Az azonos nemű párok külföldön kötött házasságát a magyar hatóságok még mindig nemlétezőnek tekintik, így ők a magyar jog szempontjából továbbra is maximum sima élettársaknak minősülnek, ehhez pedig a házassághoz és a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest jóval korlátozottabb jogok és kötelezettségek társulnak. Néhány mindennapi hátrány: nem ismeri el a magyar jog a közöttük fennálló vagyonközösséget, valamelyikük halála esetén a másik nem törvényes örökös, és ha a pár egyik tagja nem magyar állampolgár, a kedvezményes honosítási és bevándorlási szabályok sem alkalmazhatók. Vagyi

A Háttér Társaság két ügyfele azután nyújtott be alkotmányjogi panaszt, hogy sikertelenül próbálták meg legalább a fent hivatkozott hátrányokat orvosolni képes bejegyzett élettársi kapcsolatként elismertetni külföldön kötött házasságukat. Beadványaikban azzal érveltek, hogy az elismerés megtagadása sérti az Alaptörvényben védett emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat. Ez – érvelésük szerint – ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával is.

A logikus és jogállami megoldás az lenne, ha a külföldön kötött házasságokat Magyarországon is házasságként ismerjék el, ennek politikai realitása a jelenlegi kormánytöbbség mellett igen csekély. Az viszont, hogy e házasságokat még bejegyzett élettársi kapcsolatként sem ismerik el, teljesen érthetetlen, hiszen utóbbi jogintézmény 2009 óta elérhető Magyarországon. A probléma súlyosságát a jelenlegi kormánytöbbség által választott tagokból álló Alkotmánybíróság is elismerte. Júniusi határozatuk alapján a külföldön kötött házasságok hazai elismerésének megtagadása alapjogsértő, és a testület az azonos nemű házastársak számára kedvezőbb megoldást részesítette előnyben, amikor kifejezett jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára. Ennek határideje járt le eredménytelenül 2025. október 31-én. Hiába döntött az aktivistának és rendszerellenesnek éppen nem nevezhető Alkotmánybíróság az alapjogokat sértő helyzet felszámolása mellett, az Országgyűlés elé még tervezet sem került, vagyis továbbra is jogfosztottan élnek itthon a külföldön házasságot kötött azonos nemű párok. És nem állítható, hogy ezzel a kormányzó többség egy társadalmi elvárásnak kívánna megfelelni: az elmúlt években jelentősen nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatottsága, egy  2024-es reprezentatív közvélemény-kutatás  szerint a magyarok 54%-a támogatná a házassági egyenlőséget, vagyis a többségnek nem lenne ellenére a házasság intézményének megnyitása sem az azonos nemű párok előtt.

„Az Alkotmánybíróság júniusi döntése fontos állomás volt az azonos nemű párok jogegyenlőségéért folytatott munkánkban; stratégiai pereskedésünk keretében azon dolgozunk, hogy felszámoljuk az azonos nemű párokat hátrányosan megkülönböztető gyakorlatot hazai és nemzetközi bíróságok segítségével. Az Alkotmánybíróság egyértelműen fogalmazott, amikor jogszabályalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára és továbbra is mindent megteszünk azért, hogy ennek a jogalkotó eleget tegyen” – mondta el Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Photo by Tingey Injury Law Firm on Unsplash

A Háttér Társaság két ügyfele alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz miután sikertelenül próbálták meg bejegyzett élettársi kapcsolatként elismertetni külföldön kötött házasságukat. Beadványaikban azzal érveltek, hogy sérti az Alaptörvényben védett emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat, hogy a külföldön kötött házasságukat a magyar hatóságok nemlétezőnek tekintik, és azt nem hajlandóak sem házasságként, sem bejegyzett élettársi kapcsolatként elismerni. Ez érvelésük szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával is.

Az ügyben az Alkotmánybíróság 2024 februárjában személyes meghallgatást tartott, ahol a Külgazdasági és Külügyminisztérium kifejtette, hogy az államnak nincs kötelezettsége arra, hogy a külföldi jog alapján fennálló kapcsolatokat – az azonos nemű párok házasságát – a magyar jog szerint elismert jogosultsággá, bejegyzett élettársi kapcsolattá alakítsa. Az Igazságügyi Minisztérium írásbeli észrevételében megjegyezte, hogy az azonos nemű házaspárok köthetnek Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot, de továbbra is fontos a két intézmény közötti elhatárolás fenntartása, az elismerés álláspontjuk szerint ezt áttörné.

Az Alkotmánybíróság tegnap meghozott határozatában emlékeztetett arra, hogy a jogalkotó már több, mint másfél évtizede létrehozott egy jogintézményt – a bejegyzett élettársi kapcsolatot – az azonos nemű párok párkapcsolatának elismerésére, amely joghatásaiban a házassághoz hasonló. A testület hangsúlyozza, az elismerés hiánya sérti az indítványozók alapjogait, és ezt a jogkorlátozást a bíróságok nem tudják jogértelmezéssel feloldani.

A kisebbségi véleményekkel összevetve megállapítható: az Alkotmánybíróságban teljes egyetértés volt annak kapcsán, hogy a jelenlegi helyzet alapjogsértő, ugyanakkor két megoldás rajzolódott ki: az egyik szerint a külföldön kötött házasságokat bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni, és ezt jogszabályban kell rögzíteni. A másik szerint elég lenne azt rögzíteni (jogszabályban vagy az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos követelményben), hogy a külföldön kötött házasság nem akadálya annak, hogy ugyanazok a személyek Magyarországon később bejegyzett élettársi kapcsolatot kössenek. Az Alkotmánybíróság többsége végül az első, az azonos nemű párok számára kedvezőbb megoldás mellett döntött.

Az Országgyűlésnek 2025. október 31-ig kell megalkotnia az alaptörvény-ellenes helyzetet felszámoló jogi szabályozást: ennek során az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak megfelelően kell eljárnia, azaz érvényre kell juttatnia a külföldön házas azonos nemű párok emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat.

Az Alkotmánybíróság döntése hosszú évek pereskedése végére tesz pontot. Egy amerikai-magyar pár Belgiumban kötött házasság ügyében már 2017-ben kimondta egy hazai bíróság, hogy házasságukat bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni, ezt az ítéletet azonban a Kúria – formai okokra hivatkozva – később hatályon kívül helyezte. Szintén az elismerés álláspontjára helyezkedett egy Amerikában kötött házasság kapcsán a Fővárosi Törvényszék 2022-ben, ezt a Kúria érdemben elbírálva hatályon kívül helyezte, kimondva: kifejezett jogi rendelkezés hiányában nincs lehetőség a házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként történő elismerésére. Az Alkotmánybíróság most azt állapította meg: egy ilyen jogszabályi rendelkezés megalkotása nemcsak lehetősége, hanem kötelessége a jogalkotónak.

Az azonos nemű párok jelenleg a világ 38 országában köthetnek házasságot, nemcsak Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, hanem például Taiwanon, Thaiföldön, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Latin-Amerika legtöbb országában is. Az Európai Unió 27 tagállama közül 16 ismeri el az azonos neműek házasságát. A magyar társadalomban az elmúlt években jelentősen nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatottsága, egy 2024-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyarok 54% támogatná a házassági egyenlőséget.

„Az Alkotmánybíróság döntése fontos mérföldkő az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért folytatott munkánkban. Büszkék vagyunk rá, hogy ügyfeleink megtiszteltek minket a bizalmukkal, és együtt érhettük el ezt a sikert. Jogsegélyszolgáltunk 25 éve dolgozik azért, hogy Magyarországon szexuális irányultságától vagy nemi identitásától függetlenül azonos jogok illessenek meg, és most egy kis lépéssel közelebb kerültünk ehhez” – mondta el Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak Vitézynek a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezetett. Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia – írja a 24.hu.

Sólyom László magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke volt. Öt évig,  2005. augusztus 5-től 2010. augusztus 5-ig töltötte be a köztársasági elnöki pozíciót. Tudományos tevékenységében a személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Munkássága jelentős a rendszerváltás utáni jogrend megerősítésében.

Fotó: Wikipedia, Bálint Gilicze/Gilicze Bálint – Office of the President of Hungary/Köztársasági Elnöki Hivatal

Az Alkotmánybíróság másfél év hallgatást követően döntést hozott azon bírói kezdeményezés ügyében, ahol az indítványozó bíró a 33. §-sal módosított anyakönyvi törvény születési nemre vonatkozó rendelkezését támadta. Az indítvány szerint a 2020 május végétől hatályos szabályozás, amely kizárja a nem- és ehhez kapcsolódó névváltoztatás lehetőségét, ellentétes az Alaptörvény emberi méltóságot és a magánélethez való jogot garantáló rendelkezéseivel.

Az Alkotmánybíróság határozata tökéletes példája annak, miként lehet alapjogi kérdéseket pusztán jogtechnikai problémákká lecsupaszítani. Az Alkotmánybírósági többség annak érdekében, hogy megfeleljen a kormány elvárásainak és hatályban tartsa a vitatott szabályt, még az öt évvel ezelőtti saját határozatával is szembement. A Háttér Társaság ügyfelének alkotmányjogi panasza kapcsán alaptörvény-ellenes mulasztást megállapító 2018-as
döntésében ugyanis kimondta: „(…) minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját nevéhez és annak viseléséhez. (…) Ennek speciális esete a nemváltoztatással összefüggő névváltoztatás, amelynek alapja az „EMBER” önazonossága és az egyenlő emberi méltóság sérthetetlensége.”  A döntés teljesen figyelmen kívül hagyja a nem jogi elismerésének ellehetetlenítését kifogásoló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását, a Magyar Pszichológiai Társaság véleményét a hatályos szabályozás rendkívül káros egészségügyi hatásairól, a vonatkozó és a határozattal egyértelműen ellentétes strasbourgi joggyakorlatot, valamint a nemzetközi emberi jogi standardokat. Bevett gyakorlatával szemben az amicus curiae beadványokban megfogalmazott érveket az Alkotmánybíróság még csak össze sem foglalta a döntésében, pusztán hogy fenntartható maradjon gyenge alapokon álló érvelése – írják.

A határozat egyértelművé teszi a kapcsolatot az Alaptörvény kilencedik módosítása (a születési nem Alaptörvénybe foglalása), az állami gyűlöletkampány, és a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet alatt rohamtempóban, társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott 33. § között. A döntés indokolatlanul különbséget tesz azok között, akik a kérelmüket 2020. május 29-e előtt adták be, és akik csak május 30-án vagy azt követően. Míg az előbbi csoportba tartozók kérelmét a visszaható hatályú alkalmazást megsemmisítő 2021-es AB döntésnek köszönhetően elbírálják, a mai döntés mindenki mást indokolatlan és cinikus módon megfoszt ennek lehetőségétől. Azzal, hogy a testület nem kíván állást foglalni a kérdésben, emberek ezreitől veszi el annak lehetőségét, hogy nemi identitásuknak megfelelő dokumentumokkal éljék a mindennapjaikat. Az Alkotmánybíróság álláspontjával ellentétben a nem jogi elismerése nem csupán az egyén intimszféráját érinti. A transznemű emberek számára az okmányaikban helyesen feltüntetett nevük és nemük alapvető kihatással van mindennapi biztonságukra: ennek hiányában nem férnek hozzá a számukra szükséges egészségügyi ellátásokhoz, magyarázkodni kényszerülnek állásinterjún, bankban, albérlet-keresés során, ügyintézés során, de még a boltban is, amikor kártyával fizetnek. A személyi igazolványuk felmutatásánál – amennyiben az abban szereplő név és nem nincs összhangban kinézetükkel – vagy bármilyen helyzetben, ahol a bejegyzett nevüket kell használniuk, kénytelenek előbújni és beszélni a nemi identitásukról, így napi szinten sérül a magánélethez való joguk – teszik hozzá.

“Érthetetlen, hogy egy 20 évig jól működő rendszert miért kellett egyetlen törvénymódosítással tönkretenni, és ezzel végleg eltörölni a nem jogi elismerésének lehetőségét. Amíg Európa töretlenül az identitás-alapú jogvédelem irányába halad,és a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szerves részeként ismeri el a nem jogi elismeréséhez való jogot, addig az Alkotmánybíróság által szentesített kormányzati gyakorlat a teljes
jogfosztás mellett áll ki. Hiszünk abban, hogy mindenkit megillet a nem- és névváltoztatás joga, ezért folytatjuk harcunkat az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

A Háttér Társaság ezért arra kér minden olyan transznemű és interszex embert, aki szeretné nemét hivatalosan is elismertetni, és vállalja a nemzetközi jogi pereskedést, hogy vegye fel a kapcsolatot az egyesület jogsegélyszolgálatával a jogsegely@hatter.hu címen.

Fotó: Alexander Grey/unsplash.com

A Magyar RTL Televízió Zrt. és a Central Digitális Média Kft. összefonódásával kapcsolatos, folyamatban lévő perek egyikében alkotmánybírósági döntés született október 4-én. Előzőleg az összefonódás ismételt elutasítása során az RTL-t 20 millió forintos bírsággal sújtotta a GVH. A bírságot azért szabta ki a Versenyhivatal, mert meglátása szerint az RTL nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének és ezzel akadályozta a tényállás feltárását és elhúzta az eljárást – egy olyan ügyben, amelynek minél gyorsabb befejezése a kérelmező RTL érdeke.

Az RTL 2020 nyarán bíróságon támadta meg az ezzel kapcsolatos GVH határozatait. A bírságot kiszabó ügyben a bíróságok a GVH-nak adtak igazat, így az RTL az Alkotmánybírósághoz fordult.  Az RTL többek között azt sérelmezte, hogy a GVH olyan jogszabályt alkalmazott visszamenőlegesen, amely az összefonódás időpontjában nem volt hatályban.

Ebben az ügyben döntött most az Alkotmánybíróság. A döntés megsemmisítette az RTL-t bírsággal sújtó GVH határozatot, továbbá az Alkotmánybíróság – egyetértve az RTL érvelésével – megállapította, hogy a határozat sérti a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, így az – megsértve az RTL jogait –  alkotmányellenes. A korábban kiszabott bírságot a GVH-nak most vissza kell fizetnie az RTL-nek.

Az AB által most alkotmányellenesnek minősített határozattal azonos eljárásban hozott, az összefonódást elutasító GVH határozat elleni per még folyamatban van. Ítélet 2023 első felében várható.