nonprofit kiállítóhelyeken, kereskedelmi vásárokon, esetleg biennálékon, és a globális kortárs művészeti diskurzus témaköreiben alkot, melyek alapvetően a világ akut problematikáival foglalkoznak. Biztosan hallottad már: „Tükröt tartani a világnak” – nos, ez a kortárs művészek dolga, méghozzá úgy, hogy bátran feszegessék a határokat (bármilyen határok is legyenek).

Az angolban ez jobban elválik, egy „out-of-the-box” festő simán „painter”, míg az art world harcosai (mert ez bizony egy extrém versenykörnyezet!) méltán – és büszkén – használják a „contemporary artist” titulust. (Erről egyébként sokkal gazdagabb tájékoztatást találsz Kertész László Kortárs műgyűjtés című könyvében – Kortárs Műgyűjtő Akadémia, 2018 –, erről a cikk végén is szó lesz még.)

A Wikipédia meghatározása szerint a kortárs az, „aki vagy ami a mindenkori jelen kontextusába illeszkedik, reflektál a jelen kor és környezet aktuális problémáira”.

Mi a különbség a klasszikus és a kortárs műtárgyak gyűjtése között?

Ha már personal branding: a kollekció mindig a tulajdonosa attitűdjét szimbolizálja. A klasszikus műtárgyak már bizonyítottak, sok kockázat nincs bennük, a tezaurálás kedvelt alanyai, de nagy hozamot nem várhatunk tőlük – ilyen tekintetben bármilyen remekmű az unalmas államkötvényekkel mutat hasonlóságot. A klasszikus alkotások gyűjteménye reprezentálja ugyan a tulajdonosának vagyonát, szépérzékét, adott estben hatalmát is, de ez a tevékenység leginkább az egóról szól, és korántsem a jelennel vagy a jövővel, netán korunk világával foglalkozik – a múlt értékeit priorizálja. A klasszikus művek gyűjtői az örökségmegőrzés letéteményeseinek tartják magukat (és ez persze sokszor igaz is).

A kortárs gyűjtő kollekciójával egyértelműen azt üzeni a környezetének és a világnak:

• Itt és most élek, és határozottan jelen vagyok!
• Fontosnak tartom, hogy vásárlásommal hozzájáruljak kultúránk dinamikus és szabad fejlődéséhez.
• Megmutatom ezzel, hogy nemcsak megtehetem, de meg is teszem ezt, sőt képzem magam, és jól művelem ezt a filantróp tevékenységet.
• Érdekelnek az újdonságok, nyitott vagyok a változásokra, és a lehetőségeimmel katalizálom ezeket a folyamatokat.
• Nem csupán az örökségmegőrzést tartom fontos feladatnak, de az örökségképződést is.
• A ma értékeit gondolom lényegesnek, és igyekszem azon munkálkodni, hogy a jövőben is értékek legyenek.
• Nemcsak néző vagyok a művészet terén, hanem fontos szereplő, aki adott esetben véleményével, vásárlási „szavazataival” voksol a jövő értékeire, ezzel irányítva és segítve az értékes vagy annak tűnő alkotókat vagy az ilyen művészeti programok létrejöttét.
• Ilyen tekintetben egy olyan csapat része vagyok, amely a világ jobbá tételén munkálkodik.
• Igyekszem a megértés örömét, az élményt és a büszkeséget megosztani másokkal, a világgal.

Ezek az üzenetek egy cégvezető esetén a vállalat számára is fontosak lehetnek, mert ma egy cégről sokszor az első embere megítélésén keresztül alkotnak véleményt. Ha nem vagy cégvezető, ajánld ezt a cikket egy ilyen poszton dolgozó ismerősödnek!

Élmény, presztízs, befektetés – kockázat vs. hozam?

Ha minőségi klasszikus művészettel szeretnéd körbevenni magad otthon, mélyen a bukszába kell nyúlnod. A korábbi mesterek aukcióin itthon is röpködnek a húsz-harminc, nem ritkán százmilliós összegek, emellett a régebbi korok művészeinek árindexe (mert bizony van ilyen, a műkereskedelem ugyanis olyan, mint egy tőzsde) folyamatosan esik. Ennek az az oka, hogy a múzeumok a jobb darabokat levadásszák a piacról, így a minőségi kínálat csökken, és ezzel egy időben megjelennek a hamisítványok a még fennálló igény kielégítésére – ezért a bizalmi index is meredeken lefelé tendál.

A kortárs művészet vitathatatlan előnye a klasszikussal szemben az, hogy kicsi annak az esélye, hogy hamis műtárgyat sóznak ránk, hiszen az alkotó még él, sőt kapcsolatba is kerülhetsz vele (fokozd az élményt!). A művészt megismerve jobban megértheted az üzenetét, vásárlásoddal az alkotómunka részesévé válsz. Pár képpel már komoly „részvényes” lehetsz a művész brandjében. Egy új vásárló, aki potenciális gyűjtő, már a tevékenysége legelején is lehet „valaki” – márpedig ez is egy olyan világ, ahol csak a valaki csinálhat valamit. Egy, a pályája elején jó szemmel „kicsippentett” művész felkarolása, egy baráti viszony minden bizonnyal baráti árakat is jelent, ha műveket szeretnél tőle.

A műgyűjtés előzményei: ki, miért, hogyan?

A tanulási folyamatban hasznos, ha (mint a gyerek) viselkedésmintákat gyűjtesz, nyitottan szemlélődsz. Vegyél példát másoktól, lesd el a best practice-eiket, és alakítsd ki a saját stratégiádat. Ne tévesszen meg, hogy a Wikipédia a „Magyar műgyűjtők” címszó alatt egy elég laza névsort mutat, ráadásul összetételét tekintve vegyes felállásban – ez még meglehetősen rendezetlen terület, de éppen ezért izgalmas, sok lehetőséget rejt ugyanis a most érkezők számára.

A magyar műgyűjtés fénykoráról egyébként nemrég látott napvilágot egy pazar könyv a Kieselbach Galéria kiadásában: Molnos Péter Elveszett örökség című veretes munkája. Tartalmához mérten kifejezetten kedvező áron kínálják, érdemes beszerezni. Továbbá Ledényi Attila, az Art Market Budapest igazgatója időnként megjelentet kisebb füzeteket kortárs műgyűjtőkről, amelyek az interneten is megtalálhatók (keress rá: Kortárs magángyűjtők top 10).

A világ híres kortárs műgyűjtői

Az előző Márkamonitorokban már felvillantottam pár nevet, akik hatást gyakorolnak a globális műkereskedelemre, és hozzájárulnak a nagy művészbrandek épüléséhez. Bernard és Hélène Arnault, a Louis Vuitton divatmárka tulajdonosai attraktív komplexummal, egy kortárs művészeti múzeummal és kiállítótérrel fényezik a cég hírnevén kívül a francia kultúra nimbuszát, és személyiségükkel példát mutatnak a többi hasonló státuszú polgárnak is. François Pinault (szintén francia) üzletember, több luxusmárka és a Christie’s globális aukciósház-óriás tulajdonosa párját ritkító világkollekcióval büszkélkedhet, és filantróp módon komoly múzeumi környezeteket hoz létre. Érzékelhető, hogy ez bizony egyfajta szofisztikált versenykörnyezet, melyben a cégeket fémjelző személyiségek is rivalizálnak egymással.

A celebek világából az ismertebbek közül említendő Brad Pitt és Angelina Jolie, Elton John vagy a már elhunyt David Bowie – hogy csak párat soroljak azok közül, akiket fajsúlyos gyűjteményük és aktív művészetpártoló tevékenységük okán is jegyeznek.

Érdemes megemlíteni, hogy ez nem csak vagyonfüggő. Bill Gates nyilván bármit megvehetne, rendelkezik is kortárs művészeti kollekcióval, de nem gyakorol hatást az art worldre. Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy a vásárlásokon kívül a személyes brand építéséhez nagyban hozzájárul az, hogy a mértékadó szereplők mindig valamilyen hírértékű dolgot művelnek: tisztségeket vállalnak művészeti intézményekben, felkarolnak fontos művészeti projekteket, vagy éppen műalkotásokat adományoznak valamilyen múzeumnak. Hangsúlyozom, minden ugyanaz kicsiben és nagyban: nyilván nem versenyezhetünk velük, de az attitűd és a stratégia „koppintható”, és ha az első jó vásárlással elindulsz ezen az úton, kitűzött céljaidat láttatva máris egyfajta várakozást és elismerést, csodálatot és tiszteletet kelthetsz környezetedben, ismerőseid, barátaid, üzletfeleid szemében.

Botrányos celebritás – a kortárs- és a bennfentes kereskedelem

Mindent lehet jól és rosszul csinálni. A 2015-ös év egyik vezető művészeti híre volt a The Bouvier Affair néven elhíresült ügy. Yves Bouvier, egy, a törvényesség kereteinek határán bravúrosan lavírozó műkereskedő már korábban felfigyelt egy piaci résre, és a vagyonosok gyarapodó műkincseinek szakszerű tárolására létrehozott egy globális freeport raktárhálózatot. Mivel egyedül ő tudta, hogy milyen alkotások vannak ott betárolva (eladásra várva), hatalmas értékű bennfentes információval rendelkezett.

Ennek köszönhető, hogy amikor Dmitrij Ribolovljev orosz milliárdos megbízta őt, hogy (személyes márkájának építése céljából és nyilván befektetési okokból is) állítsa össze neki a mai világban elérhető legpompásabb modern és kortárs művészeti gyűjteményt, Bouvier készséggel vállalta a kurátori és közvetítői szerepet. A megrendelő elégedettsége mellett gyarapodó kollekcióban remekművek sora gyülekezett. Rodin, Modigliani, Gauguin és Matisse alkotásain túl Picasso-, Rothko- és Klimt-festményeket is szerzeményeztek mindaddig, amíg egy partin Ribolovljev össze nem akadt az egyik mű korábbi tulajdonosával. A beszélgetés során kiderült, hogy Bouvier nem szimpla közvetítői díjjal kalkulált, hanem a közel tízéves együttműködésük során mintegy egymilliárd dollárral számlázott többet, mint kellett volna. (Az más kérdés, hogy ez a dolog Ribolovljevnek mindaddig egyáltalán nem tűnt fel…) Az esetről, amely egyik fél megítéléséhez sem tett hozzá pozitívan, bővebben a Wikipedián lehet olvasni.

Családi tradíciók, az értékhíd

A családi „personal branding” nem kis mértékben a hagyományokon át építhető. A családfő(k) átadják az értékeiket, ami az ingó és ingatlan vagyontárgyakon túl az értékszemléletben is megnyilvánul. A családi konfliktusok általában a generációs ellentétekből adódnak, melyek kiküszöbölésére remek stratégia a kortárs művek gyűjtése, ami az idősebb és a fiatalabb családtagok életviteléhez egyaránt illeszkedő közös foglalatosság.

Ha kortárs, akkor kicsiben is érdemes gondolkodni

Ha kedvet kaptál a kortárs művészettel való foglalatosságokhoz, látogass el galériákba, ismerkedj meg a hazai szcéna meghatározó szereplőivel: művészekkel, galeristákkal. Nem kell mindjárt fő művekkel kezdeni, egy jól összeállított grafikai sorral már részese lehetsz az aktív műkedvelők táborának.

Ma még olyan kort élünk, amikor a kortárs művészet még nem rendeződött iparággá (Amerikában már régóta az), így a kortárs alkotások itthon mélyen alulértékeltek. Használd ezt ki! Nem mindegy azonban, hogy hol, kitől, mit, mennyiért és hogyan…

Ismételten ajánlom (nem önreklám, de nincs más) a kortarsmugyujtes.hu oldalon elérhető könyvünket, amely ezekben a kérdésekben útba igazít. (Tippeket nem adunk, de az induláshoz szükséges szemléletet garantáltan megszerezheted általa.)

A műgyűjtésről beszélgettünk nemrég valakivel, és elejtettem egy mondatot ezzel kapcsolatban: „Nem elég kultúrembernek lenni, annak is kell látszani.” Nem késlekedett a válasz: „Nem elég kultúrembernek látszani, annak is kell lenni.” Mindkettő igaz, de fontos, hogy az első lépést tedd meg – és ha lehet, jó irányba. Sok sikert!

Szerző: Gajzágó György │ art ambassador, A2B-B2A stratéga │ Interart Alapítvány

E-mail: gyorgy.gajzago@artcenter.hu

Ez az írás eredetileg a Márkamonitor 2019/3. számában jelent meg.