Az idei Super Bowl-on egy 30 másodperces reklámblokkért már ötmillió dollárt kellett fizetni, de így is 55 márka hirdetései jelentek meg a mérkőzés idején. Ezekkel kapcsolatban gyűjtöttünk össze néhány érdekességet.

Két márka, a Snickers és a Hyundai is a mérkőzés alatt forgatott „real time” reklámokkal kísérletezett. Utóbbi filmjét egy lengyelországi katonai bázison rögzítették, ahol a stadion kicsinyített mását is megalkották a cél érdekében.

A jelenlegi politikai klímában néhány márka a toleranciát és a multikultit emelte ki: az Airbnb reklámja szinte márkázatlanul futott; a „legamerikaibb sör”, a Budweiser a bevándorló alapítóról emlékezett meg; a Coca-Cola a korábban már vetített és akkor is heves visszhangot kiváltó It’s Beautiful filmet is elővette; a Google Home pedig igazán sokszínű családokat mutatott be. Ezzel szemben a WeatherTech autószőnyegek esetében ismét hangsúlyozták, hogy Amerikában készülnek.

Az Audi a nemek közti egyenjogúságot hangsúlyozta, és a Facebook felmérése szerint erről a reklámról beszéltek a legtöbbet a közösségi médiában.

Nagy figyelmet kaptak az AI asszisztensek, a Google Home és – egész reklámsorozatban – az Amazon Alexa.

A mobil- és videójátékok is képviseltették magukat: a Battle of Evony (Top Games), a World of Tanks és a Mobile Strike.

Először hirdették az Anheuser-Busch olcsó márkáját, a Busch-t.

A Pepsi nem üdítőitalait, hanem új vízmárkáját, a Life WTR-t reklámozta, a félidei show alatt pedig a Pepsi Zero Sugar-ra átkeresztelt Pepsi Max-et.

50 év után újra hirdetett a Wendy’s (méghozzá azt, hogy sosem használnak fagyasztott húst).

Szintén új szereplő volt a Tiffany & Co., amely a félidei koncertet adó Lady Gagával reklámozott.

Először hirdetett a Mr. Clean (nálunk Mr. Proper), őket a szerző személyes érintettsége miatt is említjük.

Három év után tért vissza a Ford, és rögtön egy 90 másodperces blokkban mutatta be jövőbemutató fejlesztéseit az önvezető autótól az elektromos kerékpárig. (Az autóreklámok között egyébként az importjárművek domináltak, a Fordon kívül csak a Buick képviseltette magát a hazai gyártók közül, míg reklámozott az Audi, a Mercedes-Benz, a Honda, az Alfa Romeo, a Hyundai, a Kia, a Lexus.)

Szintén másfél percet vásárolt az első hirdető 84 Lumber, ezzel próbálva jelentős ismertséget elérni. Ráadásul ők is elég provokatív politikai üzenetet használtak, a reklám első változatát vissza is dobta a mérkőzést sugárzó FOX.

Bár az Anheuser-Busch-nak kizárólagos joga van alkoholtermékeket hirdetni, a Yellow Tail bor 70 város piacára vásárolt regionális hirdetőként reklámhelyeket.

A GNC táplálékkiegészítő-gyártó tavaly kétmillió dolláros bírságot fizetett illegális kiegészítők forgalmazásáért és most egy Super Bowl reklámmal javítottak volna a megítélésükön. Azonban az NFL visszautasította a hirdetésüket, mert egyes termékeikben a liga által tiltólistára tett hatóanyagok is szerepelnek.

Természetesen sok márka idén is celebek bevetésével igyekezett még nagyobb hatást elérni. Íme, a közreműködő hírességek:

• Wix: Gal Gadot és Jason Statham
• Intel: Tom Brady (NFL játékos, a győztes csapat irányítója)
• Snickers: Adam Driver
• Michelob Ultra: Dan Bailey, Becca Miller, Kristan Clevere (CrossFit bajnokok); Martha Stewart és Snoop Dogg
• KFC: Billy Zane és Rob Riggle
• T-Mobile: Justin Bieber és Rob Gronkowski, Terrell Owens (NFL játékosok)
• Sprite: LeBron James
• Tide: Rob Gronkowski és Terry Bradshaw (NFL legenda)
• Tiffany & Co.: Lady Gaga
• Kia: Melissa McCarthy
• Lexus: Minnie Driver és Charles Lil’ Buck Riley
• Mercedes-Benz: Peter Fonda
• Bai: Justin Timberlake és Christopher Walken
• Mobile Strike: Arnold Schwarzenegger
• Persil: Bill Nye
• Honda: Tina Fey, Robert Redford, Amy Adams, Magic Johnson, Steve Carell, Missy Elliot, Stan Lee, Jimmy Kimmel és Viola Davis (főiskolás korukból)
• Buick: Miranda Kerr és Cam Newton (NFL játékos)
• Turkish Airlines: Morgan Freeman

(Fotó: Ezra Shaw/Getty Images, felhasznált forrás: Superbowlcommercials.co)

Az Asahi Group Holdings bejelentette, hogy megvásárolta az AB InBev magyar, cseh, szlovák, lengyel és román érdekeltségeit.

Az Asahi dedikált célja, hogy a hazai piacon szerzett erős pozícióját kiaknázva nemzetközi szinten is jelentős játékossá váljon az alkoholos italok piacán. ennek keretében már 2016 októberében megszerezte a SABMiller olasz, holland és Egyesült Királyság-beli érdekeltségeit, köztük a Peroni és a Grolsch nemzetközi prémiummárkákat, most pedig megállapodtak a kelet-közép-európai AB InBev-SABMiller érdekeltségek – 8 cég, köztük a Dreher Sörgyárak – átvételéről is. Az ellenérték 7,3 milliárd euró. A szerződés nem érinti a Pilsner Urquell, Tyskie és Lech márkák USA-beli és Puerto Rico-i szellemi tulajdonjogait, a Miller márkákat, valamint a Redd’s márkát az érintett öt országon kívül. A tranzakció lezárását a 2017 decemberében záruló pénzügyi évre várják.

Legalább hat ajánlat érkezett a SABMiller regionális márkáira. Egy konzorcium tagjaként a MOL-t is érdekelné az üzlet.

A Reuters összefoglalója szerint legalább hat indikatív ajánlat érkezett a SABMiller és az Anheuser-Busch InBev fúziója kapcsán eladóvá vált márkákra. Az 5,5 milliárd dollárra értékelt csomagra többek között pályázik a japán sörgyártó Asahi Holdings, a cseh PPF befektetési csoport, a Bain Capital és a Europe’s Advent magántőke-társaság együttese, a svájci Jacobs Holding befektetőcég, a kanadai PSP Investments nyugdíjalap a cseh R2G-vel kiegészülve,valamint konzorciumban a MOL, a lengyel Maspex Wadowice Group italgyártó és a szintén lengyel PZU biztosítótársaság. Emellett Sebastian Kulczyk lengyel milliárdost és a kínai SABMiller közös vállalatban tulajdonos China Resources-t is hírbe hozták az ügylet kapcsán.

A második körös ajánlatok beérkezését decemberre várják.

Eelco van der Noll, a cég élménymarketingért felelős alelnöke szerint sok az olyan szponzorációs tevékenység, amely mögött az egyetlen megfontolás a „húsz éve támogatjuk őket”, miközben a jogdíjak jelentősen megemelkedtek és a sörgyárak bizonyos rendezvényekért versenyt futnak egymással.

A Budweiser, Beck’s és Stella Artois tulajdonosa ehelyett a partnerségekre és az eladásokat is generáló fogyasztói élményre helyezné a hangsúlyt, elmozdulva a szimpla logómegjelenítésektől. A változó fogyasztói szokások, a digitális média gerjesztette nagyobb interaktivitás is ebbe az irányba mutat.

„Túl sok pénzünk van lekötve olyan jogdíjakban, amelyeket nem tudunk megfelelően aktiválni és így több sört eladni. A nap végén ezzel mindenki veszít” – mondja a jelenlegi helyzetről van der Noll.

(Forrás: Warc)

Miközben a világ legnagyobb sörgyártó konglomerátuma jönne létre az Anheuser-Busch InBev és a SABMiller egyesülésével, részben a várható versenyhivatali aggályok kivédése, részben az erős piacokra fókuszálás érdekében több üzleti egységtől is megválnának. A japán Asahi már bejelentkezett a korábban a SABMiller stratégiája fókuszában álló néhány prémium márkára – Grolsch, Peroni, Meantime -, melyekért 2,55 milliárd eurót fizet.

A most eladósorba került magyar, cseh, lengyel, román és szlovák SABMiller-érdekeltségek után további 8 milliárd dollárra számít az AB InBev. Kérdés, hogy ki lenne a vevő, hiszen a világ számos nagy sörgyára már jelen van a régióban és ez versenyjogi aggályokat vethetne fel. (Például a Borsodi Sörgyár tulajdonosa a Molson Coors, és annak idején az InBev épp az Anheuser-Busch-sal való fúzió miatt kellett, hogy megváljon a cégtől.) Szóba jöhet az Asahi, esetleg egy pénzügyi befektető is – írja a Reuters. A csomag márkaszempontból mindenesetre vonzó: a sörpiacon továbbra is jelentős szerepet betöltő helyi márkákon kívül olyan elemeket is tartalmaz, mint a nemzetközi babérokra törő cseh Pilsner Urquell, a pilseni típusú sörök első képviselője.

Mindkét érintett cég, az Anheuser-Busch InBev NV és a SABMiller Plc is megerősítette a közeledés tényét, de hivatalos ajánlatadás még nem történt – írja a Bloomberg. A hírre a SABMiller részvényei 20 százalékos erősödéssel reagáltak.

Az iparágban soha nem látott méretű egyesülés a sörpiaci konszolidáció folyamatának végére is pontot tehetne. A két vállalat nagy előnye, hogy kulcspiacaik között kevés az átfedés, és a családi tulajdonlás sem akadályozza őket a piaci manőverekben, mint ahogy az a Carlsberg és a Heineken esetében megfigyelhető.

Az Egyesült Királyság tőzsdei szabályai értelmében az AB InBevnek október 14-éig van lehetősége ajánlatot adni a versenytársára.

Ahhoz, hogy létrejöjjön a felvásárlás, mindenképpen meg kell győzni a SABMiller két jelentős tulajdonosát, az Altria Groupot, valamint a kolumbiai Alejandro Santo Domingo családját. Ezen kívül minden bizonnyal le kell majd választani a cégről partnereit, az amerikai Molson Coorst és a kínai CR Snow-t.

A Bloomberg elemzői szerint az iparágra – és különösen annak tőzsdei szereplőire – jelentős konszolidációs nyomás nehezedik a kulcspiacokon tapasztalható volumencsökkenés, a változó fogyasztói szokások és nem utolsósorban a kézműves sörök amerikai térnyerése következtében. Azonban az ügylet mérete és az érintett márkák súlya mindenképpen komoly versenyjogi kérdéseket vet majd fel.

A Lagunitas, melynek 50 százalékát a Heineken most megvásárolta, a kibocsátott mennyiség tekintetében az Egyesült Államok ötödik legnagyobb kézműves sörgyártója. Olyan márkákat gyárt, mint a Lagunitas IPA – az Államok legnagyobb India Pale Ale márkája -, vagy a hazai szektor játékos névadását idéző A Little Sumpin’ Sumpin’. A Heineken izgalmas nemzetközi növekedési lehetőséget lát a kézműves sörök piacán, és ehhez nyújt segítséget számára a Lagunitas-részesedés, míg a gyártó nemzetközileg is ismertté teheti termékeit.

A Lagunitast továbbra is önálló egységként vezeti majd alapítója, Tony Magee. Az eladás kapcsán azt nyilatkozta, hogy a Heinekennek készséggel biztosított tulajdonrészt, mert – szemben az iparág néhány nagyvállalatával – továbbra is az alapító leszármazottai vezetik. A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, de egy szaklap egymilliárd dollár körülire becsüli a cégértékelést, ami több mint húszszorosa az éves EBITDA-nak.

Az Egyesült Államokban gyorsan növekszik a kézműves sörök, különösen az IPÁ-k piaca, és volumenben már a teljes sörforgalom 11 százalékát adják. Más nagy gyártók is vásároltak már kézműves márkákat: például az Anheuser-Busch InBev 2011-ben a Goose Islandet, majd 2014-ben a Blue Point Brewing Co-t, nemrég pedig a 10 Barrel Brewing Companyt és az Elysian Brewing Co-t.

(Forrás: Advertising Age, kép: Lagunitas)

Rob Wengel, a Nielsen észak-amerikai innovációért felelős igazgatója elmondta, hogy 2008 óta csaknem 17 ezer új termék jelent meg a piacon, amelyből mindössze hatvankettőnek sikerült elérnie ilyen nagyságrendű eredményt. Mivel a sikert ilyen nehezen adják, a Nielsen nagyra értékeli, sőt megjutalmazza a befutott innovációk készítőit, valamint esettanulmányt is készít róluk.
Az egyik nyertes a Sargento Foods által 2012-ben bevezetett Ultra Thin szeletelt sajt, amely a piacra dobás utáni második évben megduplázta eladásait. A Nielsen azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem mindig egyértelműen világos, mi az innováció. A Sargento a fogyasztók megkérdezésével felismerte, hogy a mérsékeltebb húsfogyasztásra és kalóriabevitelre törekvők számára kiváló megoldás lesz, ha vékonyabbra szeletelik a hagyományos sajtjaikat. Egy másik nyertes a Mondelez belVita reggeli keksze, amely újraértelmezte az édes harapnivaló fogalmát. Sikeréhez nagyban hozzájárult a közösségi média használata és a termékminták osztogatása. Az Anheuser-Busch – japán versenytársától, a Kiritől vett ötlet alapján elkészített – Bud Light Lime-A-Rita és Straw-Ber-Rita fantázianevű, sör alapú és jéggel keverve fogyasztandó ízesített alkoholos italai szintén hatalmas sikert arattak a vásárlók körében – írja a The New York Times.
A hírt a Médianéző nemzetközi sajtófigyelő szolgáltatásának köszönhetjük.