Camille Cottin emlékezteti George Clooney-t, hogy ne felejtse el újrahasznosítani az alumíniumkapszuláját, utalva a Nespresso azon elkötelezettségére, hogy felelős módon biztosítsa a világ számára feledhetetlen ízű, kivételes minőségű kávéját.

Az új filmmel kapcsolatban George Clooney elmondta: „Remekül éreztük magunkat a forgatáson. Mindig öröm számomra Jeannal találkozni, most pedig még a zseniális Camille kifinomult játékát is élvezhettük, szóval tökéletes volt az összhang. Mivel a reklámfilm legfontosabb üzenete a kávé íze és a fenntarthatóság, így a Nespresso család oszlopos tagjaként nem is volt kérdés számomra, hogy én is szerepeljek ebben a kampányban.”

Jean Dujardin hozzátette: „Nagyszerű volt újra találkozni George-dzsal, és folytatni a rég megkezdett barátságos meccsünket a képernyőn, ám ezúttal a csodálatos Camille volt az, aki egységbe kovácsolt minket. A forgatás fergeteges hangulatban telt, rengeteg vidám pillanatot éltünk meg – a képernyőn és a kulisszák mögött egyaránt. Ráadásul végtelen mennyiségű finom kávét ittunk meg baráti társaságban… Hát kell ennél több?”

Camille Cottin így mesélt Nespresso-debütálásáról: „Kávéimádó francia nőként nagy rajongója vagyok a Nespresso márkának. Megtiszteltetés volt együtt játszani George Clooney-val és Jean Dujardinnal ebben a reklámfilmben; különösen azért, mert nemcsak őket, hanem így az embereket is én emlékeztetem arra, hogy tegyenek egy kicsit a bolygónkért.”

Egyszerű újrahasznosítás

Az összes Nespresso kapszula alumíniumból készül, ami hosszan megőrzi a kiváló minőségű kávé frissességét és aromáit. Sőt mi több, az alumínium végtelenül sokszor újrahasznosítható, és ez az egyik legtökéletesebb újrahasznosított anyag.

„Örülünk, hogy újra összehozhattuk George Clooney és Jean Dujardin lendületes párosát, és hogy melléjük a rendkívül Camille Cottin is csatlakozott. A kampány olyan, számunkra alapértéknek számító témákat dolgoz fel, mint a kivételes íz és a fenntarthatóság – nyilatkozta Melanie Brinbaum, a Nespresso márkaigazgatója. – A Nespresso kávé jó dolgok mozgatórugója, és felelős szemlélettel kínál páratlan ízeket, ezért azt szerettük volna, hogy ez a reklámfilm hitelesen adja vissza ezt az elkötelezettségünket. Jövőképünket sztárjaink is magukénak vallják, és ez érződik is az egész kampányban.”

A George Clooney, Jean Dujardin és Camille Cottin főszereplésével készült Unforgettable Taste (Feledhetetlen íz) elnevezésű kampány november 14-től debütál Magyarország mellett Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Cipruson, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban is.

A magyar kormány 2020-ban hirdette meg klíma- és természetvédelmi akciótervét, ennek keretében jelentették be, hogy Magyarországon is bevezetik az italcsomagolások visszaváltási rendszerét. A tavaly év végén elfogadott törvényi szabályozás szerint a PET és üveg palackok, valamint az alumínium dobozok visszaváltási rendszere várhatóan 2023 júliusában indul el hazánkban, amelynek segítségével 90%-ot is meghaladó mértékű szelektív gyűjtést lehet majd elérni, azaz az italcsomagolásoknál pár éven belül megvalósulhat a hulladékmentes, azaz körforgásos gazdasági modell. A hazánkban megvásárolható műanyag és üveg italospalackok, illetve az alumínium italosdobozok 100%-ban újrahasznosíthatóak, azaz alkalmasak arra, hogy használat után ismételten palackokká váljanak vagy egyéb értékes alapanyag készüljön belőlük.

Visszaváltási rendszerek már Európa számos országában működnek, melyeknek közös jellemzője, hogy az italgyártók és kereskedők szoros együttműködésével jöttek létre és működnek. Ezekben a rendszerekben a termékek árán felül megfizetendő visszaváltási díj bevezetésével biztosítják, hogy az italcsomagolások akár 90% feletti arányban visszakerüljenek a zömében kereskedelmi egységekben létrehozott gyűjtőpontokhoz, mivel a palackok visszahozatala után a fogyasztók teljes mértékben visszakapják a visszaváltási díj összegét.

A visszaváltási rendszer által érintett három italcsomagolóanyag fajtából (PET, alumínium és üveg) Magyarországon évente mintegy 3,5 milliárd darab palack, illetve doboz kerül forgalomba. Az alkoholmentes és alkoholos italok értékesítése több tízezer boltban és vendéglátó egységben történik, ennek megfelelően a visszaváltási rendszer kiépítése során egy nagyon összetett, precízen összehangolt műszaki, informatikai, pénzügyi és logisztikai hátteret igénylő visszaváltási struktúrát kell majd létrehozni.

Annak érdekében, hogy egy minél hatékonyabb, az uniós és hazai jogszabályi előírásoknak megfelelő és a fogyasztók számára is kényelmes és zökkenőmentesen működő rendszer jöhessen létre, az italgyártók és a kereskedelem magyarországi iparági szövetségei egy példaértékű összefogás keretében az elmúlt egy évben kidolgozták a hazai visszaváltási rendszer megvalósításának lehetséges módozatait és kereteit.

A stratégiai koncepció a nemzetközi jó gyakorlatok és a hazai piaci adottságok figyelembevételével készült el. Az iparági szervezetek a tanulmánnyal a kormányzati döntéshozók munkáját szeretnék támogatni annak érdekében, hogy Magyarországon Európa egyik leghatékonyabb és legkorszerűbb visszaváltási rendszere jöhessen létre az italcsomagolásoknál.

Az együttműködő iparági szervezetek a stratégiai koncepciót el fogják juttatni a kormányzat és a visszaváltási rendszer kialakításában érintett döntéshozók számára. A szervezetek javasolják továbbá, hogy álljon fel egy a kormányzat, az italgyártó vállalatok és a kereskedelemi szektor képviselőiből álló munkacsoport, amely közösen határozná meg a visszaváltási rendszer kialakításának részletes szabályait.

A visszaváltási rendszer stratégai modelljének kidolgozásában a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a Magyar Sörgyártók Szövetsége, a Magyar Szeszipar Szövetség és Terméktanács, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség és az Országos Kereskedelmi Szövetség vett részt.

Fotó: Nick Fewings, Unsplash

Gyorsan, látványos karriert futnak a nemzetközi, azon belül is az uniós autópiacon a villanyautók. Kérdés azonban, hogy a következő időszakban tudják-e tartani az eddigi tempót, az árak alakulása ugyanis beleszólhat a piaci folyamatokba – áll a Coface nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb összeállíásában, amely a villanyautók és az azok gyártásához szükséges fémek árának változásának fényében vizsgálta az elektromos autók piacát valamint azt, hogy a várható trendek hogyan érinthetik a magyarországi autóipart.

Jelentős bővülés

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint az idei második negyedévben az uniós autópiacon eladott új autók 7,5 százaléka volt tisztán elektromos meghajtású, míg három éve, 2018-ban 2,7 százalékos volt a részesedésük. Az elektromos autók szegmense folyamatosan növekszik globális szinten is: 2020-ban 13 százalékos volt a részesedésük a 2019-es 8 százalékhoz képest.

Beszédesek a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai is: a személyautók értékesítése 6 százalékkal esett vissza 2020-ban, miközben az elektromos autók értékesítése 41 százalékkal nőtt, elsősorban az európai keresletnek köszönhetően. Ráadásul 2021 első negyedévében az elektromos autók értékesítése 41 százalékkal nőtt 2020 első negyedévéhez képest és éves szinten 70 százalékos növekedés várható. A villanyautó-vásárlásokhoz sok ország ad állami támogatást, ez pedig fokozza a keresletet.

Méregdrágra alapanyagok

A Coface szakértői azonban kiemelik, hogy ezek a trendek mind jelentősen növelik az autók gyártásához szükséges olyan fémek iránti keresletet, mint a lítium, a kobalt, a grafit, a nikkel, a ritka földfémek, az aluminium, vagy a réz. Több tízkilónyi, vagy esetenként akár több száz kiló fém szükséges az akkumulátorok gyártásához, különösen alumínium, ami az akkumulátor tömegének a felét teszi ki, amit a réz, a grafit és a nikkel követ. Az alumíniumot nemcsak az akkumulátorok gyártásához használják, hanem az autó más részein is, mint a karosszéria váza, vagy a belső panelek, mivel kicsi a súlya és hatékony védelmet tud nyújtani egy ütközés esetén. A réz esete szintén érdekes: elengedhetetlen az akkumulátorok gyártásához, de elektronikai beszállítók is használják, akiknek új hálózatot kell építeniük, hogy alkalmazkodjanak az elektromos járművek által támasztott energiaigényhez. A Coface várakozásai szerint a nikkel, az alumínium és a réz ára sorrendben 34, 25 és 47 százalékkal növekedhet 2021-ben az előző évi szinthez képest, emellett a kereslet is jelentősen növekszik majd 2020 és 2050 között.

Az is tény, hogy a szóban forgó fémek magas beépítési költsége hozzájárul az alternatív technológiák fejlesztésének ösztönzéséhez. Ez a helyzet azonban hosszú távon változhat, mivel egyre élesebb a verseny azok között az országok között, amelyek szeretnének előnyhöz jutni a járművek új generációjának gyártásával. A jelenlegi tervek szerint elképzelhető, hogy a 2030-as évek közepén a belső égésű motorokkal szerelt autókat egyes piacokon, akár több európai országban betiltják, amivel megszűnik a versenyhelyzet.

Hogyan érinti Magyarországot?

A Coface magyar szakértői pedig azt emelték ki, hogy a villanyautók jelenleg még szerény, de fokozatosan növekvő piaci részesedése a magyar gazdaságra negatív hatást gyakorolhat, mivel a magyar GDP alakulása nagyban függ az autószektor teljesítményétől. Ennek a magyarázata a hitelbiztosító szakértői szerint, hogy a hagyományos, dízel- és benzinmotorral szerelt autók összeszerelése bonyolultabb, több alkatrészt és több humán erőforrást igényel. Ez a tényező nemcsak a magyarországi autógyárakat, hanem a teljes beszállítási láncot érinti. Ugyanakkor a másik oldlaról lehetőséget is jelenthet a magyar autóágazat számára a villanyautók térnyerése: új, magasabb hozzáadott értékű feladatokat igénylő munkahelyeket is teremthet a folyamat. Ezen túlmenően egyes vélemények szerint (melyet a szerző is oszt) idővel kiderülhet, hogy nem, vagy nem csak az elektromos autózás a jövő mobilitásának hajtóenergiája. Annyi azonban bizonyos, még ha hosszabb távon párhuzamosan más megoldások is születnek, hogy az elektromos autózásba már befektetett tőke és energia profittal együtt meg kell térüljön, ami mind az újrahasznosításra, mind az ártalmatlanításra fordított jövőbeni összegek rovására mehet.

Mi lesz az akkumulátorokkal?

A szóban forgó rendkívül keresett fémeknek a legfontosabb előállítói a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ausztrália, Indonézia, Chile és Oroszország,  ezen országok kormányai  pedig elkezdték felülvizsgálni bányászati szabályozásukat, egyrészt, hogy nagyobb részt szerezzenek meg a keletkező profitból, másrészt, hogy a helyi közösségek védelme érdekében megerősítsék a környezetvédelmi szabályokat. A jövőben jelentős lesz a nyomás a bányászati és fémmegmunkáló vállalatokon, hogy a fenti trendekre reagálva növeljék a kibocsátást. A Coface elemzői jelentős tőkebefektetéseket várnak a növekedés elérése érdekében, azonban a szektorban működő vállalatoknak stabil nyereségességet kell felmutatniuk, ami rövid távon kihívást jelent.

Az akkumulátorgyártók és vásárlóik igyekeznek csökkenteni a kobalttól való függést és alternatív energiaforrásokat találni. Általában a hidrogént szokás említeni, mint jelentős alternatívát, ami képes csökkenteni az iparági költségeket és a környezetre nehezedő terhelést. A Coface várakozásai szerint azonban komoly állami ösztönzés nélkül a hidrogén ebben az évtizedben nem fogja felforgatni az iparágat.  Emellett az akkumulátorok előállítási láncának szereplői – ideértve a végső felhasználókat is, mint az autógyárak – várhatóan nem fogják előnyben részesíteni a hidrogént rövid távon, mivel jelentős összegeket fektettek a jelenlegi akkumulátorok gyártásába, megfelelve a hatóságok által hozott szigorú szabályozásnak. Az újrahasznosítás és a fenntartható gazdaság további megoldásokat kínál az egyre növekvő igény és a környezetre nehezedő terhelés csökkentésére. Több millió eladott elektromos autó után az újrahasznosítás központi kérdés lesz a következő években, számtalan vállalat máris gyors ütemben építi ki a működését ebben a szegmensben. A kobalt és a nikkel újrahaszonítása viszonylag fejlett, nagyjából 60 százalékos, a lítium újrahaszonsítási rátája azonban csak 1 százalék körüli. Van tehát nyomás a hatékonyság növelésére, különösen a hulladékkezelés terén.

A különleges megrendelői kritériumok szerint készülő alumínium nyílászáró termékek a speciális műszaki és meteorológiai követelmények miatt is érdekesek, a KAV csapata – többek között a beépíthetőséget és a szigetelési szempontokat figyelembe véve – ennél a munkánál még új prototípust is épített. „Sok esetben 380 Km/h szélteherrel kellett számolni, valamint a speciális csapadék elleni védelem is megoldandó feladat volt. Az egyedülállóan széles spektrumú előkészítési munkát többségében a belga rendszergazda partnerünk központi, prágai és magyarországi kollégái, valamint izlandi szakmai partnerünk és megrendelőnk szakemberei támogatták. Közös erőfeszítéseink eredményeképpen a belga rendszergazda egyedi, csak ide tervezett és sajtolt, úgynevezett Out System technológiai megoldásait applikáljuk az épületre” – emeli ki Lovász Károly, a cég ügyvezetője.

Az izlandi Marriott Hotel várhatóan 2020-ra készül el, megvalósítása szigorúan a skandináv építészeti vonalat követi, a viszonylag szikár épületen a homlokzati elemek játékával, patchworkszerű hatással érik el a modernebb, a mai kor igényeinek megfelelő kortárs szemléletet.

2017-ben nyitotta meg kapuit Magyarország első alumínium-italdobozgyára, a QUALITY PACK, mely a HELL ENERGY Magyarország Kft. tagja. A csúcstechnológiás gépekkel felszerelt üzemben éves szinten 1,5 milliárd, 250 milliliteres doboz és -tető készül. A cégvezetőt, Csereklye Barnabást kérdeztük a témában.

– Milyen előnyei vannak az alumíniumdobozoknak a műanyag palackokkal szemben?

– A globálisan valaha megtermelt alumínium 75 százaléka még ma is körforgásban van, ezzel szemben a műanyagoknak csak a 10 százaléka újrahasznosított. Tehát a statisztikai adatok is bizonyítják, hogy az alumínium-alapanyagok alkalmazása hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósításához.

– Mi a jelentősége az alumíniumdobozok újrahasznosításának?

– Magyarország szelektívhulladék-gyűjtési rendszerében még mindig az alumínium begyűjtése a legfejlettebb. A rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy kétszáz kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz-visszaváltó automaták hálózata. Az alumínium újrahasznosítása gazdasági és környezetvédelmi érdek.

– Hányszor lehet újrahasznosítani az alumíniumdobozokat bármilyen károsodás nélkül?

– Az alumínium a leggyakrabban újrahasznosított anyagok egyike, gyakorlatilag korlátlanul, minőségveszteség nélkül, a végtelenségig újrafeldolgozható.

– Milyen egyéb pozitív hatása van az alumínium újrahasznosításának?

– Az alumínium italdoboz a leggazdaságosabban újrahasznosítható csomagolóanyag: beolvasztása az elsődleges alumíniumgyártáshoz képest 95 százalékos energiamegtakarítást eredményez.

– Mitől különlegesek a QUALITY PACK által gyártott alumíniumdobozok?

– Termékeink a környezettudatos gondolkodás jegyében 100 százalékban újra hasznosított alumínium-alapanyagból készülnek egy olyan gyárban, ahol saját szennyvízkezelő berendezéseink biztosítják a telephelyről kikerülő szennyvíz megfelelő minőségűre tisztítását. Továbbá a technológia által a levegőbe kerülő szennyeződéseket elszívó rendszer segítségével összegyűjtjük, magas hőmérsékleten kezeljük, ezáltal légszennyező anyag kibocsátása nélkül üzemelhetünk, ezzel is kivéve vállalati részünket a társadalmi szerepvállalásból. A HELL cégcsoport kiemelt missziója a folyamatos fejlődés és az innovatív megoldások keresése, melyet a QUALITY PACK is fő céljai közé tűzött ki. Erre kiváló példa a szakma által is díjazott, számos országban levédetett újításunk, az ujjbeggyel könnyen nyitható doboztető, mely megoldja a nehezen, csak körömmel nyithatóság problémáját, ezáltal téve biztonságossá és kényelmessé az üdítőital-fogyasztást.

– Milyen ellenőrzéssel biztosítják a QUALITY PACK-nál, hogy a fogyasztóik a legjobb minőségű alumíniumdobozokat kapják kézhez?

– Az alumínium italdobozok több mint 800 méter utat tesznek meg és 13 gyártási műveleten, valamint számos ellenőrző ponton esnek át korszerű, nagy sebességű kameráink által. A termelésben található laborok mérőgépeinek segítségével elvégzett vizsgálatok biztosítják a minőségügyi előírásoknak való megfelelést, továbbá a megszerzett FSSC 22000:2011 szabvány szerinti Élelmiszer-biztonsági Irányítási Rendszer bevezetése és működtetése is bizonyítja felkészültségünket. Ennek eredményeképp a folyamat végén a fogyasztó kezébe kizárólag hibátlan, kiváló minőségű termék kerül.

– Mekkora jelenleg a kapacitása az alumíniumdoboz-gyárnak, és milyen bővítéseket terveznek?

– A gyártási folyamat hihetetlen sebességgel zajlik, teljes mértékben automatizált gyártóberendezéseink és mérőgépeink segítségével. Technológiánknak köszönhetően két különböző termék gyártása is lehetséges egy időben! A gyártósor másodpercenként 50 darab 250 milliliteres dobozt és doboztetőt gyárt le, ami egy perc alatt már 3000 darab terméket jelent. Ez azonban nem korlátozza kapacitásunkat, hiszen három éven belül telepítjük második gyártósorunkat, ezáltal az elérhető éves 1,5 milliárd gyártási darabszámunk duplájára növekedhet.

– Milyen egyéb fejlesztéseket terveztek a közeljövőben?

– A 2019-es évre vonatkozó fejlesztési terveink között szerepel a termelékenység növelése a dobozok falvastagságának csökkentésén keresztül, ezáltal ugyanolyan mennyiségű alumínium-alapanyagból több darabszámú terméket leszünk képesek gyártani. Bővítjük kínálatunkat az elérhető grafikai technológiák területén is, magasfelbontású, speciális – matt, soft touch, tactile – lakkok és különféle effektek alkalmazásával. Ezenkívül további fejlesztéseket tervezünk a környezettudatosság jegyében is.

– Miért fontos az alumíniumdobozok újrahasznosítása?

– Az alumíniumdobozok újrahasznosítása egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek. Gazdasági szempontból azért jelentős, mert csak 5 százalékos energiabefektetéssel – az elsődleges nyersanyagból való előállítás energia szükségletéhez képest – akár 60 nap alatt új alumíniumtermékek kerülhetnek a piacra. Továbbá környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen 1 kilogramm alumínium újrafeldolgozásával 4 kilogramm bauxitot, 2 kilogramm alumínium-oxidot és 14kWh villamos energiát takaríthatunk meg.