Baranyi László fiatal kora ellenére régi motoros a médiaszakmában. Először az ügynökségi munka trendjeiről beszélgetünk. Hol tart ma az évtizedes „húzd meg – ereszd meg” a két ellentétes pólus, a konszolidáció és a decentralizáció között? Tényleg leértékelődnek a márkaügynökségek? Mit tartogat a retail media? Milyen médiát használjon az ügyfél, mit tesz hozzá a média a márkához?

Utána beszélgetünk a fogyasztói viselkedésről. Milyen új, markáns trendek jellemzik a piacot? Mit jelent a generációk változása, a növekvő árérzékenység, az árpromóciók hatása? Van-e még márkahűség, lesz-e energia a márkaépítésre?

Beszélünk a mesterséges intelligencia térnyeréséről és az innovációkról. Intuitív a szakma vagy adatvezérelt? A műsor végén kitekintünk arra is, mit várhatunk a piacon az év hátralévő hónapjaiban.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A magyar fogyasztó a csapolt sört szereti, de a dobozosat veszi. Ugyanakkor a sörkultúra terjedésének is vannak jelei: a nagy gyártók ilyen irányú programjai mellett a kézműves sörök divatja is ebbe az irányba mutat. A Soproni a fenti trendek mentén készítette el újdonságát, a sörözői élményt otthon is megismétlő Frissen Csapolt változatot.

Maga a sör a hagyományos Soproniból építkezik, egyedül az alapanyagok arányához nyúltak hozzá: a habtartósság érdekében több a komló, a frissesség érzetét fenntartandó pedig kevesebb, lágyabb a szénsav. A sört károsító tényezők közül a fényt a palackot védő papírcsomagolás zárja ki, míg a magas hőmérsékletet már a logisztikai lánc: a termék teljes útja során hűtve érkezik a boltokba.

A folyamatos hűtőlánc biztosítása mellett már abban is a tervezés kezdetétől együttműködtek a nagy áruházi partnerekkel, hogy a 30 napos minőségmegőrzési időt a logisztika kezelni tudja – így kerülhetett be a termék a Tescoba is, ahol egyelőre a 20 kiemelt hipermarketben érhető el. Szintén a kereskedelemhez köthető újítás, hogy a termék frissességét áruházon belüli elhelyezkedése is hangsúlyozza: a tejek mellett található a hűtőben – mondta el Jan-Willem van Wensem, a Heineken Hungáriamarketingigazgatója. Ez a megoldás ráadásul egy új, a versenytársak nyomásától távoli értékesítési pontot is biztosít a márkának. A Frissen Csapolttal a gyilkos sörös árversenyből is ki szeretnének maradni: az extra élményért a hagyományos Sopronihoz képest átlagosan 25 százalékkal magasabb árat kell fizetni.

Az új változat népszerűsítésére újszerű marketingmegoldásokat is bevetnek. Már a sajtóesemény titokzatos lakáskocsma-koncepciója (a NeoNoir munkája) is kiemelkedett a sajtótájékoztatók mezőnyéből, míg az ott bemutatott, rendezvényeken bevethető csapolópulttal mindenki látványosan, élménydúsan készítheti el a saját palack frissen csapolt sörét.

A 18‒59 éves magyar lakosságra végzett reprezentatív kutatás eredménye szerint a márkahűség, az ár-érték arány mérlegelése és a racionalitás az esetek többségében felülírja a puszta „legolcsóbbat keresem” attitűdöt. A termékkategóriák többsége esetében van egy olyan számításba jöhető márkalista az emberek fejében, amelyre azokat a konkrét élelmiszercikkeket vezeti fel, melyekkel kapcsolatban jók a tapasztalatai, ár-érték arány alapján megfelelőnek tart, és persze meg is engedheti magának.

Havi nagybevásárlást a lakosság 86 százaléka tart, melyek főszereplői továbbra is a nők, de immár a férfiak kétharmada is aktívan kiveszi részét ebből a feladatból. Bár az élelmiszerek a háromból két vásárló esetében lista alapján kerülnek a kosarakba, a hatalmas árukínálatnak, valamint az aktuális akcióknak és promócióknak köszönhetően a tervezettnél jó néhány árucikkel hajlamosak bővíteni az előzetesen összeírt tételeket. A bevásárlást végzők 43%-a bevallottan sokszor a kedvezmények hatására vásárol meg olyan terméket, amit eredetileg nem tervezett.

A kosarakban legnagyobb aránnyal az alapélelmiszerek kapnak helyet, bár a 18‒29 éves korosztály nagyobb eséllyel egészíti ki a kosarát nassolnivalókkal. A lakosság 56%-a jellemzően a bevált márkákat preferálja a legolcsóbb helyett, és mindössze 26% azok aránya, akik vásárlási döntéseiket többnyire az ár alapján hozzák meg.

A legolcsóbb keresésére irányuló attitűd erőssége nagyban függ a termékkategóriától, bizonyos kategóriák esetén – kiemelten a kávé, tea, margarin/vaj és a szénsavas üdítők esetében – pedig szinte egyáltalán nem is jelentkezik.

Az adatok az NRC 2014 februárjában a 18‒59 éves hazai lakosság körében készült Omnibusz kutatásából származnak, 1200 fős reprezentatív adatfelvétellel.