Márkamonitor Beszélgetésünk pillanatában már ismered az első tíz hónap eredményeit. Hogy alakult eddig az évetek a tervekhez képest?

Kosaras Klaudia A dealek alapján bizakodóan vártuk az idei évet, és az első hónapok valóban jól is alakultak: a tavalyihoz képest magasabb televíziós bevételt értünk el. Nyár elejére azonban némileg csökkent a lendület, mert több nagyobb hirdető költségvetést csökkentett. Szerencsére azt látjuk, hogy az év vége ismét jól alakul, ráadásul új hirdetők is megjelentek a piacon. Így összességében azt mondhatom, hogy a televíziós bevételek várhatóan hozzák a tavalyi szintet, és az áremelésnek köszönhetően év közben kereskedelmi adásidőt is tudtunk zárni, amivel javítottunk a reklámkörnyezet minőségén.

MM Hamarosan itt az év végi csúcsidőszak. Mire számítasz, teljesülnek az idei vállalások mind az ügynökségek, mind a sales house oldaláról?

KK A költések nagyjából a vállalásoknak megfelelően alakulnak, a havi megoszlás ugyanakkor továbbra is hektikus: erős első negyedév, gyengébb második, majd kiugró év végi hajrá. Ez az ingadozás komoly kihívást jelent az inventorygazdálkodásban, ennek ellenére mi sales house oldalon mindent megteszünk az adásidő optimális kihasználásáért, és természetesen teljesítjük a dealparamétereket.

Pozitívum, hogy az ügynökségi partnereinktől egyre pontosabb előrejelzéseket kapunk a havi költésekre vonatkozóan, bár rendszeresen adódnak váratlan helyzetek, például hirdetők, akik előre nem tervezett extra volumennel jelentkeznek. Ezeket folyamatosan kezelni kell. Emellett a portfóliónk idén kibővült a TV2 nonszpot- és prémiumszpot-értékesítésével, ami további rugalmasságot és lehetőséget ad az ilyen helyzetek kezelésére.

MM Tavalyelőtt 20, tavaly 15 százalékos áremelést jelentettél be. Marad ez a trend, a két számjegyű tarifanövekedés a 2026-os évre is? Fogjuk még hallani, hogy túl olcsó a magyar televíziós reklám?

KK A televíziós reklám ára több tényező alapján áll össze. Egyrészt nem elég a szezonindexet figyelni, az alapárak emelése is elengedhetetlen – ez azonban nehezebb, mert az auditorok és a beszerzési vezetők ezt fogadják el a legkevésbé, pedig az infláció a televíziós hirdetési piacot is ugyanúgy érinti.

Figyelembe kell venni azt is, hogy csökken a lineáris televíziónézési idő, ami természetes folyamat világszerte, mi, magyarok azonban még mindig az élmezőnyben vagyunk, ha a lineáris csatornákra fordított fogyasztói időt nézzük. Ezért is közös érdek a lineáris televízió védelme és a reklámkörnyezet minőségének a javítása.

A 2026-os áremelésről a Big Picture-ön nyilatkozom majd részletesen, de az előző évek tükrében elmondhatom, hogy következetes és elfogadható mértékű lesz. Illetve ezen az úton tovább is kell mennünk, mert a magyar árak még mindig elmaradnak a régiós országok szintjétől. Továbbá a minőségi javulás és a reklámidő csökkentése sem egyik évről a másikra valósul meg – ez hosszú távú folyamat, amiben jelenleg is benne vagyunk.

MM Az Atmedia fejlődésének több nagy pillanata is a TV2-höz kapcsolódik. A sales house nagyot nőtt 2016-ban, amikor hozzátok került a TV2 szpotértékesítése, idén szeptemberben pedig átvettétek a TV2 Csoport nonszpot és prémium szpot reklámfelületeinek értékesítését is. Mit jelent ez feladatokban és lehetőségekben?

KK Igen, valóban így van. Ez egy régóta fontolgatott, logikus lépés volt, de az elmúlt kilenc évben vagy nem tudtunk vagy nem akartunk élni a lehetőséggel. Most, a TV2-nél történt változások nyomán jött el az ideje a bővülésnek, ami a kölcsönös bizalom és a szakmai teljesítmény visszaigazolása. Az új megállapodás értelmében a szpot mellett a nonszpot és a prémium szpot felületeket is mi értékesítjük – a lineáris és a digitális platformokon egyaránt.

Nagyságrendileg ez milliárdos lehetőséget jelent számunkra, operatív oldalról ugyanakkor hatalmas feladat: kollégákat vettünk át a TV2-től, összehangoltuk az értékesítési és a technikai hátteret, és beléptünk olyan volumenű saját gyártású műsorok nonszpotkezelésébe, mint például a Sztárban Sztár. Ez teljesen új dimenzió az együttműködésben, ami egyszerre komoly szakmai kihívás és óriási lehetőség.

A hirdetők számára az egyik legfontosabb előny, hogy a nonszpot és prémium szpot megoldások egykapus rendszerben, szinergiák mentén tervezve érhetők el. Ez nemcsak egyszerűsíti a folyamatot, hanem kreatívabb lehetőségeket is teremt, hiszen a szpot és a nonszpot megjelenések egymás mellett optimalizálhatók, így komplexebb kampányokat eredményeznek. Ezáltal érezhetően megnőtt a kreatív, integrált megoldások tere.

MM Körvonalazódnak már a jövő évi dealek? Mire számítasz, milyen év lesz 2026?

KK A jövő év biztosan tartogat kihívásokat mindannyiunk számára. Idén szokatlan módon már a dealidőszak előtt, év közben is sok tender lezajlott, ezek budget briefjeiből már látjuk az irányokat, de semmi sem tekinthető véglegesnek. A nagyobb partnerekkel jellemzően november végén, december közepén ütjük le a megállapodásokat, emellett azt tapasztaljuk, hogy a „szezon” eltolódott – egyre több hirdetővel csak a következő év elején születik meg a szerződés.

Bízunk benne, hogy költési szempontból minimum stagnáló évre számíthatunk, ugyanakkor nagy előnyünk, hogy multimédiás sales house-ként (tv, audió, digitális) nem vagyunk kiszolgáltatva egyetlen platformnak sem. Ha valamelyik szegmens lassul, a másik kiegyensúlyozza, így a portfólió összességében stabil marad, és a hirdetőink kiszolgálása továbbra is kiszámítható és biztonságos.

Az online árfigyelő rendszerben napi szinten frissülő áradatok alapján (…) egyértelművé vált, hogy a kötelező akciózás kivezetését követően többek között a finomliszt, a 2,8%-os UHT tej és a cukor fogyasztói ára tekintetében a legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelést hajtottak végre. A gyártói márkás finomliszt árát átlagosan közel 80 százalékkal emelték a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, de egyes üzleteknél valamely lisztek esetében több mint 100 százalékos áremelés is volt. Az ugyancsak gyártói márkás tej árát átlagosan mintegy 45 százalékkal növelték, míg a gyártói márkás kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal drágították. Továbbá a saját márkás termékek árait is – bár kisebb mértékben – ugyancsak jelentősen, mindhárom terméktípus esetében átlagosan 30 százalékkal emelték.

A Nemzetgazdasági Minisztérium fogyasztóvédelmi szempontból megvizsgálta a helyzetet, majd megállapította, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok magatartása aggályos, az áremelések túlzók, ezért szükséges a kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelésének versenyjogi vizsgálata – teszik hozzá.

Photo by Marie-Michèle Bouchard on Unsplash

A miniszter a kormánykabinetek vezetőinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt Európa egészében drasztikusan emelkednek az energiaárak, gyakorlatilag Európa jelentős részén mára energiaválság alakult ki. Hozzátette: az elmúlt napokban az is világossá vált, hogy nagy valószínűséggel a jelenlegi állás szerint Európában nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonra. A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdet és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, amelyek augusztusban lépnek életbe. A miniszter szerint a rendkívüli intézkedésekkel tudják biztosítani azt, hogy az országnak legyen elegendő energiája télen is, és „a továbbiakban is fenntartható legyen a rezsicsökkentés.”

Az áram és a gáz ára a lakossági átlagfogyasztás mértékéig támogatoitt marad, az átlag fölött azonban piaci árat kell fizetni. Jelenleg az átlagos lakossági áramfogyasztás 2523 KWh, az átlagos földgázfogyasztás 1729 m3 egy fogyasztási helyen (praktikusan: egy ingatlanon.) A magyarok háromnegyede jelenleg ennél kevesebbet fogyaszt, további egynegyed azonban a következő hónapokban brutálisan növekvő számlákkal szembesül.

Forrás: MTI, sajtószemle