„Felhasználóink visszajelzései szerint a Claude egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a mindennapi munkában. Az Amazonnal való együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy tovább gyorsítsuk az AI-kutatást és világszerte elérhetővé tegyük megoldásainkat a több mint 100 000 AWS-en fejlesztő vállalat számára.” – mondta Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója és társalapítója.

Az Amazon egyúttal viszontbefektetője is lesz az Anthropicnak. 5 milliárdot invesztálnak a cégbe, amelyet a jövőben további akár 20 milliárd dollár követhet, az előre meghatározott üzleti mérföldkövek teljesítésétől függően.

„Az Anthropic hosszú távú elköteleződése az AWS Trainium platform mellett jól mutatja, milyen előrelépést értünk el ezen a területen.” – emelte ki Andy Jassy, az Amazon vezérigazgatója. Hozzátette, hogy immár több mint 100 000 ügyfél használja az Anthropic Claude modelljeit az Amazon Bedrock platformon, amely így az egyik legnépszerűbb AI-megoldássá vált az AWS ökoszisztémában.

A technológiájuk gyakorlati hatása pedig már most is mérhető. A Lyft az Amazon Bedrockon keresztül építette be a Claude-ot ügyfélszolgálati rendszerébe, amellyel 87 százalékkal csökkentette a megkeresések átlagos megoldási idejét. A Pfizer pedig a Claude és az Amazon Bedrock segítségével évente mintegy 20 000 kutatási dokumentumot dolgoz fel, amivel 16 000 munkaórát takarít meg és az infrastruktúra költségeit is 55 százalékkal csökkenti.

A két cég még sok közös programot tervez. Köztük a közel félmillió Trainium2 chipből álló Project Rainier már el is indult, mint a világ egyik legnagyobb AI számítási klasztere.

„Az OpenAI és az Amazon hisz abban, hogy az AI-nak gyakorlatiasnak és valóban hasznosnak kell lennie az emberek számára. A modelljeinknek az Amazon infrastruktúrájával és globális jelenlétével való ötvözése lehetővé teszi, hogy fejlett mesterséges intelligenciát juttassunk el vállalatokhoz és felhasználókhoz.” – mondta Sam Altman, az OpenAI társalapítója és vezérigazgatója.

Az együttműködés alapján az OpenAI és az Amazon közösen fejleszti a Stateful Runtime Environmentet. Ez egy új generációs fejlesztői környezet, amely az OpenAI modelljeire épül és az Amazon Bedrockon keresztül érhető el. A megoldás lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy mesterséges intelligencia alkalmazásokat és ügynököket hozzanak létre éles környezetben, megőrizve a kontextust, a memóriát, valamint az eszközökhöz és adatforrásokhoz való hozzáférést. A Stateful Runtime Environment elindítása az elkövetkező hónapokban várható.

Az AWS lesz egyúttal az OpenAI Frontier platform kizárólagos külső felhőszolgáltatója, ami fejlett vállalati megoldásként lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy mesterséges intelligencia ügynökök csapatait hozzák létre, telepítsék és kezeljék valós üzleti rendszerekben, beépített irányítással, illetve vállalati szintű biztonsággal. Továbbá az OpenAI kötelezettséget vállal arra, hogy az AWS infrastruktúráján keresztül körülbelül 2 gigawatt Trainium számítási kapacitást vesz igénybe. Beleértve a Trainium3 és Trainium4 chipeket, amelyek szállítása 2027-re várható. A Trainium4 jelentősen magasabb FP4 számítási teljesítményt, bővített memória-sávszélességet és nagyobb HBM-kapacitást kínál.

„Sok fejlesztőnk és vállalatunk van, akik az OpenAI modelljeire épülő szolgáltatásokat szeretnének futtatni az AWS-en. Az OpenAI-jal való egyedülálló együttműködésünk a stateful runtime környezetek terén alapvetően változtatja meg azt, hogy mi minden lehetséges az AI alkalmazásokat és ügynököket fejlesztő ügyfelek számára” – mondta Andy Jassy, az Amazon elnöke és vezérigazgatója.

A fentieken túl az OpenAI és az Amazon közösen fogja fejleszteni az Amazon ügyfélszolgálati alkalmazásaihoz igazított AI-modelleket is.

A Brand Finance[1] által a World Economic Forumon ma közzétett Global 500 jelentés globális vállalatokat vizsgált a márkák értékét alapul véve.  Az elemzés értelmében a Deutsche Telekom a 11. helyen végzett, és továbbra is az első a telekommunikációs márkák között. A vállalat egyetlen európai cégként van jelen a világ 20 legértékesebb márkái – mint az Apple, Microsoft, Google és Amazon – között, míg Európában és Németországban változatlanul a legerősebb vállalati márkának számít.

A Deutsche Telekom jelenlegi értéke 96,2 milliárd amerikai dollár, ami a vállalat történetének eddigi legmagasabb értéke. Ez 12,8 százalékos – körülbelül 11 milliárd dolláros – emelkedést jelent az előző évhez képest. Visszatekintve, hosszabb távon is figyelemre méltó a növekedés: 2020-ban a brand 39,9 milliárd dollárt ért, vagyis az elmúlt hat évben márkaértéke több mint megduplázódott.

Az elemzés szerint a Deutsche Telekom márkaértékének növekedése mögött a következetes márkamenedzsment, a stabil gazdasági teljesítmény és az intenzív technológiai fejlesztések állnak. Pozitívan hatott a márka megítélésére az USA-ban és Európában tapasztalt folyamatos bővülés, valamint a görögországi integráció is, amely tovább erősítette a nemzetközi jelenlétet. A siker kulcstényezői között szerepel az innováció, az ügyfélélmény, a kedvező ár-érték arány, az ügyfélajánlások és a márkába vetett bizalom.

„A Telekom márka folytatja sikeres útját. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy jól felépített stratégiánk, következetességünk és kreatív gondolkodásunk megtérül. Gyors és megbízható hálózattal, innovatív termékekkel és kiváló szolgáltatásokkal megnyitjuk a digitalizáció lehetőségeit az emberek számára és kapcsolatot, közelséget teremtünk ott, ahol a távolság elszakít” – nyilatkozta az értékelés kapcsán Ulrich Klenke, a Deutsche Telekom globális márkaigazgatója.

A Deutsche Telekom magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom megbízható, országos lefedettségű hálózatával és szolgáltatásaival meghatározó szerepet tölt be a csoport globális márkaértékének erősítésében, és kulcsfontosságú pillére a nemzetközi sikereknek a hazai piacon is. „Ez az eredmény különösen sokat jelent számunkra, mert jól mutatja, mennyi stratégiai gondolkodás, kreatív energia és tudatos fejlesztés történik a hazai csapatok munkájában is. Úttörő, innovatív, ugyanakkor társadalmilag felelős megoldásokkal dolgozunk, és büszke vagyok arra, hogy ezekkel mi is aktívan hozzájárulhatunk ehhez a sikerhez” – tette hozzá Szabó Béla, a Magyar Telekom márka és lakossági kommunikációs igazgatója.

[1] A Brand Finance egy globálisan működő, független márkaértékelési és márkaelemzési intézet, amelynek székhelye Londonban található. Az intézet közzéteszi a világ 500 legértékesebb márkájának rangsorát, az amerikai dollárban kiterjedt márkaértékük alapján. A márkaértékeket úgy számítják ki, hogy a cégnek milyen licencdíjakat kellene fizetnie, ha nem birtokolná a márkát. További információk a „Brand Finance Global 500” tanulmányról a www.brandfinance.com vagy https://brandirectory.com/reports/global oldalon találhatók.

A legnagyobb technológiai vállalatok — a Microsoft, az Amazon, az Oracle, az Intel, a Qualcomm, vagy éppen a Google — ma már saját AI-chipeket terveznek, hogy függetlenedjenek az Nvidiától, és optimalizálják modelljeiket energiafogyasztás, késleltetés és hűtés szempontjából. Az Nvidia legújabb H-sorozatú gyorsítói 500–1000 W közötti fogyasztása jól mutatja, hogy a számítási teljesítmény további növelése fizikai korlátokba ütközik. Ezért minden szereplő — az okostelefongyártókon, diagnosztikán, genomikán és adattudományon át a robotikáig és az ipari IoT-ig — új, hatékonyabb architektúrákat keres, amelyek képesek fenntartható módon kiszolgálni a mesterséges intelligencia igényeit.

A Very-Large-Scale Integration (VLSI) AI-chipek tervezése mellett mára a Field Programmable Gate Array (FPGA) alapú megoldások is kulcsszerepet játszanak az digitális hardvertervezés területén. Sokoldalú és nagymértékben testreszabható integrált eszközök, amelyek ideálisak a nagy teljesítményt, alacsony késleltetést és valós idejű feldolgozást igénylő alkalmazások széles köréhez, a repüléstől a biztonságtechnológián át a pénzügyekig és a távközlésig átalakítja a digitális rendszerek tervezésének és építésének módját.

Ezek a technológiai trendek alapjaiban változtatják meg a mérnöki kompetencia igényeket. A mai mérnökinformatikusnak nem elég kiváló szoftverfejlesztőnek lennie; értenie kell a számítási architektúrákhoz, az adatmozgatás fizikai korlátaihoz, a hűtési és energiahatékonysági kérdésekhez, valamint az alkalmazott technológiák hardverigényéhez is. Számos nemzetközi egyetem és kutatóintézet mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara (PPKE ITK) is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatóik szoftver- és hardverfejlesztésben egyaránt képzettek legyenek, a tervezéstől a megvalósulásig végig tudjanak kísérni egy-egy projektet. „A hallgatók már az első félévben bekapcsolódhatnak a kar kutatási műhelyeibe és laborjaiba. Valós áramköröket és chipeket terveznek, amelyek a legnagyobb ipari fejlesztések logikáját követik. Ezek valós időben tesztelhetők, módosíthatók, így napok alatt létrehozhatók olyan architektúrák, amelyekhez ipari környezetben akár évek szükségesek.” – emeli ki Dr. Nagy Zoltán, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés szakfelelőse.

A mesterséges intelligencia fejlődésének egyik leglátványosabb, de egyben legmélyebb hatású iránya a „talk to your data” paradigma: az a képesség, hogy a felhasználók természetes nyelven kommunikáljanak az adatbázisokkal, elemzőrendszerekkel vagy épp gépi tanulási modellekkel. Ez a trend radikálisan átalakítja az ember–gép interakciót: az adat többé nem csak lekérdezhető, hanem értelmezhető és kontextusban kezelhető a mesterséges intelligencia révén. A mérnökinformatikusok számára ez több szempontból is meghatározó. Egyrészt a hagyományos adatbázis- és szoftverfejlesztési tudás kiegészül a nyelvi modellek integrálásának ismeretével, vagyis azzal, hogyan lehet egy adatforrást generatív AI-rétegen keresztül elérhetővé tenni. Másrészt új típusú adatarchitektúrák és biztonsági kihívások is megjelennek: a természetes nyelvi lekérdezésekhez szükséges kontextusépítés, adat-előkészítés (data curation), valamint a prompt-vezérelt folyamatok optimalizálásának mérnöki feladata. „Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hallgatóinkat megtanítsuk hatékonyan együttműködni az AI-jal. A természetes nyelvi lekérdezésekkel adatokat elemezni, kódot generálni, modelleket finomítani. A „talk to your data” szemlélet ma már nem jövőkép, hanem valós kutatási téma, amelyből szakdolgozatok és ipari együttműködések is születnek.” – teszi hozzá Lukács Gergely, a PPKE ITK egyetemi docense, a Mérnökinformatikus képzés oktatója.

A szak kutatási fókuszában a multimodális adattudomány áll: kép-, hang- és szenzoradatok feldolgozása, gépi látás, biológiai adatok elemzése, valamint az ezekhez kapcsolódó AI-alapú döntéstámogató rendszerek fejlesztése. Ezekhez a kompetenciákhoz a Pázmány ITK több évtizedes tudományos háttere biztosít alapot, mint például a Roska Tamás-féle bionikai és gépi látáskutatások, de a karon működik a Mesterséges Intelligencia Alkalmazásai szakirányú továbbképzés is, hiszen fontosnak tartják, hogy olyanok is megismerhessék az MI lényeges területeit, akik nem mérnöki háttérrel érkeznek vagy más területről jönnek. Az egykori hallgatók mára olyan cégeknél dolgoznak, mint a Google, a Lidl Data Competence Center, a Bosch, a Morgan Stanley és a Hi-Fly Labs projektjei, valamint a Krausz Ferenc féle Center for Molecular Fingerprinting kutatási programjai.

A rangsorban a második helyet ismét a Microsoft szerezte meg, amely 35 százalékkal 461,1 milliárd dollárra növelte értékét. A harmadik a Google, amelynek márkaértéke 24 százalékkal, 413 milliárd dollárra emelkedett. a negyedik az Amazon lett 15 százalékos növekedéssel, 356,4 milliárd dollárra. Az ötödik helyre a Walmart márka került, értéke erőteljesen, 42 százakkal 137,2 milliárd dollárra ugrott.

A tíz legértékesebb márka közé tartozik még a Samsung (110,6 milliárd dollár), a TikTok (105,8 milliárd dollár), a Facebook (91,5 milliárd dollár), az Nvidia (87,9 milliárd dollár) és a kínai State Grid Corporation. (85,6 milliárd dollár). A Deutsche Telekom a legértékesebb európai márka, az összesített rangsorban a 11. helyet szerezte meg (+16 százalék, 85,3 milliárd dollár).

Az Instagram a 12. helyen áll (79,9 milliárd dollár). Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) és a China Construction Bank a 13., illetve a 14. helyet szerezte meg 79,1 milliárd dollárral, illetve 78 milliárd dollárral. Ugyancsak Kínából az Agricultural Bank of China a 16. (70,2 milliárd dollár), a Bank of China pedig a 19. (63,8 milliárd dollár) lett. A 15. a Verizon 72,3 milliárd dollár (+1 százalék), a 17. az ugyancsak amerikai Home Depot, amelynek piaci értéke 23 százalékkal 65,1 milliárd dollárra emelkedett.

A japán márkák közül a Toyota végzett az élen, a 18. helyet szerezte meg 64,7 milliárd dollárral, ami 23 százalékos márkaérték növekedést jelent. A 20-as listát a kínai Moutai zárja, a szeszipari vállalat márkaértéke 17 százalékkal, 58,4 milliárd dollárra emelkedett.

Az első ötszázban 193 amerikai márka található, ők adják az ötszáz cég együttes márkaértékének több mint a felét. Kínát 69, Németországot 27 márka képviseli a rangsorban, ami az összérték 15, illetve 6 százaléka.

A Brand Finance szerint a világ 500 legértékesebb márkájának összértéke az elmúlt egy évben 10 százalékkal, csaknem 9500 milliárd dollárra nőtt.

Forrás: MTI

Beszélgetésünk apropója az a téma, amelyet a szeptemberi Mesterséges intelligencia konferenciánk kerekasztal-beszélgetésében körüljártunk: hogyan alakítják át az AI megoldások az üzleti tevekénységet?

Mindenekelőtt: AZ AI csak egy újabb hype, mint nemrég a Metaverzum, a kriptovaluták, az NFT, vagy valódi változást jelent? Hogy áll Magyarország a digitális fejlesztések szempontjából? Mi legyen a benchmark, hol a helyünk a szomszédokhoz képest?

Az AI előretörése a marketingben azt okozza, hogy minél jobb adatokkal tudod „etetni” az algoritmusokat, annál jobban marketingelsz. Hogy bánnak a magyar cégek a saját (úgy nevezett 1st party) adatvagyonukkal?

Mekkora invesztícióra van szükség, ha valóban hatékony AI/ML alapú megoldásokat akarunk használni? Megvehetjük azt, ami pár éve csak az Amazonnak meg az Ebaynek volt elérhető? Éles a verseny, és könnyű lemaradni. Tudunk más kárán tanulni?

Végül kitérünk arra is, milyen változások jöhetnek a közeljövőben. Merre tart a szabályozás, a fejlesztések?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A Kantar Brandz élén immár második éve az Apple áll. 2019-hez képest az Amazon fokozatosan csúszott le az elsőről a negyedik helyre. A nem technológiai cégek közül a McDonald’s a legértékesebb, és az idei trendekkel szemben is erősödni tudó Coca-Cola 2023-ra visszatért a TOP 10 listára. Továbbra is az USA-beli cégek túlsúlya jellemzi a márkaértéklistát: a 10 legértékesebb márkából 8 innen származik. (2019-ben is ugyanez volt az arány, akkor a francia Louis Vuitton helyett a kínai Alibaba szerepelt a TOP 10-ben.)

Számos tekintetben komoly előny

A márkaérték azonban nem csupán a vezető globális cégek számára bír kiemelt fontossággal.

A jelenlegi szigorú banki finanszírozási feltételek mellett könnyen azon múlhat egy vállalat további fejlődése vagy akár hosszabb távú túlélése is, hogy hozzá tud-e jutni további forrásokhoz. A mérlegben vagyonértékű jogként megjelenő márkaértéknek ebből a szempontból is nagy jelentősége van, hiszen jelentősen javíthatja a vállalat saját tőke/idegen tőke arányát, ami a finanszírozók számára alapvető szempont a hitelképesség meghatározása során.

A márkaérték tulajdonosváltás esetén is alapvető szerepet játszik egy társaság működésében. A vállalatfelvásárlások eddigi történetei is világosan bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a vevők akár a tranzakciós érték legnagyobb részét a sikeres márka megvásárlása miatt fizetik meg.

„A vagyoni értékű jogként megjelenő márkaértéknek fontos szerepe lehet kontrolling rendszerek működésében és adótervezésben is. Az értékelt márkanév emellett a vállalati eredményesség vizsgálatának egyik fontos segédeszköze is lehet, hiszen mérhetővé teszi az erőforrások megfelelő elosztását és a menedzsment hatékonyságát is” – hangsúlyozza Huth Gabriella, a Moore Hungary ügyvezető partnere.

Hogyan számolják ki a márkaértéket?

A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszerek az első megközelítésben igen szubjektívnek tűnő márkaértéket többféle szempontból közelítik. A többnyire csak ellenőrzésre alkalmazott költségalapú értékelés során az adott márkanév kialakításához kapcsolódó ráfordításokat vizsgálják, míg más módszerek a márkanév által generált többletjövedelmet számítják ki. A piaci összehasonlító módszerek ugyanakkor például a márkával jelzett termékek árelőnyének elemzésével, vagy éppen a márkáért fizetett tranzakciós összegek, valamint licencdíjak mértékének vizsgálatával képesek a márka értékének megjelenítésére.

„A gazdasági életben igen nagy jelentősége van a márkaérték meghatározásának – hívja fel a figyelmet Boross Ákos, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A tőkebevonási és finanszírozási lehetőségek bővülése mellett fontos még megemlíteni a sport– és kulturális szférában jellemző szponzori gyakorlatot, vagy éppen a vállalati vagy a termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó márkanevek és logók cseréjét is. Ezek mindegyikében a tervezett lépések költség-haszon elemzéseihez alapvető feltétel az adott márka értékének megfelelő ismerete.”

Fotó: Nik Shuliahin/unsplash.com

Az épülő filmstúdió a világ legnagyobb filmes produkcióit, streamingszolgáltatóit csábíthatja Magyarországra, a virtuális stúdió technológia ugyanis a globális filmgyártás jelenlegi legmodernebb és legnagyobb tempóban fejlődő szegmense. A megoldás lényege, hogy a jelenet hátterében nem valódi díszletet, hanem LED falak alkotta képeket használnak. Így nagyságrendekkel csökkenthető a produkciók utazási és szállítási költsége, valamint ökológiai lábnyoma. A beruházás tovább erősítheti Magyarország szerepét a globális filmiparban. Az elmúlt években Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, a magyar filmipar bevétele pedig csúcsot döntött 2022-ben: a regisztrált összköltés meghaladta a 250 milliárd forintot. Az alapkőletétel során a résztvevők betekintést nyerhettek a filmgyártás jelenlegi legmodernebb technológiájának kulisszái mögé.

A Budapest mellett épülő új filmstúdióban a két hagyományos stúdió, kiszolgáló helyiségek, és raktár mellett egy virtuális stúdió is kialakításra kerül, amely a filmgyártás jelenleg legmodernebb és legnagyobb tempóban fejlődő technológiája. Lényege, hogy a jelenet hátterében nem valódi díszletet, hanem LED falak alkotta képeket használnak. A képek bármilyen környezetet képesek fotórealisztikusan, 3D-ben ábrázolni. Olyan szuperprodukciók készítésénél használták eddig, mint A Mandalóri, az 1899 vagy a legújabb Batman film.

A megoldás kifejezetten újnak számít, így a világon még kevés helyen elérhető. A Visual Europe Group Fóton épülő virtuális stúdiója a kelet-közép-európai régió legnagyobb ilyen típusú létesítménye lesz. Hasonló technológiával foglalkozó stúdióból Magyarországon három kisebb működik, jellemzően többéves várólistákkal, Európában pedig összesen tíz stúdióban érhető el hasonló megoldás, a legközelebbi Lengyelországban. Az új stúdió, a régióban elsőként szeretné megszerezni  az  ARRI minősítést. A kamera- és világítástechnikai rendszerek, valamint a film-, műsorszórási és médiaipari rendszermegoldások világelső tervezője és gyártója biztosítja, hogy a Fóti virtuális stúdió teljes mértékben kompatibilis legyen az összes ARRI eszközzel.

„Az, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb virtuális stúdiója Fóton valósul meg, tovább erősíti Magyarország helyzetét a nemzetközi filmiparban. A beruházás az egész filmgyártás megújulásának meghatározó szereplője lesz. Külön öröm, hogy újabb innovatív beruházás kap helyet Fóton, hiszen a várost egyébként is az innovatív szemlélet és lendület jellemzi”– mondta el dr. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, a térség országgyűlési képviselője a beruházással kapcsolatban.

„Az alapkőletétellel egy fontos mérföldkőhöz érkezett a  Visual Europe Group filmstúdiójának kivitelezése. Az elkészült virtuális stúdióba több száz négyzetméter LED falat telepítünk majd, innovatív megoldásokkal. Ez a technológia hazai és nemzetközi filmes produkciók, streamingszolgáltatók által készített tartalmak, videoklipek és reklámfilmek forgatására is használható lesz. A Magyarországra érkező hollywoodi szuperprodukcióknak vagy a világ meghatározó tartalomgyártóinak, mint a Netflix, az Amazon, a HBO vagy a Paramount, egyaránt egyedi megoldásokat kínál majd” – tette hozzá Botond Szabolcs, a Visual Europe Group vezérigazgatója.

„Büszkék vagyunk arra, hogy dimanikusan fejlődő településünk egy újabb filmstúdiónak ad helyet. Városunkban nagy hagyománya van a filmgyártásnak, és külön öröm számunkra, hogy a mostani beruházással a jövő technológiája nálunk is elérhetővé válik. Hisszük, hogy hagyományunk a jövőnk, és ezt tovább tudjuk erősíteni a Visual Europe Group épülő stúdiójával” – fogalmaz dr. Vass György, Fót polgármestere.

A fóti beruházás tovább erősítheti Magyarország szerepét a globális filmiparban. Az elmúlt években Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, a magyar filmipar bevétele pedig csúcsot döntött 2022-ben: a regisztrált összköltés meghaladta a 250 milliárd forintot.

A Visual Europe Group

A Visual Europe Group Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb rendezvénytechnikai cégcsoportja. Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik audiovizuális technikai rendszerek tervezésében, kivitelezésében, karbantartásában és üzemeltetésében. Rendezvényhelyszínek üzemeltetésében, valamint egyedi rendezvények tervezésében és lebonyolításában egyaránt kiemelkedő a cégcsoport: többek között a Sziget Fesztivál, a Női Kézilabda Final4, a Hungexpo, a Budapest Park és a 2020-as férfi labdarúgó Európa-bajnokságra épült Puskás Aréna állandó rendezvénytechnikai partnere.

A pandémia hatására a kereskedelmi szektor hatalmas változáson ment keresztül, gombamód kezdtek szaporodni a webshopok, sok kereskedőnek egyik napról a másikra kellett átállnia az online térben való értékesítésre ahhoz, hogy talpon tudjon maradni. Sokan azonban nem vették figyelembe, hogy milyen extra szolgáltatásokat kíván meg az e-kereskedelem, ha sikeresen akarnak teljesíteni.

„Az online értékesítés során például felmerül a szükségessége a csomagolóasztaloknak, az ügyfélszolgálatnak, a futárcégeknek vagy adott esetben saját futároknak, illetve további magas költségű technikai fejlesztéseknek. Ha ezek a területek nincsenek megfelelően kezelve, a vásárlók nem fognak minőségi szolgáltatást kapni és elpártolnak az adott üzlettől” – hangsúlyozza Zabari István.

Ezen a ponton érdemes elgondolkozni, hogy a megfelelő beruházással és fejlesztésekkel képes-e a cég a megfelelő gyorsasággal és minőséggel teljesíteni a rendeléseket és kezelni az ügyfeleket, vagy érdemes olyan partnert találni, aki ezekre a területekre specializálódott. Mindezeket számításba véve döntött úgy hazánk legnagyobb világítástechnikai webáruháza, hogy együttműködésre lép a Webshippy robotizált fulfillment center szolgáltatóval. A stratégiai megállapodás keretében a jövőben a Webshippy látja el a Lumenet teljes logisztikai tevékenységét Magyarországon és Szlovákiában, a Lumenet pedig évtizedes törékenyáru-kezelési és Marketplace tapasztalatával segíti a Webshippy töretlen fejlődését.

Mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért

„Az együttműködésünk egyik legnagyobb előnye, hogy elkerülhetjük a termékek kiszállításának csúszását. Például az októbertől decemberig tartó időszakban rendszeresen küzdöttünk a problémával, hogy a rendeléseket időben fel tudjuk dolgozni, becsomagolni és kiszállítani. Emellett a közös projekt, illetve az online kereskedelem másik különlegessége, hogy lehetőségünk van bizonyos termékek forgási sebességének felgyorsítására” – mutat rá a Lumenet ügyvezetője.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az offline üzletekben időnként eladhatatlannak tűnő termékekre is meg lehet találni az online térben a vásárlókat. A Lumenet évente közel 100 ezer rendelést teljesít, egy csomagban összesen átlagosan 6 db termék van. A vásárlók számára nem jelent hátrányt, hogy mostantól a személyes vásárlás helyett csak online rendelhetnek, hiszen a Webshippyvel történő együttműködés révén lehetőség nyílik még aznapi kiszállítással hozzájutni a kívánt termékekhez. „A közös munkával előáll az az igen ideális állapot, amikor mindenki azt teheti, amihez a legjobban ért. Mi az értékesítéssel és szakmai tanácsadással foglalkozhatunk, míg a Webshippy a logisztika és a kiszállítás legmagasabb minőségű kivitelezésével” – fűzi hozzá Zabari István.

Változnak a vásárlók elvárásai

„Az e-kereskedelem piaca folyamatos növekedésben van, az elmúlt évben 30%-os bővülést tapasztaltunk, és az idei évben további dinamikus növekedést várunk – mondta el Perényi András, a Webshippy ügyvezetője. – A hazai vásárlókról elmondható, hogy már közel sem az a lényeges, hogy valamit minél olcsóbban tudjanak megvásárolni, sokkal inkább az adott termék minősége, mindez pedig a szolgáltatásokra is igaz. Már nem csupán a szállítás díja a meghatározó a választásnál, hanem az is, hogy az minél gyorsabban és gördülékenyebben történjen. A partnereinknek és a vásárlóknak is kényelmesebb és előnyösebb, hogy adott esetben már a rendelés napján ki tudjuk szállítani a csomagokat. Fulfillment centereinkben olyan robotizált rendszerekkel valósítjuk meg a rendelések összekészítését, mint amilyeneket az Alibaba, vagy az Amazon is használ, ezzel növelve az általunk képviselt webáruházak versenyképességét.”

Samsung vagy Apple? Örök harc a szórakoztató elektronikában

A szórakoztató elektronika legnépszerűbb márkája az Apple, amely nemcsak uralja ezt a kategóriát, hanem a SentiOne által megfigyelt 345 márka közül is a legnépszerűbb. A második helyen a Sony, a harmadikon pedig a Nintendo áll. A legnépszerűbb téma a szórakoztató elektronika területén a játékok körül forog. A VR-játékok és a Metaverzum iránti folyamatos érdeklődés pedig hozzájárult az Oculus erős szerepléséhez, amely a hatodik helyen landolt a kategóriában.

Divatmárkák a videójátékokban

A divat kategóriában a Nike áll az élen, a második helyen a Gucci, a harmadikon pedig az Adidas. SentiOne adataiból az is kiderült, hogy a csúcskategóriás divatmárkák szeretik a K-popot, a K-pop pedig a csúcskategóriás divatot. Az olyan márkák, mint a Louis Vuitton, a Chanel és a Gucci idén mind együttműködtek különböző koreai sztárokkal. A Gucci a videojátékok világával való keveredéstől sem riad vissza – januárban a Pokémon Go játékosok korlátozott ideig North Face x Gucci ruhákba öltöztethették játékbeli karakterüket. A legnépszerűbb termékek a táskák és a cipők voltak, az utóbbiak közül 2021-ben a sportosabb fazonokról beszélgettek a legtöbbet.  A Rolexet Joe Biden segítette a hetedik helyre, aki a beiktatási ceremóniáján viselte a márkát, erről az internezetők 25 000 alkalommal beszélgettek.

Az autóipar is felült a K-popra

A koreai sztárokkal való együttműködés az autóipart sem kerülte el 2021-ben. A legnépszerűbb márkák az internetezők körében a Tesla, a Toyota és a BMW voltak. Tavaly a top hashtag a #carofinstagram volt, mégsem az Instagram lett az első számú platform az ebben a kategóriában. Idén az autómárkák a K-pop idolokkal való együttműködéseket hangsúlyozták, és rajongóik inkább a Twittert részesítik előnyben. A KIA együttműködése a BTS együttessel például 250 000 kommentet hozott a platformon a brandnek, amely az autómárkák között a nyolcadik helyen végzett.

Fintech a hagyományos bankokkal szemben

A legnépszerűbb márka a pénzügyi szektorban a Paypal lett, őt a CashApp, majd a Deutsche Bank követte. A news.bitcoin.com az egyik legnépszerűbb portállá vált a pénzügyi szolgáltatók és bankok területén. A SentiOne Globális Social Indexéből egyértelműen kiderült, az online beszélgetések a feltörekvő fintechek és a kriptovaluták uralják, nem pedig a hagyományos bankok.

Pandémia és barkácsolás az e-kereskedelemben

Az e-kereskedelem az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett, de az online vásárlás az elmúlt két évben kezdett el igazán szárnyalni. Az Amazon még mindig a legnépszerűbb online platform. A harmadik helyezett Etsy népszerűsége pedig azt bizonyítja, hogy még mindig nagy az érdeklődés a kézműves dolgok iránt. Az Etsy uralmát az e-kereskedelmi szektorban az is megerősíti, hogy a legtöbb online beszélgetést ez a platform generálja. A negyedik helyen álló Tesco pedig megdöbbentő mennyiségű beszélgetést generált karácsonyi kampányával, amelyben a Mikulás COVID igazolványt mutatott fel egy repülőtéren.

A Social Index Reportot a SentiOne készítette a saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciával működtetett online listening algoritmusai a 2021-ben publikusan közzétett angol nyelvű tartalmak alapján. A teljes jelentés itt érhető el.