Idén sokkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba

Míg 2020 februárjában 91460 fő jelentkezett a felsőoktatásba, idén ez a szám 101 878 főre rúg – mindez 11 százalékos növekedést jelent, amely az elmúlt évek csökkenő számai után jó hír a felsőoktatási szektornak. A demográfiai adatok nem párhuzamosak ezzel a növekedéssel: a 2001-2004 közötti időszakban alig párszáz fős különbségeket láthatunk a születések számában. Egy nemzetközi kutatás szerint[1] a felsőoktatás – és általában az önképzés, tanulás – értéke válsághelyzetben könnyen felértékelődhet, a pandémia pedig a Budapesti Metropolitan Egyetem szerint pont ezt eredményezte. Az intézménybe jelentkezők száma 12 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, egy hallgatói kutatás eredményei szerint pedig még a jelenlegi diákok közel fele is elkezdett valamilyen új online kurzust – továbbképzést vagy nyelvi tanfolyamot – a bezártság alatt.

Nőtt a fizetési hajlandóság

Országosan nőtt a levelező és önköltséges képzések népszerűsége: a tavalyi évhez képest ez a növekedés az alapszakok esetében 18, a mesterképzések esetében 33 százalékos növekedést jelent, amely nagy változást mutat a magyarok felsőoktatási fizetési hajlandósága terén. A mesterképzések népszerűsége annak is köszönhető, hogy a koronavírus miatt tavaly 110 ezer olyan ember jutott diplomához, aki papírját korábban az alapképzés kimeneti követelményként meghatározott nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatta meg.

Ezek a legnépszerűbb szakok

2021-ben országosan a legnépszerűbb alapszakok a Gazdálkodás és menedzsment, valamint a Kereskedelem és marketing lettek. A Metropolitan Egyetemen az angol nyelvű képzések és az olyan teljesen új szakok is nagy érdeklődésre tartanak számot, mint a Képi ábrázolás és a Mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakok, valamint a Fotográfia MA. A mesterképzések közül a tanári képzésekre jelentkeztek a legtöbben, a legnépszerűbb öt szak között pedig emellett megtalálható a Vezetés és szervezés, a Pszichológia, a Marketing és az Emberi erőforrás tanácsadó képzés is.

Teljes szolgáltatási csomagot várnak a hallgatók

Mivel a tudás a digitalizáció révén bárki számára, bármikor, bárhol elérhető, az egyetemeknek már többet kell nyújtania a hallgatóknak a lexikális tudásnál. „Ma már teljes szolgáltatási csomagban gondolkodunk: a felvételizőknek ugyanolyan fontos a hallgatói élmény, a kapcsolati tőke, az ösztöndíj- és gyakorlati lehetőségek és az intézmény egyedi üzenete, mint maga az oktatás” – mondta el Csizmadi Péter, a Metropolitan Művészeti és Kreatívipari Karának dékánja. A dékán szerint a felsőoktatásban teljes szemléletváltásra van szükség, amit a Metropolitan esetében az ún. Alkotóegyetem koncepció testesít meg: a hallgatókat aktív alkotók, az oktatók pedig mentorként működnek együtt a képzés időtartama alatt.

A kapcsolatépítés az egyetemi élet egyik kulcskérdése

A kapcsolati háló kiépítésére továbbra is egyedülálló lehetőséget kínál egy egyetem, a változatos képzéseket kínáló intézmények pedig valódi olvasztótégelyei lehetnek a tudományos vagy üzleti tevékenység megalapozásának. „Sok esetben egy közgazdasági vagy kommunikáció szakon tanuló hallgató már az egyetemi évek alatt megtalálja azokat a projekteket, embereket, amiken, illetve akikkel aztán hosszú évekig vagy akár egy életen át dolgozik – mondta el Papp-Váry Árpád, a Metropolitan Kommunikáció, Üzlet és Turizmus Karának dékánja. – Természetesen ezeket a folyamatokat az intézményeknek is segítenie kell, üzleti és művészeti karaink hallgatói például a képzés egyes pontjain éppen ezért ütköztetik egymással a véleményüket.”

[1] https://www.jstor.org/stable/3488876?seq=1

Használjuk ki az otthon töltött időt

Koronavírus, karantén, elrendelt home office, social distancing – pillanatok alatt a mindennapjaink szerves részévé váltak ezek az eddig alig, vagy egyáltalán nem használt kifejezések. Nincsenek csoportos edzések, hétvégi szórakozás, színházak és még a nagyszülők vasárnapi ebédjéről is le kellett mondanunk. A korlátozásokat azonban lehetőségként is felfoghatjuk, hiszen az otthon töltött idő tökéletes alkalmat ad arra, hogy kibontakoztassuk kreativitásunkat. Mivel a megváltozott helyzetben kevesebb impulzus ér minket, az agyunknak is jól jön egy kis edzés.

Ismerjük meg magunkat

Az önismeret elengedhetetlen a fejlődésünkhöz, legyen szó akár karrierbeli, társasági vagy személyiségbeli előrelépésről. Mérjük fel, mik az erősségeink, gyengeségeink, amikkel gazdálkodhatunk: erősségeinket használjuk ki, vessük be őket, gyengeségeinket pedig igyekezzünk erősséggé fejleszteni; így lehetünk sikeresek az alkotásban és a munkában, kiegyensúlyozottak és elégedettek a magánéletünkben, társas kapcsolatainkban. Ebben segíthet, ha folyamatosan feljegyezzük, milyen feladatot hogyan végeztünk el és ehhez milyen készségekre volt szükségünk, így idővel pontos képet kaphatunk arról, milyen területek lehetnek ideálisak számunkra.

Találjuk meg, ami minket motivál

Gyakori csapda lehet, hogy kedvet kapunk a főzéshez egy jól felépített Instagram-profil követése során, belevágunk a saját készítésű ékszerek bizniszébe barátnőnk lelkes beszámolói miatt, vagy elkezdünk festegetni, mert a párunk szerint az nyugtatóan hat. Kövessük inkább a saját megérzéseinket! Egy jól megválasztott hobbi, egy reálisan elérhető cél nagy energiákat képes adni, hatékony feltöltődési és örömszerzési forrásunk lehet. Azonban egy félresikerült projekt kedvünket szegi és épp a várt eredmény ellenkezőjét hozza: egyszerűen csak untat, de egyenesen kedvünket is szegheti, elszomoríthat, ha kudarcba fullad a végén. Éppen ezért érdemes sorra venni, mik azok a területek, amelyek valóban érdekelnek minket.

Foglaljuk írásba

Bár az elismert művészekről sokan azt gondolják, hirtelen ihlet szállja meg őket egy alkotás létrehozásakor, ez a valóságban a legritkább esetben van így. Még az igazán intuitív művészek mögött is sokévnyi kemény munka áll és egy-egy munka elkészültét van, hogy órákig tartó gondolkodás vagy éveken át gyűjtött halomnyi jegyzet előzi meg. Kezdjünk el jegyzetelni! Írjuk le gondolatainkat, ötleteinket, időnként olvassuk őket vissza és nézzük meg, miben változott a véleményünk. Az, ha nem hagyjuk elveszni a kósza, de hasznos gondolatainkat, új világokat nyithat meg előttünk.

Álljunk alkotóként a feladathoz

Életünk során folyamatosan figyelhetjük az érzéseinket, viselkedésünket és a körülöttünk lévők arra adott reakcióit – és ez alapján fejleszthetjük magunkat. Ebben egészen gyermekkortól akár a különféle oktatási intézmények is segíthetnek. Hazánkban is vannak már olyan iskolák, ahol a korábban elterjedt egyoldalú, frontális oktatási forma helyett műhely jellegű, gyakorlatorientált, személyre szabott képzés folyik, amely fókuszában a tanuló áll. A Budapesti Metropolitan Egyetem egy módszertani reformmal nemrégiben a felsőoktatásban is teret nyitott ennek a megközelítésnek azzal, hogy bevezette az Alkotóegyetem fogalmát. Az új koncepció szerint az egyetemisták gyakorlatorientált tantervet követve ismerik meg és fejlesztik saját egyéniségüket, keresik meg az inspirációjukat. Az egyetemi évek során a hallgatók egy kézzel fogható portfólióba rendezik az elsajátított készségeket és ismereteket, így már az egyetemi évek alatt teljes képet kapnak alkotói énjükről. Az intézmény oktatóinak fenti tippjeit követve az otthon töltött idő alatt mi magunk is elindulhatunk ezen az úton.