Ilyenkor lenne szükség még nagyobb tudatosságra, hiszen egy-egy fesztivál, szabadtéri rendezvény vagy nyaralás alkalmával még több aludobozos ital fogy, mint egyébként. A kánikula sújtotta városban sétálgatva szinte biztosan megszomjazunk, és beugrunk valahová egy kis frissítőért. A strandtáskába, hátizsákba mindenképp pakolunk alkoholos vagy alkoholmentes üdítőket, és természetesen a nyaraláson is örökös kérdés a hideg innivaló. Elsőként talán a PET palackhoz nyúlnánk – aminek szinte semmi súlya nincs, így ideálisnak látszik – ám ezt nem lehet végtelenszer újrahasznosítani, ami igenis fontos szempont. Jobb választásnak tűnik az üvegpalack, ami viszont rendkívül nehéz, így nem szívesen cipeljük magunkkal. Szerencsére az aludoboz mindezek előnyeit egyesíti: könnyű és környezettudatos.

Az alumínium értékes hulladék

Az újrahasznosítható anyagok közül az alumínium az egyik legértékesebb. Nemcsak az alapanyag ára miatt, hanem azért is, mert az új fém előállításához képest 95 százalékkal kevesebb energia szükséges a hulladékból való újrafeldolgozáshoz. Az évente legyártott több milliárd aludoboznak így hát egyáltalán nem a szemetesben lenne a helye. A Minden Doboz Visszajár kezdeményezés éppen az újrahasznosításuk népszerűsítéséért dolgozik, amihez meg is találták számunkra a legpraktikusabb megoldást: ma már országszerte közel 200 visszaváltó automatába dobhatjuk be a kiürült dobozokat.

Az aludobozos italt választani a fent említett előnyei mellett, még kifizetődő is: az automaták ugyanis minden dobozért pár forintos visszaváltási díjat fizetnek, így nemcsak a környezetünk, hanem mi is jól járunk. Mivel főként élelmiszerkereskedelmi láncoknál találhatóak meg az automaták, a gyűjtés nem csak otthon valósítható meg, hanem akár a nyaralóhelyen is körülnézhetünk, mert szinte biztosan találunk egyet a környéken.

A visszaváltással már a rászorulókon is segíthetünk: a Minden Doboz Visszajár mozgalom és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a SPAR Magyarország együttműködésnek köszönhetően egyes automaták az összeg jótékonysági célokra való felajánlását is lehetővé teszik – írják.

A 2005-ben alapított International Taste Institute feladata, hogy értékelje és minősítse a világ élelmiszeripari termékeit nemzetközi hírű és elismertségű gasztronómia szakemberek segítségével.  Az International Taste Award tulajdonképpen a készen kapható ételek és italok Michelin-csillaga, hiszen itt is egy, kettő vagy három csillaggal ismerik el a legjobbakat.

A 200 tagú zsűri nagyon szigorú kritériumok alapján választja ki a csillagra méltó termékeket, csomagolás nélkül, úgynevezett vakteszteken kóstolják meg és ítélik oda a minősítést.

A díj komolyságát jól jelzi, hogy a zsűri tagjai összesen 86 Michelin-csillaggal büszkélkedhetnek, és helyet kaptak a döntőtestületben Bocuse d’Or győztesek is. A szakmai bírálók között magyar szakemberek is vannak: Fabók Mihály és Kozma Kálmán sommelier-k képviselik a magyar gasztronómiai kultúrát.

„A XIXO márka már eddig is a megújulásról és a trendérzékenységéről volt híres, folyamatosan dolgoznak termékfejlesztőink a minőségi alapanyagokból készülő harmonikus receptúrákon. Az International Taste Award két csillagos minősítése a leghitelesebb független elismerése termékeinknek. Ráadásul nem egy, hanem rögtön három ízünket, a cola, ginger ale és tonic szénsavas italainkat díjazták két csillaggal, így tulajdonképpen az egész termékcsalád prémium minőségét jelzi a kiváló ízekért járó díj” – mondta el Vecsei Márton, a XIXO márkavezetője.

A márka közleménye kiemeli, hogy termékeik válogatott, minőségi összetevőket tartalmaznak, melyek esetében nagy hangsúlyt fektetnek az egészségtudatosságra. Így a szénsavas italok sztívia és gyümölcscukor felhasználásával készülnek, aszpartám és tartósítószer felhasználása nélkül. A márkát a gazdag ízválaszték, prémium minőség és az egészségtudatosság mellett a fenntarthatósági és környezetvédelmi törekvések is jellemzik, hiszen több mint egy éve a XIXO szénsavas italait kizárólag 100%-ban és végtelenszer újrahasznosítható aludobozba csomagolja a HELL ENERGY Magyarország Kft., ami egyúttal azt jelenti, hogy a gyártó ebben a termékcsoportban teljesen megszüntette a PET palackos kiszerelést. A vállalat ezen lépése a mai napig példamutató: ma hazánkban a szénsavas üdítők nagy része műanyag palackban kerül a boltok polcaira, és a csomagolás legnagyobb része szemétként végzi, ami köztudottan egyike a Földünket leginkább szennyező és veszélyeztető problémának.

Aki bármennyire is követi a környezetvédelmi trendeket, biztosan tisztában van azzal, milyen káros hatása van a természetben felhalmozódott hulladéknak. Úszó hulladékszigetek az óceánokban, mikroműanyaggal szennyezett élővilág és édesvizek, szemét mindenfelé. Bár egyre több háztartásra jellemző a szelektív hulladékgyűjtés, és igyekszünk odafigyelni arra is, hogy ne vásároljunk feleslegesen, a probléma megszüntetésétől és a zero waste életmódtól egyelőre még messze jár a társadalmunk.

A műanyag – legyenek bármilyen súlyosak is a környezeti hatásai, ha nem figyelünk a helyes kezelésére – az emberiség egyik legsokoldalúbban hasznosított találmánya. Jelen van például az orvostudományban, elég csak a lélegeztetéshez szükséges intubációs tubusra, az infúzió adagolásához nélkülözhetetlen branülre vagy a különböző varróanyagokra, erek elszorítására szolgáló klipekre gondolni. Számtalan olyan eszközt állítanak elő belőle, amely az életünk megóvására hivatott: a különböző mikrobáktól, baktériumoktól az ételünket, italunkat megvédő csomagolás is műanyagból készül.

Nem a műanyag a baj, hanem a nem megfelelően kezelt műanyag. A Coca-Cola, mint a világ egyik legnagyobb üdítőital gyártója és forgalmazója úgy látja, hogy ebben a kérdésben a nagyvállalatoknak is komoly felelősségük van, és tenni is hajlandók a helyzet javításáért, ezért alkották meg a Hulladékmentes Világ névre hallgató programjukat.

„Elkötelezettek vagyunk a csomagolási hulladék problémájának megoldásában. A Coca -Cola Hulladékmentes Világ kezdeményezésének három alapvető célja van: az első, hogy a csomagolásunk 100%-át újrahasznosíthatóvá tegyük 2025-re világszerte. Másik fő vállalásunk, hogy 2030-ra legalább 50%-ban újrahasznosított anyagot használjunk fel a csomagolóanyagainkhoz, illetve, hogy2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosítunk újra.​. Szintén fontos eleme a Hulladékmentes Világ kezdeményezésnek, hogy összehozza az embereket a hulladékmentes környezet támogatása érdekében”– mondta Szalóky-Tóth Judit, a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok vezetője.

A Coca-Cola elhivatottságát az is jelzi, hogy vállalták: 2030-ra jelentős mértékben csökkentik a felhasznált műanyag mennyiségét.

„A Coca-Cola célul tűzte ki, hogy csökkentse a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackot legalább felerészben újrahasznosított anyagokból állítson elő” – magyarázta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. „Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a Coca-Cola Magyarországon forgalmazott italcsomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatók. Csomagolási innovációinknak köszönhetően az elmúlt években 20 százalékkal csökkent a PET palackjaink előállításához szükséges műanyag mennyisége, alumínium dobozaink csomagolásához éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használunk fel 2020 óta, továbbá másodlagos csomagolási anyagaink mennyiségét is csökkentettük.  Stratégiánk fontos eleme az innovatív csomagolási megoldások kifejlesztése is: nemrégiben bemutattuk papírpalack prototípusunkat és ilyen a nemrég bevezetett KeelClip technológia is. A KeelClip bevezetésével egy újabb fontos lépéssel kerülünk közelebb a Hulladékmentes Világhoz, ugyanis ezzel a több, mint 800 millió forintos beruházással a Coca-Cola palackozóüzeme Magyarországon éves szinten közel 230 tonnával csökkenti a műanyagfelhasználását. A technológia lényege, hogy zsugorfólia helyett egy erős kartonpapír tető segítségével fogja össze a 4-es és 6-os kiszerelésben értékesített alumínium dobozokat.”

Mára a PET-palack lett az egyik leginkább hasznosított csomagolóanyag az üdítőital-iparban, hiszen kevésbé környezetterhelő, ha megfelelően gyűjtik és újrahasznosítják.

„Minden csomagolóanyagnak vannak előnyei, és megfelelő kezelés esetén ismét értékes erőforrásokká alakíthatók. A PET palacknak is vannak előnyei: könnyű, újrazárható és karbonlábnyoma kisebb más csomagolási megoldásoknál, ha körforgásos gazdaságról beszélünk – melynek létrehozására törekszünk. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az alumínium és az üveg csomagolás kevésbé káros a környezetre, mint a műanyag. Az aludobozos kiszerelés jellemzően kisebb, mint a PET, így több fogy belőle, ami végül nagyobb mennyiségű hulladékot eredményez.  A különböző anyagok újrahasznosításának mértéke térségenként is eltérő, tehát önmagában a csomagolóanyag alapján nem állapítható meg, hogy melyik a jobb megoldás. Folyamatosan dolgozunk a vállalat teljes ökológiai lábnyomának csökkentésén, többek között a palackozóüzemünk termékei zöld energiával készülnek hazánkban. Minden csomagolásnak van környezetre gyakorolt hatása, legyen szó gyártásról, tisztításról vagy szállításról, ezért nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az egyik megoldás jobb lenne, mint a másik. ​Globális és lokális szinten egyaránt a fenntartható működésre, a kibocsátásunk minimalizálására és és a különböző csomagolóanyagok optimális használatára törekszünk” – mondta el Szalóky-Tóth Judit.

„A körforgásos gazdasággal kapcsolatos víziónkat sajnos nem tudjuk egyedül megvalósítani: ez az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk. A körforgásos gazdaság megteremtése olyan többszereplős együttműködést igényel, amelyet mi a Coca-Cola Magyarországnál is ösztönözni próbálunk. Aktív párbeszédre és együttműködésre törekszünk így mind a beszállítói, mind a szabályozói szervekkel és a fogyasztókkal is, hogy az italcsomagolásokból keletkező hulladék visszagyűjtése minél nagyobb mértékben megvalósulhasson Magyarországon.” – hangsúlyozta Varga-Nagy Eszter.

Sokszor előfordul ugyanakkor, hogy bár a szándék megvan, a lehetőség sajnos nem adott a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezt a problémát hivatott kezelni a Coca-Cola Magyarország kezdeményezése, melynek keretében szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezésére lehetett pályázni.

„Az első lépéseket megtettük, a pályázat első körös nyerteseihez az első félévben ki tudjuk szállítani a hulladékgyűjtőket.” – mondta Varga-Nagy Eszter. – Most az a célunk, hogy minél alaposabban felmérjük és megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyasztók hulladékgyűjtési szokásait, viselkedését, hogyan motiválhatjuk őket, hogy szelektíven gyűjtsenek. Ehhez felbecsülhetetlenek lesznek a tapasztalataik, hiszen a környezetvédelem iránt elkötelezett szereplőkkel valós körülmények között vizsgálhatjuk, hogyan változik az emberek viselkedése, amikor elhárul a legkézenfekvőbb akadály, az, hogy nincs kuka, amibe dobhatnák a csomagolási hulladékot. Sokan látják már ugyanakkor, hogy megoldást csak közösen találhatunk – a gyártók, a hatóságok és a vásárlók, fogyasztók együttesen. Országszerte elérhető a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, ám jelentős probléma, hogy sok településen az otthonukon kívül az emberek nem tudják elkülönítve gyűjteni a papír- és műanyaghulladékot, mert a közterületen, a munkahelyükön vagy az üzletekben, bevásárlóközpontokban sok esetben nincs hulladékgyűjtő edény. Szeretnénk adatalapú programot és kampányt kidolgozni, figyelembe véve az attitűdök, a fogyasztók által vallott környezetvédelmi elvek és a gyakorlat, a tényleges cselekvés közötti rést.”

A márka az idei évet is egy újdonsággal indítja: a Tutti Fruity elnevezésű termék tuttifrutti ízű, koffeinmentes, hozzáadott C-, B3, B5, B6 és B12 vitaminokkal és gondosan válogatott összetevőkkel tartósítószer nélkül készül, aludobozos kiszerelésben.

“Folyamatosan új ízeken törjük a fejünket, mindig innovációkon dolgoznak termékfejlesztőink. A XIXO eddig is a megújulásról és a trendérzékenységéről volt híres, sőt a csomagolás tekintetében inkább diktáltuk, mint követtük volna trendeket. Míg a legtöbb italgyártó az év második negyedévére hagyja a nagy bejelentéseit, mi már most előrukkolunk a XIXO újdonságával, a Tutti Fruityval. Látjuk, hogy szomjazzák a kategória fogyasztói az újdonságokat és nagy nyitottságot mutatnak a különleges ízekre. Szerettünk volna a fogyasztóinknak 2022 elején egy tutti tippet adni, hogy szerintünk mi lesz az év legmenőbb XIXO íze, így ebben is szakítottunk a megszokásokkal és egy váratlan, ámde mégis izgalmas, más kategóriákban már bizonyított ízzel indítjuk az évet. Azt gondoljuk, hogy elkészítettük az eddig legfinomabb ízünket, amely minden generáció számára egy igazán remek választás lehet, hiszen az új ital mindenben maximálisan megfelelhet a modern fogyasztói elvárásoknak is, viszont hű marad a XIXO alapértékeihez. Nincs benne se koffein, se tartósítószer, van viszont, amiben többet nyújtunk a korábbi XIXO szénsavas italokhoz képest, hiszen többféle B-vitamint, illetve C-vitamint is tartalmaz a Tutty Fruity. Az édes zamatról a sztívia és a gyümölcscukor gondoskodik, így a többi XIXO termékhez hasonlóan, akár már iskolai büfékben is árusítható. Ezek alapján csak az a kérdés: Miért ne lehetne a Tutti Fruity az év kedvenc XIXO terméke?” – mondta el a XIXO új szénsavas italáról Vecsei Márton, a XIXO márka vezetője.

A XIXO Tutti Fruity januártól már megtalálható a boltok polcain 250 ml-es aludobozos kiszerelésben.

A XIXO új, cseresznye-vanília íze a boltok polcain vagy és a XIXO webshopjában november 1. óta érhető el.

Hogyan lesz az aludobozokból segítség?

Az aludobozok visszagyűjtésére szakosodott Returpack Kft. a három városban kihelyezett sárga színű, alumínium italosdoboz adományozó automatába összegyűjtött dobozok ellenértékét egy összegben a kiválasztott szervezeteknek adja át és minden esetben ki is egészíti a végösszeget.

Dallos Bogi, az ismert és népszerű énekesnő is szívügyének tekinti a környezet- és állatvédelmet, és örömmel támogatta jelenlétével is a kaposvári akciót. „A szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás a mindennapok részéve kell, hogy váljon. Felelősséggel tartozunk azért, hogy az utánunk következő generációnak is épségben megmaradjon a bolygónk.”

Jó ügyekért gyűltek az aludobozok

A kaposvári gyűjtést Dallos Bogi, Boncz Edit, a Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke, Vida Péter, a Returpack Kft. ügyvezetője és Dér Tamás, Kaposvár alpolgármestere indította el egy applikáció segítségével. A kaposváriak 3 héten át hordták a kiürült aludobozokat a Nagypiacon lévő automatába, és a cég a szokásos 3 forintos dobozonkénti árat 2 forinttal növelte. Az így összegyűlt közel 22 ezer darab aludoboz ellenértékéből az egyesület akár például 500 kiló jó minőségű tápot is beszerezhet kis gondozottjainak.

Szigetmonostoron is odatették magukat a helyiek

Az 5700 begyűjtött aludoboz ellenértékét a Szigeti Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek adta át a cég. Az anyagi segítségen túl a három hét alatt összegyűjtött dobozmennyiséggel annyi energiát takarítottak meg a Szigetmonostoriak, amennyivel 712 napon át üzemeltethetünk egy televíziót vagy laptopot.

Térfigyelő kamerarendszer épülhet az aludobozokból Pilismaróton

A pilismarótiak régi vágya, hogy községükben térfigyelő kamerarendszer működjön. Ehhez nyújtott segítséget a „Minden Doboz Segít” projekt. Az akció végén közel 7000 dobozt gyűlt össze, és az így összegyűlt pénzt a régóta vágyott biztonsági rendszer kiépítésére, a Pilis-hegység lábánál elterülő mesebeli kis település lakói kapják.

„A Returpack egyszerűen üzemeltethető automatái 100%-ban hazai fejlesztésűek és gyártásúak, a beépített tömörítő miatt pedig 4-7 ezer dobozt tudnak átmenetileg tárolni. A „Pénzt a dobozért” elv alapján gyűjtöttük az aludobozokat. A három település lakói pedig példát mutattak, sokat tettek a környezetükért” – mondta Vida Péter, a Returpack ügyvezetője.

Újrahasznosítás a környezetvédelemért is

Egyetlen doboz újrahasznosításával is jelentősen csökkenthetjük karbonlábnyomunkat, ugyanis egy 15g-os aludoboz újrahasznosításával 135g széndioxidtól mentesíthetjük környezetünket, mivel egy új aludoboz előállításakor kilencszer annyi CO₂ kerül a levegőbe, mint maga a doboz tömege. Egy átlagos magyar autó 130g CO₂-t bocsát ki kilométerenként. Ennek a most összegyűjtött közel 35.000 doboznak az újrahasznosításával annyi CO₂-tól mentesítjük a bolygót, amennyit 35.000 kilométernyi autózással juttatunk a levegőbe.

Magyarországon évente forgalomba hozott kb. 1,1 milliárd doboz közül 700-800 millió darabot nem hasznosítanak újra, ami a teljes hulladékmennyiség 0,2-0,25 százaléka. Ez nem tűnik soknak, de ha súlyra nézzük, mintegy 8-10 ezer tonnára rúg! Így Magyarországon az aludobozok mindössze harmadát hasznosítják csak újra, miközben az európai átlag 75%.

A 10 éves futamidejű, fix kamatozású kötvények az ötödik évtől amortizálódnak évente 10 százalékkal és a lejáratkor egyösszegű, 50 százalékos törlesztéssel. A rekord összegben meghirdetett zöldkötvényekre számottevő túljegyzés érkezett az aukció során, a kialakult átlaghozam pedig 2,8% lett.

A HELL ENERGY a kötvénykibocsátásból befolyt forrásból többek között töltőkapacitásait és Quality Pack alumíniumdobozgyárát tervezi bővíteni, a végtelenszer újrahasznosítható aludobozokba töltött termékei iránt mutatkozó egyre nagyobb igény kielégítésére. A beruházás keretében a cég egy 700 méter hosszú, 78.000 négyzetméteres új épületegyüttest tervez létrehozni, amelynek egyik végében egy új aludobozos gyártósort, a másik végében új töltősorokat tervez telepíteni, míg középen raktárak kötik majd össze a két üzemegységet. Az új kapacitások 2023-ban tervezett átadását követően a HELL ENERGY évente közel 3 milliárd db alkoholmentes aludobozos termék előállítására lesz képes szikszói gyárkomplexumában.

A HELL ENERGY működése környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból világszinten egyedülálló. Amellett, hogy termékeinek ma már több mint 95 százaléka végtelenszer újrahasznosítható alumíniumdobozban kerül forgalomba – ami fenntarthatósági szempontból nagyságrendekkel kedvezőbb csomagolási forma a PET palackkal szemben – hulladékmentes technológiával működő gyártóüzemeit megújuló energiával működteti, ezzel magyar cégként követendő példát állítva a nagy nemzetközi üdítőital gyártóknak.

„Forrásbevonásunk volumene a tőzsdén jegyzett nemzetközi nagyvállalatok kibocsátásaihoz mérhető, így elmondhatjuk, hogy a HELL ENERGY új szintre lépett. Zöldkötvény Keretrendszerünket a világ vezető ESG (environmental, social and governance) minősítő cége, a Sustainalytics hitelesítette, így egy független szakértői minősítés is igazolja fenntarthatósági és környezetvédelmi stratégiánkat.  Az NKP eddigi legnagyobb összegű zöldkötvény kibocsátásából befolyó összeget a körforgásos gazdasághoz igazított élelmiszeripari termékek gyártására, fenntartható termelési technológiák és folyamatok finanszírozására fordítjuk.” – értékelte az ügyletet Csereklye Barnabás, a HELL ENERGY ügyvezetője.

A tranzakciót befektetési szolgáltatóként az Erste Bank Hungary Zrt., pénzügyi tanácsadóként a Deloitte, jogi tanácsadóként pedig az Erdős I Katona Ügyvédi Iroda támogatta.

„A kötvények iránti jelentős érdeklődés, az ezt tükröző kedvező forrásköltség, valamint az első kötvénysorozattal együtt közel 100 milliárd forintos összvolumen is azt mutatja, hogy a cégcsoport befektetői szemmel is a nemzetközi hátterű, multinacionális tőkepiaci szereplők szintjén mérhető. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy mindkét sikeres kibocsátást befektetési szolgáltatóként támogathattuk.” – mondta el Geiszbühl Mihály, az Erste Bank Hungary Zrt. Pénz- és Tőkepiacok Vezetője.

Pósfay László, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatója így nyilatkozott a kibocsátással kapcsolatosan: „A HELL immáron második kötvénykibocsátásával az egyik legnagyobb volumenű forrásbevonást hajtotta végre a Növekedési Kötvényprogramon belül. A múltbeli, folyamatosan növekvő teljesítményre támaszkodva gondosan összeállított stratégia és jövőbeli üzleti kilátások megalapozottsága visszaigazolást nyert a hitelminősítő és a befektetők részéről is. Örömünkre szolgál, hogy a korábbi finanszírozási strukturálás, valamint kötvénykibocsátás után pénzügyi tanácsadóként újra hozzá tudtunk járulni a HELL csoport sikeréhez.”

A kérdőívet közel 1500 felhasználó töltötte ki. Kiderült, hogy míg a háztartások 70%-ában minimum 3 darab PET palack gyűlik össze egy héten, addig fém italos dobozból pont ennyi a maximum a háztartások többségében. Ez logikusan következik abból is, hogy egyszerűen kevesebb aludoboz van a boltok polcain: darabszámot tekintve az összes italcsomagolás több mint fele, 52 százaléka PET palack, és csak második helyen következnek a környezetkímélőbb aludobozok, 33%-kal.

Amikor italcsomagolást választunk, érdemes figyelembe venni, hogy az újrahasznosítható fém termékek még a papírral összevetve is kevésbé környezetszennyezők.

A mindendoboz.hu felmérésének főbb megállapításai:

• vásárlás során a környezetbarátabb csomagolást választaná a megkérdezettek 91%-a;
• a hulladékot szelektíven gyűjtők több mint 92 százaléka a műanyagot, 85%-a a papírt, míg közel 73 százaléka a fémet és alumíniumot gyűjti külön;
• a megkérdezettek több mint 40 százaléka a fémdobozokat a műanyaggal közös gyűjtőedénybe teszi, közel 30 százaléka visszaváltó automatába viszi.

A vissza nem gyűjtött aludobozok mennyisége hazánkban kb. 500-700 millió doboz évente, ami a teljes hulladékmennyiség 0,2-0,25 százaléka. Ez nem tűnik soknak, de ha súlyra nézzük, mintegy 8-10 ezer tonnára rúg! Így Magyarországon az aludobozok mindössze 38%-át hasznosítják csak újra, miközben az európai átlag 75%.

Erre a problémára megoldást jelenthetnek a „Minden doboz visszajár” automatái, amelyek lehetőséget kínálnak a teljes újrahasznosításra. A kezdeményezés évente mintegy 130 millió dobozt gyűjt be.

„A Minden doboz visszajár egyszerűen üzemeltethető, új arculatot kapott automatái 100%-ban hazai fejlesztésűek és gyártásúak, a beépített tömörítővel 4-7 ezer dobozt tudunk átmenetileg tárolni. A „Pénzt a dobozért” elv alapján várunk mindenkit, akik úgy szeretnének tenni a környezetért, hogy közben némi visszatérítést is kapnak erőfeszítésükért” – mondta Vida Péter, a Returpack vezetője.

Egyetlen aludoboz újrahasznosításával annyi energiát spórolunk meg, amennyivel üzemeltethetünk egy TV-t 2 órán keresztül, azaz gyakorlatilag egy focimeccs megtekintését fedezhetjük egyetlen sörös dobozzal. Fontos kiemelni, hogy mindegyik aludoboz újrahasznosítható, függetlenül az alakjától, a külsejétől.

Nem kell hozzá sok idő, egy újrahasznosított aludoboz 60 nap (8 hét) alatt visszakerülhet a boltok polcaira. Az újrahasznosítással energiát takarítunk meg, mivel ez 95%-kal kevesebb energiába kerül, mint egy új előállítása. A környezettudatosság itt is visszaköszön, a magyarok 90 százaléka tisztában van ezzel.

A mindendoboz.hu online felmérése 2020. július-augusztus hónapokban 1.500 fő bevonásával készült.

A XIXO termékek az egészségtudatosság jegyében készülnek, válogatott, minőségi összetevőkből. A szénsavas üdítőitalok sztíviát és gyümölcscukrot tartalmaznak, a XIXO jegesteákban természetes teakivonatot és gyümölcstartalmat találunk.

“Olyan promóciót terveztünk, amely a XIXO két fontos alapértéke – hazai és természetes – mellett a környezettudatosság is nagy hangsúlyt kap. Felelős vállalatként termékeink 95%-a már a jövő csomagolásában, az aludobozban kerül forgalomba, bár a nagyobb kiszerelések esetében még rövid ideig használunk műanyag csomagolást is. A nyár végéig tartó akcióban az alumínium dobozok és a műanyagkupakok az ajándékokért cserébe vegyesen adhatók le, az összegyűlt csomagolóanyagokat pedig szelektáljuk és újrahasznosítjuk” – mondta el Mészáros Beatrix, a XIXO marketingigazgatója.

Már egy doboz vagy kupak 1000 Ft-os DRK ajándékutalványt, két doboz vagy kupak XIXO jegesteát, szénsavas üdítőt ér, akik pedig nagyobb ajándékokra vágynak, DRK tornazsákra, bögrére, pólóra, hátizsákra vagy pulóverre cserélhetik be a PlayersRoom, Sportfactory, DRK és Playmax üzletekben az összegyűjtött, újrahasznosítható csomagolásokat.

Az aludobozok és kupakok zacskóban, dobozban leadhatóak, azonban a könnyebb gyűjtés érdekében újrahasznosított ingyenes gyűjtőzacskókat is biztosít a XIXO.

Napjaink egyik legégetőbb problémája a környezetszennyezés, a különböző csomagolástípusok utóélete. A HELL több mint 50 országban van jelen a termékeivel, tízben ezek közül piacvezető márka. 

Ez nem rólunk szól, hanem a környezetünk és az egészségünk megóvásáról. Nem véletlen, hogy az akciótervben a műanyagcsomagolásokat emelik ki, hiszen világszinten is ezek jelentik a legnagyobb gondot. Az Ellen Macarthur Alapítvány kutatásai szerint évente 78 millió tonna műanyagcsomagolás kerül forgalomba, amelynek mindössze 2 százalékát hasznosítják újra. A többi az óceánokba, erdőkbe, szeméttelepekre kerül. Ezzel szemben a valaha kibocsátott alumínium 75 százaléka jelenleg is forgalomban van, mivel 100 százalékban és bármennyiszer újrahasznosítható.

De hát nektek is vannak PET palackos termékeitek, főként a XIXO italokra gondolok.

A cég tulajdonosai, vezetői már 2015-ben eldöntötték, hogy alumínium italdobozgyárat építenek, hiszen ezt tartják a jövő csomagolásának. Azóta minden innovációnk ennek mentén halad, és hangzatos ígéretek helyett tényekről tudunk beszámolni. Az elmúlt 5 évben 5 százalék alá szorítottuk a PET palackok arányát a portfóliónkban, amelyet 2024-ig 1 százalék alá csökkentünk.

Miért jobb az aludoboz, mint a PET?

A jelenlegi információink alapján nem is szabadna együtt említeni a két csomagolást. Elég csak arra gondolni, hogy az alumínium esetében az újrahasznosítással 95 százalékkal kevesebb energiát használunk fel, mint az új gyártásával, és itt valóban 100 százalékban, végtelenszer újrahasznosítható alapanyagról beszélünk. Ezzel szemben Magyarországon nincs olyan technológia, amivel a PET palackot úgy lehetne újrahasznosítani, hogy abból újra italcsomagolás legyen. Arról nem is beszélve, hogy hulladékként az alumínium a legértékesebb. Egy kiló ebből 330 ft, míg PET palackból csak 40-80 Ft.

Milyen az aludoboz visszagyűjtési aránya?

A visszagyűjtési rendszerekre a skandináv országokban találni sikeres példákat, ahol különbséget tesznek az űrmértékek és a csomagolóanyagok között. Az EU-ban átlagosan tízből több mint hét aludobozt gyűjtenek vissza, hogy aztán 60 nap múlva akár újra aludoboz készülhessen belőle. Ahogy említettem, az alumínium ára a legmagasabb hulladékként is, ezért is mondják azt, hogy önkéntes alapon is teljesíthetőek az uniós visszagyűjtési direktívák. Arról kevés szó esik, hogy évek óta elérhető Magyarországon is az a rendszer, amely a nagyobb élelmiszeráruházakban található automaták segítségével levásárolható bónt ad a visszavitt aludobozért.

A HELL-cégcsoporthoz tartozik egy aludobozgyár is. Nem arról van szó, hogy egy kicsit „hazabeszélsz”?

A két csomagolás közti különbséget saját magunk is megtapasztalhatjuk: elég kimenni a Duna vagy a Tisza egy-egy partszakaszára és meg kell nézni, milyen szemetet találunk. Nemrég részt vettem egy ilyen akcióban és megdöbbentő volt számomra, mennyi PET palack hever a természetben. Az élőhelyünk, az élővilágunk védelme sem lehet üzleti kérdés. A HELL esetében mindig elmondjuk, hogy nem csak egy vállalat, hanem egy értékközösség, amelynek az is része, hogy kiemelten kezeljük a környezetvédelmet. Nem hárítjuk át a felelősséget a fogyasztóinkra, hanem olyan megoldást kínálunk számukra, amivel ők is tehetnek a környezetük megóvásáért.