A döntés két szempontból is történelmi: egyrészt megerősíti, hogy az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban, másrészt az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak a gazdasági unió, de közös alapértékeink védelmezője is legyen azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét.

A bíróság ítélete azt jelenti, hogy véget kell vetni a homofób és transzfób cenzúrának a nyilvánosságban, a fóliázásnak a könyvesboltokban és a mai döntés alapján a 2025-ben elfogadott önkényes „Pride-tilalom” sem maradhat.

A bíróság indokolása

Az orosz mintára elfogadott törvény rendszerszerű diszkriminációt vezetett be a szexuális és nemi kisebbségekkel szemben, amikor megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg.

2025-ben a kormány ezt a tág korlátozást a békés gyülekezéshez való jog területére is kiterjesztette, hogy jogalapot teremtsen a Pride-felvonulások vagy az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért kiálló más tüntetések megtiltására, a szervezők kriminalizálására és a résztvevők megbírságolására. Ezekben az ügyekben az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Az EUB ma kimondta, hogy egy tagállam nem hivatkozhat a nemzeti alkotmányos identitására egy olyan diszkriminatív szabályozás indokaként, amely sérti az unió alapértékeit. Az EU-hoz csatlakozáskor minden tagállam vállalja, hogy tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeket, így az emberi méltóságot, szabadságot, demokráciát, egyenlőséget, jogállamiságot, emberi jogokat, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. Az Unió közös értékei olyan „vörös vonalat” jelentenek, amelyek megsértésekor az Unió alkotmányos modelljének védelme érdekében válaszra van szükség. Az EUB első alkalommal állapította meg az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó EUSZ 2. cikk különálló megsértését.

A kormány 2021-ben azzal indokolta a jogszabály elfogadását, hogy az a gyerekek és a szülők védelmét szolgálja, mivel a kiskorúak „LMBTQI tartalomnak” való kitettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja fejlődésüket. Az EUB azonban alapjaiban utasította vissza ezt, megállapítva, hogy a szabályozás nem a gyerekekre veszélyes tartalmakra irányul, a kormány ezt az állítását semmilyen gyakorlati, tudományosan igazolt ténnyel nem tudta bizonyítani. A gyerekek nyíltan szexuális tartalmakkal szembeni védelméhez nem volt szükség az „LMBTQI tartalmak” tilalmát bevezető jogszabálymódosításra, hiszen a védelmükre vonatkozó szabályok már a törvény elfogadása előtt is voltak.

Az Európai Unió Bírósága azt is világosnak látta, hogy a propagandatörvény bevezetése a kormány azon előítéleten alapul, hogy a szexuális és nemi kisebbséghez tartozók élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és cisznemű emberek élete. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a propagandatörvény megbélyegző és sértő jellege a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi „láthatatlanságának” kialakításához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat. Ez pedig ellentétes ellentétes az Unió – mint a pluralizmus társadalmában érvényesülő közös jogrend – saját identitásával.

Az Európai Unió Bíróságának döntése alapján az új országgyűlésre hárul a feladat, hogy a jogsértő törvényt hatályon kívül helyezze. Ha nem így jár el, a Bíróság akár bírság megfizetésére is kötelezheti.

Képünk illusztráció.

Öt emberi jogi szervezet – az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért – békés felvonulást tervezett 2025. június 1-jére az Andrássy úton. A demonstráció célja az lett volna, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára és kiálljon az LMBTQI-emberek jogegyenlősége mellett – ahogy teszi azt az évente megrendezett Budapest Pride immár három évtizede.

A tervezett gyűlés megtartását a rendőrség megtiltotta arra a márciusi törvénymódosításra hivatkozva, amely szerint tilos olyan gyűlést tartani, amely megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget, és ami szerint a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot is. A tiltás alapjául szolgáló szigorítást azután fogadta el a parlament, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében a Pride betiltásáról szónokolt. A szigorítás annak a homofób és transzfób propagandatörvénynek a kiterjesztése, ami miatt kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt.

A megtiltott gyűlés szervezőiként az öt szervezet bíróság előtt támadja meg ezt a tiltó döntést, ezzel vitatva magát a jogfosztó szabályozást is. A konkrét tiltást támadó keresetükben kifogásolták, hogy a rendőrség nem bizonyította, hogy akár a most megtiltott felvonulás, akár az ahhoz hasonlónak tekintett Pride-felvonulás miért veti fel a gyermekek jogainak sérelmét, és hogy miért hozott tiltó határozatot egy héttel azután, hogy a mostanihoz hasonló felvonulást május 17-én tudomásul vette és biztosította.

Azt is indítványozták a pert indító emberi jogi szervezetek, hogy a Kúria előzetes döntéshozatali eljárás keretében forduljon az Európai Unió Bíróságához azzal a kérdéssel, hogy a Pride-tilalom néven elhíresült tavaszi törvénymódosítás alkalmazása összhangban van-e az EU alapértékeivel és az Alapjogi Chartával. Az uniós jog szerint a Kúria mint legfelső bíróság nem tehetné meg, hogy nem kéri ki az EUB véleményét ebben a kérdésben.

„A rendezvény megtiltásával az állam önkényesen, diszkriminatív módon korlátozza az egyik legalapvetőbb demokratikus jogot: a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát. A hatalom ilyen nyilvánvaló önkénye mindannyiunkat veszélyeztet szexuális irányultságtól és nemi identitástól függetlenül, hiszen innentől bármilyen, a kormány számára kényelmetlen közösséget vagy véleményt betilthatnak a gyermekvédelemre hivatkozva” – mondta el Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, az öt emberi jogi szervezet jogi képviselője.

A Kúria döntése jövő hét közepén várható. Akárhogy is dönt azonban a bíróság, a Szivárvány Misszió Alapítvány szervezi tovább az idei 30. jubileumi Budapest Pride Felvonulást, amelyet június 28-án tartanak. A szervezők arra készülnek, hogy ez lesz Magyarország legnagyobb Pride-felvonulása.

A szervezetek tájékoztatóját a részvétel jogi környezetéről itt olvashatja el: https://tasz.hu/wp-content/uploads/2025/04/pride2025_QA.pdf

Photo by daniel james on Unsplash

A kampány egyértelmű célja, hogy átélhetőbbé, kézzelfoghatóvá tegye a hazai közönség számára a Write for Rights – magyarul Levélíró Maraton – kampányt, és ezáltal minél több társadalmilag érzékenyt embert inspiráljon arra, hogy egy petíció aláírásával, levél vagy email elküldésével álljanak ki a jogtalanul elítélt, bebörtönzött emberekért.

Kreatív koncepció
A decemberi időszakra reflektálva a feat. meglepő ünnepi köntösbe csomagolta az Amnesty International 2022-ben aktuális eseteit – egy rendhagyó adventi kalendáriumba, aminek első 9 ablaka alatt a 9 ártatlanul elítélt és bebörtönzött emberrel találkozhatunk. A december 10-i ablak alatt pedig egy felhívással az emberi jogok napján induló kezdeményezésben való részvételre.

A Kalendárium az emberi jogokért a https://www.amnesty.hu/leveliromaraton oldalon elérhető, látványos online verzió mellett fizikai formában is testet öltött, amivel több belvárosi könyvesboltban, szerkesztőségben és influencer aktivitásban is találkozhat a célcsoport az ünnepek előtt.

Érdekesség

A fizikai formában megvalósult, speciális nyomdatechnikával készült kalendárium több hónap összehangolt munkája által láthatott napvilágot decemberre, amiben az ügynökség mellett  Csuth Péter illusztrátor, és a látványos papír installációkat készítő EDINAS PAPER is nagy szerepet játszott.

Alkotók listája

Megbízói oldal: Amnesty International Magyarország

Munkatársak: Vig Dávid, Matyasovszki Fanni, Demeter Áron, Molnár Tímea

Ügynökség: feat.

Creative Director: Persely Tamás
Head of Art: Béky Patrik
Motion Designer: Simon Tamás
Graphic Designer: Bakó Fanni
Technology Director: Szekeres Bálint
Front End Developer: Nagy Máté

CEO: Probáld Attila

Client Service Director: Szabó Vera
Senior Account Manager: Csizmadia Bori
Technical Project Manager: Balogh Barbara

Illusztrátor: Csuth Péter
Fotós: Kristof General
PR partners – Hadobás & Pálffy PR

Paper installation – EDINAS PAPER

“Az eredmény világos: az emberek nem akarnak egy olyan országban élni, ahol a családtagjaik, barátaik és munkatársaik ellen hergel a kormány. A homofób és transzfób propaganda-törvényt haladéktalanul vissza kell vonni” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

“Azért kampányoltunk az érvénytelen népszavazásért, mert biztosak vagyunk benne, hogy mindenki egy biztonságos és egyenlő Magyarországon akar élni. Van okunk ünnepelni, de még nagyon hosszú út áll előttünk. Az elmúlt két évben a magyar társadalom újra és újra kifejezte, hogy támogatja és elfogadja az LMBTQI embereket. Mi tovább dolgozunk egy olyan országért, ahol mindenki egyformán fontos” – mondta el Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.

Az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság főszervezésében illetve 12 másik civil szervezet részvételével a népszavazás érvénytelenségéért folytatott kampány sikeres volt, és bebizonyította, hogy van Magyarországnak egy olyan arca is, amely átlát a kormányzat gyűlöletre építő propagandáján – írják.

Fotó: Steve Johnson/unsplash.com

„Emberi jogokról nem tartunk népszavazást, azok elidegeníthetetlenek. Orbán homofób és transzfób „népszavazása” manipulatív és szégyenletes támadás a demokrácia, a pluralizmus és a békés együttélés ellen” – mondta Matt Beard, az All Out igazgatója.

Az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság vezetésével és további 12 magyar civil szervezet részvételével zajló kampányban a civilek azért dolgoznak, hogy a vasárnapi népszavazás érvénytelen legyen.

Ez a népszavazás egyenes folytatása a kormány eddigi homofób és transzfób politikájának, amely nemhogy nem véd meg senkit, de az eddiginél is nagyobb veszélybe sodorja az embereket azzal, hogy szalonképessé teszi a homofóbiát és transzfóbiát, illetve létfontosságú információktól zárja el a fiatalokat – írják.

„Ez a népszavazás a kormány propaganda eszköze, ha érvényes és eredményes lesz, azzal mindenki veszít, aki egy biztonságos és egyenlő Magyarországot szeretne. A magyar társadalom sokkal elfogadóbb, mint a kormánya, ezért nagyon fontos, hogy vasárnap mindenki, akinek fontos, hogy milyen hely lesz Magyarország hétfőtől, érvénytelenül szavazzon a népszavazáson” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„A kirekesztés és a gyűlölet soha nem lesz megoldás, az emberek megosztása pedig csak gyengíti a közösségünket. A vasárnapi népszavazáson egyértelmű a döntés: ha nem akarjuk, hogy folytatódjon a megbélyegzésre, tabusításra és kiközösítésre építő politika, akkor mind a négy kérdésnél az igeneket és a nemeket is be kell ikszelni. Egy érvénytelen népszavazással közelebb kerülhetünk egy biztonságosabb és egyenlőbb Magyarországhoz” – mondta Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.

Azt gondoljuk, hogy nem csak az országgyűlési választásokon, hanem a népszavazáson is mindenképpen részt kell venni, és a legegyértelműbb és legbiztonságosabb módon a mind a négy álkérdésre adott érvénytelen szavazattal kell kifejeznünk, hogy nem kérünk a kormány kirekesztő álkérdéseiből. A népszavazás valójában ugyanis nem véd meg senkit, hanem még nagyobb
veszélybe sodorja a Magyarországon élő LMBTQI embereket – olvasható a közleményben. Hozzáteszik: az elmúlt napok háborús eseményei világossá tették azt, hogy az emberi szabadság és biztonság törékenyebb, mint hinnénk. Kiemelten fontos ebben a helyzetben minden lépést megtennünk azért, hogy egy igazságosabb és békésebb társadalomban élhessünk, és nemet
mondjunk a gyűlöletre épülő politikára. A homofób és transzfób propagandatörvény eltörlésének első lépése, ha érvénytelen lesz a népszavazás.

A kampány első szakaszában arra kérik az embereket, hogy látogassanak el a kampány weboldalára, és fogadják meg, ők is érvénytelenül fognak szavazni április 3-án.

Fotó: James A. Molnar/unsplash.com