A fenti gazdasági folyamatok közepette viszont a kötvények kénytelenek voltak visszavonulót fújni. Az emelkedő (és már megérkezett) infláció és a későbbiekben várhatóan magasabb kamatok miatt a fix jövedelmet fizető (kötvényjellegű) eszközök nehéz helyzetbe kerülhetnek. A kötvények feszült piaci időszakokban meg tudják őrizni biztos menedék státuszukat, de a lendületes növekedéssel és inflációval jellemezhető szakaszokban háttérbe szorulnak a részvényekhez képest.

Eközben szűkült a növekedési részvények és a hagyományos ágazatokban működő vállalatok részvényei közötti rés. A befektetőket az év hátralévő részében és még az után is vélhetően leköti majd a Covidot követő időszakra ígért jelentős technológiai változásokból tőkét kovácsolni képes vállalatok és a tágabb közgazdasági körülmények normalizálódásából közvetlenül profitáló cégek versengése.

Az évből eddig eltelt időszakban Amerikában a Dow Jones Industrials Average és a főképp technológiai irányultságú NASDAQ Composite index csaknem azonos nyereségekről számolt be. Az elmúlt hat hónapban mindkét index rekordszintekre kúszott − kettejük közül a közelmúlt nyertese a NASDAQ volt[1]. Az európai részvénypiacok még az USA-nál is látványosabb hozamokról számoltak be – ez alól az egyetlen és feltűnő kivételt az Egyesült Királyság jelentette. Az alacsonyabb bázisról induló és a gazdasági talpra állás korábbi szakaszában járó európai részvények kedvezően reagáltak a javuló belföldi kilátásokra és az USA erős gazdasága és a szintén erős dollár által jelentett komoly vásárlóerőre[2].

Az ázsiai piacok ehhez képest csalódást keltettek: újból fellángolt a koronavírus-járvány (még a korábbi hullámokat elkerülő országokban, például Ausztráliában is), ami nem tett jót a befektetők hangulatának. India és Malajzia szintén nehéz helyzetbe került, és a közelmúltban Japánban is meghosszabbították a szükségállapotot. A hitelkihelyezés lassulása Kínában – melyre az év első negyedében tapasztalt rekordvolument követően, mesterséges beavatkozások nyomán került sor – szintén aggodalomra adott okot[3].

2021 legfigyelemreméltóbb közgazdasági fejleményei eddig az emelkedő infláció és a „túlméretes” gazdasági növekedési mutatók voltak (bár a 2020-as adatokhoz képest nem volt nehéz látványos eredményeket produkálni). A fejlett országok közül az első negyedévben az USA járt az élen: az előző évi szinthez képest 6,4%-os fejlődést tudott elérni. Kínában az első negyedévben megdöbbentő mértékű, 18,3%-os növekedést regisztráltak, bár ezt természetesen annak fényében kell vizsgálni, hogy 2020 hasonló időszakában az ország gazdasága az első koronavírus-hullám miatt éppen látványos hanyatlásban volt[4].

Az USA-ban a Fed kedvenc inflációs mérőszáma – az alapvető személyes fogyasztási kiadások költsége, a PCE – májusban a célelőirányzatot jelentősen meghaladó, évi 3,4%-os ütemben nőtt[5]. Nem vitás, hogy már önmagában ez is okoz némi fejtörést a Fed-nek. Júniusban az amerikai jegybank döntéshozóinak többsége úgy nyilatkozott, hogy véleménybe szerint a kamatlábak emelésére a vártnál egy évvel korábban, már 2023-ban sor fog kerülni.

„Ennek alapján feltételezhetjük, hogy az USA-ban tovább folyik majd az erőteljes növekedés, így a befektetési környezet hasonló lesz az első félévihez. Európa, Japán és több feltörekvő ország, például India és Brazília korlátozásainak feloldása a világgazdasági növekedésre is pozitív hatással lesz, ez pedig csökkentheti a megszorítások által súlyosan érintett ágazatok, például az utazásszervezők és a légitársaságok részvényeire nehezedő nyomást”- mondta el Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Ahogy a talpra állás egyre inkább lendületbe jön, az USA-felől más, potenciálisan lendületet nyerő piacok és az egyre nyitottabbá váló gazdaságra kedvezően reagáló és növekedési riválisaikkal szemben vonzó alternatívát kínáló részvények felé történő rotációra is sor kerülhet. Európa, mely gazdasági szempontból már megkezdte az USA-hoz való felzárkózást, további jó lehetőségeket kínálhat ezen a téren. Az e héten napvilágot látott adatok szerint az európai gyártóipari növekedés 24 éve nem látott magasságba szökött[6].

Szokás szerint persze kockázatok is vannak. Az USA és Európa vállalatai jelentősen túlteljesítették az első negyedévi nyereségvárakozásokat, és most a részvénypiacok azt várják, hogy a vállalati eredmények megfeleljenek a fokozott várakozásoknak. Ha e téren csalódásra kerülne sor, a piacok némi lélegzethez juthatnának. A jelenlegi várakozások szerint az USA-ban a nyereségek 2021-ben kb. 35%-kal fognak nőni. Mivel a kőolaj ára jelenleg 75 dollár körül van hordónként, az energetikai vállalatok a második negyedévben várhatóan az eddigi legmagasabb nyereségnövekedésükről fognak beszámolni, de a nyomukban ott lesznek (főleg a légitársaságoknak köszönhetően) az iparvállalatok, valamint a nem alapvető fogyasztási cikkeket előállító cégek papírjai is[7].

Az esetleges pozitív meglepetésnek a Fed is útjába állhat, főleg, ha a későbbi bejelentések a rekordalacsony kamatokkal jellemezhető időszak vártnál korábbi befejeződését vagy a pénznyomtatás és az eszközvásárlási program kivezetését jelzik majd előre. Az amerikai infrastrukturális költségvetési csomag kétpárti jóváhagyását célzó tárgyalások még jócskán elhúzódhatnak, de a legutóbbi hírek szerint végül létrejöhet a megállapodás.

„Most, hogy küszöbön áll a több kontinenst érintő, összehangolt gazdasági talpra állás, minden korábbinál célszerűbbnek tűnik egy globálisan diverzifikált részvényportfólió fenntartása”- tette hozzá Al-Hilal István.

[1] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[2] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[3] Bloomberg, 21.07.01. és 21.05.12.

[4] Bureau of Economic Analysis, 21.05.27. és National Bureau of Statistics of China, 21.04.20.

[5] Bureau of Economic Analysis, 21.06.25.

[6] IHS Markit, 21.07.01.

[7] FactSet, 21.06.25.

Autógyártás – a Tesla jól járhat

Biden éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tervei között szerepel a „szigorú új üzemanyag-takarékossági szabályok bevezetése, melyek célja, hogy az újonnan eladott kis és közepes méretű haszonjárművek 100%-a elektromos hajtású legyen, és évente nőjön az elektromos hajtású nehézgépjárművek aránya is”. A tervek között a töltési infrastruktúra fejlesztésébe eszközölt beruházások jelentős felfuttatása is szerepel, aminek hatására felgyorsulna az elektromos járművek elterjedése. Ez jó hír lehet a Teslához hasonló cégek számára, míg a hagyományos hajtású járművek gyártónak jó része kellemetlen helyzetbe kerülhet. A folyamatot felgyorsíthatja a demokraták térnyerése, mert ebben az esetben valószínűbb lenne bizonyos kezdeményezések megvalósulása, például az elektromos járművek terjedését célzó adóösztönzők korlátainak lazítása, hogy a nagyobb cégek, pl. a Tesla és a GM vásárlói is igénybe vehessék a jelenlegi 7500 dolláros adójóváírást. Egy jelentős infrastrukturális program szintén fokozhatja a haszonjárművek, különösen a jelentős részben Detroitban gyártott furgonok iránti keresletet. Potenciális nehezítő tényező a magasabb társaságiadó-kulcs, valamint az esetleg emelkedő infláció és hitelkamatláb, főleg a három- és négyéves lejáratú hitelek esetében, ez pedig gyengítheti a keresletet, mivel az értékesítések jelentős része finanszírozott alapon történik.

Csomagolt fogyasztási cikkek – az alapvető fogyasztási cikkek gyengébben teljesíthetnek, mint a diszkrecionális termékek

A demokrata hatalomátvétel után megemelt társasági adó vélhetően átlagosan 4-6%-kal csökkenti majd az alapvető fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok jövedelmét: a főleg belföldön értékesítő cégek, például a Clorox, a Church & Dwight, a Smuckers, az Altira vagy a Molson Coors esetében a hatás 7-9%, míg nemzetközi piacon is jelen lévő vállalatok, pl. a Coca Cola, a Philip Morris és az Estée Lauder esetében csupán 3-4% lehet. Az új kormányzat valószínűleg emelni fogja a dohányipari termékek adóját, aminek nem fog örülni például az Altira, de csökkenti a kereskedelmi vámok mértékét, ami jó hír lesz az olyan cégeknek, mint a Brown Forman és a Tyson.

Rövid távon a Bidennel érkező stimulus hatására több pénz marad a fogyasztók zsebében – a Covid-19 járvány kitörése nyomán hozott fiskális ösztönzők utolsó köre egész sor cégnek segített a fogyasztói szektorban. Ugyanakkor az alapvető fogyasztási cikkek ennek ellenére gyengébben teljesíthetnek az összpiaci átlagnál, mivel a diszkrecionális termékek aránytalan előnyökhöz jutnak. Biden szigorúbb korlátozásokat és lassabb újranyitást is bevezethet, ami kárt okozhat a mobilitásra támaszkodó cégeknek, mint amilyen a Coca Cola, és előnyt jelenthet a „maradj otthon” jellegű vetélytársaknak, például az előre csomagolt élelmiszerek gyártóinak. Hosszú távon nagyobb hangsúly helyeződhet a környezeti és társadalmi kérdésekre is, ami potenciális problémákat okozhat a jelentős mennyiségű műanyaghulladékot termelő cégeknek, és jót tehet a fenntarthatóságra összpontosító szereplőknek, amilyen a Beyond Meat.

Diszkrecionális fogyasztási cikkek – a fő kérdés a szabadon felhasználható jövedelem alakulása

Rövid távon Biden győzelme a költségvetési ösztönzők bővülését eredményezheti, ami általában jót tesz majd a fogyasztási részvényeknek. Az USA fogyasztói anyagilag továbbra is nehéz helyzetben vannak, bár már kifelé másznak a gödörből, és a támogatás javítaná a hangulatukat. Az infrastrukturális beruházások felpörgetése munkahelyeket teremtene, egyben növelné a szabadon elkölthető jövedelem mennyiségét. Hosszú távon persze meg kell majd fizetni az ösztönzők árát, például adóemelés formájában, ami a magasabb adósávba tartozókat is érintené. Az infláció esetleges növekedése szintén csökkenthetné a szabadon elkölthető jövedelmet.

Biden esetleg a minimálbér emelésével is megpróbálkozhat. Ez segíthet az alacsonyabb jövedelmű rétegeket megcélzó ágazatoknak, de gondot okozhat a munkaerő-igényes termékeket előállító cégeknek. Minden további szabályozó, például a koncertszervezésben dolgozók védelme és a tech-cégeket érintő antitröszt-szabályok bevezetése további ellenszelet fújhat. „Összességében a demokrata hatalomátvétel rövid távon vélhetően kedvezően hat majd a részvények árfolyamára, de miután ezeket a hatásokat feldolgozta a gazdaság, érdemes lesz óvatosabban közelíteni az ágazathoz, mivel a figyelem attól kezdve a potenciális, hosszú távú következményekre irányul majd”- teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Kiskereskedelem – a hatások vegyesek lesznek

Biden győzelmének a kiskereskedelemre gyakorolt hatása változatos lesz. Kedvezően hathat a fizikai (offline) üzlettel rendelkező kiskereskedőkre, főleg mivel amíg tart a járvány, addig a fogyasztók továbbra sem költenek utazásra és szabadidős tevékenységekre. Biden magasabb minimálbér bevezetésével, a segélyek elektronikus átutalásával (electronic benefit transfers, EBT) és a kiegészítő élelmiszersegély-program (korábbi nevén élelmiszerjegy) finanszírozásának növelésével célba veheti az USA-ban kialakuló egyenlőtlenséget is, melyet a tehetősebbek adójának növelése is ellensúlyozhat (például a tőkejövedelmekre kirótt adó növelése révén). Ennek célja az alacsonyabb jövedelmű családok szabadon felhasználható jövedelmének növelése, de egyúttal visszafoghatja a skála másik végén tapasztalható költekezést is. Ebben a kontextusban az olcsóbb („value”) cikkeket árusító kiskereskedők kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.

Ugyanakkor a bérköltség az offline kiskereskedők egyik legnagyobb költségtétele, márpedig a magasabb minimálbér szűkítőleg hat majd az árrésükre. A nagyobb ármeghatározó erővel rendelkező, ismertebb márkák könnyebben tudják majd áthárítani ezeket a költségeket a fogyasztókra, de az alapvető cikkeket árusító kiskereskedők nem lesznek ilyen szerencsések. A fő kérdés az lesz, hogy a költségvetési stimulus és az esetleges takarékossági intézkedések ellensúlyozni tudják-e majd a bérek növekedését.

Éttermek – a minimálbér-emelés fájni fog

A bérköltség a kiskereskedelemhez hasonlóan az éttermek kiadásainak is jelentős részét teszik ki, és Biden 15 dolláros minimálbér-javaslata, valamint a „borravalós minimálbér” eltörlése eleinte meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal kecsegtet az ágazat szereplői számára. Hosszabb távon a bérnövekedés kedvezően hathat a nagy, ismert brandekre, melyek kellő üzemi kapacitással rendelkeznek a nagyobb bérteher ellensúlyozásához szükséges automatizálás végrehajtásához. Az éttermi ágazatban az utóbbi időben szinte túl sok dolgozót alkalmaztak, de a magasabb bérköltség ésszerűsítésre kényszerítheti az üzemeltetőket. Mindez hátrányos lehet a kisebb, független egységekre, és megszilárdíthatja a nagyobb, akár tőzsdén is jegyzett vállalkozások pozícióját, melyeknek jobb a tőkeellátottsága és hatékonyabban képesek tompítani a bérkockázatot. Az alkalmi éttermi szegmens, mely jellemzően jobban támaszkodik a belföldi vendégekre, és egységei vállalati modell alapján működnek, kiszolgáltatottabb lesz, mint a gyorséttermek, melyekre a nemzetközi és a franchise-profit egészséges aránya jellemző.

Lakáspiac – nem valószínű, hogy a költségvetési ösztönzők ellensúlyozni tudják az esetleges adóemeléseket

Biden győzelme összességében várhatóan negatív hatással lesz az ágazatra. A lakáspiac az USA gazdaságának egyik alappillére, és a jövedelmet és a vevői bizalmat javító költségvetési ösztönzők hatása előbb-utóbb megjelenik a lakások iránti keresletben is, mivel egyre több fogyasztó, főleg az X generáció tagjai, képesek kifizetni a beugrót. De ez nem lesz elég ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozza a demokrata győzelem nyomán emelkedő társasági adó hatását. A legtöbb lakáspiaci vállalkozás teljes mértékben belföldi adófizető, és az adózás utáni nyereségük kb. 10%-kal csökkenhet. Az egyelőre kérdéses, hogy ezt a jelenlegi, kiélezett versenyhelyzetben tovább tudják-e majd hárítani a fogyasztókra, de ha a kínálat szűkül, akkor még akár ez is előfordulhat.

Ha Biden adókedvezményt biztosít az első lakásukat vásárlóknak és/vagy intézkedéseket hoz az infrastrukturális és zöld beruházások vonatkozásában, az általánosságban kedvezően hathat a lakáspiacra, az építőanyag-gyártásra és az építőiparra. Ebből a legjobban a nagy ármeghatározó erővel rendelkező, vagy a beszállítókra kellő hatást gyakorolni képes vállalatok jöhetnek ki, melyek ellensúlyozni tudják a magasabb adókat, ugyanakkor a növekvő keresletből is profitálni tudnak.

Világszinten fogynak a nézők a lóversenypályákon, a legtöbb országban keresik a lehetőségeket, hogy a fiatal generációval is megismertessék és megszerettessék az ügető- és galoppversenyeket. A szervezők számára már nem csak a fogadások számának növelése a cél, elsősorban a lelátókat szeretnék megtölteni és újra felépíteni a lóversenyek kultúráját. A siker egyik kulcsa egy váratlan megoldás lett, amit magyar minta alapján már Franciaországban és Amerikában is alkalmaznak.

2015-ben először rendeztek Food Truck Show-t a Kincsem Parkban, ötven food truckkal a lelátó mögötti udvaron. Az első ilyen hétvégén 25 ezer ember látogatott el a rendezvényre, így a sikeren felbuzdulva azóta évi két Food Truck Show-t is rendeznek. Többek között ennek is köszönhető, hogy a Kincsem Park nézőszáma és a fogadások forgalma háromszorosára nőtt az elmúlt négy évben.

Egyre többen érdeklődnek az információs pultnál az alapvető versenyszabályokról, innen tudjuk, hogy még mindig nő az új vendégek száma. „A legbüszkébbek mégis azért vagyunk – és ezt csodálják a külföldi partnerek is – mert a rendezvény családi programmá tette a lóversenyeket, rengetek gyerek és fiatal ismerte meg a ezt a műfajt a gasztrofesztiválnak köszönhetően” – mesélte Horváth Zalán, a Kincsem Park ügyvezető igazgató-helyettese.

A szakértő szerint a hatalmas látogatószámra és fiatal vendégekre gyakran rácsodálkoznak a külföldi partnerek egy-egy nemzetközi futam alkalmával.

Így kezdett hasonló rendezvény szervezésébe például a Paris Longchamp lóversenypálya is, ahol szintén sikereket aratott a street food és lovi kombinációja.

„Még egy olyan városban, mint New York, a Meadowland lóversenypályán is problémát jelent a közönségszervezés és az új generációk bevonása. Ott is a mi tapasztalataink és javaslataink alapján csoportosították a truckokat nagyon pozitív eredménnyel” – tette hozzá Horváth Zalán.

A rendezvény nemcsak a Kincsem Parknak, a truckoknak is megéri: míg 2015-ben alig 50, idén már több mint száz jelentkező street foodosból állítják össze a rendezvény gasztrokínálatát. A program ugyanis az autóknak is egyedülálló, hiszen a vendégek átlagosan 6-8 órát töltenek a helyszínen, és átlagosan legalább két fogást kóstolnak meg. Ráadásul a Food Truck Show-t minden alkalommal továbbfejlesztik: 2017-től utcaművészek versenyével, gyerekprogramokkal, zöld játszóházzal is várják a látogatókat.

A Vodafone Institute megbízásából az Ipsos közvélemény-kutató intézet felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy az európaiak általánosságban kevésbé optimisták a digitalizációt és a jövő technológiáit illetően, mint az Ázsiában élők.

A kilenc ország kilencezer válaszadójának feleleteiből összeállított tanulmány a társadalmak digitalizációjához való hozzáállásában tapasztalható különbségeket vizsgálja, valamint kitér arra is, hogy a várakozások szerint milyen előnyöket tartogathat az egyes országok átalakulási folyamata „gigabájt társadalmakkáˮ. A tanulmány az egyik legnagyobb, kontinenseken átnyúló kutatás eredményeit tartalmazza, amely a technológia elfogadottságát méri a digitalizáció tükrében.

Digitalizációs attitűdök

A megkérdezettek többsége pozitívan áll a digitalizációhoz. Az egyes régiók közötti különbségek azonban jelentősek. Az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai nemzetek sokkal kevésbé (mintegy 50 százalékban) optimisták a digitalizáció előnyeit illetően, mint például Kína, India vagy Bulgária (közel 80 százalékos értékekkel).

A válaszadók szerint a digitalizáció legnagyobb előnyét azok az okosrendszerek jelentik, amelyeknek köszönhetően lehetőség nyílik az erőforrások megtakarítására, valamint a közlekedés fejlesztésére. A megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozta, hogy az új technológiákban rejlő legnagyobb veszélyt a kibertámadások jelentik, míg 63 százalékuk tart attól, hogy a technológiai fejlődés miatt a gépek átveszik az uralmat az emberek felett.

Nemenkénti eltérések

Míg Kínában és Indiában a férfiak és nők nagyon hasonlóan vélekednek a digitalizációról, Európában a nők sokkal kevésbé optimisták az új technológiák használatát illetően, mint a férfiak. Németországban például a megkérdezett férfiak 55 százaléka „nagyon pozitívnak” vagy „pozitívnak” látja a digitalizációt, míg a női válaszadók csupán 41 százaléka tartja pozitívnak. Az USA-ban a különbség 19 százalékos (a férfiak körében a pozitív hozzáállás aránya 64, míg a nőknél 45 százalék).

Az emberek és a társadalom című tanulmány a technológia elfogadottságának témájában a Vodafone Intézet által készített Digitising Europe kutatás első része. A második, Ipar és foglalkoztatottság című rész a vállalkozások új technológiákra vonatkozó hozzáállását vizsgálja. A harmadik, Irányítás című rész a döntéshozók véleményét méri fel, és a A Made in Europe jövője témájában február 19-én Berlinben megrendezésre kerülő Digitising Europe Summit elnevezésű csúcstalálkozóval párhuzamosan kerül nyilvánosságra. A csúcstalálkozó, amelyen Angela Merkel német kancellár is felszólal, vitafórumot kínál az üzleti és a politikai élet magas rangú képviselői számára. Célja az uniós szintű közös jövőkép kialakítása a digitális korról.

Tavaly többször is utazott a többség

2018-ban a válaszadók 78 százaléka többször is utazott valahová. Ennél is nagyobb arányban utaztak többször egy évben a fővárosiak, közülük 82 százaléknak volt egynél több alkalma utazni a tavalyi évben. A kérdőív készítői összefüggést találtak az iskolai végzettség és az utazások száma között: az általános iskolai végzettségűeknek mindössze ötöde utazott egynél többször (egyszer viszont a 60 százalékuk), míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 87 százaléka utazott több alkalommal is.

Úgy tűnik, Magyarország is elég vonzerővel bír: a legtöbben (82%) maradtak az országhatárokon belül. A szomszédos országokba való utazást – esetenként egy-egy belföldi út mellett – a válaszadók több mint fele engedhette meg magának, 44 százalék európai, de nem szomszédos országban járt. Amerika a 18–29 évesek, míg Afrika az 50 éven felüliek körében volt különösen népszerű a GKI Digital és a Bónusz Brigád adatai szerint.

Azt mondják, hogy a kikapcsolódáshoz legalább két hét kell, de az ideális három hét lenne, így lehet kiszakadni a munkából és valóban pihenni. Nos, kevesen engedhetnek meg maguknak háromhetes nyaralásokat, a válaszadók negyede utazott egész évben összesen 21 napnál többet. A legtöbben (31%) egy-két hetet töltöttek összesen pihenéssel.

Idén is utazni akarnak

Természetesen, aki egyszer beleízlel az utazás lehetőségébe, az már mindig erre vágyik: így vannak ezzel a kérdőív kitöltői is, hiszen 65 százalékuk nem is egyszer, hanem többször is szeretne idén útra kelni. Érdekes, hogy ami a célpontokat illeti, kétféle uralkodó attitűd rajzolódik ki a kutatásból: a többség (66%) olyan helyre akar menni, ahol még nem járt, de régóta a bakancslistáján van az adott hely. A másik oldal azt mondja, olyan helyre menne, ahol már járt, de visszavágyik oda. A 30–39 évesek még nagyobb arányban (62%) mennének oda, ahol már jártak, a 18–29 éves fiatalok pedig inkább új helyre mennének (76%).

Belföld a fő cél

A Bónusz Brigád és a GKI Digital kutatásából az is kiderült, hogy tervei szerint a válaszadók 81 százaléka belföldön fog pihenni, de ezzel párhuzamosan 58 százalék európai, nem szomszédos országba is tervez utazást. A válaszadók fele szomszédos országban fog pihenni.

A városlátogatás, a wellness és a vízparti nyaralás továbbra is a három legnépszerűbb programelem – mindháromra egységesen 60 százalék körüli arányban voksoltak a válaszadók. „Mindegy, csak pihenjek végre!” –  a válaszadók 14 százaléka így vélekedett az utazás programjáról.

A válaszadók kétharmada hotelben fog megszállni, 56 százalékuk apartmanban, minden ötödik válaszadó pedig magánházba készül. Ha tehetné, minden harmadik ember több mint három hetet töltene távol az otthonától, de erre reális esélyt csak minden ötödik válaszadó lát. Három emberből kettő természetesen a párjával fog utazni, sőt, ha nyernének egy utazást, akkor is csak az emberek harmada vinné a szűk családját, legtöbben még egy nyereményutazásra is kizárólag a párjukkal mennének. A nyereményút célpontja a legtöbbek számára maradna Európán belül (28%), de közel ugyanennyien választanának egy ingyenes amerikai utazást is.

Autóval, önállóan

Bár rengeteg fapados járat indul hazánkból, a legnépszerűbb utazási forma továbbra is autóval útra kelni. Sokak számára ez biztosít kellő szabadságot, hiszen így nem kell menetrendekhez igazodni, reptereken várakozni, nem csak egy bőrönddel tudunk utazni. Nem csoda, hogy a legtöbben (73%) autós útra készülnek, míg repülős útra kevesebben, csak 64% vállalkozna. Nem tűnnek népszerűnek az utazási irodák által teljes egészében megszervezett utak: a válaszadók 68 százaléka maga szervez mindent, önállóan keresgél programok és információk után, csupán minden negyedik ember bízza magát utazási irodára. Mivel magának szervezi a többség az utazását, így általánossá vált fórumokról, blogokról, internetes turisztikai oldalakról tájékozódni indulás előtt. De van 10 százalék, aki ennél lazábban utazik és helyben, spontánul dönt minden programjáról. Ami a célpontokat illeti a válaszadók több mint fele oda menne, ahová jó ajánlatot kap – nincsen konkrét elképzelésük arról, hogy hol töltik majd a szabadságukat. Jó ajánlatból pedig nincs hiány a Bónusz Brigádon, lehet válogatni!

A Bónusz Brigád 2010 óta forradalmasítja a magyar internetet. Digitalizálta a korábban csak offline módon elérhető éttermeket, bárokat, szépségszalonokat, tanfolyamokat, wellnessközpontokat és persze az élményeket. Ezekben a kategóriákban a Bónusz Brigád adja el a legtöbb szolgáltatást Magyarországon.

A 420 ezer rajongóval rendelkező oldal már több mint 31 milliárd forintot spórolt meg a vásárlóinak. Több ízben elnyerte az év honlapja díjat, jótékonysági programjának köszönhetően pedig a MAF Leginnovatívabb Támogatói Programjai közé került. Superbrands és Magyar Brands díjazott, a Kiváló magyar tartalom elismerés tulajdonosa és Az Év Internetes Kereskedője díj tulajdonosa is.

A GKI Digital 2013-ban jött létre, a GKI Gazdaságkutató Csoport digitális területekkel kapcsolatos, piackutatásokra és stratégiai tanácsadásra szakosodott leányvállalataként. A csoport legfiatalabb tagjaként a GKI Digital a digitális világ változásának és fejlődésének állandó nyomon követését tűzte ki célul.

A cég legfontosabb értékajánlata, hogy a saját alapkutatásokra, modellezésekre, elemzésekre, valamint lakossági lekérdezésekre alapozva, nyújt komplex digitális üzletviteli és stratégiai tanácsadást az alábbi területeken: digitális gazdaság, kereskedelem, pénzügyi szektor, média és telekommunikáció, jármű- & ingatlanpiac, ipar, logisztika.

A Loop az első olyan globális, „körkörös csomagolási és vásárlási megoldás”, amelynek célja, hogy javítsa a környezetvédelmi teljesítményt és emelje a kényelmet, a jelenlegi e-kereskedelmi megoldásokhoz képest az összegyűjtött, megtisztított, újratöltött és újrafelhasznált csomagolások által. A Loop lehetőséget biztosít a használt termékek összegyűjtésére közvetlenül a fogyasztók lakhelyéről a további újrahasznosítás vagy újrafelhasználás érdekében. A P&G volt az első FMCG profilú vállalat, mely csatlakozott a Loophoz.

A partnerséget a Világgazdasági Fórum éves találkozóján, a svájci Davosban jelentették be, ahol a P&G ismertette az úgynevezett Ambition 2030 fenntarthatósági célkitűzéseit. Emellett a vállalat tartós elköteleződését fejezte ki a fenntarthatósági törekvések mindennapi gyakorlatba való átültetésével kapcsolatban.

A P&G tudósai és mérnökei olyan innovatív gyártási, csomagolási és forgalmazási megoldásokat fejlesztettek ki, amelyek elősegítik a fenntartható életet a részt vevő fogyasztók számára. Tizenegy P&G-márka lesz elérhető a Lopóban a három különböző formátum valamelyikében. A Loop rendszer validálása és optimalizálása valós piaci tanulási kísérleteken keresztül történik 2019 közepétől New Yorkban és Párizsban.

Tartós csomagolás

A háztartások kedvencei, mint a Pantene, a Tide, a Cascade és a CrestTM termékek számára új, fenntartható és újratölthető csomagokat terveztek, amelyek új funkciókkal és luxusminőségű összetevőkkel rendelkeznek.

A Pantene samponjai és kondicionálói egyedi, könnyű, tartós alumíniumból készült flakont kapnak.

A Tide, Amerika első számú mosószere is részt vesz a Loopban: a tisztán növényi alapú mosószer egy új, tartós, rozsdamentes acélból készült tárolót kap, egyszerű csavaros kupakkal és a könnyű adagolást segítő kifolyóval.

A Cascade, folyamatosan keresve a mosogatás élményének jobbá és környezetbarátabbá tételét, új, rendkívül tartós csomagolást fejlesztett ki a Cascade ActionPacs számára, amely egyébként is egyszerűbbé teszi a mosást azáltal, hogy megspórolja az áztatást a fogyasztóknak.

A Crest (blend-a-med) a szájhigiénia területén is törekszik a fenntarthatóságra az új Crest Platinum szájvízzel, amely egyedülálló formulájával friss leheletet biztosít és a lepedékképződés megelőzését segíti egy fenntartható, újratölthető csomagolásban.

Az ArielTM és a FebrezeTM is elkötelezte magát a tartós, újratölthető csomagolás mellett. Ezek a termékek szintén kaphatóak a boltokban, közvetlenül a fogyasztók tesztelik az új utántölthető és újrafelhasználható modelleket.

Újrahasznosítási termékek, újratöltések

Az Oral-B több mint 50 éve innovációs vezetője a szájápolási termékeknek, amely az elektromos újratölthető, és a kézi fogkefék terén is újrahasznosítható megoldásokat tesztel.

Az Oral-B CLIC, a manuális fogkefék új, ikonikus kialakításának köszönhetően tartós fogkefenyéllel rendelkezik, az egyedi kivitelezés azonban lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy csak a fogkefe fejét cseréljék.

A Loop újrahasznosítja a használt kefefejeket a kézi és az elektromos fogkeféknél egyaránt. A Gillette^TM és a Venus^TM prémium utazócsomagot biztosít, melyet a fogyasztó is könnyen tud kezelni. Ezen termékek elhasznált részeit és pengéit a TerraCycle visszagyűjti a fogyasztóktól további újrahasznosításra.

Használt higiéniai termékek újrahasznosítása

A Pampers^TM és az Always^TM a Fater, a P&G és az Angelini Group társulása által kifejlesztett és szabadalmaztatott technológiák alkalmazásával teszteli a fogyasztók otthonából származó higiéniai termékek gyűjtését, mely jelenleg úttörő megoldás. A technológia a használt nedvszívó higiéniai termékeket másodlagos nyersanyaggá alakítja a magasabb szintű alkalmazáshoz.

„Több mint 180 éves múltunk van az innováció és világszínvonalú fogyasztói ismereteket terén, ezekre építünk, amelyek lehetővé teszik felelősségteljes fogyasztást” – mondta Virginie Helias, a P&G alelnöke és fenntarthatóságért felelős főigazgatója. „Büszkék vagyunk arra, hogy partnerünkkel, a TerraCycle-lel, első CPG-vállalatként a program részévé válhatunk, ez azonban csak egyik eleme annak a stratégiának, amellyel megvalósítjuk az Ambition 2030-as célkitűzéseinket, a fenntartható innováció felgyorsítása és a körkörös megoldások ösztönzése érdekében.”

„Itt az idő, hogy cselekedjünk. Óriási lelkesedéssel dolgozunk azon, hogy globális elérésünk erejét felhasználva megbízható, globális márkáink erősségével fenntarthatóbb megoldásokat teremtsünk. A jól alakítható partnerségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy ezt a küldetést megvalósíthassuk, mivel a sikert egyedül nem érhetjük el” – folytatta.

„Örömünkre szolgál, hogy a P&G-vel és más nemzetközi márkákkal, kiskereskedőkkel, a mögöttes szervezetet működtető vállalatokkal, valamint a Világgazdasági Fórummal együttműködve azon vagyunk, hogy új utakat teremtsünk a termékek felelősségteljesebb fogyasztására” – mondta a TerraCycle vezérigazgatója Tom Szaky. „A Loop célja és ötlete nemcsak az, hogy megszünteti a csomagolási hulladékot, hanem hogy nagymértékben javítsa a termék és a vásárlás kényelmét is. A Loop segítségével a fogyasztók képesek lesznek felelősségteljesen használni a termékeket speciálisan tartós, újrafelhasználható vagy teljesen újrahasznosítható csomagolásban. A megbízható márkák, például a P&G ereje és fogyasztóinak elérése révén képesek leszünk a fogyasztási szokások megváltoztatására.”

Hogyan működik a Loop?

VÁSÁRLÁS: A fogyasztók a Loop vagy a Loop partnereinek weboldalán keresztül, megbízható márkák termékeit, immár újratervezett, fenntartható csomagolásban tudják megvásárolni.

SZÁLLÍTÁS: A fogyasztók fenntartható termékeiket a Loop egyedi tervezésű, szállításra alkalmas eszközökben kapják meg, ami nem teszi szükségessé az egyszer használatos szállító eszközöket, mint például a kartondobozokat.

VÁSÁRLÓI ÉLMÉNY: A fogyasztók eleganciát és kényelmet tapasztalnak, miközben elutasítják a csomagolási hulladékot.

BEGYŰJTÉS: Nincs szükség a csomagolás tisztítására és eltávolítására; mivel a fogyasztók a kidobandó termékeiket az egyik Loop zacskóba helyezik. A Loop közvetlenül a fogyasztó otthonából fogja begyűjteni.

TISZTÍTÁS: A Loop tudósokból álló csoportja egyedi tisztítási technológiákat fejlesztett ki, hogy minden termék biztonságosan újrafelhasználható legyen.

ÚJRATÖLTÉS, ÚJRAHASZNOSÍTÁS: A Loop szükség esetén azonnal újratölti a termékeket, és visszaküldi az újratöltött szállítmányt a fogyasztónak. Az olyan termékeket, mint például pelenkák, betétek, borotvák vagy fogkeferészek, újrahasznosítják.

A Naturally 7 együttes 2019. március 2-án kezdi meg egy hónapos európai turnéját, majd a tavasz második felében végigkoncertezik Amerikát. Budapest is bekerült a turnéhelyszínek közé: a magyarok 2019. március 27-én 19.30 órától találkozhatunk a fiúkkal a MoM Sportban.

A New York-i Naturally 7 turnéjának apropója a hetedik, BOTH SIDES NOW címet viselő albumuk bemutatója, melyből a koncerten a magyar rajongók is kapnak egy kis ízelítőt.

Az együttes különlegessége, hogy tagjai „hangszerekké válva” énekelnek. Trombitaként, harsonaként, gitárként, dobként – ahogy popos, soulos, jazzes számaik éppen megkívánják. Dalaikat csodálatosan gazdag és kellemes harmóniák vezérlik, gyönyörű vokál megoldások a Naturally 7 egyedi tehetségével kombinálva. Ez a stílus és technika rendkívül ritka és különleges.

Úgy adják elő a Beatles, a Rolling Stones, a Boney M, a Coldplay, Michael Jackson, Simon és Garfunkel, Phil Collins és mások világslágereit, ahogy a világon senki más. Nem véletlen, hogy slágereiket már több mint 20 millióan élvezik a YouTube-on. Korábban Michael Bubléval közös világturnéjukon, 467 koncerten, több mint 4 millió nézőnek, 25 országba vitték el zenéjüket a világ minden tájára (3 duettet elő is adtak Michael Bubléval). Töretlen sikerek vannak mögöttük és hatalmas sikerek előttük.

Az új album és az ahhoz tartozó turné érdekes újdonságokat tartogat számunkra. A lemez többféle műfajt ölel át, az egy évszázadon átívelő klasszikus dallamoktól kezdve, mint például Anton Dvorak Going Home, Anglia leghazafiasabb himnuszán át (Jerusalem), egészen Roberta Flack: The First Time Ever I Saw Your Face vagy Sting: Shape Of My Heart című daláig. A főcímdal, a Both Sides Now pedig Joni Mitchell szerzeménye.

A koncerten várható a Naturally 7 korábbi sikerszámainak figyelemre méltó feldolgozása is. Repertoárjukban olyan világhírű slágereknek is szerepelnek, mint Phil Collins Feel It (In The Air Tonight) című száma, vagy a Coldplay emlékezetes Fix You című dala, egészen a Wall Of Sound című saját szerzeményükig.

A koncertre jegyek ITT kaphatók.

A toplistát továbbra is a nagy technológiai cégek márkái vezetik. Az élen a Google áll 286 milliárd dolláros értékkel – ez 17 százalékos növekedést jelent a júniusi globális BrandZrangsorban szereplő értékhez képest. A második – 19 százalékos növekedéssel, 279 milliárd dollárral – az Apple, amely egyúttal vezeti a „legjelentőségteljesebben különböző” márkák listáját. A harmadik helyre az Amazon ugrott, 19 százalékos növekedéssel és 165 milliárdos értékkel. (Ezzel a 2006-os rangsorhoz képest a legmagasabb, 2662 százalékos növekedést képviseli a márka.)

A top 100 összértéke 3,16 billió dollár, ennek felét a tíz legnagyobb márka képviseli, míg a tech-márkák összértéke 1,2 billió dollár. Emellett számos ikonikus amerikai márka is felkerült a listára, melyek közül sokan elsősorban az anyaországban erősek. Találni köztük légitársaságot, fogyasztási cikkeket, kiskereskedőt, biztosítótársaságot, gyorséttermet és távközlési céget is. A „márkahozzájárulás”, a márka megkülönböztetése, vágykeltő és hűséget építő képessége tekintetében a Pampers, az Estée Lauder, a Coca-Cola, a Huggies és a Tide teljesített a legjobban.

Az amerikai márkákat a nemzetközi szereplők és a hazai politikai környezet is nyomás alatt tartja, de David Roth, a The Store WPP Európáért, a Közel-Keletért, Afrikáért és Ázsiáért felelős vezérigazgatója szerint a tény, hogy „a listán 18 hónapos és 200 éves márkák is szerepelnek, bizonyítja, hogy a tudatos amerikai fogyasztók továbbra is értékelik azokat a márkákat, amelyek folyamatosan fejlődnek és értéket közvetítenek, miközben az innovatív kihívókat és a folyamatokat átalakító márkákat is örömmel látják”.

A top 10:

1. Google – 286 Mrd USD (+17%)
2. Apple – 279 Mrd USD (+19%)
3. Amazon – 165 Mrd USD (+19%)
4. Microsoft – 155 Mrd USD (+9%)
5. Facebook – 151 Mrd USD (+16%)
6. Visa – 122 Mrd USD (+10%)
7. AT&T – 115 Mrd USD (+/-)
8. McDonald’s – 110 Mrd USD (+13%)
9. IBM – 102 Mrd USD (+/-)
10. Marlboro – 92 Mrd USD (+5%)

„A sikeres márkák úgy maradhatnak egészségesek, ha tiszta célkitűzéssel, folyamatos újítással, hatékony kommunikációval és a fogyasztói élményre fókuszálva építik az irányukban megmutatkozó szeretetet” – értékel Tim Wragg, a Kantar észak-amerikai Insights-vezetője. „A kifinomult amerikai fogyasztók továbbra is magasan tartják a lécet az amerikai márkák számára, ezzel erős alapot biztosítva számukra a hazai és nemzetközi sikerhez.”

Az idei BrandZ jelentést kiegészítették a Y&R BAV csoportjának kutatásával is, amely azt vizsgálja, mi teszi az erős országmárkákat. Az Egyesült Államok a 80 országot vizsgáló kutatásban a hetedik helyen teljesített, különösen magas pontszámokat szerezve az erő, a világ többi részével való kapcsolat, az előremutató gondolkodás, a kulturális befolyás és a vállalkozó szellem dimenziójában. Az „Amerika-márka” építéséből az olyan cégek is kiveszik a részüket, mint a McDonald’s vagy a Starbucks, amelyek bátran és érzékenyen tudnak alkalmazkodni a helyi sajátosságokhoz is.

A tanulmány néhány fontos megállapítása:

• A jelentőségteljes különbözőség (Meaningful Difference) igen fontos tényező. Az Apple mellett jól teljesít ebben a dimenzióban a Southwest Airlines is humoros hirdetéseivel, hiteles közösségimédia-jelenlétével és az olyan támogatási programokkal, melyek során például kedvezménnyel juttatja el a veteránokat a háborús emlékhelyekhez.
• Az amerikai fogyasztók jobb szolgáltatást várnak el az adataik megadásáért cserébe. Már nem elegendő a nem vagy életkor szerinti célzás, gyorsan elhagyják azokat a márkákat, amelyek nem közvetítenek releváns üzeneteket számukra.
• A termelőeszközök leépítése kifizetődő: a technológiai és szolgáltatócégek egyre kevésbé birtokolják a teljes értékláncot, a gyártás helyett egyre inkább a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásokra és értékre fókuszálnak.
• A márkaélmény meghatározó a lojalitás szempontjából. A listát ebben a tekintetben a FedEx és az Amzon vezeti, akik – gyakran együttesen – választékot, kényelmet és gyorsaságot kínálnak az online vásárlás során.
• Az amerikai márkák és marketingesek is hajlamosak túlzottan bezárkózni, a nagyvárosi fogyasztókra és életmódra fókuszálni – miközben egy New York-i több hasonlóságot mutat egy londonival, mint egy középnyugati amerikaival. A siker érdekében meg kell érteniük az ország más területein élő vásárlókat is.
• A Szilícium-völgy gondolkodása továbbra is befolyást gyakorol az országra és a világra: az amerikai cégek és dolgozók a leginnovatívabbak között vannak, és nem mutatják a fáradás jeleit. Az új cégek, mint az Airbnb, az Uber, a Lyft vagy a WeWork példa arra, hogy az amerikaiak folyamatosan újragondolják, hogyan dolgozunk, utazunk, ápoljuk kapcsolatainkat, élünk.

A teljes BrandZ jelentés ezen az oldalon érhető el.

A Lexus márkával együtt az elmúlt húsz évben immár több, mint 11 millió környezetbarát hibrid autót értékesítő Toyota tovább növeli észak-amerikai beruházásait azzal a céllal, hogy továbbra is a hibrid járművek első számú gyártója maradjon, és 2020-ra világszintű értékesítéseinek minimum 50%-át tegyék ki a hibrid hajtású modellek. A vállalat 373,8 millió dollárt fektet be öt, az USA-ban működő üzemébe, megalapozva ezzel első amerikai gyártású hibrid hajtásláncának előállítását. A tervek szerint mindegyik projekt még az idén elindul, és legalább 2020-ig működik. A beruházások közt szerepel a hibrid váltómű gyártása a nyugat-virginiai Buffalóban, a 2,5 literes motorok gyártási kapacitásának bővítése a Kentucky államban lévő Georgetownban, a 2,5 literes motorok hengerfej-gyártásának felfuttatása a Missouri államban működő Bodine Aluminum vállalatnál, valamint a Bodine Jackson üzem átalakítása a hibrid váltóművek burkolata és a 2,5 literes motorblokkok gyártásához. Az alabamai Huntsville üzemet teljesen felújítják, hogy alkalmassá váljon a TMGA padlólemezeket kiegészítő motorok gyártására.

„Ez a beruházás világosan jelzi hosszú távú elkötelezettségünket, hogy azokon a piacokon gyártsunk egyre több járművet és alkatrészt, ahol értékesítjük azokat” – fogalmaz Jim Lentz, a Toyota Motor North America vezérigazgatója. „E stratégiánkat úgy alakítottuk ki, hogy jobban szolgálja itteni vásárlóink és értékesítő partnereink érdekeit, egyúttal pedig úgy pozícionálja gyártási tevékenységeinket, hogy a jövőben is tökéletesen kielégíthessük amerikai ügyfeleink igényeit.”

A Kentucky államban gyártott 2,5 literes motorok és a Nyugat-Virginiában készülő hibrid váltóművek olyan, észak-amerikai gyártású hibrid modellekbe kerülnek majd, mint az indianai Princetonban összeszerelt Highlander Hybrid.

A mostani, illetve a már korábban ismertetett projektek révén a Toyota már majdnem felerészben (4,1 milliárd dollár értékben) megvalósította azt a vállalását, amit Akio Toyoda, a vállalat vezérigazgatója jelentett be 2017 januárjában, s aminek értelmében a Toyota 10 milliárd dollárt ruház be az USA-ban.

A magyar vállalatok legfőbb fejlődési gátja nem az anyagi eszközeik hiánya, hanem az alacsony szervezettségi szintjük. A szervezetlenség akár a vállalkozás bukását, csődjét is jelentheti.

Magyarországon gyakorlatilag a legtöbb kis- és középvállalat e-maileket és Excel-táblákat használ a legfontosabb, legkritikusabb üzleti folyamatai nyilvántartásához. Akkor sem tévedünk nagyot, ha ezt az arányt 95-99% közé tesszük.

Minden cégnek vannak szoftverrel irányítható irodai munkafolyamatai, bár ezt sok cégnél nem tekintik evidensnek a vezetők. Az üzleti folyamatok támogatása egy jól megválasztott workflow rendszerrel akár 30%-os költségmegtakarítást is eredményezhet amellett, hogy a cég szervezettségét és hatékonyságát is jelentősen növeli. Sokatmondó, hogy az amerikai MarketsandMarkets becslése szerint a világ öt fő régiójában – ideértve Európát is – a munkafolyamat-irányítási rendszerek piaca pár éven belül majdnem megháromszorozódik, a jelenlegi 3,51 milliárd dollárról 9,87 milliárd dollárra növekedhet 2021-re.

A csaknem 20 éves xFLOWer az egyik első magyar workflow rendszer, amelyik a hazai kkv-k számára is elérhetővé vált, de számos nemzetközi nagyvállalat is hosszú évek óta használja. Az informatikai előrejelzéseket figyelembe véve az xFLOWer-cégcsoport most az amerikai piacot is célba vette.

„Meghatározó nemzetközi nagyvállalatok építenek az xFLOWer megoldásaira, többek között hazai és nemzetközi tulajdonú pénzügyi, távközlési, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok. Bevételünk jelentős része származik exportból – jelen vagyunk Ausztriában, Csehországban, Luxemburgban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában. Szoftvereinkkel áttételesen milliónyi ember kerül kapcsolatba, 1 év alatt kb. százmilliónyi ügyfélkontaktust, és több mint 10 milliárd dokumentumot, levelet, számlát, e-mailt, sms-t tárolnak és keletkeztetnek ügyfeleink, és az xFLOWer ennek megfelelő számú döntéshozatalt (jóváhagyás, elutasítás, elküldés, várakoztatás, ellenőrzés, minőségbiztosítás, stb.) is támogat” – mondta Szederkényi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

A cégcsoport workflow rendszere ma már nem csak a nagyvállalatok számára elérhető, amit jórészt a felhőtechnológia robbanásszerű elterjedése tett lehetővé. 20 éve egy kkv nem engedhetett meg magának még egy CRM rendszert sem, nemhogy egy komplexebb workflow rendszert. „Ugyancsak a felhő technológia segít minket abban, hogy külföldön terjeszkedjünk, így az amerikai piacon is, ahol az előrejelzések szerint a közeljövőben a legnagyobb workflow-piaci robbanás várható. Ezért szeretnénk az USA-ban az xFLOWerrel időben ott lenni, amihez már meg is tettük az első lépéseket: leányvállalatunk, az xFLOWer Inc. látja el a cégcsoport képviseletét az Egyesült Államokban, ám a fejlesztés továbbra is Budapesten zajlik” – összegezi a történteket az ügyvezető.

Szederkényi szerint Magyarországon is egyre több cégvezető ismeri fel, hogy az Excel, az ingyenes számlázók és az Outlook vagy Gmail kizárólagos használatán túl az üzleti folyamatok vezérlésére kell fókuszálniuk ahhoz, hogy cégük ne mondjon csődöt, hanem sikeres, életképes maradhasson. Ennek eléréséhez mára elengedhetetlen –akár felhő alapú – workflow rendszer használata. Nem véletlen, hogy a nagyvállalatok már több mint 10 évvel ezelőtt felismerték, hogy a klasszikus ERP és CRM mellett workflow rendszer használata is nélkülözhetetlen a napi működésük támogatásához, ami egyúttal a legfontosabb informatikai megoldásaik egyikévé vált.