A Bloomberg információi szerint napokon belül bejelenthetik a felvásárlási megállapodást, amely egyelőre a Yahoo! internetes üzletágát érinti, nem tartalmazza viszont a szabadalmait, melyeket külön megállapodás keretében értékesíthetnek.

A felvásárlással a Verizon online portfóliója tovább erősödne: tavaly már megvették az internet hőskorának másik óriását, az AOL-t, ehhez adódna hozzá a Yahoo több millió felhasználója, valamint a Flickr, a Tumblr, néhány szakmai híroldal és olyan digitális hirdetéstechnikai megoldások, mint a Flurry és a BrightRoll.

Az ügylettel vége szakad Marissa Mayer vezérigazgató hányattatásainak is, akinek az elmúlt évek során nem sikerült új stratégiai irányt adnia a Yahoo!-nak. Legnagyobb sikere talán az Alibaba 15 százalékos részvénycsomagjának korai megszerzése volt, ezt azonban leválasztanák a társaságról. Már korábban is történtek erre irányuló lépések, akkor azonban az adóoptimalizálást célzó metódust nem támogatták az amerikai hatóságok.

Az átalakítási kísérletek során a felvásárlás mindig is napirenden volt, a kérők között felmerült az AT&T és a Berkshire Hathaway neve is, de a Verizon most biztos befutónak tűnik – erősíti meg a Telegraph is.

Frissítés

A Verizon időközben hivatalosan is bejelentette felvásárlási szándékát, egyúttal nyilvánosságra hozta célkitűzését, miszerint 2020-ra olyan márkává szeretne válni, melyet világszerte kétmilliárd ember kedvel, illetve amelynek platformjait ennyien használják.

Az egyes szerzemények előnyei kapcsán a következőket emelték ki:

• a Yahoo Sports és a ONE by AOL az élő események optimalizálását és jobb célzását teszi lehetővé
• a Millenial Media és a Flurry mobil elérést és -adatot jelent
• a Huffington Post, a Yahoo Finance és a Gemini jelentős tapasztalattal rendelkeznek a natív és közösen előállított tartalmakkal kapcsolatban a magas affinitású piacokon.

Az AOL – ESOMAR kongresszuson díjnyertes – tanulmánya szerint a marketingesek nem pontosan értik az online vásárlási szokásokat és folyamatot, a metrikák pedig, amelyekre támaszkodnak, gyakran félrevezetőek, írja a WARC. A kutatók a brit és az észak-amerikai online vásárlási szokásokat vizsgálták meg részletesebben, s ezek alapján hét alapvető motivációt azonosítottak a netes vásárlásra. Emellett fontos kiemelni, hogy két jellemző alapállapot, kiindulási pont van jelen a fogyasztóknál: az utilitariánus és az érzelmi.

Ez önmagában nem tűnik jelentős megállapításnak, ám a szerzők úgy találták, az e-kereskedők nagyon gyakran nem veszik figyelembe az érzelmi szempontokat, azaz nem törekednek a vásárlókkal az emocionális kapocs kiépítésére, figyelmen kívül hagyva ezzel egy sor motivációt és viselkedési mintát. Az eredmények méréséhez használt módszerekkel pedig az a gond, hogy éppen ezt a fajta összetettséget nem veszik figyelembe.

Egyszerű példa: fontos bevételszámításokat alapoznak arra, hogy hány százalék lép ki végül anélkül, hogy a kosarába rakott dolgokat megvette volna. Valójában ez félrevezető, mert sokan merő megszokásból pakolásznak a kosarukba, akkor is, ha tudják, hogy adott alkalommal valószínűleg nem vesznek semmit. A fogyasztók egy része kívánságlistaként, kedvcsinálóként vagy a kényelmes összehasonlítás helyeként használja a kosarat, azaz „nem rendeltetésszerűen”. Többet érne tehát annak a vizsgálata, hogy miért alakul ki e viselkedés, megértve a funkció használatának valódi okait.