A teljes hazai online kiskereskedelem forgalma 2016 második negyedévében 15 milliárd forinttal és mintegy harmadával több tranzakciós eredménnyel múlta felül az első negyedév teljesítményét. Ezzel az első félévben – a tavalyi év első félévéhez képest összességében csaknem 18%-os bővüléssel – közel 131 milliárd forintos forgalmat ért el.

A nyár a műszaki cikkekről (és a sporteseményekről) szólt

A termékkategóriák tekintetében a szórakoztató elektronika termékkör generálta a második negyedév legnagyobb bevételét (~11 Mrd forint), ami közel 46%-os bővülést jelent 2015 második negyedévének forgalmához képest. A kategória növekedésében (mind a kereslet, mind pedig a bővülő kínálat tekintetében) a négyévente megrendezendő és nagy népszerűségnek örvendő labdarúgó Európa-bajnokság vásárlásösztönző hatása is megmutatkozott.

A nagyobb értékű műszaki cikkek iránti megnövekedett kereslet hatással volt az átlagos kosárértékre is, mely a nyár elején megközelítette a 11.200 Ft-ot, szemben a 2015 nyár elején elért 10.000 forintos átlaggal.

A növekedés pedig nem állt meg júniusban. A harmadik negyedévben az olimpia és iskolakezdés köré épülő kampányok hatására várhatóan tovább erősödik a szektor.

Marketing nélkül már nem megy

A webáruházakban a műszaki cikkek és szurkolói termékek értékesítési volumenének növeléséhez nagymértékben hozzájárult a labdarúgó Európa-bajnoksághoz köthető különféle marketingeszközök alkalmazása is.

Ráadásul a kereskedők körében évről évre egyre tudatosabb és szorosabb a marketinghez fűződő viszony. A fokozódó kínálat- és árverseny miatt, a „felszínen maradás” minden korábbinál jobban függ a megfelelő mennyiségű és minőségű marketing aktivitástól.

Ezt a webáruházak is felismerték, melynek eredményeként azok több mint 2/3-ának üzleti tevékenysége már egy előre megtervezett marketingterv mentén működik. A stratégiák között azonban ma még jóval elterjedtebb a kampány-szemléletű tervezés, így a stratégiával rendelkező kereskedők többségénél az egyes eszközöknek és média felületeknek még nincs dedikált költségvetése.

Átlagosan négyféle marketingeszköz

A hazai webáruházak – erőforrástól függően – egyszerre átlagosan négyféle marketingeszközt vesznek igénybe, és ezek segítségével igyekeznek minél nagyobb értékesítési mutatókat elérni.

Használati intenzitás tekintetében a legnépszerűbb marketingeszköznek továbbra is az árösszehasonlító oldalak számítanak. Segítségükkel a legkisebb, frissen indult kereskedők is „felkerülhetnek a térképre”.

Évről évre egyre többen építik fel oldalukat az aktuális keresőoptimalizálási (SEO) standardoknak megfelelően, miközben továbbra is népszerűek a már-már klasszikus eszköznek számító Google hirdetések is.

A Facebook mint hirdetési felület

Az utóbbi egy év során a legnagyobb változás a Facebook tekintetében történt. Amellett, hogy a kereskedők 78%-a már jelen van a legnagyobb közösségi oldalon, egyre többet hirdetnek is a segítségével.

A tavalyi felmérésünk óta ugyanis a közösségi platform hirdetéskezelő felülete számos új, vásárlást ösztönző megoldást vezetett be. Ilyen például a képpontkövetésen alapuló konverziófigyelés, az A-B teszt lehetőséget kínáló hirdetéskezelés és az Instagram hirdetési csatorna is.

Átlagosan 12% kedvezmény

A webáruházak többségének a „promóció” többnyire még mindig a termék- vagy kosár-százalékos kedvezmény adását jelenti, miközben az „akciózás” már egyre inkább nemcsak a leárazásokról, hanem az online vásárlás élményéről is szól.

A kifejezetten egy napig tartó akciók esetében – a népszerű „fekete péntek”-nek is köszönhetően – az átlagosan elérhető kedvezmény mértéke a tavalyi évhez képest a duplájára emelkedett. Az egyre változatosabb akciós lehetőségek, a konkurenciaharc és a jelentős árengedmények miatt az online vásárlók immár átlagosan 12%-os kedvezményben részesülhetnek a meghirdetett leárazások keretében.

100 látogatásból átlagosan 2 vásárlás valósul meg

A bővülő marketingmix eredménye konverziós mutatóval mérhető, melyből kiderül, hogy száz látogatásra hány tényleges vásárlás jutott. Ebben a tekintetben a piaci átlag jelenleg 2,1 % – azaz 100 látogatás átlagosan 2,1 vásárlást eredményez. Ez a mutató azonban nagymértékben függ az alkalmazott marketingeszközöktől és a forgalmazott termékek körétől is. Utóbbi esetében a számítástechnika szektor jár az élen a maga 2,6%-os arányával, miközben az otthon, kert szektorban mindössze 1,4%-ot tudnak elérni az online áruházak.

Az Online Kiskereskedelmi Indexről

A kutatás során képzett GKI Digital – Árukereső.hu OKI index egy mérőszám, mely több tényezőt figyelembe véve értékeli az online kiskereskedelem aktuális negyedévét, figyelembe véve a forgalmat, a gazdasági környezetet, a kereskedők hangulatát, várakozásait.

A GKI Digital a vizsgált területekre kapott egyenlegértékekből súlyozással előállította az Online Kiskereskedelmi Indexet, mely párba állítható a GKI Gazdaságkutató kiskereskedelmi indexével. Az index célja, hogy értékével és változásának irányával jelezze a gazdaság, azon belül is a kereskedelem szereplőinek várakozásait, tapasztalatait.

Az OKI index 3 kérdés alapján kerül súlyozottan előállításra:

• A következő három hónap üzleti lehetőségei
• Elmúlt negyedév eladási pozícióinak megítélése
• A gazdasági környezettel kapcsolatos várakozások

A sokaság és a minta: az Online Kiskereskedelmi Index kutatás keretében jelenleg a legfontosabb 6 szektort vizsgáljuk részletesen, összesen 1200 áruház bevonásával. A válaszok szektorokra reprezentatívak. A kutatás idei második fordulójának adatfelvétele 2016. júliusában, több mint 3 hétig zajlott.

A részletesen vizsgált 6 szektor: Műszaki cikk / Számítástechnika / Játék, kultúra / Divat, sport / Szépség, egészség / Otthon, kert

Az IRI kutatócég negyedik európai árazási és promóciós jelentése szerint az európai FMCG-piac 2013-ban 345 milliárd euróra növekedett. Emögött elsősorban az árak emelkedése állt, melynek átlagos mértéke 1,4% volt. A legnagyobb mértékben a kisállat-ápolás, a szeszesital és a mélyhűtött termék kategória drágult, míg a személyi higiénia és a háztartási vegyi áru áremelkedése a nem-élelmiszer kategóriák átlaga alatt maradt.
Az akcióban árusított termékek aránya – folytatva az eddigi trendet – 0,8 %-kal emelkedett a megelőző évhez képest, és elérte a 27,5 százalékot. Ugyanakkor az árengedmények sem bizonyultak elegendőnek, hogy az értékesített mennyiség növekedjen: az élelmiszereknél 0,7%, a nem-élelmiszer kategóriákban 0,8% a volumencsökkenés mértéke. A leginkább promotált szegmens, a szeszesitalok esetében az akciós értékesítés aránya – 2,8 százalékpontos növekedéssel – 35%, de még itt is kismértékben csökkent az eladott mennyiség.
Az IRI szakértői figyelmeztetnek, hogy a hagyománnyá váló árháborúk hamarosan fenntarthatatlanná teszik a gyártói és kereskedelmi üzleti modelleket, és a termékek minőségromlásához is vezethetnek. A kutatócég ezért innovatívabb, kreatívabb akciók kidolgozását javasolja a gyártóknak: ilyenek lehetnek a tematikus ajánlatok, a bolti események vagy a mobilapplikációk használata, melyek minden érintett fél számára értéket teremthetnek, és a szkeptikus vásárlók szemében is áttekinthetőbbé tehetik az ajánlatokat.

Hosszú évek gyengélkedése után az éledezés jeleit mutatja az ingatlanpiac. Fél év alatt a  legtöbb megyében számottevően megugrott az eladásra kínált ingatlanok ára, egy négyzetméterért Budapesten átlagosan 42 376 ezer forinttal, országosan pedig 9748 forinttal kellett tavasszal többet fizetni, mint ősz végén.  A Jófogás.hu az október és március közötti időszakban figyelte a piaci trendeket.

Továbbra is Budapesten lehet legdrágábban ingatlanhoz jutni, míg Nógrád megyében a legolcsóbban. A fővárosban a márciusi adatok szerint a házak és lakások átlagos ára 250 ezer forint/m2 körül mozgott, míg októberben ez a szám 208 ezer forint/m2 volt. 42 ezer forinttal nőtt tehát egy átlagos fővárosi lakás, vagy ház négyzetméterára, ami egy 30 m2-es garzonlakás esetében több mint egymillió forintos emelkedést jelent.

A fenti tendencia nem minden régióban tapasztalható, hiszen Csongrád, Szabolcs, és Vas megyében megközelítőleg ugyanannyit kérnek az ingatlanokért, mint fél éve. Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye a kakukktojás, itt olcsóbban juthatunk lakáshoz, házhoz most, mint októberben. A legmarkánsabb emelkedést a hevesi lakások kapcsán észlelhettük, itt 123 ezer forinttal kerül többe egy négyzetméter – derül ki a jofogas.hu/trendek oldalról.

Összegezve, Magyarország legismertebb apróhirdetési portáljának adatait, Budapest, Heves, és Somogy megye rendelkezik a legdrágább ingatlanárakkal, míg Nógrád, Borsod, és Békés a legolcsóbbak. Könnyen elképzelhető, hogy megkezdődött az az ingatlan boom, amelyre az eladók már oly hosszú ideje vártak.

A hazai autógyártást vámrendszerével is támogató országban a Tesla jelentősen visszafogja modelljei árát. Ennek első lépése a nemrég bemutatott csúcsdarab, az S beárazása lehet. Ugyan a 734 ezer jüanos (azaz mintegy 25 millió forintos) ár alatta maradt az előzetes várakozásoknak, mégis az Egyesült Államokban fizetendő másfélszerese – írja a South China Morning Post.

A gyártó azzal védi magát, hogy csak a szállítási költségeket és az elkerülhetetlen fizetnivalókat csapják a számlához, ha pedig ugyanannyit akarnának profitálni, mint odahaza, kétszeres volna az árkülönbség. Ehhez az átláthatóság jegyében csinos kis kalkulációt is mellékelnek, levezetve a pluszköltségek mibenlétét és mértékét. De a szokatlan megoldás másban is támogathatja az amerikai autógyártó marketingmunkáját.

Cégblogjában a Tesla elismeri, ez az árazási stratégia rizikós a számukra, de egyből hozzá is teszik: a cél az, hogy minél jobban kiszolgálják kínai kuncsaftjaikat. Még akkor is, jegyzik meg, ha a csökkentés azt sugallhatja néhány helyi vásárlónak, hogy a kocsi nem olyan értékes, mint riválisai. Merthogy, mint arról nemrégen portálunk is beszámolt, Kínában ma is komoly értékmérő maradt az ár, ha a verseny ilyetén szabadságát gátolja is az állam. Legalábbis azzal, hogy a sorra-rendre korrupció gyanújába keveredő vezetők eseteire hivatkozva mind árgusabb szemmel figyeli az állami és pártkorifeusok luxusköltéseit, ami miatt egyre több prémiumkategóriás kereskedelmi és szolgáltató cégnek kell a forgalom visszaesésével számolnia. Imázs-szempontból megnyugtató lehet a Tesla számára, hogy az egyik népszerű helyi portál közönségszavazásán a 80 ezernyi voksoló 90 százaléka szimpatikusnak találta az elgondolást.