Átrendeződés várható a magyar befektetési piacon. „Sok megtakarítónak kell döntenie arról, hogy mi legyen az eddig inflációkövető magyar állampapírokban lévő megtakarításával, hiszen azokkal lényegében kockázatmentesen lehetett elérni a 2023-as infláció eredményeként majdnem 20 százalékos hozamot. Ugyanakkor a 2024-ben lelassuló infláció miatt az érintett papírok hozama jelentősen csökken, ezért sokan keresnek most alternatív befektetési lehetőségeket” – mondta Horváth István, a K&H Értékpapír ügyvezető igazgatója.

Egyharmad, egynegyed, egynegyed

A brókercég saját, tőzsdei befektetésekkel rendelkező ügyfelei körében készített egy  felmérést, hogy mihez kezdenek most. „A digitálisan elérhető felmérésre eddig mintegy 2200 ügyfél válaszolt. A válaszadók harmada (28,2%) nem érintett a kérdésben, mert nincs állampapír-befektetése, a megkérdezettek negyede (24,7%) nem tervez változtatást, azaz megtartja az állampapírját az alacsonyabb hozammal is. További 25,9 százalékuk azonban leginkább ETF-ek, tőzsdei részvények, más állampapírok és befektetési alapok felé fordul” – ismertette az eredményeket Horváth István. Szerinte a K&H Értékpapír ügyfelei körében magas kockázattűrés figyelhető meg, ennek is köszönhető, hogy egy részük az ETF-ek és tőzsdei részvények iránt érdeklődik.

Mire jók?

Az ETF-ek előnye abban rejlik, hogy ezek már eleve diverzifikált portfóliókat kínálnak, amelyek csökkenthetik az egyedi részvényekhez képest fennálló kockázatokat. Az S&P 500 amerikai tőzsdeindexhez vagy más nemzetközi indexekhez kötött ETF-ekkel a befektetők számos cég teljesítményéből profitálhatnak anélkül, hogy egy-egy vállalat eredményeire kellene hagyatkozniuk, ezen keresztül az adott társasághoz köthető egyedi kockázatokat kellene rendszeresen figyelniük. Az ETF-eken túl az egyedi részvények és a befektetési alapok is célpontok lehetnek.

Szintlépés a tudatosságban

Horváth István szerint az inflációkövető állampapírokhoz köthető átrendeződés a pénzügyi tudatosságot is érinti. Ezek a papírok eddig lényegében rizikómentesen kínáltak igen magas hozamot, a befektetők egy része továbbra is szeretne hasonló gyarapodást elérni, ehhez azonban fokozottabb kockázatvállalásra van szükség. Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy hosszú távú stratégiai gondolkodásra van szükségük, legyen szó a portfólió diverzifikációjáról, vagy az adózási szempontok figyelembevételéről. „Nemcsak a mostani kiélezett piaci helyzetben, hanem bármikor érdemes a befektetéseket diverzifikálni, akár földrajzilag, akár szektoronként kiválasztva a vállalatokat. Emellett fontos a diverzifikációnál a devizakérdés is, azaz érdemes a forinton túl a dollár- és euróalapú befektetéseket megnézni. Adózási szempontból pedig a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) nyújthatnak előnyös megoldást a megtakarítók számára” – emelte ki a szakember.

Itt is főszerepben a digitális megoldások

Horváth István beszélt arról is, hogy a K&H Értékpapír a K&H általános stratégiájával összhangban a digitális megoldásokat preferálja. „Ügyfeleink nagy része digitális platformokon intézi befektetéseit. A mobiltrader és webtrader platformokon történő tranzakciók lehetővé teszik, hogy a befektetők gyorsan és kényelmesen reagáljanak a piaci változásokra, amelyekről rendszeresen beszámolunk nekik, megkönnyítve a döntésüket.” Szerinte ez az új szemlélet már most formálja a magyar befektetési piacot, miközben a tőzsdei befektetések iránti érdeklődés is fokozatosan nő.

Photo by Andre Taissin on Unsplash

A kampányelőirányzat egyébként az ideinél 300 millió forinttal, a tavalyinál 400 millió forinttal magasabb összeg. Vagyis úgy tűnik, minden eszközt bevet a kormány annak érdekében, hogy a lakosság még több állampapírt vásároljon.

Holott a hosszú futamidejű, inflációkövető, magasabb kamatozású lakossági állampapír-állomány arányának növekedése is jelentős szerepet játszik abban, hogy 2024-ben százmilliárdokkal fizethet többet az állam kamatokra, mint 2023-ban. Az adósságkezelés nettó kamatköltsége 2024-ben így 2705 milliárd forint forintot tesz ki, ami a 2023. évi módosított előirányzathoz képest 631 milliárd forint növekedést jelent – derül ki a portál által átnézett dokumentumból.

A kamatkiadások emelkedésében a Pénzügyminisztérium szerint szerepet játszik az államadósság szerkezetváltozása, vagyis a magasabb lakossági állampapír-állomány növekvő kamatköltsége. Mintegy 10 évvel ezelőtt, 2013-ban az adósságkezelés nettó kamatköltsége még 1226 milliárd forint volt – innen jutottak el a 2705 milliárd forintos szintre. Az új célkitűzés szerint 2023-ban a lakossági állampapírok állománynak 20-25 százalék közötti arányt kell elérnie a teljes adósságon belül – írja a 24.hu.

Fotó: MTI

Az extraprofitadó csökkentésért cserébe elvárt további állampapír vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni. A magyar bankszektor jelenleg is a magyar állam egyik legnagyobb hitelezője és ez után is az lesz, az elmúlt 10 évben megduplázódott a bankok állampapír-állománya, ami már most is mintegy 11 ezer milliárd forint. Az átmeneti extraprofit adó meghosszabbítása egyben a nemzetgazdaság ellenállóképességét gyengíti.

Miközben a Magyar Bankszövetség is az infláció és a jegybanki kamatok jelentős mértékű csökkenésével és a hitelkereslet felfutásával számol, az extraprofit adó 2024-ben változatlan szinten tartása a pénzintézetek bevételeinek és így a kihelyezhető hitelek csökkenését fogja eredményezni. Az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy a magyar gazdaságnak a mostanihoz hasonló kihívásokkal teli időszakokban egy stabil és likvid bankszektorra van szüksége, ami biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a gazdaság recesszióból való kikerüléséhez.

A megtakarítások további megadóztatása jelentős visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott a befektetési és megtakarítási piacon, a lakosság döntő többsége az infláció miatt csökkentette fogyasztását, de emellett is fontosnak tartotta a takarékoskodást és egyre többen szeretnék különféle megtakarítási formákban tartani pénzüket. A lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Továbbá korlátozza az ügyfelek szabad döntéshozatalhoz való jogát, hiszen minden olyan lehetőséget korlátoz, amellyel a megtakarítási termékek széles skáláját elérhetik. Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a magyarországi megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit.

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt kéri a kormányt, hogy az intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül és lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.