A Magyar Filmadatbázis most nyilvánosságra hozta az egyes filmadatlapok megtekintési adatait, azaz, hogy tavaly melyik film adatlapjára hányan kattintottak. A portál leírása alapján a toplistára csak azok a 2022-ben bemutatott filmek kerültek, melyek legalább 100 értékelést kaptak a felhasználóktól. Ez alapján egészen meglepő eredmény született: a legtöbben a kevéssé ismert Sofia Carson és Chosen Jacobs főszereplésével készült Bíbor szívek (Purple Hearts – a nyitóképen) című romantikus filmre voltak kíváncsiak. Akik megnézték, szerették Elizabeth Allen Rosenbaum alkotását, hisz 76%-osra értékelték, amivel a film az értékelések alapján épp csak lecsúszott a dobogóról.

A második helyen szintén egy Netflix-film, a Két világ között (The In Between) végzett. Az első helyezetthez hasonlóan ismeretlen alkotógárda könnyfakasztó sztoriját láthattuk, mely az értékelések tekintetében 75%-kal a megosztott 5. helyen áll.

Ez alapján úgy tűnik, 2022-ben a nézők legjobban a szerelemre vágytak, még ha nem is a legnagyobb sztárok megformálásban jutottak a szívre ható élményhez.

A filmadatlapok megtekintési adatai alapján csupán a harmadik helyen végzett Joseph Kosinski blockbustere, a Top Gun: Maverick, viszont a legtöbb és legmagasabb értékelést – 87% – ez a film kapta, így a portál adatainak alapján a hazai nézők szerint a Top Gun 2 volt az év legjobb filmje.

A negyedik helyen Az elveszett város végzett Sandra Bullockkal a főszerepben, bár a tetszési indexe ennek a filmnek volt a legalacsonyabb, csupán 64%. Végül az ötödik legkeresettebb filmnek bizonyult csupán az Avatar: A víz útja, ám 80%-kal lett ez a harmadik legjobb film a hazai nézők körében.

A hatodik helyen egy újabb Netflix – és egy újabb, ezúttal spanyol romantikus – film, Az ablakomon át áll.

Végül a felsorolásból nem maradhat ki a Columbia Pictures Ahol a folyami rákok énekelnek című, romantikus elemekben is bővelkedő felnövéstörténete, melynek bár adatlapját csak a hetedik leggyakrabban tanulmányozták a nézők, azok, akik megnézték, a harmadik legjobb filmnek ítélték. Ezek alapján az rajzolódik ki, hogy meglehet a streaming tartalmak előre törtek a nézettségi listákon, a közönség tetszését még mindig a hollywoodi alkotások nyerik el leginkább. A 8., 9. és 10. helyen olyan sikerfilmek végeztek, mint a szintén netflixes Hétvégi kirándulás, a Fekete telefon és Brad Pitt akciófilmje, A gyilkos járat.

Fotó: Netflix

Közép-Kelet-Európában még mindig a lineáris televízióé a pálma

A közép-kelet-európai piacokon a hagyományos (lineáris) televíziós szolgáltatás egyelőre hatékonyan lép fel az előfizetéses rendszerű (SVOD) szolgáltatásokkal szemben. A Wavemaker Hungary 2018-ban készített elemzéséből kiderül, hogy a lineáris televíziózást preferáló fiatal nézők száma egy év alatt kissé csökkent, és ez a visszaesés a tágabb demográfiai csoportokat figyelembe véve is szinte elhanyagolható.

A közép-kelet-európai térségben a románok vezetnek, akik átlagosan naponta 330 percet néztek televíziót az év első felében (4+ csoport), ami a tavalyi adatokhoz képest nem mutat változást, míg a fiatal nézők (13-29) átlagosan 220 percet, azaz 6 perccel kevesebbet töltöttek TV nézéssel, mint az előző év ugyanezen időszakában.A románokat a régióban Magyarország követi a tévénézési ranglistában. Nálunk is érezhető a lassan csökkenő tendencia, ami idén viszont megállt, de egyelőre még így is sokat, 284 percet ülünk a készülék előtt naponta. Ez köszönhető talán az elmúlt két év jelentős sporteseményeinek is (Labdarúgó VB, Téli Olimpia, Vizes VB), illetve a nagy csatornák versenyének (RTL Klub, TV2), aminek következtében a saját gyártású műsoraik száma jelentősen megnőtt. 

A Netflix 2016-os megjelenése egyelőre nem rengette meg a piacot, aminek egyik oka lehet az, hogy csak feliratos filmeket sugároznak, de igaz ez úgy általánosságban az ún. előfizetéses tartalmakra, például az HBO GO-ra is. A hazai közönség jelentős része mai napig a szinkronizált tartalmakat preferálja, melynek nemcsak kényelmi okai lehetnek, hanem visszavezethető az angol nyelvtudás hiányára is. Tovább árnyalhatja a képet a térségben meglehetősen elterjedt nem jogtiszta tartalmak fogyasztása is.

„A fiatal korcsoportok, akik a leginkább fogékonyak a tévénézés alternatíváira, szóban elég lesújtó véleménnyel vannak a televíziózás jövőjét illetően. Ezt figyelembe véve az év második fele még így is kegyes volt a műsorszolgáltatókkal a kelet-közép-európai régióban. Magyarországon is érezhető a fiatal korcsoport fogyatkozása, de ez csak a hagyományos értelemben vett, lineáris televíziózásra vonatkozik. A fiatalok sokkal tudatosabban néznek tévét, rájuk jellemzőbb, hogy csak bizonyos műsorok kedvéért kapcsolják be a készüléket. A TV2/RTL versenyének köszönhetően elképesztő mennyiségű saját gyártású műsor segít a fiatalokat a lineáris TV előtt tartani és az elvándorlási trendet lelassítani. A szolgáltatók jelentős erőforrásokat allokálnak arra, hogy megtartsák a fiatalabb nézőiket, például egyre több csatorna tartalma már digitálisan is elérhető megújult, felhasználóbarát honlapokon. A változó fogyasztói szokásokhoz a jövőben a mérési metódusoknak is igazodniuk kellene. Ennek a feloldása lehet, ha a jelenleg külön futó televíziós és digitális méréseket (különös tekintettel az online videókra) egy összevont mérés váltja le vagy egészíti ki” – mondta Gulyás János, a Wavemaker Hungary ügyvezető igazgatója.

A régió térképén talán az egyetlen kivételt Litvánia jelenti, az év első felében tapasztalt csökkenés dinamikája nagyban hasonlít a nyugati-európai piacokon tapasztalt változásokhoz. A litván fiatalok (13-29) 13%-kal kevesebbet tévéznek, mint egy évvel korábban.

Nyugat-Európában már hódít az SVOD

Az előfizetéses video-on-demand szolgáltatások piaca, a jó minőségű tartalmak széles választékával átalakítja Nyugat-Európa és különösen Skandinávia televíziós piacának nézettségi adatait.

A fiatal korosztály (13-29 évesek) napi átlagos tévénézéssel töltött ideje az utóbbi években jelentősen csökkent. A svéd fiatalok közül csak minden harmadik kapcsolja be a tévét naponta (összehasonlításképp, ugyanez a szám Romániában 56%), és akkor is csak 49 percet nézi az adást. A legnagyobb arányú változást Norvégia könyvelheti el, ahol a fiatal korosztályban mért csökkenés elérte a 29%-ot, bár időközben megváltozott a közönségmérés módszertana az országban, amit érdemes figyelembe venni az összehasonlítások során.

A televíziózás népszerűségének változása a közép-kelet-európai és a nyugat-európai piacokon egyértelműen a kiváló minőségű, alternatív programok térnyerésével magyarázható.

Ahol az előfizetéses rendszerű SVOD szolgáltatók (például a Netflix vagy az Amazon Prime) tömegszolgáltatókká váltak, a lineáris televízió veszteségei jelentősebbek. A Dataxis kutató és tanácsadó cég által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy tavaly az északi piacokon az SVOD előfizetések népszerűsége 68%-kal nőtt a televíziókészülékkel felszerelt háztartásokban. Ezzel párhuzamosan a közép-kelet-európai piacok esetében ez a szám az 5%-ot érte csak el (a Dataxis tanulmány a Wavemaker elemzésében említett országokat tartalmazza).

A magyar piac egyelőre stabil

„A televízió helyzete a médiamixben az elmúlt években (2016-2017) stabil volt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes magyarországi reklámköltés nagyságrendileg 25%-át televíziós hirdetésekre fordították az ügyfelek. Ha csak a nagy hirdetőkre koncentrálunk, akkor ez az összeg 50% körül van, a helyzet számottevően a jövőben (3 éves távlatban) sem változik meg, a (lineáris) TV dominancia megmarad, ahogyan ez igaz a közép-európai régió összes országára” – tette hozzá Gulyás János.