A Toldi a Pesti Színházban egy kerettörténettel indul. Egy fiatalember, egy állástalan színész adja elő, ezzel próbálja megkeresni a kenyerét az utcán. Vagyis az olcsó szórakoztatás, vásári mulattatás helyett valami értékes, számára fontos mű előadását választja. A mesélés alaphelyzete aztán fokozatosan eltűnik, és a színész egyszemélyes előadásában megelevenednek a Toldi szereplői: Toldi Miklós, Toldi György a rókalelkű bátyja, Miklós édesanyja, Bence a hű szolga, a király, a cseh vitéz és az elbeszélő, aki gyönyörű leírásokkal tűzdeli tele a történetet.

Az előadást Paczolay Béla rendezte, Toldit Csőre Gábor testesíti meg, aki a bemutató évében az alakításáért elnyerte az Ajtay Andor díjat és a Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt. „Álmomban sem gondoltam volna, hogy tíz év benne lesz ebben az előadásban. Azt reméltem, talán Arany János és az a sok munka, amit közösen beletettünk, megment minket a totális bukástól. Ez a siker tényleg csapatmunka eredménye, mindenkié, aki bármilyen módon részt vett az előadás létrejöttében. Gyerekkoromban egyébként én is nehezen fogadtam be a művet. Amikor több mint 10 éve elkezdtem vele foglalkozni, folyamatos rácsodálkozás volt az újraolvasás. Szerintem sokan vagyunk így ezzel: azt hisszük, ismerjük a Toldit, és sok olyan sztereotípia él bennünk róla, amelyeket az iskolában tanultunk. Aztán ha felnőttként újra elővesszük, meglepődünk, hogy mennyi szín, izgalmas mozzanat, humor van benne. Persze emlékszünk, hogy bika meg farkasok, de hogy közte mi van, azt már elfelejtettük. Miklós belső vívódását és döntéseit pedig talán csak felnőttként lehet igazán megérteni… Egyébként nincs olyan nap, amikor ne jutna eszembe a Toldi egy-egy sora. Mindenre jó, mint a szent könyvek, bölcselkedni lehet belőle. Egy idő után én lettem az összes szereplő, és a sorsuk is az én életem” – meséli Csőre Gábor.

A Pesti Színházban a történetet élőzene kíséri, amelyet Barabás Béla zeneszerző írt. A két zenész nemcsak mindvégig jelen van a színpadon, de együtt élnek, együtt lélegeznek Toldi történetével. Az előadás másik főszereplője Csáki László Balázs Béla-díjas, nemzetközi hírű animációs rendező mozgó illusztrációja, ami kreatív értelmezésekkel, szabad asszociációkkal egészíti ki az előadást, így egy a fiatalok számára könnyen megfejthető és természetesnek ható vizuális nyelven segíti a befogadást.

Fotó: Dömölky Dániel

Arany János elbeszélő költeményének főszereplője egy igazi magyar szuperhős, egy naphérosz. Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamaszfiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson. Jankovics Marcell és Csákovics Lajos rendezők animációs filmjében nemcsak az ármánykodó báttyal való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de teljes gazdagságában megjelenik benne a lovagi világ és a magyar puszta, illetve a lápvidék is. Együtt barangolunk Toldival a mocsárban és a XIV. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért. Arany János maga is „szerepel” a Toldiban, ő kapta a narrátor szerepét. Az alkotók igyekeztek úgy megjeleníteni, ahogyan Petőfi lerajzolta.

Jankovics Marcell ötlete alapján a film összes szereplője Széles Tamás hangján szólal meg.

A rendkívüli igényességgel megalkotott, festői szépségű képanyag a Magyar népmesék sorozatot is jegyző Kecskemétfilm 100 alkotója több mint három évnyi munkájának eredménye. „Kecskeméten felnőtt egy új animátorgeneráció, akik Jankovics Marcell örökségéhez hozzáadták saját kreativitásukat felhasználva a legmodernebb számítógépes programalapú animáció adta lehetőségeket.” – mondta Mikulás Ferenc producer.

A film a Kecskemétfilm gyártásában készült. A forgatókönyvet írta, a figuraterveket készítette és a filmet rendezte Jankovics Marcell, a társrendező Csákovics Lajos. A producer Mikulás Ferenc, a zeneszerző Selmeczi György, a látványtervező és színdramaturg Maticska Zsolt és Richly Zsolt, a gyártásvezető Vécsy Vera. A film támogatói a Nemzeti Filmintézet és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap.

A film október 20-án került a magyar mozikba a Kecskemétfilm és Mozinet forgalmazásában.

Arany János elbeszélő költeményének főszereplője egy igazi magyar szuperhős, egy naphérosz. Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamaszfiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson. Jankovics Marcell és Csákovics Lajos rendezők animációs filmjében nemcsak az ármánykodó báttyal való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de teljes gazdagságában megjelenik benne a lovagi világ és a magyar puszta, illetve a lápvidék is. Együtt barangolunk Toldival a mocsárban és a XIV. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért – írják.

Sorsszerűnek mutatkozik az egybecsengés, hogy Jankovics Marcell (1941–2021) pályájának első kiugró sikere, Petőfi Sándor János vitéze, valamint a rendező grandiózus munkásságát egyszerre megkoronázó és lezáró műve egyaránt a 19. századi magyar költészethez kötődik.

A film a Kecskemétfilm gyártásában készült. A forgatókönyvet írta, a figuraterveket készítette és a filmet rendezte Jankovics Marcell, a társrendező Csákovics Lajos. A producer Mikulás Ferenc, a zeneszerző Selmeczi György, a látványtervező és színdramaturg Maticska Zsolt és Richly Zsolt, a gyártásvezető Vécsy Vera. A TOLDI mesélője Széles Tamás.  A film támogatói a Nemzeti Filmintézet és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap.

 A technológia meghódítja a marketinget

A szakmai vezetők háromnegyede úgy véli, a mesterséges intelligenciának vagy az arra épülő technológiáknak kulcsszerepük lesz a marketing jövője szempontjából – olvasható egy nemzetközi felmérésben. Az pedig nem annyira a cégmérettől, mint inkább a kezelni kívánt adatmennyiségtől függ, hogy egy vállalatnak megéri-e a marketing területén is alkalmaznia az egyre fejlettebb IT-megoldásokat.

Az iparágak közötti határok elmosódásával – akár egy közműcég is árulhat már biztosítást – az a szolgáltató lesz képes eladásokat produkálni, illetve értékesítését dinamikusan növelni, amelyik az ügyfélélményt birtokolja. Ebből fakadóan egyetlen ágazatban sem dőlhetnek hátra a nagy piaci szereplők. Érdekes példa az Alibaba, amely pusztán kereskedelmi adatokra alapozva fejlesztett ki Kínában hitelnyújtási modellt olyanok számára, akiknek nem volt rendszeres jövedelmük vagy bankszámlájuk. Az ázsiai országban ez a réteg rendkívül nagy szegmenst jelent, amely korábban kimaradt a hiteltermékek értékesítéséből, és így egy új piaci szegmens nyílt meg.

A big data hasznosítására és megfelelő kezelésére éppen az ilyen példák miatt nagy szükség van a kereskedelemben, a bank- és a közműszektorban, mivel e területeken komoly piaci részt hasíthatnak ki az egységes ügyfélélményt kínáló új vállalkozások. Míg a gyártó cégek korábban főleg az értékesítési láncokkal álltak kapcsolatban, mostanra szinte nincs olyan vállalat, ahol ne merülne fel az az igény, hogy közvetlenül is kontaktusba kerüljenek a fogyasztókkal. A gyártó vállalatok jellemzően hatalmas összegeket költenek az értékesítési csatornákra, a fogyasztóikkal való közvetlen kapcsolattartás révén azonban megismerhetik, hogy a vásárlók milyen üzenettel aktivizálhatók, pontosan mi az érdeklődésük – ezzel pedig számos költséges piackutatási feladat is kiváltható lesz.

Miként állítható a technológia a marketing szolgálatába?

Ahogy egyre több csatornát kezelünk a marketingben, úgy fel is kell(ene) tudni dolgozni őket. A múltban keletkezett, valamint a valós időben érkező adatok mellett mindez egy prediktív fókuszt is felvet, vagyis azt, hogy miként próbáljuk megjósolni a „jövőt”, a fogyasztói választásokat, döntéseket.

Az adatok felhasználása szempontjából persze nagy kérdés, hogyan lehet automatizációs metódusokat felállítani az értékesítésben, a marketingben és a médiavásárlásban.

A geolokáció, vagyis a fizikaihelyzet-meghatározás egyre népszerűbb és elterjedtebb: képi adatokat használhatunk, elemezhetünk. Ha valaki megáll egy boltkirakat előtt, egy kamera adatokat szolgáltathat az analitikai szoftvernek a potencális vásárló öltözetéről, arckifejezéséről, kedélyállapotáról: egy ilyen rendszer „személyiségtípusokat” vagy hangulatokat képes meghatározni, így akár automatikusan személyre szóló üzeneteket, ajánlatokat küldhetünk a fogyasztó számára, az ügyfélélményt nagyban növelve.

Persze a technológia segítségével a cégek sokféleképpen kerülhetnek közelebb az ügyfelekhez. Egy fejlett megoldás része például a képi kiterjesztés, amely fotók alapján ad automatikus javaslatokat a bolti alkalmazottak részére, hogy mely terméket hova kellene áthelyezni – ez már a kiterjesztett valóság eszközeit használja.

Az ajánlómotorok hatékonyságát a mesterséges intelligencia tovább javítja. A gyakorlatban ez a megoldás azt elemzi, hogy az emberek mikor milyen típusú üzeneteket nyitottak meg, az egyes célcsoportok aktivitása alapján pedig prediktív javaslatokat tesz, illetve olyan ajánlást fogalmaz meg, hogy az egyes célcsoportoknak az elérése érdekében mikor milyen üzenetet kell használni.

A hangulatanalízis hatékony eszköz, ha azt igyekszünk megbecsülni, hogy egy adott személy vagy célcsoport milyen attitűddel fordul egy márka vagy cég felé. A viselkedésszegmentálás pedig annak felmérését segíti, hogy a fogyasztó hogyan viselkedik, hogyan és milyen csatornákon kommunikál, mennyi időt tölt egy oldalon egy adott tevékenységgel. Ezzel a módszerrel viselkedés alapján kategorizálhatjuk a felhasználókat.

Szerte a világban megfigyelhető a chatbotok terjedése. Ez az eszköz egy ügyfélszolgálati kiszolgálási láncban már ma is alkalmas az első lépések átvételére, mivel egyszerű kérdésekre már tudnak válaszolni a megkeresések alkalmával, miközben lényegesen lecsökkentik vagy meg is szüntetik a várakozási időt. Az egyik kihívás e megoldások kapcsán az, hogy meddig is tudnak valójában „elmenni”, melyik az a pont, ahol egy „igazi” munkatársnak kell átvennie az ügyintézést. A szolgáltatás szempontjából az úgynevezett ticket intelligence komoly segítséget jelent azáltal, hogy egy érdeklődőt chatbothoz, az ügyfélszolgálatoshoz vagy éppen egy terület szakértőjéhez irányíthatunk. A chatbotok egyébként a kereskedelem más területen is megjelennek; a bolti „okostükör” személyre szabott javaslatokat adhat a vásárlónak a ruha stílusának, színének kiválasztásában.

Salesterületen a lead intelligence, azaz az alapján, hogy egy adott személy vagy egy hozzá hasonló ügyfél a múltban mit rendelt, az értékesítési menedzser ajánlásokat kaphat arra vonatkozóan, hogy az adott napon kit és milyen ajánlattal, csomag-összeállítással kellene megkeresnie. A többcsatornás, vagyis az omnichannel értékesítés célja az egységes ügyfélélmény kialakítása mindazon adatok alapján, amelyeket az adott cég az egyes csatornákon már korábban megtudott a fogyasztóról.

Az offline világ is digitális lesz

A technológiai fejlesztések a média területén is jelentős változásokat indukálnak, és az informatika ugyancsak segítség lehet, hiszen megszaporodtak a kommunikációs csatornák és eszközök, egyre több felületet egyre több szempont alapján lehet elemezni, miközben erősödik a valós idejű kommunikáció iránti igény. Az egységes ügyfélkép létrehozása kihívás a marketingesek számára, lehetővé vált azonban a sok különböző csatornáról érkező adat egy helyen történő, egységes elemzése és kezelése. Valós időben szerezhetünk tehát információt arról, hogy ki mikor mire kattintott, mit nem nyitott meg, mire volt vagy éppen nem volt kíváncsi, mire panaszkodott, vagyis rendkívül fejlett elemzés alapján alakítható ki a marketingüzenet is. Mindez a gyakorlatban az offline területre is beszivárog: egy kamera kihelyezésével akár egy offline citylightplakát esetében is megmondható, hogy hányan látták egy buszmegállóban. Persze idővel a megállókban is megjelennek majd a digitális képernyők, amelyeket az alapján is pozicionálhatunk, hogy éppen milyen időjárás van, vagy hányan, milyen korú férfiak vagy nők várnak a buszra.

Azáltal, hogy a digitális csatornák megjelentek a marketingben, az automatizáció eszközei révén a korábban elérhetetlen területek is lefedhetővé válnak. Mivel valamennyi csatorna egyre jobban digitalizálódik, a rendkívül fragmentált online médiapiacon is új alapokra lesz helyezhető a tervezési folyamat. A területet támogató IT-megoldások a marketing mind nagyobb részét képesek lefedni, és natív hirdetési rendszerekhez, beágyazott foglalási motorokhoz tudnak csatlakozni. Olyan megoldások érhetők már el a piacon, amelyek egységes ügyfélképet képesek készíteni, szegmenseket és célcsoportokat képeznek, majd ezeket átadják a Facebooknak, a Google-nek vagy más hirdetési rendszereknek, ahol egy gombnyomással elindítható a megfelelően pozicionált kampány.

A cél az, hogy a teljes kampányt le lehessen bonyolítani ilyen eszközök segítségével, majd annak végeztével az eredmények, visszacsatolások is megérkezzenek. Ezzel együtt az ügynökségek szerepe és munkája is át fog alakulni: a médiafoglalás terén már nem a foglalás lesz az ügynökség feladata, hiszen ezt algoritmusok fogják végezni. Az ügynökségnél sokkal inkább az „adattudós” (data scientist) szerep fog megerősödni, ezek a munkatársak azzal foglalkoznak majd, hogy miként kell használni egy-egy platformot, hogyan érdemes a csatornákat egymáshoz képest kezelni, milyen összcsatornás stratégiákat alakítsunk ki.

Az automatizáció egyben üzleti lehetőség is

A képfelismerő algoritmusok fejlettsége már évekkel ezelőtt meghaladta az emberi képességeket, ezáltal pedig lehetővé vált, hogy ne csak képeket, hanem videókat is elemezzünk. Egy sportközvetítés során például egy algoritmus tökéletes pontossággal képes meghatározni, hogy az adott logó mennyi ideig volt képernyőn (akár ferdén vagy részben takarásban), ez pedig nagyon jó visszacsatolást jelent a marketingköltés valós értékének meghatározása szempontjából. Míg korábban a megtérülést csak becsülni lehetett, addig a szoftver ma már képes azonnal közölni, hogy egy meccsen a helyszíni közönség mellett pontosan hány másodpercig látszott a képen a teljes logó, illetve annak egy részlete, ez pedig azonnal visszacsatolható a marketingautomatizációs szoftverekbe, így rögtön megkapható a kampány mindenkori teljes értéke.

Ha egy vállalat már rendelkezik egy tízezres ügyféladatbázissal, akkor az automatizáció kézenfekvő és hatékony választás. Ennek a folyamatnak az első és legfontosabb lépése, hogy közös platformra kell hozni a beérkező adatokat annak érdekében, hogy láthatóvá váljon, milyen folyamatok zajlanak az ügyfelek körében. Második lépésként a kommunikációs csatornák automatizációjának kell megtörténnie. Ezt követően az értékesítési szolgáltatásokat modernizálhatjuk például chatbotok alkalmazásával, ami lehetővé teszi például azt is, hogy egy vállalat kevesebb ügyfélszolgálatos kollégával szolgáljon ki akár megnövekedett forgalmat. A médiavásárlások automatizációja főleg a nagyobb marketingbüdzsével rendelkező vállalatok esetében lehet releváns döntés. Azoknál a cégeknél, amelyek havonta több millió forintot költenek digitális médiavásárlásra, vagy az értékesítésük nagyban digitális, teljesítményalapú marketingre támaszkodik, ez a fajta hatékonyságnövelés kézzel fogható előnyöket, versenyelőnyt hoz.

A prediktív és analitikai megoldások folyamatos fejlődésével újabb és újabb csatornákat lehet becsatolni. A versenyképesség fokozása, az ügyfélélmény folyamatos javítása megköveteli a vállalatoktól, hogy néhány lépéssel a konkurensek előtt járjanak – és a verseny globális. Igaz, a marketingautomatizáció terén egyelőre az alapvető információk egységesítésénél tartunk, de a közeljövő, hogy már mindenki egységes ügyfélképből dolgozik, geolokációt, webanalitikát, kép- és közösségimédia-elemzést is alkalmaz, nem is beszélve az okoseszközökről (amelyek jelezhetik, ha éppen betegek leszünk, idegesek vagyunk, vagy valamire szükségünk van).

Ha egy vállalat azon gondolkodik, hogy a hagyományos marketingtervezésről átáll az automatizált működésre, akkor ez a folyamat akár egy év alatt is levezényelhető, hiszen itt már nem nagy informatikai projektekről van szó: számtalan adatot a felhőben tárolunk, a velük kapcsolatos műveleteket pedig az adatközpontok végzik el. Ha tehát egy cég marketingosztálya a digitalizáció mellett dönt, azt érdemes végiggondolni, hogy milyen adatokkal rendelkezik már, mit szeretne még összegyűjteni, és mit akar vele elérni – a hogyant a szolgáltatók elvégzik, nem kell házon belül e célból IT-fejlesztésbe kezdeni.

Persze mint minden, úgy a digitális transzformációval kapcsolatos döntés, a marketingautomatizáció is a vállalati folyamatok átalakításával jár. A marketing megújulása éppen ezért ma már nem annyira informatikai feladat, mint inkább szervezeti és stratégiai kérdés.

Cikkünk eredetileg a Márkamonitor 2018/2. számában jelent meg, nyomtatásban. Szerző: Arany János üzletágvezető, SAP Hybris

Hogyan látja a marketingautomatizálás jelenlegi helyzetét a régióban és Magyarországon?

Számos digitális transzformációt célzó projekt indult el ebben az évben a különböző iparágakban, és még több van tervezési stádiumban. A szervezetek nagy részénél, ha nem is tudatosan, de felmerült már az igény a különböző ügyféladatok és információs csatornák (hagyományos média, online hirdetések, közösségi média, ügyfélszolgálat, CRM rendszerek) adatainak egységesítésére és közös platformra hozására. Ennek ellenére nagyon kevés vállalat esetében sikerült eddig a valódi, teljes körű és valós idejű ügyfélképet kialakítani.

Mely cégek járnak az élen ezen a területen?

Élen a „digitális bennszülöttnek” számító e-kereskedelmi cégek járnak, de a szofisztikáltabb és teljes, end-2-end megoldások első bevezetését a nemzetközi, a projekteket sok esetben már külföldön elindító szervezetektől (például nemzetközi kereskedelmi láncok, telekommunikációs cégek) várhatjuk. Hozzá kell tenni azonban, hogy még a nagyobb vállalatok is sokszor részterületeket lefedő, „sziget megoldások” bevezetésével és ezek hosszan tartó és kockázatos integrációjával küzdenek. Az igazi áttörést az üzleti területek (marketing, értékesítés, stratégiai menedzsment) által indított és vezérelt integrált megoldások megjelenésétől várhatjuk.

Mennyiben eltérő a nagy-, illetve kisebb vállalatok helyzete?

Magyarországon talán a telekommunikációs cégek járnak az élen az adattárház és Big Data alapú, teljes ügyfélképet kezelő rendszerek létrehozása terén, de még számukra is kihívás az egyes részterületek már említett integrációja. A kisebb vállalatok sokkal rugalmasabbak és nyitottabbak a felhő alapú, agilisabb rendszerek iránt, viszont ezek működését többek közt az integrációra kevésbé képes egyedi fejlesztések nehezítik meg.

Az SAP mennyire ismert arról az oldaláról, hogy marketingmegoldásokat is nyújt, vagy mennyire van beragadva a vállalatirányítási rendszer-szállító szerepkörbe? Hogyan kívánják megismertetni az új lehetőségeket a régi és új ügyfeleikkel?

Az SAP a múltban elsősorban a robosztus háttér- és vállalatirányítási rendszerek szállítójaként vált ismertté. A marketing és értékesítési szervezetek és vezetők számára újdonságnak számít, hogy vállalatunk már nekik is kínál nagy rugalmasságú és iparági vezető megoldásokat. Bizonyos szempontból egy új szervezetet, márkát és szolgáltatási csomagot vezetünk be a piacra az akár felhő alapú, agilis és külső forrásokat (például a Google és a Facebook) is integráló megoldásokkal, amelyek eddig nem voltak jellemzőek szoftvercégünkre. Az SAP Hybris eszközeivel és tudatos fejlesztési stratégiánkkal olyan egyedülálló eszközkészletet és szolgáltatásokat tudunk a piacnak biztosítani, amelyek eddig csak a marketing és média területeinek hagyományos szereplőire (Facebook, Google, AdExchange szolgáltatók, nemzetközi médiaügynökségek) voltak jellemzők. Mindez együtt az SAP adattárolási, adatkezelési, elemző és algoritmikus hátterével újabb izgalmas lehetőségeket kínál ügyfeleinknek.

Az SAP Hybris milyen jellegű megoldásokat tud nyújtani, vannak-e jó esettanulmányok?

Az SAP Hybris szoftverek jelenlegi portfóliója felöleli az ügyfelekkel történő kapcsolatok teljes skáláját, a kereskedelmi, portál megoldásoktól a marketing eszközkészleten át egészen a CRM és ügyfélszolgálati szoftverekig. A terület az SAP fejlesztési stratégiájának az egyik fókuszterülete, ahol folyamatosan újabb és újabb, az egységes platformra épülő, szabadon integrálható megoldások jelennek meg, mint például az AdExchange kezelés, IoT alkalmazások és fejlett profilozási, szegmentációs és tartalomajánló elemek.
Világszerte számos sikertörténetről tudunk beszámolni a legkülönfélébb iparágakból, akár az FMCG szektort (Red Bull, Nespresso), a háztartási gépeket (Electrolux), a sport és szórakoztatás területét (NHL), a közműveket (Stadtwerke Münster), a kereskedelmet (Spar, Lidl) vagy a közlekedést (Lufthansa) vizsgáljuk. Az egyes referenciákról az érdeklődők a http://hybris.com/en/customers oldalon olvashatnak.

A szoftvercég új területének célja, hogy a hazai vállalatokat támogassa újgenerációs marketing automatizáció, ügyfél adat- és kapcsolatkezelés, kereskedelem, valamint ügyfélszolgálati alkalmazások terén.

Arany János karrierje során jelentős tapasztalatot szerzett az üzletfejlesztés, a döntéstámogató rendszerek, és a CRM (ügyfélkapcsolat-kezelő megoldások) területén. A 37 éves szakember korábban a Google magyarországi piaci bevezetését és üzletfejlesztését irányította, de dolgozott többek között az Oracle-nél és a TEN Mediánál is, és ismert szakértőnek számít a digitális marketing és kereskedelem területén. Az új üzletág vezetőjének feladata, hogy bevezesse a magyar piacra az SAP Hybris megoldásokat, valamint fejlessze az ide tartozó partnerhálózatot.

Az SAP által felvásárolt Hybris szoftverek nemzetközi szinten széleskörű referenciával rendelkeznek, és a fejlett hazai marketing megoldásokra reagálva az SAP Magyarországon is portfoliójába illeszti ezen technológiákat. Az SAP Hybris szoftverek egyik fő tulajdonsága, hogy a vállalatirányítási, számlázási, CRM, Facebook és Google hirdetési profilokban, valamint valós idejű webanalitikai elemzésekben lévő információk egy platformra hozhatóak, ami új lehetőségeket nyit meg a marketing, az online és offline kereskedelem, illetve az ügyfélszolgálatok számára.

Arany János a kinevezése kapcsán elmondta: „Az SAP Hybris marketing és e-commerce megoldásai új, izgalmas lehetőségeket kínálnak a vállalatoknak, hogy azok a különböző forrásokból származó ügyfélinformációk alapján a leginkább testreszabott szolgáltatásokat, valamint a legjobban célzott üzeneteket és ajánlatokat biztosíthassák a vásárlók számára. A marketing és a teljes ügyfélkiszolgálás területén végbemenő digitális átalakulás új korszakot hoz, amiben az SAP Hybris technológiája hatékony segítséget nyújthat.”