A középkorú, azaz a 30-59 éves magyarok 60 százaléka úgy véli, hogy ő már nem lesz nyugdíjas, mert egész életében dolgoznia kell – derül ki a K&H biztos jövő felmérés második negyedéves eredményeiből. A kutatás arra kereste a választ, hogy mire számítanak a mai középkorúak a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban.

Kiszolgáltatottság

A falvakban élők különösen kiszolgáltatottnak érzik magukat: ebben a körben 68 százalék azok aránya, aki egy életen át, vagy betegségig tartó munkára készülnek. Hasonlóan gondolkodnak az 50 éves korosztálynál fiatalabbak, míg az ötvenes éveiket taposóknak 43 százaléka készül arra, hogy nyugdíj mellett is dolgoznia kell.

“Pozitív változás azonban, hogy a megtakarítással rendelkezők körében az átlagnál magasabb az optimisták aránya. Az idei év első negyedéhez képest jelentősen, 53 százalékról 62 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, hogy kis összegű, de rendszeres, havi megtakarítással aktív éveikben jelentős összeget tehetnek félre idős korukra” – mondta Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

Hiányzó bizalom

A középkorú magyarok alig több mint negyede, pontosan 27 százaléka bízik abban, hogy nyugdíjas korában az állam majd valamilyen módon úgyis gondoskodik róla, éppen ezért 87 százalékuk legalább részben egyetért azzal, hogy fontos az öngondoskodás.

A K&H negyedévről negyedévre ismétlődő felmérései szerint nem változnak érdemben a nyugdíjak mértékével kapcsolatos várakozások. Minél idősebb valaki, annál bizakodóbb, azaz fizetésének annál nagyobb arányát reméli megkapni havonta. A felmérés szerint a válaszadók átlagosan 50 százalékra számítanak a jelenlegi fizetésükhöz képest. A falvakban élők pesszimistábbak, ők arra számítanak, hogy a jövedelmüknek csak a 44 százalékához jutnak hozzá. A megkérdezettek 7 százaléka semmilyen ellátásra nem számít. Az 50 százalékos arány egyébként nem jelent lényeges változást a tavalyi és a járvány előtti – 2019-es – eredményekhez képest sem. Tehát évek óta stabil azoknak a tábora, akik a jelenlegi fizetésük felére számítanak nyugdíjasként.

A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők arra számítanak, hogy jövedelmük 56 százalékát kapják meg nyugdíjként. Akiknek nincs félretett pénzük idős korukra, azok úgy vélik, hogy az államtól korábbi jövedelmüknek kicsit kevesebb, mint felét, 49 százalékát kapják majd meg a nyugdíjfizetés napján.

Azok, akik a felmérésben választ adtak arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a nyugdíjuk aránya fizetésükhöz képest, továbbra is eléggé kiszolgáltatottnak érzik magukat: 65 százalékuk véli úgy, hogy főként az állami nyugdíjára fog tudni csak támaszkodni. Ezen belül a megszólalók ötöde arra számít, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kell majd megélnie. Ezek az arányok stabilak voltak az elmúlt években.

Az ötveneseknél nagyobb, 72 százalék azok aránya, akik főként az állami nyugdíjukra számítanak, míg a negyveneseknél és a harmincasoknál 60 százalék körül mozog ez az adat. A budapestieknél alacsonyabb (54 százalék) a vidékieknél magasabb (73 százalék) azok aránya, akik úgy érzik, az állami nyugdíjnak lesznek kiszolgáltatva idős korukra.

A magasabb jövedelműek, a jól képzettek kevésbé érzik úgy, hogy az állami nyugdíjukra lesznek utalva. Akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, még azok között is magas, 50 százalékos ez a fajta kiszolgáltatottság érzet, akiknek nincs ilyen forrásuk, azok körében pedig 70 százalék ez az arány.

Photo by National Cancer Institute on Unsplash

Tíz, 14-18 éves magyar középiskolás diákokból álló csapat vett részt az EY GDS budapesti központjában a tavasszal megrendezett Innovációs napon. A Junior Achievement Magyarország szervezésében a fiatalok tanáraik és az EY GDS munkatársai segítségével dolgozták ki üzleti terveiket. Az üzleti szolgáltató központ célja, hogy a fiatal tehetségek fejlődését értékes pénzügyi ismeretek megosztásával segítse, a gyakorlati módszerekkel és a nemzetközi ismeretekkel támogatva őket a kibontakozásban. A diákokat az esemény során egy pénzügyi tudatosságot vizsgáló felmérésen is részt vettek.

A válaszadó diákok közel kétharmada dolgozik – a túlnyomó többség alkalmanként, például a nyári szünetben –, egyharmaduk pedig tervezi, hogy valamilyen pénzkereseti lehetőséget keres. A diákok tudatosan bánnak a megkeresett pénzzel és a zsebpénzükkel: a legtöbben jövedelmük 10-50 százalékát félreteszik. Ez a szám összhangban van az Eurostat adataival, amelyek a magyar háztartások megtakarítási arányának javuló tendenciáját mutatják.

A megkérdezettek közel harmada szórakozásra, például fesztivál- vagy koncertjegyekre, negyede utazásra, ötödük pedig hobbira spórol. Az Innovációs napon résztvevő középiskolások több mint 30 százaléka ugyanakkor inkább képzésekre, tanulmányokra gyűjt, amelyet a jövőbeni pénzügyi szabadságuk egyik legfontosabb pillérének tartanak.

„A tudás és a készségek folyamatos fejlesztése elengedhetetlen mind az egyén, mind a szervezet sikeréhez. Az EY GDS-nél elkötelezettek vagyunk a jövő tehetségeinek támogatása és képzése mellett. Tanulási és fejlesztési programok széles skáláját kínáljuk, hogy kollégáink versenyképesek és proaktívak maradhassanak szakmájukban. Ide tartoznak az EY Badges, az EY Tech MBA, a többszintű női vezetői programok és a GDS boot camp rendezvények a friss diplomások számára. Olyan támogató közeget teremtünk, amely értékeli a tanulást és a fejlődést. Hálásak vagyunk az olyan lehetőségekért, mint ez az Innovációs nap, amelyek során visszaadhatunk a helyi közösségnek, megosztva tudásunkat a jövő generációival, egy jobb munka világát építve” – emelte ki Dominik Woźniak, az EY GDS Magyarország integrációs vezetője.

Tíz diákból négy intézi napi kiadásainak nagy részét bankkártyával, a többiek egyenlő arányban a készpénzt és a mobilfizetési megoldásokat preferálják. A tanulók meglepően tudatosak, ha a kiadásaikról van szó. A legtöbben nyomon követik, hogy mire költenek: a csoport több mint fele minden kiadását feljegyzi, esetenként mobilalkalmazás segítségével, míg a többiek csak a jelentősebb összegeket tartják számon.

A megkérdezett diákok fele készpénzben tartja megtakarításait, egyötödük pedig bankszámlán. Ha több pénzük lenne, a bankbetétek sokkal kevésbé lennének elterjedtek: a középiskolások elsősorban ingatlanokba, kötvényekbe vagy részvényekbe fektetnének, ugyanakkor sem a kriptovaluta, sem a deviza nem túl vonzó számukra.

Szinte minden diák arra számít, hogy legkésőbb 25 éves korára pénzügyileg függetlenné válik a szüleitől. Közel egyötödük 18 éves korára tervezi ezt, egyharmaduk 19 és 21 éves kora között, és csekély többségük még ennél is idősebb korban.

Majdnem minden válaszadó tervezi, hogy vállalkozást indít. Mégis, körülbelül ugyanannyian tekintik ezt főállású tevékenységnek, mint azok, akik passzív jövedelemforrásként veszik számításba, miközben alkalmazottként dolgoznak. A pénz a legjelentősebb motivációs tényező: sok diák azért indítana vállalkozást, hogy többet keressen, mint egy átlagos alkalmazott. Másokat a függetlenség és az álmaik megvalósításának lehetősége vonz. Tízből négyen úgy gondolják, hogy 1-5 millió forint elég lenne egy vállalkozás beindításához, ám ugyanennyi közülük inkább 5-10 millió forintot tartana megfelelő kezdőtőkének. A középiskolások azonban éppen ezt a tőkeigényt tartják a vállalkozóvá válás legfőbb akadályának, szemben azzal a kisebbséggel, akik az ötlet vagy a kapcsolati háló hiányát említették.

Bár a válaszadók mind pályakezdő fiatalok, többségük már a nyugdíjas éveik miatt aggódik. A legtöbben nem tervezik, hogy az állami nyugdíjra vagy nyugdíjmegtakarításokra támaszkodhatnak, és inkább vállalkozásukból, illetve befektetéseik vagy bérleményeik hozamából kívánják fenntartani magukat.

„Nagyon örülünk annak, hogy a pénzügyi tudatosság egyre nagyobb teret nyer, miközben a legtöbb fiatalnak fontos a gazdasági függetlenség.  Az EY GDS egyénileg fejleszti munkatársai tudását és készségeit, és örömmel osztjuk meg tapasztalatainkat a munkaerőpiacra belépni készülő fiatalabb generációval is. Együtt világszerte emberek millióinak életére lehetünk hatással, a megfelelő készségekkel és szakmai támogatással a ma tehetségei a holnap vezetőivé válhatnak” – hangsúlyozta Dominik Woźniak.

Fotó: Brooke Cagle/unsplash.com