Kikerülhetetlen témája az elmúlt években megjelent könyveknek, filmeknek és televíziós sorozatoknak az online zaklatás, mégsem lehet eleget beszélni erről a globális problémáról: a 14-18 év közötti tinédzsereket nevelő szülők 60 százaléka számol be világszerte arról, hogy érte már zaklatás a gyermekét, ráadásul minden ötödik eset a közösségi médiában történik. Az áldozatok többségét sértő becenevekkel és jelzőkkel illetik, de sokan esnek rosszindulatú pletykák áldozatául vagy kapnak kéretlen, pornográf tartalmú fotókat és videókat[1]. Az UNICEF felmérése szerint Magyarországon a 10-18 éves gyerekek 20 százaléka volt már online bántalmazás áldozata, 10 százalékuk pedig beismerte, hogy maga is bántott másokat az interneten.

„Nagyon fontos felismernünk, hogy a bullying bármely formája nem csupán a közvetlenül érintettek ügye: a bántalmazó – aki sok esetben maga is elszenved valamilyen típusú zaklatást – és az áldozat mellett egy passzívan jóváhagyó vagy éppen aktívan helyeslő „közönség” is a részese. Ebből következik, hogy a bullying alapvetően mindig rendszerprobléma, amit egy közösség együttesen tart fent, tehát csak együtt lehet képes a megoldására is. Ezért olyan lényeges a szeléskörű edukáció és a nyitottság” – mondja dr. Tóth Anett, a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának pszichológusa.

Bárcsak tudtam volna…

Sokszor hangzik el ez a mondat a barátok, szülők és tanárok szájából, hiszen kifejezetten rejtőzködő „kór” a cyberbullying: nemzetközi felmérések szerint csupán minden 10. bántalmazott gyermek kér segítséget környezetétől[2]. Dr. Tóth Anett szerint: „általánosan igaz, hogy figyelmet érdemel, ha a gyermeknek megváltozik a hangulata, visszahúzódóbbá, szorongóbbá válik, kivonja magát a társaságból, vagy éppen romlik a teljesítménye. A zaklatást elszenvedőknek gyakran megváltozik az étvágya, felborul az alvásciklusa, és jelentkezhetnek egyéb testi panaszok, például fejfájás vagy hasfájás is. Szélsőséges esetben megjelenhetnek önsértő viselkedésformák, és megfogalmazódhat az öngyilkosság gondolata”. A nyári időszak különösen sok veszélyt tartogat, hiszen a kapcsolattartás az iskolai szünetben még inkább az online térbe tevődik át.

Ezt felismerve folytatja idén is #nemvagyegyedül kampányát a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és az UNICEF Magyarország a Generali támogatásával. A cél az, hogy bántalmazott fiatalok szégyen nélkül beszélhessenek az őket ért sérelmekről, hiszen a gyógyulás felé vezető út első lépcsője az őszinte kommunikáció. A Kék Vonal tapasztalatai szerint a karanténidőszakban kifejezetten nehezen találtak módot a fiatalok az őket ért sérelmek bejelentésére, így a következő hetekben számítanak arra, hogy nagyobb számban keresik majd meg őket az áldozatok.

Sérülékeny áldozatok

Azért is különösen veszélyes a cyberbullying a tinédzserek körében, mert a nem megfelelően kezelt pszichés sérülések a későbbiekben is védtelenebbé tehetik őket az internetes bűncselekményekkel szemben. A cybertérben zaklatott gyerekek személyiségi jogaival ugyanis kilencszer nagyobb eséllyel élnek vissza a későbbiekben^[3], mint azon fiatalokéval, akiket nem ért korábban ilyen bántalmazás. A megelőzésben is a tudatosságon van a hangsúly: az internethasználattal és tartalomfogyasztással kapcsolatos ismeretterjesztés, a cyberbullying témakörét érintő edukáció kulcsfontosságú lenne mind otthon, mind az iskolai környezetben.

„Sajnos a mai digitális világban egyre inkább tapasztaljuk, hogy az online térben nem csak a kifejezetten anyagi károkat okozó magatartásokkal kell foglalkoznunk, hanem cyberbullyinggal is. Éppen ezért nyújtunk védelmet a közösségi oldalakon, blogokon elkövetett, személyiségi jogokat érintő támadásokkal szemben, szükség esetén akár jogi tanácsadással vagy a jogi érdekvédelemhez szükséges eljárások költségeinek térítésével. Szeretnénk, ha már a fiatalokban is tudatosulna, hogy ezek a támadások ugyanúgy bűncselekménynek számítanak, mint a fizikai bántalmazás, és ezekkel szemben is megtanulnának védekezni” – mondja Árr Mariann, a Generali márkáért felelős vezetője.

[1] https://www.comparitech.com/internet-providers/cyberbullying-statistics/

[2] https://megoldaskozpont.com/cyberbullying-magyarorszagon/

[3] https://www.javelinstrategy.com/coverage-area/2018-child-identity-fraud-study

Az aktivitást hosszú kutatási folyamat és a hazai vélemények felmérése előzte meg. Az Ipsos Instant Research eszközével 525 fős reprezentatív mintán keresztül a 25-55 éves korosztályban kereste a választ arra, milyen lesz nyugdíjasnak lenni. Az eredmény aggasztó volt: a rezignált beletörődéstől, a bizonytalanság érzésén át, a tehetetlen düh is megjelent, az 50 év fölötti korosztály pedig az életszínvonal csökkenésétől tartott leginkább.

Törekszünk ügyfeleink megismerésére, hogy jól szolgálhassuk ki az igényeiket életük különböző szakaszaiban, ezért ügynökségünkkel, az UP-pal közösen olyan koncepciót dolgoztunk ki, amelynek fókusza az öngondoskodás és a jövőre való felkészülés fontossága” – mondta el a kampány kapcsán Árr Mariann, a Generali Biztosító marketing és customer experience vezetője.

“Az aktív tervezés a fiatalok életének is része, legyen szó a következő buliról vagy egy utazásról. De kutatások és saját beszélgetéseink alapján arra jutottunk, hogy ha a távoli jövőről van szó, akkor passzívvá válunk. Ezt szerettük volna áthidalni, és a fiatal célcsoport számára jelen időbe átültetni. A kampány koncepciójához saját élményeinket is alapul véve kerestük, mik azok a pillanatok, amelyekre azt mondjuk, hogy “majd ha nyugdíjas leszek”. Így születtek meg a kampány karakterei: a gamer girl, aki végre minden játékát végigjátssza, a mindenből lekvárt főző foodie, a könyvmoly és a növényeket nevelő fiatal felnőtt. Az integrált kommunikáció mellett tervezünk egy magyar designer együttműködést is, hogy teljes legyen a millennial nyugdíjas look, de ez még maradjon meglepetés” – fejtette ki Nagyillés Amália, az UP Advertising Creative Directora a koncepció kapcsán.

Az életen át tartó partnerség a Generali globális márkaüzenete és ehhez kapcsolódik az idei nyugdíjbiztosítási kampányüzenet is. Az ehhez készült reklámfilmet influencermarketinggel és médiamegjelenésekkel is támogatják, illetve elindult microsite-juk, ahol arra keresik a választ, hogy mivel töltenéd az első nyugdíjas heted!

Goneth Jácint, az UP Advertising alapítója elmondta, hogy ez az első olyan kampány, ahol az összeköltözés után a cégcsoport ügynökségei együtt és teljes szinergiában kezelték a munkafolyamatokat a kutatástól egészen a megvalósulásig.

Készítők:

Generali

Marketing és customer experience vezető: Árr Mariann

Marketing Teamvezető: Varjú Péter

Marketing kampánymenedzser: Szalay Emőke

UP:

Head of creative: Goneth Jácint

Creative director: Nagyillés Amália

Art director: Eperjesi Rita

Copywriter: Horváth Dave

Stratéga: Halász Dóra

Senior project vezető: Czene Alexandra

Account: Hidvégi Anna

Tech Lead: Gyenes Péter

UX: Kelemen László

UI: Dudás Flóra

Média:

Head of Digital: Tájnel Gábor

Stratéga: Szántó Zsófia

Communications planner: Barna Éva

Média asszisztens: Cselényi Petra

1080pR Solution:

PR Account Manager: Matliák Mariann

Stáblista:

Producer: Kaldenecker Antal

Rendező: Bánk Attila

Gyártásvezető: Gálfi Csaba

Operatőr: Füzesi Tamás

Fotós: Nagyillés Szilárd

Berendező: Kardos Era

Stylist: Büksi Zsuzska

Smink/fodrász: Kotormán Anna

Technikus: Pamuki Bence

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) a tavalyi évben negyedik alkalommal írta ki Employer Branding Awardot, azaz a Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját. Az MPRSZ Employer Branding tagozata (EB tagozat) a pályázatot azzal a célkitűzéssel hirdeti meg minden évben, hogy a legjobb hazai munkáltatói márkaépítési gyakorlatokat jutalmazza, bemutassa és megismertesse a szakmai közönséggel.

A díj közvetetten azt is célozza, hogy munkahelyeink minél örömtelibbek, igényesebbek és egészségesebbek legyenek. Az MPRSZ EB Tagozatának célkitűzései között szerepel továbbá a kommunikációs és HR-szakma közelítése, általános szakmai edukáció és keretrendszer biztosítása, valamint a tudatos munkáltatói márkaépítés elterjesztésének segítése a magyar munkáltatók körében. Ennek fontos eleme az Employer Branding Award.

„Az idei pályaművek áttekintése során egyértelműen kirajzolódik a trend, hogy a pályázók sokkal tudatosabban építik munkáltatói márkájukat, mint eddig bármikor. A bevonzásban egyértelműen a social média megoldások tarolnak, míg a megtartásban pedig egyre nagyobb szerep jut a munkavállalói élményeknek, illetve a belső kommunikációnak, amely a munkavállalói közösség fontos formálójává lépett elő. A pályázatok száma jelentős emelkedést mutat a tavalyi évhez képest, a díjátadón mintegy 150 döntéshozó vett részt, ami jelzi a téma iránti érdeklődés növekedését, illetve a díj presztízsnövekedését. Ma már nem szükséges magyaráznunk, mit jelent az Employer Branding Award és miért volna érdemes indulni rajta” – mondta el Kádár Balázs, az MPRSz Employer Branding tagozatának vezetője, a díj létrehozója.

A szakmai zsűri alapos munkát végzett, 10 szempont mentén értékelte a pályázatokat két kategóriában (Éves Employer Branding Stratégia és Employer Branding Kampány) és kiválasztotta a 2018-as év legjobbjait.

Az idei zsűri tagjai voltak:

Dr. András Klára (Egis) – Humánerőforrás-igazgató

Árr Mariann (Generali)  – Head of Marketing & Customer Experience

Bocskai István (Takarékbank) – Kommunikációs vezető

Dulin Judit (Lidl) – HR-cég-vezető

Hornyacsek Zoltán (Continental) – Országos vállalati kommunikációs vezető

Jobbágy Eszter (Hewlett Packard Enterprise) – Business HR Partner for CEEMA Inside Sales

Mihók Krisztina (Erste Bank) – Emberi Erőforrás Management vezető

Virágh Adrienn (Siemens) – Kommunikációs igazgató

Vogronics Krisztina (Phoenix Pharma) – HR és vállalati kommunikációs vezető

Kádár Balázs  – MPRSZ Employer Branding Tagozat vezetője és elnökségi tag, a zsűri elnöke

A Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját a 2018-ben a következő vállalatok nyerték el:

Fődíj (kategóriák feletti):

Magyar Telekom Nyrt. – A MOST Munkáltatója

Employer Branding Kampány kategória– Közepes vállalat:

Különdíj: Ringier Axel Springer Magyarország Kft.  – Digital Media Campus (belső képzési program)

Employer Branding Éves Stratégia kategória – Közepes vállalat:

Arany minősítés: Roar Kft. – Fiatalokhoz szóltunk. Sikerült!

Ezüst minősítés: Geometry Global Hungary Kft. – Vibe Manager a Geometry Groupnál

Bronz minősítés: Celanese Magyarország Kft. – Ahol működik a kémia

Employer Branding Kampány kategória– Nagyvállalat:

Arany minősítés: Magyar Telekom Nyrt. – A MOST Munkáltatója

Ezüst minősítés: Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. – Bridgestone Movember a Te bajuszod, a Te egészséged

Bronz minősítés: Dreher Sörgyárak Zrt. – Dreher Inside – Employer Branding a 2018-as DreherFeszten

Employer Branding Éves Stratégia kategória– Nagyvállalat:

Arany minősítés: OTP Bank Nyrt. – OTP Bank – Közelebb a céljaidhoz!

Ezüst minősítés: NN Biztosító Zrt. – Inspiration – Integrált Employer Branding Stratégia

Bronz minősítés: BP Business Service Centre Kft. – Employer Branding Éves Stratégia

Az OfficeUp különdíját a Celanese Magyarország vehette át a bevonáson alapuló különleges irodakialakításának köszönhetően.

Újdonság, hogy az Employer Branding Award bekerült a Kreatív által jegyzett PR Toplistába, így a díjazott vállalatok együttműködő partnerei  (ügynökségek) számíthatnak utólagos pontjóváírásra.

Az Employer Branding Award 2019 kiírása ez év őszén várható.