Használjuk ki az otthon töltött időt

Koronavírus, karantén, elrendelt home office, social distancing – pillanatok alatt a mindennapjaink szerves részévé váltak ezek az eddig alig, vagy egyáltalán nem használt kifejezések. Nincsenek csoportos edzések, hétvégi szórakozás, színházak és még a nagyszülők vasárnapi ebédjéről is le kellett mondanunk. A korlátozásokat azonban lehetőségként is felfoghatjuk, hiszen az otthon töltött idő tökéletes alkalmat ad arra, hogy kibontakoztassuk kreativitásunkat. Mivel a megváltozott helyzetben kevesebb impulzus ér minket, az agyunknak is jól jön egy kis edzés.

Ismerjük meg magunkat

Az önismeret elengedhetetlen a fejlődésünkhöz, legyen szó akár karrierbeli, társasági vagy személyiségbeli előrelépésről. Mérjük fel, mik az erősségeink, gyengeségeink, amikkel gazdálkodhatunk: erősségeinket használjuk ki, vessük be őket, gyengeségeinket pedig igyekezzünk erősséggé fejleszteni; így lehetünk sikeresek az alkotásban és a munkában, kiegyensúlyozottak és elégedettek a magánéletünkben, társas kapcsolatainkban. Ebben segíthet, ha folyamatosan feljegyezzük, milyen feladatot hogyan végeztünk el és ehhez milyen készségekre volt szükségünk, így idővel pontos képet kaphatunk arról, milyen területek lehetnek ideálisak számunkra.

Találjuk meg, ami minket motivál

Gyakori csapda lehet, hogy kedvet kapunk a főzéshez egy jól felépített Instagram-profil követése során, belevágunk a saját készítésű ékszerek bizniszébe barátnőnk lelkes beszámolói miatt, vagy elkezdünk festegetni, mert a párunk szerint az nyugtatóan hat. Kövessük inkább a saját megérzéseinket! Egy jól megválasztott hobbi, egy reálisan elérhető cél nagy energiákat képes adni, hatékony feltöltődési és örömszerzési forrásunk lehet. Azonban egy félresikerült projekt kedvünket szegi és épp a várt eredmény ellenkezőjét hozza: egyszerűen csak untat, de egyenesen kedvünket is szegheti, elszomoríthat, ha kudarcba fullad a végén. Éppen ezért érdemes sorra venni, mik azok a területek, amelyek valóban érdekelnek minket.

Foglaljuk írásba

Bár az elismert művészekről sokan azt gondolják, hirtelen ihlet szállja meg őket egy alkotás létrehozásakor, ez a valóságban a legritkább esetben van így. Még az igazán intuitív művészek mögött is sokévnyi kemény munka áll és egy-egy munka elkészültét van, hogy órákig tartó gondolkodás vagy éveken át gyűjtött halomnyi jegyzet előzi meg. Kezdjünk el jegyzetelni! Írjuk le gondolatainkat, ötleteinket, időnként olvassuk őket vissza és nézzük meg, miben változott a véleményünk. Az, ha nem hagyjuk elveszni a kósza, de hasznos gondolatainkat, új világokat nyithat meg előttünk.

Álljunk alkotóként a feladathoz

Életünk során folyamatosan figyelhetjük az érzéseinket, viselkedésünket és a körülöttünk lévők arra adott reakcióit – és ez alapján fejleszthetjük magunkat. Ebben egészen gyermekkortól akár a különféle oktatási intézmények is segíthetnek. Hazánkban is vannak már olyan iskolák, ahol a korábban elterjedt egyoldalú, frontális oktatási forma helyett műhely jellegű, gyakorlatorientált, személyre szabott képzés folyik, amely fókuszában a tanuló áll. A Budapesti Metropolitan Egyetem egy módszertani reformmal nemrégiben a felsőoktatásban is teret nyitott ennek a megközelítésnek azzal, hogy bevezette az Alkotóegyetem fogalmát. Az új koncepció szerint az egyetemisták gyakorlatorientált tantervet követve ismerik meg és fejlesztik saját egyéniségüket, keresik meg az inspirációjukat. Az egyetemi évek során a hallgatók egy kézzel fogható portfólióba rendezik az elsajátított készségeket és ismereteket, így már az egyetemi évek alatt teljes képet kapnak alkotói énjükről. Az intézmény oktatóinak fenti tippjeit követve az otthon töltött idő alatt mi magunk is elindulhatunk ezen az úton.

Bár a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettségű nők Magyarországon jelentős többséget képviselnek a művészetek területén (62 százalék), a hazai dalszerzők csupán 20 százaléka nő. Kevésnek tűnhet, pedig valójában látványos a növekedés: a szövegíró és zeneszerző nők aránya hazánkban 2015-ben 16, míg 2005 előtt mindössze 5 százalék volt. Az elmúlt évekre jellemző 20 százalékos aránnyal Magyarország a női dalszerzők arányát tekintve felzárkózott az európai átlaghoz.

A nemek közötti egyenlőtlenség a globális zenei világ egyik nagy kihívása. Az elmúlt években számos nemzetközi kezdeményezés törekszik javítani a statisztikákon. Tavaly indult el a zeneiparban dolgozó nőket összefogó globális adatbázis, és a női esélyegyenlőségért küzd az Artisjust is a tagjai között tudó európai jogkezelők egyesületének Women@CISAC elnevezésű programja is.

A dalszöveg a favorit

Az elmúlt négy évben mintegy ezer új szövegíró és zeneszerző nő regisztrált az Artisjusnál. A statisztikák szerint ők inkább a szövegírásban aktívak, ugyanis a 2018-ban regisztrált női alkotók 43 százaléka kimondottan dalszövegíró. Közel egyharmaduk zenét is ír a szövegek mellett, míg másik egyharmaduk kizárólag zeneszerző. Ezt támasztja alá a Dal című televízióműsor idei évada is, ahol nyolc olyan szerzemény is bekerült a legjobb 30 közé, amelynek szövegét nő írta.

Vezet a pop

A 2018-ban született új magyar zeneszámok 16 százalékának volt női alkotója (is). A szerzői egyesület azt is felmérte, hogy a tavaly született új szerzemények esetében mely műfajokban voltak különösen aktívak a nők. Az általuk írt zenék 30 százaléka popdal, de több száz rock/metál számot is bejegyeztek (12 százalék) – valamint az alternatív (12 százalék), a klasszikus, instrumentális (12 százalék) és az electro/dance (10 százalék) stílusokban is aktívak voltak. Az adatok szerint a hiphopban kevés nő alkot: a szerzemények mindössze 2 százaléka sorolható ebbe a műfajba.

Aktív fiatalok

Az Artisjusnál tavaly regisztrált női dalszerzők közel 60 százaléka 30 év alatti, mintegy 13 százalékuk pedig 20 évesnél is fiatalabb alkotó. A legalább egy női szerzővel bíró zeneművek egyharmadát a 30 évnél fiatalabbak írták 2018-ban.

A női alkotók szerepének erősödése a szakmai elismerésekben is tetten érhető. A legjobb zeneszerzőknek és szövegíróknak járó Artisjus-díjak kiválasztottjai között is egyre gyakrabban találhatunk hölgyeket. Különösen igaz ez a 30 év alattiaknak járó junior kategória esetén, ahol 2016 óta minden évben van női alkotó a díjazottak között:

Adamis Anna – 1998

Szabó Ágnes – 2009

Palya Bea – 2010

Szirtes Edina „Mókus” – 2012

Váczi Eszter – 2014

Tallér Zsófia – 2015

Jónás Vera – 2016 (junior díj)

Kozma Kata – 2017 (junior díj)

Várallyay Petra – 2017 (junior díj)

Lábas Viki (Margaret Island tagjaként) – 2018 (junior díj)

Szeder-Szabó Krisztina – 2018 (junior díj)

Schoblocher Barbara (Blahalouisiana tagjaként) – 2019 (junior díj)

„A dalok nagyja a magyar poptörténetben férfi szemszögből lett megírva, így van mit kifejteni a másik oldalról bőven” – bátorítja női dalszerzőtársait a junior Artisjus-díjas Szeder.

Az Artisjusról

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezenkívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.