A Fund for Peace 2006 óta már 179 ország kockázatait értékeli, így elsődleges forrásként szolgál kormányzatok és szervezetek számára abban, hogy meghatározza az úgy nevezett törékeny államokat, és azonosítsa, milyen segítségre van szükségük. Az FFP az eddig nagy sikerrel használt törékenységi index (FSI: „fragile states index”) mellé egy újabb mutatót vezet be: az SRI („state resilience index”) azt méri, hogy egy ország a helyzet súlyosságához képest hogyan képes megelőzni, kezelni és kiheverni egy válságot. A SAS válságérzékénységi szimulátora a két index alapján segít meghatározni egy-egy ország érzékenységét: az adatok és kockázati modellek felhasználásával képes jelezni, mely válságkombinációk lehetnek a leginkább destabilizálóak, így a döntéshozók időben felkészülhetnek.

„A világjárvány bebizonyította, hogy még a legfejlettebb országok sem imunisak a válságokra, amenyiben a feltételek megfelelő összetétele előáll. Ez a projekt segít a nemzeteknek a körülmények szimulálásában, melynek segítségével ellenállóbbá válhatnak” – mondta I-Sah Hsieh, a SAS Data for Good programvezetője.

Az ellenállóképesség fontossága

Az FFP szemléletmódja, hogy a konfliktus sújtotta országok helyi, nemzeti és regionális szereplőit adatok és elemzések segítségével képessé tegye az emberek biztonságának előmozdítására. A nonprofit szervezet világszerte működik együtt partnerekkel annak érdekében, hogy azok kidolgozhassák saját eszközeiket a rizikófaktor minimalizálására és pozitív hatásokat érhessenek el olyan kockázati tényezők esetén, mint az éghajlatváltozás, az erőszakos szélsőség, valamint a politikai instabilitás. A hatékonyabb reagálástervezéshez azonban nemcsak az adott országban tapasztalható törékenység szintjét kell felmérni, hanem az ellenállóképesség területeit és rendszereit is. Az SRI segítségével ennek kiépítése sokkal erőteljesebb és előremutatóbb lehet. Az indexszám viszonyítási alapként szolgálhat a rugalmassági stratégiák kontextusba helyezéséhez és testre szabásához.

Az SRI több pilléren keresztül azonosítja a stresszhelyzetben lévő országok kapacitásait és képességeit, beleértve az elfogadást, a társadalmi kohéziót, az állami kapacitást, az egyéni képességeket, a gazdaságot, a civil világot, valamint a környezetet és az ökológiát.

Az FFP azt tervezi, hogy folytatja a munkát a SAS-szal a modellezés és a szimulációk további fejlesztése érdekében, számos kiegészítéssel, beleértve a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia használatát a kockázat előrejelzéséhez, a megelőzéshez és a rugalmassági erőfeszítések rangsorolásához. A strukturált párbeszédek elősegítésével az FFP a meglévő képességekre fog építeni, majd az országok rendelkezésére bocsátja a kockázati modulokat, amelyeket használhatnak.

A SAS és a Fund for Peace folytatja a közös munkát a modellezés és a szimulációkészítés további fejlesztése érdekében. A partnerek a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia használatával igyekeznek, hogy az ügyfelek felkészültebbek legyenek és könnyebben rangsorolják a válsághelyzetek megelőzéséhez szükséges tennivalókat – írják.

„Ennek a stratégiai lépésnek köszönhetően a SAS nagy mértékben könnyíti meg az analitikához való hozzáférést” – mondta Dan Vesset, az IDC analitikai és információkezelési csoportjának alelnöke. „A SAS Viya kategóriája a legátfogóbb platform jelenleg a piacon. A felhasználók rendelkezésére áll a teljes analitikai folyamat, az adatoktól a telepített és kezelt modellig, ráadásul azonnal használható és telepíthető a Microsoft Azure Marketplace-en keresztül. A beépített támogatással és képzéssel együtt pedig jelentős produktivitási előnyökhöz juttathatja majd az analitikai, informatikai és üzleti cégcsoportokat világszerte.”

A SAS Viya célja, hogy kiszélesítse az analitikai hozzáférést a vállalatokon belül, és olyan gépi tanulási képességekkel lássa el őket, amelyek lehetővé teszik minden felhasználó számára a termelékenység növelését és a zökkenőmentes együttműködést. A Microsoft Azure-on keresztül a felhasználók hozzáférést kapnak a Viya csomag teljes egészéhez, ami többek közt olyan programokat tartalmaz, mint a SAS Visual Analytics, a SAS Visual Statistics, a SAS Visual Data Mining and Machine Learning és a SAS Model Manager. A SAS és a nyílt forráskódú nyelvek, köztük a Python és az R támogatásával a felhasználók az általuk választott nyelvek és technikák segítségével írhatnak kódot.

„A felhő és az AI innováció iránti elkötelezettségünk elengedhetetlen fontosságú ügyfeleink sikere szempontjából, akár egyszerű jelentések, akár kritikus üzleti kérdések megoldására fejlesztett AI esetén” – mondta Bryan Harris, a SAS ügyvezető alelnöke és technológiai igazgatója. „Célunk, hogy a SAS Viya analitikai platformja könnyebben elérhető legyen szervezetek számára, függetlenül a képzettségi szinttől, a munkaerőtől vagy a preferált programozási nyelvtől. Azt szeretnénk, ha a Viya lenne az alapja ügyfeleink innovációs sikereinek.”

További információk a SAS Viya programról az alábbi linken.

A Toyota leányvállalata, a világ legbiztonságosabb mobilitásának felépítésére létrehozott Woven Planet Group befektetésekért felelős ága, a Woven Capital  bejelentette, hogy befektetett az UP.Partners újonnan alapított, 230 millió dolláros kockázati tőkealapjába. Az alap célja, hogy olyan korai fázisban lévő vállalkozásokat támogasson, melyek képesek átalakítani folyamatosan mozgó világunkat. Az UP.Partners szándékai jól illeszkednek a Woven Capitalhoz, amely 800 millió dolláros globális befektetési alappal támogatja az innovatív, növekedő fázisban lévő mobilitással, automatizálással, mesterséges intelligenciával, adatokkal és analitikával, csatlakozással és intelligens városokkal foglalkozó vállalatokat.

„A mobilitás technológián keresztül történő átalakítása központi szerepet játszik a Woven Planet küldetésében, és az UP.Partners befektetési stratégiája ezzel összhangban van – mutat rá Betty Bryant, a Woven Capital igazgatója. – A Woven Capital örömmel fektet be az UP.Partners alapjába, mivel az ösztönzi az olyan vállalkozókat, akik olyan széleskörű megoldásokra összpontosítanak, amelyek lehetővé teszik az emberek, áruk és információk minden eddiginél zökkenőmentesebb, költséghatékonyabb és fenntarthatóbb mozgását, ezzel segítve az emberiséget és a bolygó egészségét.”

„A Woven Capital befektetései jelentős mértékben hozzájárulnak a mobilitás jövője iránti elkötelezettségünkhöz – fűzi hozzá Ben Marcus, az UP.Partners társalapítója és ügyvezető partnere. – Úgy látjuk, hogy a mesterséges intelligencia, a fejlett érzékelők, a mikro adatközpont hálózatok, az üzemanyagcellák, az akkumulátorok, az adalékanyag-gyártás és más feltörekvő technológiák adják a közlekedés új alapját, amely tisztább, gyorsabb, gazdaságosabb és mindenki számára elérhetőbb.”

Az UP.Partners már tíz cégbe fektetett be, köztük az autonóm repülés terén piacvezető Skydio vállalatba, gyártási minőségbiztosítás területén vezető UnitX-be és a repülőknél az elektromos, függőleges le- és felszállás fejlesztését végző Beta Technologies cégbe.

A Woven Capital

A Woven Capital egy 800 millió dolláros tőkéjű, globális befektetési alap, ami a mobilitási technológiákra és innovációkra koncentráló és növekedési szakaszukat élő vállalatokat támogat. Az alapot 2021-ben hozták létre a Woven Planet csoport kockázatitőke-részlegeként. A Woven Capital mobilitási technológiákba, az önvezetés, a mesterséges intelligencia, az adatfeldolgozás és analitika, illetve az összekapcsoltság és okos városok területén eszközöl befektetéseket világszinten.

A világjárvány megváltoztatta, felgyorsította a meglévő trendeket, az ellátási lánc megváltozott és új üzleti modellek tűntek fel. Az elmúlt másfél év megteremtette a lehetőséget a változások irányának feltérképezésére és a hatások felmérésére. Az Accenture első Business Futures jelentése radarként kívánja segíteni a cégvezetőket, hogy felismerhessék az üzleti változások jeleit, amik hatással lehetnek a jövőbeni üzletmenetre.

Hat jel az üzleti élet jövőjére való felkészüléshez

Egy közösségi adatgyűjtéssel összeállított 400 trendből álló listából kiindulva az Accenture külső tanácsadók, tudósok és kutatók bevonásával készítette el az üzleti változások 25 jelének szűkített listáját. Bár ez a 25 jel várhatóan a következő három évben válik teljessé és gyakorolja a legnagyobb hatást a vállalatokra, közülük 6 – amelyet a jövőbeni szervezeti siker alapvető tényezőjeként azonosítottak – már most lehetőséget és támpontot nyújthat a vezetőknek a változtatáshoz és a növekedés új módjainak felfedezéséhez:

1) Előre látni a változásokat

A vállalatok újragondolják a növekedést eredményező üzleti tevékenységet, amelyekhez a múltbeli adatok kiértékelése komoly kihívást jelent. A gyorsabb döntéshozatal érdekében számos vállalat rögzít újfajta adathalmazokat, illetve használ analitikát és mesterséges intelligenciát a változó piaci és fogyasztási változások felismerésére, és azok üzleti felhasználására. A jelentés szerint a vállalatok 77%-a növelte a valós idejű adatok belső és külső forrásainak használatát az elmúlt 12 hónapban, ugyanakkor csak 38%-uk számolt be arról, hogy az ott dolgozók következetesen használják a valós idejű adatokat a mindennapi munkájuk során. Ráadásul a vállalkozásoknak csak 36%-a mondta, hogy van olyan felsővezető, aki felelős ezekért az erőfeszítésekért, és kevesebb mint a fele (43%) rendelkezik megfelelően képzett munkaerővel ahhoz, hogy támogassa ezeket a törekvéseket.

2) Decentralizálni a döntéshozást

A globális válság következtében a piacok sokkal széttagoltabbá válnak és különböző régiók alakulnak ki saját szabályozási rendszerekkel, gazdasági modellekkel és kulturális normákkal. Ezzel egyidejűleg a fogyasztói magatartás gyorsan változik, új versenytársak jelennek meg, akik a változó igényeknek megfelelően kínálnak szolgáltatásokat. A vállalkozások reakciója erre az, hogy a döntéshozatalt decentralizálják, és olyan csapatokat hoznak létre, amelyek gyorsan és rugalmasan tudnak reagálni. Így a vállalat központi vezetése a kulcsfontosságú stratégiai döntésekre összpontosíthat. A jelentés szerint a szervezetek 91%-a hajlandó és képes arra, hogy vállalkozások átfogó szövetségeként működjön, és több mint a fele (58%) gondolja úgy, hogy üzleti modellje a következő egy évben meg fog változni.

3) Elmozdulni az eredményorientáltságról a célvezéreltség irányába

A szervezetek felismerték, hogy szükség van olyan célokra, amelyek minden érdekelt fél számára előnyösek, azonban egyre nagyobb szakadék tátong a szándék és az eredmény között. A jelentés megállapította, hogy a vezetők 28%-a személyesen nem elkötelezett az értékteremtés iránt, és a szervezetek közel fele (48%) szerint a kereskedelmi érdekek kiegyensúlyozása az egyik legnagyobb akadály ebben a folyamatban. Vannak azonban jelek arra, hogy a tendencia kezd megfordulni a fenntarthatósági törekvések és a nyereség megőrzése felé: a vezetők mindössze 24%-a mondta, hogy csökkentené a fenntarthatóságra vonatkozó EGS (Environmental Social Governance) kezdeményezéseket célzó befektetéseket, hogy elkerülje a nyereségre vonatkozó előrejelzés elmaradását.

4) Az ellátási lánc vásárlói igényhez való igazítása

A világméretű világjárvány soha nem látott módon terhelte meg az ellátási láncokat, mivel a szervezetek drasztikus lépéseket tettek az áruk mozgásban tartása érdekében. Azért, hogy megfeleljenek a gyors, rugalmas, költséghatékony, felelős és fenntartható rendeléskiszolgálással kapcsolatos elvárásoknak, a gyártást a kereskedelmi igényekhez kell igazítani. A jelentés szerint a szervezetek többsége (92%) növelte vagy növelni fogja a teljesítési központok igénybevételét; hasonló számú szervezet (96%) már rendelkezik regionális ellátási láncokkal, vagy tervezi ezek létrehozását. A szervezetek 80%-a állítja, hogy ügyfeleik fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásai jelentősen megnövekedtek az elmúlt 12 hónapban.

5) Újradefiniálni a valóság és a hely fogalmát

A virtuális környezet terjedésével a fizikai és a virtuális világ összemosódik, az emberek számára új lehetőséget teremtve az élet, a munka, a fogyasztás és a társas kapcsolatok terén. A korlátozott fizikai interakciók évéből kilépve a vállalkozások megduplázzák a virtuálisra való átállást: a szervezetek 88%-a fektet a virtuális környezetek létrehozását célzó technológiákba, és közülük 91% tervez későbbi beruházásokat.

6) Az új tudományos módszer – Tudományos vállalattá válni

A világjárvány miatt előtérbe kerültek a tudományos innovációk. Miközben az elmúlt évtizedben a legtöbb vállalat digitálissá vált, az elkövetkező évtizedben a cégek nagy részének tudományos szervezetté kell válnia és a tudományt alkalmazva kell megoldani a kihívásokat. A jelentés szerint a szervezetek 83%-a egyetért azzal, hogy az innováció tudományos megközelítésének elfogadása sikereket hozhat a jövőben, és 82%-uk szerint a hagyományos iparági határaikon kívüli tudományokba való befektetés döntő fontosságú lesz a szervezetük sikeréhez.

A felmérésről

Az Accenture háromlépcsős folyamatot alkalmazott a 2021 of Business Futures jelentés összeállításához:

– Tömeges forráskihasználás: Az üzleti változások 400 jelét több mint 400 kutató és az Accenture szakértői hálózatának tagjai – köztük az üzleti élet, a tudományos élet és a civil társadalom képviselői – gyűjtötték össze. Ezeket a beérkező információkat szintetizálták egy 30 jelet tartalmazó kezdeti listára.

– Prioritások meghatározása: Ezután a jeleket az Accenture több mint 2000 iparági és funkcionális vezetőjéből álló globális közösségel – interjúk, felmérések és workshopok segítségével – tesztelték, hogy a jelek listáját 25-re csökkentsék, amelyek közül hatot kiemeltek.

– Tesztelés és alátámasztás: Ezután vegyes kutatási módszereket alkalmaztak a hat kiemelt jelzés tesztelésére és további alátámasztására. Ezek a módszerek magukban foglalták a gazdasági modellezést, az adattudományt (a mesterséges intelligencia és a természetes nyelvi feldolgozás felhasználásával), valamint egy 18 országban és 20 iparágban működő nagy szervezetek 2 650 C-szintű vezető körében végzett globális felmérést, amelyet 2021 márciusa és áprilisa között végeztek.

A vállalatok működését a következő három évben jelentősen átalakító technológiai trendekről szóló „The Post-Digital Era is Upon Us — Are You Ready for What’s Next?” című jelentés szerint a cégek fordulóponthoz érkeztek. A digitális technológiáknak köszönhetően már átfogó ismeretekkel rendelkeznek ügyfeleikről, ezért több lehetőségük van a fogyasztók elérésére, valamint új partnerekkel való kapcsolat építésére. A posztdigitális korban a digitális technológia már nemcsak előny, hanem alapkövetelmény.

A felmérés során megkérdezett több mint 6600 üzleti és IT-vezető közel négyötöde (79%) úgy gondolja, hogy a digitális technológiák – azon belül a közösségi média, a mobiltechnológia, az analitika és a felhő – a bevezetés szakaszán túllépve, mára szerves részét képezik cége alaptechnológiáinak.

„A posztdigitális világ persze nem azt jelenti, hogy a digitális technológiákra már nincs szükség – nyilatkozta Paul Daugherty, az Accenture technológiai és innovációs igazgatója. – Épp ellenkezőleg. Csupán a megválaszolandó kérdés változott meg: most, amikor már szinte minden vállalat rendelkezik a kellő digitális kompetenciával, mi fogja az Ön cégét kiemelni a tömegből? A digitális technológia önmagában már nem elég. Technology Vision jelentésünk bemutatja, milyen módon kell a szervezeteknek az ütőképes új technológiákat felhasználniuk üzleti modelljeik megújítására és arra, hogy képesek legyenek ügyfeleiknek személyre szabott élményeket nyújtani. Emellett a vezetőknek azt is fel kell ismerniük, hogy az olyan emberi értékek, mint a bizalom és a felelősség, nem csupán kedves szavak, hanem kritikus sikertényezők is.”

A Technology Vision jelentés öt olyan új technológiai trendet azonosít, amelyek segíthetik a vállalatok sikerességét a gyorsan változó mindennapokban.

A DARQ hatalma, vagyis mi a DARQ lényege?

Az elosztott főkönyvi technológia, a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság és a kvantum-számítástechnika (distributed ledgers, artificial intelligence, extended reality és quantum computing – DARQ) a változások katalizátorai, amelyek kivételes új képességeket kínálnak, valamint teljes iparágak megújítását is lehetővé teszik. Amikor arra kérték a válaszadókat, hogy rangsorolják ezeket a technológiákat aszerint, hogy melyek gyakorolják majd a legnagyobb hatást szervezetükre a következő három évben, a megkérdezett vezetők 41%-a az AI-t tette az első helyre (ez az arány több mint kétszerese a többi DARQ technológia által elért eredménynek).

Az egyén megismerése – az egyedi fogyasztók és egyedi lehetőségek kiaknázása.

A technológia vezérelt interakciók nyomán folyamatosan erősödik a fogyasztók technológiai identitása. Ennek ismerete rendkívül fontos lesz a fogyasztók következő generációjának megértéséhez, valamint a személyes és élményalapú kapcsolatok kiépítéséhez. A megkérdezett vezetők több mint négyötöde (83%) szerint a digitális demográfiai adatok a cégeknek új lehetőséget biztosítanak a még nem teljesített ügyféligények azonosítására.

Humán+ munkaerő – változtass, különben hátráltatsz!

A humán+ munkaerő azt jelenti, hogy a saját készségein és tudásán kívül minden egyes dolgozó rendelkezik majd a technológia által biztosított új képességekkel. A Humán+ munkaerő megjelenésével a vállalatoknak a munkavégzés új formáit kell kialakítaniuk a posztdigitális korban. A vezetők több mint kétharmada (71%) szerint a munkavállalóik digitálisan érettebbek, mint maga a szervezet, ezért a dolgozók arra várnak, hogy a szervezet utolérje őket.

Védj meg mindenkit, ezzel véded magadat is!

A vállalatok nagyban függenek a velük kapcsolatban álló cégektől, de ezek a kapcsolatok egyben a biztonsági kockázatokat is növelik. A vezető vállalatok tisztában vannak azzal, hogy a biztonság fontos szerepet játszik a működésükben, miközben egy kiterjedt ökoszisztémával együttműködve nyújtanak piacvezető termékeket, szolgáltatásokat és élményeket. A válaszadók mindössze 29%-a biztos abban, hogy az ökoszisztémában működő partnerek maximálisan törekednek a biztonsági szabályok betartására és a megfelelő védelem kialakítására.

Személyre szabott kereskedelem: valós idejű interakciók a fogyasztókkal.

A technológia létrehozza a testre szabott és igény szerinti élmények világát, a vállalatoknak pedig át kell alakítaniuk ahhoz, hogy azonosítani tudják és kiaknázhassák az új korszak kínálta lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy minden lehetőségre úgy kell tekinteni, mint ha az egy külön piacot képviselne. Hét vezetőből hat (85%) nyilatkozott úgy, hogy a testreszabás és a valós idejű kiszállítás integrálása lesz majd a következő jelentős versenyelőny a piacon.

A jelentés szerint a posztdigitális korban az innovációhoz az is hozzátartozik, hogy a vállalatok képesek legyenek kitalálni, hogyan alakíthatják az embereket körülvevő világot és a megfelelő időben miként kínálhatják nekik termékeiket és szolgáltatásaikat. A gazdaság szereplői most teszik meg az első lépéseket abban az új világban, amely a pillanatnyi igények szerint alakul: a termékek, a szolgáltatások, sőt akár még az emberek környezete is egyre inkább testreszabottá válik, és a vállalatok az élet és munka minden területén arra törekednek, hogy az egyén igényeit maximálisan kielégítsék és átformálják az általa megélt valóságot.

Az testreszabást új szintre emelő vállalatok egyike Japán legnagyobb e-kereskedelmi vállalkozása, a Zozotown. A cég alkalmazása pontosan meghatározza a vásárló méreteit, és ennek alapján szintetikus spandex anyagból készíti el a testhez simuló Zozosuitot, amely 10 napon belül meg is érkezik a vevőhöz. Azonban a technológia segítségével nem csak a divatiparban valósítható meg a korábban elképzelhetetlen mértékű testreszabás. A Sam’s Club amerikai kiskereskedelmi cég olyan alkalmazást fejlesztett ki, amely a gépi tanulás és a vevő korábbi vásárlásaira vonatkozó adatok segítségével automatikusan elkészíti az aktuális bevásárlólistát. A vállalat hamarosan navigációs funkcióval is kiegészíti az alkalmazást, amely megmutatja, hogyan lehet a legoptimálisabban eljutni a bolton belül a listán szereplő termékekhez.

A jelentés arra is utal, hogy a digitális átalakulás szakaszában lévő vállalatok azt vizsgálják és kutatják, milyen megoldásokkal szerezhetnének versenyelőnyt, legyen szó innovatív szolgáltatásokról, nagyobb hatékonyságról vagy akár pontosabb testreszabásról. A posztdigitális vállalatok már ezeket az irányokat ötvözve magát a piaci működést megváltoztatva utasítják maguk mögé a versenytársaikat. Egy piac helyett több olyan kisebb testreszabott piac jöhet létre, amely igény szerint, az adott pillanat elvárásaihoz igazodva működik. Jó példa erre a kínai JD.com e-kiskereskedelmi portál „Toplife” platformja. A külső cégek saját áruházak létrehozásával, a JD robotikai megoldásai és drónos házhozszállítása által a JD-ellátási láncán keresztül értékesítik termékeiket. Egy a Walmarttal partneri kapcsolatban álló sencseni fizikai áruház több mint 8000 terméket kínál majd vásárlóinak a JD-platformján keresztül személyes átvétellel vagy az üzletből 30 percen belüli kiszállítással. A soha nem látott testreszabási lehetőséget és sebességet kínáló JD úgy nyújt segítséget más vállalatoknak, hogy közben saját maga számára hoz létre új piacot.

Az Accenture közel két évtizede vizsgálja szisztematikusan a nagyvállalati környezetet, hogy azonosítsa a vállalatok és az iparágak fejlődésére meghatározó hatást gyakorló, új technológia trendeket. Ha szeretne többet megtudni az idei jelentésről, keresse fel a www.accenture.com/technologyvision oldalt.

A módszertan

Az Accenture Technology Visiont az Accenture Labs és az Accenture Research dolgozza ki évente. A 2019-es jelentéshez kapcsolódó kutatási folyamat magában foglalta a vélemények begyűjtését a Technology Vision külső tanácsadó testülettől (Technology Vision External Advisory Board), amely csoport több mint két tucat tapasztalt személyt foglal magában a legkülönbözőbb területekről: a közszférából, a magánszektorból, a tudományos életből, a kockázati tőketársaságoktól és a vállalkozások köréből. Ezenfelül a Technology Vision csapat interjút készített a technológia vezéralakjaival, iparági szakértőkkel, valamint közel 100 Accenture üzleti vezetővel. Ezzel párhuzamosan az Accenture Research kutatórészleg globális online felmérést készített 27 ország és 20 iparág több mint 6600 üzleti és IT-vezetőjének bevonásával, hogy betekintést nyerjenek a feltörekvő technológiák elfogadottságába. A felmérés segített azonosítani a technológiák elfogadásának és az azokba való befektetésnek a kulcsfontosságú problémáit és prioritásait. A válaszadók többnyire igazgatók vagy vezető beosztású alkalmazottak, egyes esetekben funkcionális vagy üzletági vezetők, olyan vállalatoktól, amelyek éves bevétele meghaladta a 6 milliárd dollárt.

Az Accenture

Az Accenture vezető globális szakmai szolgáltató vállalat, amely a szolgáltatások és megoldások széles körét nyújtja a stratégia, tanácsadás, digitális működés, technológia és üzemeltetés terén. Több mint 40 iparágat és minden üzleti funkciót átfogó egyedülálló tapasztalatait és speciális képességeit ötvözve – valamint a világ legnagyobb megvalósítási hálózatára alapozva – az Accenture az üzlet és a technológia metszéspontjában működik, hozzásegítve ügyfeleit, hogy javítsák a teljesítményüket, és fenntartható értéket teremtsenek részvényeseiknek. 469 ezer munkatársával az Accenture ösztönzi az innovációt, hogy jobbá tegye a világ működését és életét.