Nógrád vármegye (-27,2%) kivételével az ország egész területén nőtt a nyitott állásokra érkezett jelentkezések száma, legnagyobb arányban Somogy (38,5%), Fejér (34,2%) és Zala (32,1%) vármegyékben. A három legintenzívebb munkavállalói aktivitást magáénak tudó terület után szorosan következik a többi, szintén 20% fölötti jelentkezésszám növekedést elérő vármegye: Csongrád-Csanád (29%), Jász-Nagykun-Szolnok (28,9%), Győr-Moson-Sopron (28,3%), Vas (24,4%), Veszprém (23,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (23,6%), Pest (22,7%), Bács-Kiskun (21,8%), valamint Hajdú-Bihar (20,9%).

A legkisebb növekedést Békés vármegyében mérte a Profession.hu, ahol 2,5%-kal haladta meg a jelentkezések száma az előző év azonos időszakában elért eredményt.

Az álláskeresők érdeklődése a leginkább a cégvezetés, menedzsment és a HR, munkaügy kategóriákban nőtt

Az álláskeresők által preferált szakmák sorrendje átrendeződött: országos szinten 40,6%-kal több pályázatot küldtek be most a cégvezetés, menedzsment kategóriában elérhető lehetőségekre, mint egy évvel korábban.

Szintén kétszámjegyű emelkedés volt a HR, munkaügy (24,1%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (21,4%), a gyártás, termelés (20,3%), az üzleti támogató központok (20%), a jog, jogi tanácsadás (18,9%), az IT programozás, fejlesztés (15,2%), a fizikai, segéd, betanított munka (14,1%), a szakmunka (13,2%), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (10,3%), valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció (10,2%) területén meghirdetett pozíciókra is – ez utóbbi az előző negyedévben még az első helyen szerepelt

A legnagyobb csökkenés a mezőgazdaság, környezet területére jelentkezők arányában látható (-36,3%).

Több pályázatot adtak le a munkakeresők a meghirdetett állásokra, mint tavaly ilyenkor

Az ország egész területén átlagosan 2%-kal csökkent a feladott álláshirdetések száma 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (-26,8%) lassult le a toborzás intenzitása, de szintén kétszámjegyű csökkenés történt Borsod-Abaúj-Zemplén (-16,3%), Győr-Moson-Sopron (-13,9%), Veszprém (-12,8%), valamint Komárom-Esztergom (-12,6%) és Fejér vármegyében is (-11,3%). A legjelentősebb növekedés pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg (11,53%), Hajdú-Bihar (25,6%) és Békés (35,9%) vármegyékben látható.

„Szeptemberben felmértük a munkaadók 2025-re vonatkozó várakozásait. A megkérdezett közel 500 cég többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban. Jó hír az álláskeresőknek, hogy a munkaállományra vonatkozóan is inkább bővüléssel terveznek jelenleg: 45%-uk növelni fogja vállalata foglalkoztatotti létszámát és mindössze 11%-uk látja úgy, hogy csökkenteni kényszerül állományi létszámán. A meglévő kollégák megtartására pedig a cégek 53%-a tervez bérfejlesztést a következő év során” – mondta el a friss kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A munkavállalók kilátásait tekintve elmondható, hogy júliustól a mezőgazdaság, környezet területén elhelyezkedni vágyók lehetőségei szűkültek be elsősorban, ahol a tavaly tapasztaltakhoz képest 26,6%-kal kevesebb nyitott pozíció került ki most az álláspiacra. Kétszámjeggyel csökkent még a mérnök, valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció és az IT programozás, fejlesztés kategóriák kínálata is.

Kiugró munkaerőigény tapasztalható azonban a vendéglátó szektorban, ahova országos szinten 65,3%-kal több szakembert kerestek ez idő alatt, mint tavaly ilyenkor. Ehhez az átlaghoz elsősorban a Pest vármegyében és a fővárosban felélénkült munkaerőfelvétel járult hozzá, ahol a legtöbb hirdetést aktiválták a kategóriában, Budapesten 65,6%-kal nőtt, míg Pest vármegyében közel megduplázódott a betöltésre váró pozíciók száma. Békés vármegyében a bank, biztosítás, bróker területen dolgozóknak háromszor annyi állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor és szinte azonos volt a helyzet Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg területén is. Nógrád vármegyében pedig a szakmunkásokra nőtt egyedül a kereslet.

Photo by Amy Hirschi on Unsplash

Náluk már jelentősen többen vannak azok (18%), akiknek ezzel szemben soha egyetlen jelentkezésére sem reagáltak a munkaadók, ez a jelenség pedig gyakoribb az alacsonyabb végzettségűek esetében. 16% pedig csak akkor kapott választ, ha a pályázatok szűrése számára pozitív eredménnyel zárult és behívták állásinterjúra, negatív eredmény esetén nem.

Igényeljük a visszacsatolást

Nemleges válasz esetén a munkavállalók 55%-ának elég lenne csak egy – akár automatikus – értesítés az eredményről, 42%-uk viszont szívesen fogadna részletes indoklást is az elutasítás okáról. 44% szívesen foganda információt arról is, ha elhúzódik a kiválasztási folyamat és mindössze 3% jelezte, hogy nincs szüksége semmilyen értesítésre. Az elmaradó válaszok okát tízből egy munkavállaló – tévesen – az állásportálnak tulajdonítja, amin keresztül jelentkezett a pozícióra, a többi válaszadó a pozíciót hirdető céget jelölte meg.

„Azoknak a cégeknek, akik hatékonyan szeretnének toborozni, fontos, hogy folyamatosan kommunikáljanak a pályázókkal, értesítsék őket a fejleményekről, ez azonban tízből három munkavállalóval ez csak nagyon ritkán vagy soha nem történik meg. A munkavállalók részéről markáns igény mutatkozik erre: a dolgozók 42%-a szerint akkor lenne a legfontosabb értesítést kapni – akár csak egy automatikus üzenet formájában – amikor már nincsenek az állás betöltésére esélyesek között. Tízből két munkavállaló már akkor szeretne értesítést kapni, amikor elolvasták a pályázatát, míg közel ennyiüknek elég lenne csak abban az esetben, ha pozitív eredménnyel zárult a jelentkezés” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Miért nincs válasz?

A felmérés kitért arra is, hogy a dolgozók mit gondolnak, miért nem kapnak visszajelzést a jelentkezésükre. 56%-uk gondolja úgy, hogy azért, mert mást választottak, ugyanennyien valószínűsítik, hogy miután megtörtént a szűrés, már csak a továbbjutó pályázókkal foglalkoznak a toborzók, a lehetőségtől elesőket pedig értesítés nélkül hagyják. 34% gondolja, hogy azért nem kapott választ, mert túl sokan jelentkeztek az adott állásra, 23% pedig úgy hiszi, hogy az az ok, hogy már nem aktuális a hirdetés. 14% a túl magas bérigényét hibáztatja azért, mert nem kapott reakciót, 12% pedig személyes ellenszenvet sejt a háttérben. 11% úgy véli, a nem megfelelő szakmai önéletrajz miatt nem kapott visszajelzést.

A munkavállalók számára tehát fontos, hogy hozzájussanak a megfelelő információkhoz a toborzási folyamat egyes fázisaiban függetlenül annak eredményétől. Az indoklással a cégek segíthetik a jelentkezőket abban, hogy tudatosabban mérlegeljék a jelentkezéseiket és állítsák össze a pályázataikat, ez pedig a munkaadók számára hosszú távon több releváns önéletrajzot eredményezhet.  A jelentkezőkkel való rendszeres kommunikációra odafigyelni gyakran erőforrásigényes, viszont annál fontosabb a cégek jó munkáltatói hírnevének fenntartása és javítása érdekében.

Photo by Annie Spratt on Unsplash

Miközben élénkülés látható a munkavállalói oldalon, a vállalatok csökkentettek a toborzási ütemükön az előző év első három hónapjához képest: az újonnan regisztráltak száma 20 százalékkal nőtt, ezzel egyidőben az aktivált álláshirdetések száma pedig 18 százalékkal csökkent – derül ki a Profession.hu, saját adatbázisa alapján elkészített friss, negyedéves elemzéséből.

Mindössze két vármegyében nőtt a feladott álláshirdetések száma

Az idei év első negyedében Heves és Hajdú-Bihar vármegyék területén nőtt a portál felületén feladott álláshirdetések száma 2022 azonos időszakához képest. A legjelentősebb csökkenés Somogy, Bács-Kiskun, Baranya, valamint Csongrád-Csanád vármegyék esetében mérhető. Országos átlagot nézve összesen 18 százalékkal kevesebb álláshirdetést aktiváltak a cégek, mint tavaly ilyenkor.

A vizsgált időszakban a jog, jogi tanácsadás (14%) és az oktatás, tudomány, sport (3%) volumene nőtt. Az összes többi területen elmaradt idén év elején a toborzás üteme az előző évéhez képest – a legnagyobb mértékben az IT programozás, fejlesztés (-35%), az SSC szektor (-29%) és a fizikai, segéd, betanított munka (-28%) esetében.

Aktivált álláshirdetések területenként

Heves vármegyében az építőipar, ingatlan kategóriában feladott álláshirdetések száma a négyszeresére nőtt az előző év első három hónapjának eredményéhez képest, a mérnököket kereső hirdetéseké pedig megduplázódott. A térségben az SSC szektor, valamint a bank, biztosítás, bróker volt a legjelentősebb csökkenő: 32-32 százalékkal kevesebb hirdetést adtak fel idén ezekben a kategóriákban a cégek.

A hajdú-bihari vállalatok elsősorban a gyártás, termelés, az egészségügy, gyógyszeripar és a bank, biztosítás, bróker kategóriában erősítettek rá a munkaerőfelvételre, míg a vendéglátásban, a szállítás-beszerzés-logisztika területén az értékesítésben viszont jelentősen elmaradt a toborzás üteme az előző év azonos időszakától. Somogy vármegyében a mérnöki és a vendéglátás a két leginkább erősödő terület éves összehasonlításban, a fizikai munka, a pénzügy és könyvelés, valamint a mezőgazdaság pedig a legnagyobb csökkenő.

Az SSC szektor és a mezőgazdaság esetében mérhető gyarapodás a feladott álláshirdetések számában Bács-Kiskun vármegyében, a vendéglátás, a fizikai munka és a HR-munkaügy azonban jelentősen csökkent. Hasonló a helyzet Baranya vármegyében is, ahol azonban az építőipari állások száma tudott leginkább megugrani az előző év elején mértekhez viszonyítva.

Megtorpant a fizikai munkásokat kereső hirdetések száma Csongrád-Csanád területén, ahol emelkedés 2022 első három hónapjához mérten csupán az IT üzemeltetés, a mérnök, az ügyfélszolgálat, valamint a HR és munkaügy főkategóriákban történt.

Az ország minden vármegyéjében nőtt a jelentkezések száma

A csökkenő hirdetésszámokkal párhuzamosan 44 százalékkal több jelentkezés érkezett be a Profession.hu oldalán az idei év első negyedévében. Minden egyes vármegyében nőtt a hirdetésekre beérkezett önéletrajzok száma, legnagyobb arányban Tolna – ahol 85 százalékkal magasabb volt a jelentkezések száma az előző év azonos időszakához képest –, Békés (74%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (68%) vármegyékben. A legkisebb mértékű növekedés pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyékben tapasztalható, de még ezeken a területeken is két számjegyű a növekedés százalékos mértéke.

„Az elmúlt időszaban a munkaerőhiány jellemezte a piacot – a megfelelő jelöltek megtalálása és felvétele nagy kihívás elé állította a cégeket. Az idei év elejére kialakult helyzet azonban kedvező lehet a munkaadók számára, hiszen egyes területeken megfordulni látszik a kereslet és a kínálat: most érdemes ismét megkeresni azokat a szakembereket, akiket eddig nem tudtak elérni. Jelenleg több jelentkező közül lehet választani, és a munkaerőért vívott harc is csillapodott, hiszen a vállalatok egy része lelassította a toborzását” – hívja fel a figyelmet a lehetőségre Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Az országos átlagot vizsgálva elmondható, hogy az előző évi munkavállalói aktivitás a közigazgatás területén emelkedett a leginkább: 174 százalékkal több önéletrajz érkezett be az e kategóriában feladott hirdetésekre a 2022-es eredményhez képest. Ezt követi az IT programozás, fejlesztés (95%) és vendéglátás (87%). Csak a cégvezetés, menedzsment esetében maradt el a jelentkezések száma az előző évi adatoktól (-21%).

Fotó: Magnet.me/unsplash.com

A feladott álláshirdetések számában az év elejéhez képest pedig 3 százalékos növekedés történt, ami azért jelentős, mert a munkaerőpiacon az év eleje számít intenzív időszaknak, amelyet a korábbi tendenciák szerint egy valamelyest lelassuló tavaszi és nyár eleji periódus követ.

A közlemény szerint az év első negyedévéhez hasonlóan továbbra is Budapesten a legintenzívebb a munkaerőtoborzás, a fővárosból került fel a legtöbb álláshirdetés a Profession.hu felületére. A tavalyi év második negyedévéhez hasonlítva azonban megállapították, hogy idén a Békés megyében meghirdetett pozíciók száma nőtt a legnagyobb mértékben, 69 százalékkal. Ezt követi sorrendben Tolna és Pest megye, Hajdú-Bihar és Baranya megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megye. Zala megye kivételével az ország minden megyéjében 10 százalék feletti növekedés történt az előző év azonos időszakához képest a betöltésre váró pozíciók esetében.

Az első negyedévhez hasonlóan a másodikban is a vendéglátásban feladott hirdetések száma nőtt a legnagyobb mértékben az előző év azonos időszakához képest, 108 százalékkal több munkavállalót keresnek, mint tavaly ilyenkor. Ezt követi az adminisztrációs, asszisztensi és irodai munka. A harmadik legnagyobb növekedés az ügyfélszolgálat és vevőszolgálat hirdetésszámában történt a tavalyi év második negyedévéhez képest, a legalacsonyabb pedig a cégvezetés és menedzsment, valamint az IT programozásnál volt – olvasható a Profession.hu közleményében.

Fotó: KOBU Agency/unsplash.com

„Öröm az, hogy a látogatottságunkat mérve bebizonyosodott, érdeklődők is bőven akadnak. Több kiállító is jelezte, hogy az elmúlt évekhez képest, most sokkal célirányosabban keresték fel őket a látogatók. Felkészültek voltak, a legtöbben önéletrajzzal és kérdésekkel érkeztek. Sok cég egyéni rekordokat döntött látogatottságban és állásjelentkezésben egyaránt. Volt olyan, aki ősszel már biztosan nagyobb standdal érkezik a börzére. Illetve, amit sokan kiemeltek, hogy különösen örültek a látogatók sokszínűségének” – mondta hozzá Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója.

Podcastot is indítottak

Az idei börzének több újítása is volt, mind a bevezető kampányidőszakban, mind a helyszínen. Idén első alkalommal csendült fel a börze rádió, ahol közérdekű közleményeket és rádióspotokat hallhattak a résztvevők, de elindították a Keress jól! című podcast csatornát is, amelyben egyetemi professzorokkal, volt egyetemi hallgatókkal és céges partnerekkel beszélgettek a sikerről.

„Közel ezres hallgatottságot ért el eddig a podcast, a stúdió egyébként ki is települt a börze első napján, ahol újabb felvételek készültek a kitelepülő cégek és hallgatói szervezetek képviselőivel. A tavalyi börzéhez hasonlóan idén is kivetítettük az online előadásokat, hogy a helyszínen résztvevők is láthassák és hallhassák ezeket. Ami viszont újdonságnak számít, hogy először szerveztünk helyszíni interaktív előadásokat” – mondta Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója, aki hozzátette jó visszhangja volt a megváltozott arculatnak is. „A látogatók és kiállítók szerint is szükséges volt már a váltás. Olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy nagyon fiatalos és modern, sokaknak tetszett a színösszeállítás is. A legfrappánsabb visszajelzés az volt, hogy akár közösségépítő ereje is lehet az új arculatnak és logónak.”

A tervek szerint a börze ősszel folytatódik.

Fotó: Mimi Thian/unsplash.com

A munkahelyi elégedettséggel, a munkahelyváltási hajlandósággal és számos karrierépítéssel kapcsolatos kérdés is szerepelt a Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss online kutatásban, melyet zömében 21 és 30 év közötti, főként budapesti fiatalok töltöttek ki.

Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója az eredményeket értékelve arról beszélt, a válaszadók 67,1 százaléka állt munkaviszonyban a kitöltés pillanatában: egyharmaduk multinacionális vállalatnál, egyharmaduk kis- és középvállalkozásnál, egyharmaduk pedig más típusú cégnél dolgozik.

„A munkaviszonyban állók szűkített mintáján mértük a jelenlegi munkahellyel való elégedettséget is. Ez alapján elmondható, hogy a kitöltők nagyobb része, 64,5 százalék inkább elégedett a jelenlegi munkahelyével, míg 12,1 százalék inkább elégedetlen. A minta 23,4 százaléka maradt semleges a kérdésben és jelölte a középső értéket” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a válaszok alapján a mintára jellemző a munkatársakkal való jó viszony, valamint a munkakörnyezettel való megelégedettség.

Kiderül továbbá, hogy nagyjából fele-fele arányban gondolkoznak a válaszadók a munkahelyváltáson, 16,4 százalékuk pedig határozottan váltani szeretne.

A legerősebb indok 62,4 százalékkal a nem megfelelő fizetés, illetve körülbelül hasonló arányban az, hogy az illető más feladatkörrel szeretne foglalkozni. Minden harmadik kitöltő érzi úgy, hogy nem becsülik meg a jelenlegi munkahelyén (35,6%). A kitöltők nagy többsége viszont jól kijön a munkatársaival, legalábbis ennek ellenkezője nem indok a munkahelyváltásra, mindössze a kitöltők 6,9%-ánál.

Vonzó a négynapos munkahét, a menza és a programok

Orbán Balázs kiemelte, a kitöltőknek a megfelelő bérezés a legfontosabb szempont, amikor egy munkára jelentkeznek, de az előrelépési lehetőség, valamint a munkahelyi környezet is hasonló fontossággal bír.

Az innovatív elemek jelenléte is fontos szempont, így érdemes lehet a cégeknek ilyen irányba elmozdulni a jövőben. Átlagosan leginkább a négynapos munkahétnek örülnének a kitöltők, de népszerű a rendszeres közösségépítő programok tervezete is. Közepesnél nagyobb fontosságú a megszokottól eltérő munkahelyi környezet, illetve a munkahelyi menza. A legkevésbé fontos tényező a nyitott iroda és a gyermekbarát munkahely. Ez utóbbi a minta átlagéletkorára is visszavezethető, ami a 27 évet sem éri el.

„A karrierhez kapcsolódó kérdések esetén átlagosan azzal értettek leginkább egyet a kitöltők, hogy hosszú távon is maradnának egy adott munkahelyen, ha elégedettek az állással. Megerősítést nyert, hogy a bérezés kiemelkedő szempont, ugyanis általános egyetértés van, hogy az adott kitöltő szakmájában a hazai bérek jelentősen elmaradnak az EU-s átlagtól. Átlagosan a legkevésbé azzal értettek egyet a kitöltők, hogy rövid ideig hajlandóak és addig is érdemes maradni egy adott munkahelyen” – sorolta a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója.

Előnyben a jelenléti állásbörzék

A kérdőívet kitöltők 42,9 százaléka még sohasem vett részt állásbörzén, ugyanakkor a minta 12,2 százaléka járt már több mint háromszor valamilyen hasonló eseményen.

A válaszadók szerint a legfontosabb az állásbörzék esetén a vállalatokkal való személyes találkozás, de nagy igény van a szervezés megfelelő lebonyolítására is. Háromnegyedük szerint a személyes, jelenléti állásbörze sokkal hatékonyabb az online-nál.

Magyarország legnagyobb állásmustráját 2022. március 22-én és 23-án immár 51. alkalommal rendezik meg. Az állásbörzén próbálják segíteni a fiatalokat abban, hogy képzettségüknek és elképzeléseiknek megfelelően számukra ideális munkahelyet találjanak, ahol az egyetemen tanultakat a gyakorlatban is hasznosítani tudják.

Fotó: Marten Bjork/unsplash.com

Az áruházlánc hosszú évek óta azon dolgozik, hogy ne csak a vásárlók, de az álláskeresők körében is az első és egyben legjobb választás legyen a Lidl. Ennek érdekében a versenyképes bérek mellett számos egyéb juttatást is biztosít munkavállalói számára. A csomag kiemelt eleme a Lidl nagyértékű egészségbiztosítási programja, mely országszerte magánklinikai környezetben nyújt komplex egészségügyi szolgáltatást. A programnak köszönhetően minden munkavállaló ingyenesen jogosult többek között járóbeteg-ellátásra, laborvizsgálatokra, diagnosztikai vizsgálatokra, gyógykezelésekre és ambuláns műtétekre is. Emellett az alkalmazottak minden hónapban Lidl étkezési kártyájukra kapnak támogatást, melynek összege 8 órás munkavállaló esetén bruttó 37.856 Ft. A diszkontlánc a dolgozók tömegközlekedéssel történő munkába járási költségét is 100%-ban téríti, mely meghaladja a törvényben előírt mértéket. Továbbá a munkavállalóknak egy akár 50% kedvezményt nyújtó kedvezményprogram is rendelkezésükre áll, amit többek között telekommunikációs, turisztikai, sport vagy szabadidős szolgáltatásokra vehetnek igénybe, de számos egyéb juttatásban is részesülhetnek – írják.

Az áruházlánc mindemellett folyamatos fejlődési és előrelépési lehetőséget is biztosít. Munkavállalóit rendszeresen fejleszti, a kötelező oktatásokon kívül szakmai és soft kompetenciák fejlesztésére irányuló képzéseket is tartanak. A Lidl Magyarországot 2022 januárjában a rangos nemzetközi, Top Employer elismeréssel jutalmazták – teszik hozzá.

Idegesítő böngészés helyett célzott, tematikus munkaerő-toborzás

Nem csak az álláskeresők, de kórházak, egészségügyi központok, laboratóriumok és gyógyszeripari vállalatok HR vezetőinek is visszatérő rémálma, ha egy óriásira duzzadt munkakereső gyűjtőportálon kell állást vagy jelöltet találniuk. Könnyű a rengeteg ömlesztett hirdetés között elveszni, vagy feleslegesen sok időt elpazarolni. Ennek azonban egyszer és mindenkorra vége lehet – legalábbis az egészségügy és a klinikai vizsgálatok területén. Úgy tűnik, mostanra érett meg a piac és a technológia arra, hogy célzott, tematikus HR toborzó platformok szolgálják az álláskereső intézményeket és szakembereket. A hiper.jobs-on mindenki – az orvosoktól az egészségügyi szakjogászokon és közgazdászokon át a szakápolókig vagy gyógyszerészekig – könnyen és egyszerűen megtalálhatja a számára legmegfelelőbb állást vagy munkatársat.

Mi fontosabb: az önéletrajz vagy az önismeret?

Kevesen tudják, de már működik egy speciális, kimondottan az egészségügyi dolgozók igényeire szabott hazai fejlesztésű állásportál. Ez a platform nem oldja meg maradéktalanul a szektor munkaerő toborzással kapcsolatos minden problémáját. Azonban a HIPER biztosan lehetőséget ad arra, hogy az orvosok, gyógyszerészek és eü szakdolgozók, illetve a kórházak és a gyógyszeripari vállalatok is gyorsabban és hatékonyabban találják meg a legmegfelelőbb állást vagy szakembert. Miben más ez az oldal az összes ismert és piacvezető állásportáltól? A legfontosabb, hogy az HIPER mögött egy olyan kifinomult algoritmus dolgozik, amely az előre beállított paraméterek figyelembevételével automatikusan összekapcsolja az állás hirdetőjét a számára legalkalmasabb jelöltekkel. Így egyszerre nyer értelmet a korábban megszerzett szakmai tapasztalat és az olyan nehezebben mérhető és skálázható tulajdonságok is, mint például az empátia, türelem vagy éppen csapatjátékra való hajlandóság.

Az oldal segítségével az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszeripari vállalatok 29 szempont szerint kategorizálhatják és elemezhetik az adott álláskereső készségeit és képességeit, ugyanis ennyi ’soft skill’-t monitoroz és párosít intelligensen az algoritmus. Az oldalba integrált készségtesztek és kérdőívek a konkrét szaktudáson, munkatapasztalatokon, gyakorlati jártasságon túl a ‘soft skill’-ekre, azaz olyan személyes készségekre is kitérnek, mint például a kapcsolatteremtő képesség, időgazdálkodás, vagy céltudatosság. Ezekkel minden korábbinál alaposabb képet alkothatnak magukról a munkakeresők is, ami számukra is kiemelten hasznos és használható visszacsatolást jelent.

Egészségügyi „Tinder”: felértékelő „match” találatok

A hazai orvosok és HR-szakemberek által fejlesztett hiper.jobs mögött működő speciális „okos” toborzási stratégia egyszerre veszi figyelembe az iskolai végzettségeket, a munkatapasztalatot, valamint a személyes tulajdonságokat, amelyek „szentháromsága” alkalmassá tehet egy jelöltet a meghirdetett pozíció sikeres betöltésére. A „trükk” egyszerű: az oldal mögött dolgozó algoritmus végzi el azt az előválogatást, ami segít a HR-osztályoknak és a jelölteknek megspórolni a sokszor fárasztó és időigényes levelezést és többkörös interjút. „A hagyományos álláskereső oldalak alapvetően csak az önéletrajzra támaszkodnak – ha tetszik, kétdimenziós profilt alkotnak a jelöltekről végzettség és gyakorlat mentén. A mi platformunk azonban nem is csak három, hanem „multidimenziós”, azaz teljes képet ad, képes jól körülhatároltan megrajzolni a jelöltek személyes jellemzőit” – mondja dr. Törőcsik Kálmán, a cég alapítója.

A személyes tulajdonságok és az egyéb „hard skill” paraméterek egyidejű figyelembevételével garantálni lehet, hogy a meghirdetett pozícióra a legalkalmasabb jelölt kerüljön kiválasztásra – ami nem csak forintban mérhető haszonnal jár, de jelentősen le is rövidíti a teljes kiválasztási procedúrát is.

Ingyenes, csak sikerdíj van

A hazai és nemzetközi egészségügyi rendszerekben és versenyszférában tapasztalatot szerzett alapító csapat annyira bízik szolgáltatása sikerében, hogy az iparágban megszokott előfizetéses rendszer helyett másik modellt kínálnak a partnereiknek: a munkaadóknak kizárólag a megtalált és alkalmazott munkatársak után kell fizetniük, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy nincsenek a platform használata során rejtett költségek, illetve csak fizetés után elérhető extra funkciók beépítve.

Hol kezdjük a keresést, ha betelt a pohár és mennyire használjuk az állásportálokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ. A több mint 1000 kitöltő részvételével készült kutatásból izgalmas adatok derültek ki.

Szemünk a pályán

Megdöbbentő, de a válaszok tanúsága szerint téves a feltételezés, hogy már csak akkor nézelődünk az ajánlatok között, ha aktív álláskeresők vagyunk. A kutatásban részt vevők közel 52 százaléka ugyanis akkor is folyamatosan böngészi az állásajánlatokat, ha éppen nem gondolkodik a váltáson. Mindez az egyre kényelmesebb online megoldásoknak, valamint a magyar munkaerőpiac sajátosságainak is köszönhető. Nagyot fordult a világ az elmúlt évtizedben, hiszen az élethosszig tartó állás fogalma a váltásra való hajlandóság növekedésével eltűnni látszik. Amennyiben egy munkavállalót bármilyen módon is foglalkoztatja a váltás gondolata, akkor nézelődni kezd. Sőt, sokan már akkor is, ha elégedettek a munkahelyükkel, méghozzá azért, mert tisztában szeretnének lenni a piaci értékükkel.

Talán annak is köszönhető, hogy sokan folyamatosan a piacon tartják szemüket, hogy rengeteg, akár személyre szabott lehetőség áll rendelkezésre az online felületeken. Ezzel párhuzamosan persze a munkaadók is folyamatosan pásztázzák a kínálatot, és rendszeresen keresik meg az ígéretesnek tűnő munkavállalókat ajánlataikkal. Kereslet és kínálat talál egymásra tehát, hiszen a megkeresett munkavállalók tájékozottságuknak köszönhetően az esetek többségében tisztában vannak azzal, mennyit érnek, ebből kifolyólag pedig el tudják dönteni, hogy mérlegeljék-e az ajánlatot.

Hódítanak az internetes állásportálok

A felmérésből az is kiderül, hogy álláskereséskor a legnépszerűbb felületek az online állásportálok lettek. A kitöltők közel 96 százaléka az online állásportálokra szavaz, mindössze 2 százalék az, aki fejvadász segítségét veszi igénybe. A válaszadók 69 százaléka feliratkozott valamelyik álláskereső portál hírlevelére, így azt is elmondható, hogy a kutatásban részt vevők nagy része napi szinten értesül lehetőségeiről.

20 másodperc alatt dől el minden

Köztudott az is, hogy napjainkban már nem elég egy telegépelt fehér lapot benyújtanunk önéletrajzként. Egy jobb állásra a mai napig számtalan jelentkezés érkezik, és kutatások bizonyítják, hogy egy nagy volumenű kiválasztási folyamatban egy HR-szakember átlagosan 20 másodperc alatt dönti el, esélyt ad-e a jelentkezőnek vagy sem. Éppen ezért a jó CV kitűnik a tömegből, ha szépen szerkesztett, lényegre törő és olyan kvalitásokkal rendelkezik, melyeken azonnal megakad az azt olvasó HR-es szeme. Természetesen nem kell azonnal grafikust fogadnunk, mert az interneten is számtalan szerkeszthető sablon áll rendelkezésre. Ezt választotta a kitöltők többsége is, 45 százalékuk online elérhető mintákat keres és közel 9 százalékuk veszi igénybe szakértő segítségét.

Kijelenthetjük tehát, hogy az állásportálok, melyek minden eddiginél könnyebbé teszik a munkaerőpiac saját szempontjaink szerinti radarozását, egyúttal a munkavállalói szokások megváltozásához is vezettek: eddig soha nem látott szintre emelték a munkaerőpiaci (ön)tudatosság szintjét.

A Workaniáról

A Workania.hu a közel ötezer aktuális álláshirdetésével Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb állásportálja. Több mint 12 éves tapasztalattal és finn anyavállalatának köszönhetően nemzetközi háttérrel rendelkezik. A legkorszerűbb technológiai fejlesztéseket ötvözi az egyszerűséggel, így biztosítva a munkavállalóknak és a munkaadóknak a gyors és eredményes egymásra találást.

A munkaerő, a humánerőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki ugyanis a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb „tehetségmágnes”. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nemcsak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron (Profession.hu adatbázis, 2018). Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között „vándorlásban” is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25–40 év közötti korosztálynál. A legjobban „mozgatható” jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható. Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben részt vevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve.

Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Az alábbi ábra választ ad erre, miután területi bontásban adja meg az egy hirdetésre jutó jelöltek számát. Ezek alapján jól látszik, hogy Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma (Profession.hu adatbázis, 2018).

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő-kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottaknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jó ideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százalék mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön (a Profession.hu és a BCG 2018-as közös felmérése a Decoding Global Talent – a magyar munkavállalók mobilitási preferenciáit vizsgálta és összehasonlította az adatokat a négy évvel korábbi eredményekkel). A legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, 66 százalék, mint az 57 százalékos globális átlag.