Néhány éven belül eddig soha nem látott mértékűre növekszik a cégeket fenyegető kiberbiztonsági kockázat. A számítástechnikai bűnözéssel világszerte okozott károk összege ugyanis 2025-re elérheti a 10500 milliárd dollárt, ami csaknem 60 százalékkal haladja meg a jövő évre jelzett 6000 milliárd dollárt – mutat rá friss előrejelzésében a Cybersecurity Ventures (CV) információbiztonsági kutató és elemző cég. Nem csak a 2025-ös, de már a jövő évi összeg is felülmúlja a vezető kábítószerek teljes, globális kereskedelmét.

A nagyságrendet talán még jobban szemlélteti, hogy ez már a világ legerősebb gazdaságainak teljesítményeivel is összevethető. A Világbank adatai szerint a 10500 milliárd dollár több mint két és félszerese Európa legnagyobb gazdaságával rendelkező Németország 2019. évi, 3845 milliárd dolláros GDP-jének. Az említett tételnél nagyobb bruttó nemzeti össztermékkel pedig mindössze két ország, az Egyesült Államok és Kína rendelkezik. Az Európai Unió 27 tagállamának ugyancsak 2019-ben mért összesített GDP-je 15 593 milliárd dollár volt, vagyis a károk mértéke már a közösség egészének teljesítményével is párhuzamba állítható.

A számok egyértelműen jelzik, hogy a következő években a vállalatok számára a legnagyobb kihívást hálózataik és adataik védelmének biztosítása jelenti majd. Ez legalább olyan nagy feladat lesz, mint az üzleti fejlődést biztosító lehetőségek, partnerek felkutatása. Ennek megoldása nem ígérkezik könnyűnek, a Cybersecurity Ventures ugyanis fenntartja azt a prognózisát, hogy 2021-ben világszerte 3,5 millió betöltetlen információbiztonsági állást tartanak majd nyilván.

„Az elmúlt pár hónapban ugyan nőtt az elérhető IT-szakemberek száma a honi munkaerőpiacon, de a pandémia után őket bizonyosan hamar felszippantja a piac és hiányuk még hosszú ideig probléma lesz a cégek számára. A Randstad 2020-as hazai munkaerőpiaci körképe 20-25 ezer IT-szakember hiányát mutatja, ezen belül jelentős a kiberbiztonsági szakértők hiánya is. A számok még akkor is figyelmet érdemelnek, ha a trendek szerint ezt a szakértelmet a vállalatok egyre gyakrabban külső partnertől, külső szolgáltatótól veszik igénybe. Arra számítunk, hogy az említett munkaerőpiaci kényszerhelyzet miatt a kiberbiztonsági szolgáltatások havidíj alapú igénybevétele itthon már rövidtávon is jelentősen erősödik” – hangsúlyozta Gölcz Dénes, a PAV Hungary tulajdonos ügyvezető igazgatója.

A Vodafone Institute megbízásából az Ipsos közvélemény-kutató intézet felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy az európaiak általánosságban kevésbé optimisták a digitalizációt és a jövő technológiáit illetően, mint az Ázsiában élők.

A kilenc ország kilencezer válaszadójának feleleteiből összeállított tanulmány a társadalmak digitalizációjához való hozzáállásában tapasztalható különbségeket vizsgálja, valamint kitér arra is, hogy a várakozások szerint milyen előnyöket tartogathat az egyes országok átalakulási folyamata „gigabájt társadalmakkáˮ. A tanulmány az egyik legnagyobb, kontinenseken átnyúló kutatás eredményeit tartalmazza, amely a technológia elfogadottságát méri a digitalizáció tükrében.

Digitalizációs attitűdök

A megkérdezettek többsége pozitívan áll a digitalizációhoz. Az egyes régiók közötti különbségek azonban jelentősek. Az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai nemzetek sokkal kevésbé (mintegy 50 százalékban) optimisták a digitalizáció előnyeit illetően, mint például Kína, India vagy Bulgária (közel 80 százalékos értékekkel).

A válaszadók szerint a digitalizáció legnagyobb előnyét azok az okosrendszerek jelentik, amelyeknek köszönhetően lehetőség nyílik az erőforrások megtakarítására, valamint a közlekedés fejlesztésére. A megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozta, hogy az új technológiákban rejlő legnagyobb veszélyt a kibertámadások jelentik, míg 63 százalékuk tart attól, hogy a technológiai fejlődés miatt a gépek átveszik az uralmat az emberek felett.

Nemenkénti eltérések

Míg Kínában és Indiában a férfiak és nők nagyon hasonlóan vélekednek a digitalizációról, Európában a nők sokkal kevésbé optimisták az új technológiák használatát illetően, mint a férfiak. Németországban például a megkérdezett férfiak 55 százaléka „nagyon pozitívnak” vagy „pozitívnak” látja a digitalizációt, míg a női válaszadók csupán 41 százaléka tartja pozitívnak. Az USA-ban a különbség 19 százalékos (a férfiak körében a pozitív hozzáállás aránya 64, míg a nőknél 45 százalék).

Az emberek és a társadalom című tanulmány a technológia elfogadottságának témájában a Vodafone Intézet által készített Digitising Europe kutatás első része. A második, Ipar és foglalkoztatottság című rész a vállalkozások új technológiákra vonatkozó hozzáállását vizsgálja. A harmadik, Irányítás című rész a döntéshozók véleményét méri fel, és a A Made in Europe jövője témájában február 19-én Berlinben megrendezésre kerülő Digitising Europe Summit elnevezésű csúcstalálkozóval párhuzamosan kerül nyilvánosságra. A csúcstalálkozó, amelyen Angela Merkel német kancellár is felszólal, vitafórumot kínál az üzleti és a politikai élet magas rangú képviselői számára. Célja az uniós szintű közös jövőkép kialakítása a digitális korról.

„A FlixBus néhány hónap alatt is sokat fejlődött az USA nyugati részén, ez is bizonyítja, hogy az amerikaiak jól fogadták az új utazási lehetőséget” – mondta el André Schwämmlein, a cég társalapítója és ügyvezető igazgatója. „Készen állunk rá, hogy azok számára is elérhetővé tegyük ajánlatunkat, akik az ország déli és keleti régióiban szeretnének fenntartható módon utazni. Célunk, hogy 2019-ben már több mint száz FlixBus közlekedjen az Egyesült Államok útjain.”

A FlixBus 2018 májusában kezdte meg működését az Amerikai Egyesült Államokban, kezdetben 27 célállomást kötött össze a délnyugati régióban, többek közt Los Angeles, Las Vegas és Phoenix is elérhetővé vált zöld busszal. Júliusban a vállalat megduplázta kínálatát, és Kalifornia középső részét, illetve San Francisco területét is hálózatába vonta. A mobilitási szolgáltató jelenleg 12 KKV-val partnerségben 60 megállót szolgál ki az USA-ban. A FlixBus világszerte 300 buszpartnerrel 29 országban közel 7000 munkahelyet teremtett.

„Üzleti modellünk lehetővé teszi, hogy partnereink a buszok mindennapi működtetésére összpontosítsanak, míg a FlixBus technológiai szakértelmét kamatoztatva a sales, marketing, hálózattervezés és forgalomirányítás feladatairól gondoskodik” – mondta el Schwämmlein.

A FlixBus nemcsak munkahelyeket teremt az Egyesült Államok buszpiacán, hanem annak méretét is növeli. Egy, a FlixMobility által az utasok körében végzett reprezentatív kutatás szerint a FlixBusszal utazók kétharmada korábban soha nem utazott távolsági busszal.