„Szeszesitalokkal foglalkozó szervezetként tagjainkkal együtt különösen nagy a felelősségünk abban, hogy felhívjuk rá a figyelmet: ha valaki úgy határoz, hogy alkoholt fogyaszt, a döntés az övé, hogy ezt mérsékletesen tegye. Évek óta azon vagyunk, hogy ezt minél szélesebb körnek, minél többféle módon és minél színesebben tudomására hozzuk és pozitív hatással legyünk azokra, akik szoktak iszogatni. Idén a sportközvetítések nézőire fókuszáltunk. Ehhez kértük népszerű ambassadorunk és influencereink segítségét is, hogy az ő kreatív ötleteikkel és számos követőjük bevonásával, illetve meccs- és sportjáték-vetítésre kilátogatva, az ott szurkolók megszólításával tudják az üzenetünket továbbadni, párbeszédet kialakítani, hogy valóban a #fairjáték és #felelősitalozás jegyében telhessen a nyár” – mesélte az MSZSZT nyári kampánya végéhez érve a szövetség igazgatója, Nagy András.

Miskovits Marci előbb az UEFA, majd az Olimpiai Játékok közvetítéseire ment ki a stábjával, hogy YouTube videóiban a sportvetítéseket nézőkkel beszélgessen arról, ki hogyan, kivel szurkol és mit, mennyit isznak ilyenkor. Bár ő maga végig a kérdező szerepében maradt, megosztotta saját véleményét is: “Szerintem az a fontos, hogy tudjuk a saját határainkat. Mindenkinek más a mérték, van, akinek a teste elbír többet, van, akié kevesebbet. Csak legyen önismeretünk”. És a magyarok teljesítményét ő sem hagyta szó nélkül: „Szerintem elég szép eredményeket értünk el, nagyon ügyes sportolóink vannak.” Egyetértett továbbá a mértékletességet valló interjúalanyokkal, hogy „így kell csinálni”, gondoljunk a másnapra, holnap is van nap.

Horváth Balázs pedig azt osztotta meg TikTok csatornáján a követőkkel, miért iszik alkoholt csak nagyon ritkán: „A kérdés, amit megkapok szinte minden egyes alkalommal, ha kimozdulok szórakozni, hogy iszom-e valamit. Erre annyit szoktam mondani, hogy köszi, csak szódavizet jéggel, citrommal. Bár általában erre csak egy fintorgó arcot kapok, de igazából egyszerű, hogy miért: az életem a sport és nagyon odafigyelek arra, hogy mit eszem, vagy mit viszek be a szervezetembe. Ezért az alkohollal egy kicsikét hadilábon állok, mert amúgy szórakozni is szeretek eljárni. A lényeg, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy semmi probléma azzal, hogyha néha fogyasztasz alkoholt. Én is szoktam ímmel-ámmal sportolás mellett” – mondta Balázs annak kapcsán, ő miért csatlakozott az MSZSZT Fair játék, felelős italozás kampányához.

Viczián Viktória is egyetért a többiekkel: „Egy jó meccshez bizony jár egy-egy koktél a barátokkal. Azonban nem mindegy, milyen lesz a másnap. Alkoholt csak felelősségteljesen szabad fogyasztani! Meg lehet inni egy-egy pohárral, de a mértékletesség a legfontosabb.”

A spiritsEUROPE támogatásával megvalósított kampány június elejétől augusztus végéig rendszeres, #fairjáték, #felelősitalozás témájú mondanivalókkal rukkolt elő, széles közönséget elérve a Facebookon, Instagramon, YouTube-on és TikTokon egyaránt.

A sportközvetítéseken zajlott beszélgetésekből, illetve a posztokra beérkezett kommentekből az látható, hogy az aktuális kedvencek a gin-tonic, az aperitíves koktélok, a kávéval kevert vermut, prosecco-s, whiskey-s, vodkás long drinkek, de persze örök népszerű italok a sör, fröccs, és a további klasszikus, szénsavas üdítővel, szódával dúsított italok. A kampányban megszólalók nagyobb része szerint hozzátartozik a nyári estékhez, sőt, akár „még szép” az iszogatás, de „érzik” és „betartják a mértéket”, már kis mennyiséggel is „telítődnek”, és „meg is szoktak állni” egy-két italnál. Saját bevallásuk szerint a megszólalók „észnél maradnak”, „nem is bírnák” a sok alkoholt, és többük úgy nyilatkozott, ritkán iszik, és akkor se sokat. Hiszen „másnap indul újra a program”, „figyelni kell rá, hogy ne essünk túlzásba”.

A visszajelzések alapján inkább a nagyobb meccseket, csapatsportokat nézik együtt a fiatalok, de ilyenkor is jellemzőbb, hogy a „rövidet kerülik”, mert „ismerik a határaikat”. Persze akad, aki szerint „egy kupica tömény belefér”, vagy épp a „reggel egy pálinka” is elfogadható egyesek szerint, más viszont ellenkezőleg, „ital nélkül tisztábban látja a világot”. Azért a teraszozás, kiülés, beszélgetés, szurkolás szerves része az italozás a legtöbbjük szerint…

Az eredmények alapján az egyetemistáknál a dohányzás kevésbé elterjedt, mint az átlagnépességnél: a megkérdezettek 43,6 százaléka fogyasztott dohányterméket a megkérdezés előtti héten, 17,9 százalékuk napi rendszerességgel dohányzik. A naponta dohányzó magyarok átlagos aránya 24,5 százalék volt 2019-ben a KSH adatai szerint. Érdekesség, hogy az egyetemisták között még mindig a hagyományos cigaretta a népszerű; az e-cigarettát, illetve a hevített dohánytermékeket kevesebben kedvelik.

Kétszer annyit iszik egy egyetemista egy átlagos alkalommal, mint egy átlagfiatal

Ami az alkoholt illeti, a diákok egyharmada heti rendszerességgel fogyasztja, a heti ivás a fiúknál kétszer elterjedtebb, mint a lányoknál, ugyanakkor a fogyasztásuk több mint kétszerese a középiskolások által megivott mennyiségnek. A megkérdezettek 94 százaléka fogyasztott alkoholt a megelőző egy évben, 27%-uk havonta nagy mennyiséget. Kiderült az is, ha az egyetemisták isznak, akkor sokkal többet fogyasztanak, mint a felnőttek vagy a középiskolások: tisztaszeszre átszámítva több, mint kétszeresét a középiskolásoknál mért értékekhez képest.

A leggyakoribb ital a hallgatók körében a sör és a bor, a tömény nem dominál, és a középiskolásoktól eltérően jellemzően nem otthon, hanem kocsmákban, bárokban isznak. A kérdésre – tapasztaltak-e már másnaposságra utaló jelet – 41 százalék számolt be valamilyen gondról, ez az érték egy korábbi országos felnőtt mintán 10,3% volt. A budapesti és a természettudományi egyetemek hallgatói többször és többet isznak, mint a vidéki és a társadalomtudományokat oktató intézményeké.

„Egyik fontos célunk a magyarországi alkoholhelyzet feltárása, hiszen erről gyakran bizonytalanok az adatok. A fiatalok a legveszélyeztetettebbek ebből a szempontból, de sajnálatosan ritka az ilyen kutatás, ezért is hiánypótlóak a mostani eredmények” – hangsúlyozta Elekes Zsuzsanna, a Corvinus egyetemi tanára, a HUN-REN Társadalomepidemológiai Kutatócsoport vezetője.

Csaknem minden második egyetemista kipróbált már valamilyen drogot, a leggyakoribb a kannabisz (36,3%), az orvosi recept nélkül bevett altató vagy nyugtató (14,3%), valamint az Ectasy (8,2%) használata. Több mint negyedük többszöri használó, és a fiúk, illetve a Budapesten tanulók érintettebbek. A kannabisz több mint 3,5-szer elterjedtebb az egyetemisták körében a 18-34 éves korosztályhoz képest, és több mint kétszer a 9-10. évfolyamos korosztályhoz képest. Viszonylag elterjedtek még amfetaminok (6,6%), az orvosi javaslatba beszedett altató, nyugtató (6,1%), a gyógyszerre ivott alkohol (5%), a varázsgomba (4,8%), a kokain (4,4%), a hangulatjavításra használt fájdalomcsillapító (4,3%), a szintetikus kannabinoid (4,1%) és az LSD (3,4%) – a sor végén a heroin áll 0,2%-kal. Rizikófaktor a tanulmányok melletti munka: a jelenleg dolgozó egyetemisták nagyobb arányban próbáltak ki valamilyen drogot, mint akik nem dolgoznak.

Az egyetemistáknak naponta 6,6 órájuk online telik

A kutatócsoportban a Corvinus egy másik munkatársa, Kutrovátz Kitti azt kutatta, mivel töltik az egyetemisták szabadidejüket. Az eredmények szerint a legnépszerűbb szabadidős tevékenység az egyetemisták körében a barátokkal való találkozás, ezt követi a „csak úgy elvagyok otthon vagy máshol”, majd a hagyományos tévénézés; a sportolás egyharmadukra jellemző. A kérdést a nem is befolyásolja, a lányokra jellemzőbb a cél nélküli időtöltés, a fiúk gyakrabban sportolnak. A budapestiek szintén többször töltik idejüket sporttal. A hosszabb és gyakoribb online jelenlét a vidékiekre, a munkaerőpiaci szempontból inaktívakra és a párkapcsolat nélküliekre jellemzőbb.

„Védőfaktor a párkapcsolati státusz és a munka: a problémás internet- és közösségioldal-használat rizikója kisebb azok körében, akiknek stabil párkapcsolata van. Akik dolgoznak a tanulmányaik mellett, azok több kulturális eseményen vesznek részt” – mondta Kutrovátz Kitti, a Corvinus Egyetem munkatársa.

Az egyetemisták az online térben leginkább a közösségi médiát használják, zenét hallgatnak, illetve videókat és filmeket néznek. A megkérdezettek körében napi 6,6 óra a képernyő előtt átlagosan eltöltött idő. A fiúk körében gyakoribb az online játék, míg a lányokra jellemzőbb a csetelés, és a közösségi oldalak használata. Az egyetemisták körülbelül egynegyedére jellemző a problémás internethasználat, de a közösségi médiát csak 6 százalékuk használja aggályos módon.

Photo by Kelsey Chance on Unsplash

Megérkeztünk a költekezés visszafogásának mélypontjára

Ugyan a felmérés előző időszakához, 2023 tavaszához (41%) képest nem romlott tovább azok aránya, akik minden fogyasztási kategóriában  szükségét érezték a költéseik visszafogásának, továbbra is a magyarok 37%-a mondja, hogy mindenen spórol, amin csak teheti. E tekintetben még mindig az első helyen állunk a régióban, ahol – Lengyelország kivételével – a régió országaiban ettől a negyedévtől már jelentős javulás tapasztalható.. Ha összehasonlítjuk ezt az adatot az első, 2022. első negyedévében mért adatokkal, akkor láthatjuk, hogy a háború kitörésekor, az inflációs mutatók felszálló időszakában jelentősen kevesebben spóroltak, mint most (22%).

Inkább a nőkre hárul a tudatos költségtervezés

A kutatás szerint a nők 42 százaléka, míg a férfiak 31 százaléka fogta vissza vásárlási kedvét. Ennek egyik oka lehet, hogy Magyarországon általában bevallottan a nők kezelik a család mindennapi kiadásait. A cseheknél és a lengyeleknél kiegyensúlyozattabbak a “bevásárlási szerepek” (Csehország: nők 17 %, férfiak 16%, Lengyelország: nők 28%, férfiak 28%), míg a szlovákoknál szintén a női célcsoportot érinti leginkább a költekezés visszaszorításának kérdése (nők: 26%, férfiak 17%). A Statista 2019-es nemzetközi kutatása is vizsgálta a családi szerepeket. Ugyan a napi bevásárlásokat inkább a nők intézik, de a nagyobb horderejű dolgokban, mint az autó, az ingatlan vagy épp biztosítási és pénzügyi szolgáltatások, inkább a férfiak döntenek.

A nagy visszatérők: a divatcikkek és az alkohol

A kereskedelmi szereplők folyamatosan vizsgálják azokat a kategóriákat, amelyek ellenállóbbak a gazdasági válságok hatásaival szemben. Sokan a magasabb jövedelmű célközönség vásárlóereje miatt a luxustermékeket sorolják elsőként ide, azonban a Publicis Groupe kutatása szerint két általános kategóriában is észlelhető jelentős visszarendeződés a költekezésben a korábbi – a költekezési pesszimizmus csúcsát jelentő –  negyedévhez képest. A csökkenés mértéke az alkoholnál 29%-ről 22%-re, a divatcikknél pedig 20%-ról 15%-re változott. Az alkohol kategória különösen kiemelkedő, mivel a magyarok nem terveznek lemondani róla a jövőben sem: 30%-ról 19%-ra csökkent azok száma, akik biztosan tervezik az alkoholra fordított kiadások csökkentését vagy alacsonyan tartását. Ugyanezt a százalékos adatot hozta ki a felmérés az első elvégzett, 2022. februári mintavételkor is. A tendencia hasonló az alapvető élelmiszereknél is, amelyeknél az emberek igyekeznek visszatérni a korábban megszokott márkákhoz és minőséghez.

A háziállatoknak továbbra is prémium jár

Akármilyen nehéz is a helyzet, a magyarok kevésbé spórolnak, ha a kiskedvenceikről van szó: csupán a megkérdezettek 14%-a mondta, hogy kevesebbet tervez költeni állateledelre. Különösen nagy a kontraszt a bébiételek kategóriájával összemérve, hiszen az itt jelzett 21% azt is jelenti, hogy másfélszer olyan magas azok aránya, akik a bébiételeken próbálják megfogni a költségeket, mint azoké, akik házi kedvenceik étkezésein. Ugyanez a trend figyelhető meg a szomszédos országoknál is, csak alacsonyabb mértékben. Az elmúlt egy évben a három legstabilabb kategória, tehát ahol legkevésbé változtak a spórolási szokások: bébiételek (20-21%), kávé (8-10%) és gyógyszerek (9-10%).

Kevesebbet költünk streaming szolgáltatásokra

Vannak kategóriák, amikre továbbra is sokkal kevesebbet költenek a vásárlók, de jelentős javulás érzékelhető az elmúlt negyedévekhez képest. Ezek közé tartozik az étterem, a nyaralás, a kultúra és a megtakarítások. Az adatok itt majdnem visszatértek a tavaly év eleji értékekhez. Azokba a kategóriákba, ahol merészebben csökkentjük a költségeket, tartoznak a videó- vagy zene megosztó szolgáltatások, a játékok, a sportfelszerelések és az elektronikai cikkek.

„A következő negyedéves kutatás rávilágíthat arra, hogy elhúzódó fogyasztói pesszimizmusról beszélhetünk-e. Ha a költségek visszavágása továbbra is fennmarad, akkor egyértelműen igen. Korábban, amikor csökkenést mutattak az adatok, sokkal hamarabb pozitív irányt vett a trend, most pedig másfél éve konstans alacsony a költekezési terv” – foglalta össze Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary média üzletágának vezetője.

A Heineken elkötelezett, hogy mértéktartó élvezetre biztassa a fogyasztóit. Idén a közlekedési kultúra alakulására reagálva, az autóvezetésről az elektromos járművekre, biciklikre, rollerekre irányította a fókuszt a sörmárka. Az üzenet a száraz november végén is aktuális: a felelősség 100%-os figyelmet igényel, ezért kizárólag 0.0% alkoholnak marad hely mellette.

A hazánkban is futó reklámokban a 2022-es szezonban McLaren Forma-1-es pilótája Daniel Ricciardo választja az alkoholmentes alternatívát, majd így gurul elektromos rolleren, míg Naomi Schiff W Series autóversenyző elektromos biciklivel teker haza sörözés után. A nemzetközi szereplők mellett hazai influencereket vont be a Heineken, Kőnig Anna a rollereseket képviselte egy Heineken 0.0-val koccintva, Kempf Zozó biciklis bravúrokkal, Szirmai Gergő deszkás trükkökkel szemléltette, hogy nemcsak a közlekedéshez szükséges józanság, de a sportolás is teljes koncentrációt igényel.

A HEINEKEN kiemelt célkitűzése, hogy fogyasztói számára ne csak alkoholmentes alternatívákat, hanem a tudatos választáshoz szükséges információkat is elérhetővé tegye, határozottan kiállva a felelős fogyasztás mellett. A Magyarországon 2007 óta kapható Heineken 0.0 ízben és minőségben is ugyanazt nyújtja, mint a Heineken® Original, persze alkohol nélkül. Így lehetőséget ad a megalkuvás nélküli sörélményre olyankor is, amikor valaki nem szeretne, vagy nem tud alkoholt fogyasztani – például, mert egy, kettő, vagy négy keréken gurul haza egy baráti találkozóról – írják.

Az egyedi üveg nemcsak kabalánk lehet a szeptember végi német-magyar és magyar-olasz meccseken, de méltó tagja a 2010 óta jelentkező futball-, illetve sport tematikájú palacksorozatnak is. Az igazi gyűjtők – és persze az Unicum Ház – polcain helyet kap többek közt a 2016-os legendás Puskás Palack, amely Puskás Öcsi 1966-os utolsó profi meccsének 50. évfordulójára készült, az ezüstérmekkel díszített 2018-as üveg, amely a magyar labdarúgó-válogatott legnagyobb 20. századi sikereinek állít emléket vagy a 2021-es szurkolói kiadás, amely a válogatott Európa-bajnokságon való részvételét éljenezte.

„Az idei limitált kiadású üvegünkkel szeretnénk a közösen átélt szurkolói élmények részesei lenni, miközben egy újabb taggal bővíthetjük a kiemelkedő magyar sportpillanatok előtt tisztelgő palacksorozatunkat” – mondta el Zwack Sándor, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának elnöke, aki híres futballrajongóként a magyar válogatottnak drukkol, de az olasz csapat sikereit is örömmel ünnepli.

A Borsodi Világost a Borsodi Sörgyár közel öt évtizede fejleszti és tökéletesíti. Ennek szellemében a vállalat idén megújítja a termék receptúráját, ami márciustól kukoricadara nélkül, tisztán árpamalátából, komlóból, élesztő és víz felhasználásával készül a vállalat bőcsi üzemében. A megújult receptnek köszönhetően a Borsodi sör ízvilága kiegyensúlyozottabbá válik, de továbbra is jellemző rá a kellemes kesernyés íz és a csillogó aranysárga szín.

A Borsodi Világos megújítása a soron következő fontos lépése a Borsodi Sörgyár több éve folytatott következetes stratégiájának, amelynek során a vállalat először egy hároméves beruházással a bőcsi sörgyárat korszerűsítette, majd a portfóliójának fejlesztésével folytatta.

„A Borsodi sör immáron közel öt évtizede a folyamatosan bővülő portfóliónk alapja és töretlen népszerűsége mellett is úgy gondoljuk, hogy eljött az ideje a megújulásnak” – emelte ki Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár ügyvezető és kereskedelmi igazgatója. „A mostani receptváltás éppen olyan fontos számunkra, mint a 2018-ban indult gyárfejlesztési beruházásunk, vagy a sörkülönlegességekből álló, folyamatosan bővülő portfóliónk két évvel ezelőtt történt piaci bevezetése. Ezek a fejlesztések segítenek bennünket abban, hogy még jobban meg tudjunk felelni a fogyasztóink, a hazai sörkedvelők igényeinek, akik egyre inkább keresik és megkövetelik a folyamatos és magas minőséget” – tette hozzá.

Spiegel György, a Borsodi Sörgyár marketingigazgatója az új íz kapcsán kiemelte: „A Borsodit mindig is az jellemezte, hogy a hagyományok megőrzése mellett bátran próbált ki új irányokat, ízeket. Legyen szó az első hazai ízesített sörről, a Borsodi Frissről, az első alkoholmentes sörről, a Borsodi Pólóról vagy éppen az első fémdobozos csomagolásról; sosem ijedtünk meg a fejlesztésektől. Az új Borsodi sör egy hasonlóan nagy lépés, ugyanakkor a recept fejlesztése során folyamatosan bevontuk a márka rajongóit, hogy a hagyományokhoz leginkább illeszkedő, még kiegyensúlyozottabb ízvilágot hozzunk létre.”

A Borsodi Tropical Ale korlátozottan volt elérhető a tavalyi év során. Azonban a szűretlen, felsőerjesztésű ale és a mangó, a guava és a maracuja gyümölcslevek párosításából született sörkülönlegesség olyan népszerűnek bizonyult, hogy a bőcsi sörgyár idén márciustól a kínálatának állandó részévé teszi. A komlósan kesernyés „ale” típusú sör a gyümölcsös csavarnak köszönhetően könnyen iható, remek választás vízparti kikapcsolódáshoz a barátokkal, naplemente nézéshez kettesben vagy akár fűszeres ételek, hamburgerek mellé.

„Arra törekszünk, hogy a hazai sörfogyasztók változó igényeit a lehető legjobban ki tudjuk szolgálni. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy ennek érdekében az ismert, hagyományos termékekeink mellett folyamatos fejlesztésre, újdonságokra is szükség van. Ez a gondolat vezetett minket amikor az extrakomlós Borsodi Hoppyval, és a Borsodi IPAval egy új portfoliót hoztunk létre, melynek mára már hat tagja van” – mondta el Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár ügyvezető és kereskedelmi igazgatója.

A felsőerjesztéses eljárással készült, gyakran gyümölcsökkel együtt érlelt „ale” típusú sörök először Belgiumban és Nagy-Britanniában lettek népszerűek, azóta viszont világszerte közkedveltté váltak. Különleges, karakteres ízük a többféle komló és maláta összetevőin alapszik. A Borsodi Sörgyár 2021-ben mutatta be a közönség számára a Borsodi Meggy Ale-t, valamint a Borsodi Gyömbér Ale-t, illetve az akkor még korlátozottan kapható Borsodi Tropical Ale-t.

A portfólió legújabb tagja az első félbarna és felsőerjesztésű Borsodi Amber Ale, amely 4,5%-os alkoholtartalmával és karakteres színével és ízével izgalmas, új eleme lehet a Borsodi különleges portfoliójának.

„A Borsodinál kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy amikor bevezetünk egy újdonságot, odafigyeljük a fogyasztóink és partnerink visszajelzéseire, meghallgassuk a véleményüket. Márpedig a Borsodi Tropical Ale elsöprő népszerűségnek örvendett, így természetes volt, hogy idén nemcsak visszahozzuk, hanem állandó szereplővé tesszük” – emelte ki Spiegel György, a Borsodi Sörgyár marketingigazgatója. „Emellett szerettük volna idén is meglepni a fogyasztóinkat egy újabb sörkülönlegességgel, ami nem más, mint az első félbarna, felsőerjesztésű Borsodi, a Borsodi Amber Ale, ami karakteres ízével méltó kísérője lehet a baráti sörözéseknek.”

A gyümölcsös Borsodi Tropical Ale és az új Borsodi Amber Ale termékek 2022 márciusától lesznek elérhetőek a hazai boltokban, dobozos félliteres kiszerelésben.

Miért éppen az italgyártók?

Az italgyártókra szokás stabil, defenzív piaci szegmensként tekinteni. Az emberek inni mindig fognak, akár jó, akár rossz idők járnak éppen. Megfigyelhető, hogy a gazdasági hullámvölgyek idején a vásárlók soha nem az italfogyasztásuk visszafogásával kezdik a nadrágszíj meghúzását. Egy új brand létrehozása komoly költségekkel jár, hiszen az újoncoknak a bejáratott márkákban megtestesülő hagyományos értékekkel kell felvenniük a versenyt. A gyártóknak hatalmas marketingbüdzsére és komoly gyártási kapacitásra van szükségük, ha el akarják látni a szupermarketeket, éttermeket és bárokat a termékeikkel, ezért ennél az ágazatnál valóban nagyon magas a piacra lépési küszöb, és igen sok múlik a vevők márkahűségén. A legnagyobb szereplők sokszor olyan lehengerlő piaci fölényre tesznek szert, hogy mellettük az esetleg valami újdonsággal próbálkozó kisebbek már alig tudnak labdába rúgni.

Ugyanakkor az italpiac is állandó mozgásban van. Változnak az ízlések, így a legnagyobbaknak is alkalmazkodniuk kell, hogy megőrizzék az előnyüket a lábukat az ajtórésben megvetni próbáló, újonnan érkező versenytársakkal szemben.

„A járvány ezt az ágazatot sem kímélte. Defenzív jellemzők ide vagy oda, az italgyártók ott voltak a karantén-időszakok tűzvonalában, főleg azok, amelyek forgalmuk jelentős részét szórakozóhelyeken és éttermeken keresztül realizálják. Bár a járványból való kilábalás jó eséllyel automatikusan új életet lehel majd a szektor sokat szenvedett szereplőinek egy részébe, a részvényválogatóknak azért nem csak az italcímkét kell megnézniük, mielőtt eldöntik, mibe fektessék a pénzüket”- teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-európai igazgatója.

A lényeg: ne legyen az összes tojás egy kosárban

Amikor valaki italgyártókba akar fektetni, akkor az egyik dolog, amit végig kell gondolnia, hogy egy nagy céget választ inkább, amelyik számos brand tulajdonosa, vagy inkább egy olyat, amelyik egy konkrét piacra összpontosít.

A Heineken ebbe az utóbbi kategóriába tartozik. A listán szereplő nevek nagy részéhez hasonlóan népszerű választás lehet a defenzív alapkezelők számára. Az utóbbi időben ennek a holland sörfőzdének se volt egyszerű dolga. A cég nehezen alkalmazkodik a fogyasztói kör átalakulásához, melynek során a fiatalabb vevők elpártoltak a sörtől és más szeszesitalokat, köztük égetett szeszes termékeket kezdtek favorizálni. Bár a részvényárfolyam alakulása katasztrofálisnak nem nevezhető, az elmúlt öt évben mégis elmaradt a piaci átlagtól. Az italgyártók talán a legjobb módját kínálhatják a gazdasági újranyitás meglovagolásának, és mivel a Heineken forgalmának mintegy 40%-a a szeszes italok kiszolgálására feljogosított vendéglátó egységeken keresztül zajlik, előbb-utóbb e cég egén is felragyog majd a nap. A jóslat kezd valóra válni: a Heineken árfolyama az utóbbi hónapokban meredeken megindult felfelé.

Az újranyitáshoz kapcsolódó forgalomnövekedésen túlmutató lépésként a Heineken hozzálátott a brand imidzsének kiegyensúlyozásához és a valóban globális vállalkozássá történő átalakuláshoz is. A cég részvényeinek osztaléka is gyorsan nőtt – legalábbis addig, amíg a vezetőség az elmúlt év volatilitásának fényében le nem mondta az időközi osztalékfizetést.

Mindettől függetlenül az élénk konkurenciaharccal jellemezhető italgyártás területén a Heinekenhez hasonló cégek mindig kockázatosnak számítanak, mivel ezek az összes tojásukat egyetlen, konkrétan definiálható kosárban tárolják.

Ahogyan a magánbefektetőknek is érdemes az eszközeiket különböző földrajzi térségek, eszközosztályok és ágazatok között szétteríteni, sok nagy italgyártó is szeret több különböző márkát futtatni ahelyett, hogy minden energiáját egyetlen névre összpontosítaná.

E stratégia előnyeit jól illusztrálja a Diageo példája. Ez a világ egyik legnagyobb, égetett szeszes italokat és söröket előállító vállalkozása, és régóta az egyik alapvető befektetése az alapoknak, az alapkezelők szeretik defenzív jellemzőit, jól ismert brandjeit és azt, hogy a vezetőség mindig odafigyel az osztalékhozamra.

Olyan nevekkel a tarsolyában, mint a Guinness, a Johnny Walker, a Gordon’s vagy a Smirnoff, a Diageo jól illusztrálja a brandek közötti diverzifikáció előnyeit, mivel mindig van közöttük legalább egy, amelyik a falka élén járva diktálja tempót.

A cég nem csak a brandek, hanem a földrajzi térségek között is diverzifikálódott. Egyesült királyságbeli, európai és egyesült államokbeli bázisai mellett szilárdan megvetette a lábát a fejlődő piacokon is: 2020-as értékesítési árbevételének mintegy 19%-a az ázsiai-csendes-óceáni térségből, 12%-a pedig Afrikából származott. E két régió középosztályának bővülése komoly növekedési lehetőséget kínál a Diego divatos brandjei számára.

A járvány a diverzifikáció egy másik olyan formájának fontosságára is rámutatott, amelyet a Diageo már jól ismer. A helyszíni fogyasztástól erősen függő cégek látványos kutyaszorítóba kerültek, amikor bezártak a kocsmák és éttermek, míg a bolti, szupermarketes értékesítési csatornákra is támaszkodó vetélytársaik jól meg tudták lovagolni az otthoni fogyasztásra való áttérést.

A Diageo kínálata mind a helyszíni, mind az otthoni fogyasztás területét lefedi, ezért a talpra állás is kedvezően érinti majd a forgalmát, miközben papírjai pontosan azokkal a stabil, defenzív jellemzőkkel bírnak, amelyeket az alapkezelők oly nagyra értékelnének, ha a korlátozások esetleg mégis elhúzódnának.

Régi kontra új

Lehet, hogy a Diageóhoz és a Heinekenhez hasonló cégek úgy érzik, mindig akad majd szomjas torok, melyen lecsúsznak az italaik, azért koránt sem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon. Az ízlések változnak, és velük változnak a fogyasztók igényei is.

Az Y generáció tagjai kevesebb szeszes italt fogyasztanak, mint a szüleik, viszont hajlamosak többet költeni, hogy amit isznak, az jobb minőségű legyen. Az új piacra lépők gyakran próbálkoznak azzal, hogy az efféle demográfiai változásokra adott válaszként prémium köntösbe bújtatnak egy-egy termékvonalat – amelyiküknek pedig ez sikerül, az nagyon ígéretes lehetőségeket kínálhat a befektetők számára.

Ezzel a dilemmával szembesült az utóbbi időben az Anheuser-Busch InBev. Hiába ez a világ egyik legnagyobb sörgyártója, melynek palettáján olyan nevek találhatók, mint a Stella Artois, a Budweiser és a Corona, a cég részvényeinek árfolyama az elmúlt öt évben csaknem megfeleződött. Hatalmas adósságállományt hurcol magával, az elmúlt évi csökkentéseket követően pedig már az osztalékára sem lehet biztosan számítani.

Ennek hatására a cég megpróbálta prémium színben feltüntetni egyes meglévő brandjeit, és új termékeket is piacra dobott: ún. hard seltzerekkel (ízesített alkoholos szóda, „vadvíz”) és alkoholmentes sörökkel próbál az Y-generáció tagjainak kedvében járni.

A paradigmaváltás gyümölcsözőnek bizonyult, és a cég árbevétele 2019-ben szépen nőtt. Bár a 2020-as évkezdés minden volt, csak nem biztató, az év második fele végül nagyon jól alakult, és remélhető, hogy lesz még folytatás. Az AB InBev alacsony értékeltsége pedig csökkentheti a további árfolyamcsökkenésben rejlő kockázatot, ha a talpra állás a vártnál lassabban következne be.

Ettől függetlenül elmondható, hogy az AB InBev jelenleg még csak próbálja megvetni a lábát a futóhomokon, melyen az újonnan megjelenő és erősen diszruptív jellegű új szereplők a jelek szerint otthonosabban mozognak a régi nagy neveknél.

Ahhoz viszont már egy egészen különleges típusú vállalkozás kellett, hogy megvizsgálja a Coca-Cola égisze alá tartozó Schweppes által szinte teljesen lefedett piacot és úgy döntsön, ő is leteszi a névjegyét az asztalra. A befektetők éveken át meglehetős kétkedéssel szemlélték a Fever-Tree ténykedését, és még a kezdeti, igencsak látványos árfolyamemelkedést követően sem kapkodtak a papírjaiért, mondván, hogy erről a hajóról már lemaradtak. Mára azonban világossá vált, hogy a Fever-Tree helye is ott van az elitben: részvényeinek árfolyama az elmúlt öt évben 300%-kal nőtt.

Közönségkedvenc státusza ellenére ennek a „flancostonik-gyártónak” sem könnyű az élete. A listán szereplő többi céghez hasonlóan 2020-ban a Fever-Tree árbevétele is nagyot zuhant, de már 2019-ben is tartani lehetett attól, hogy alább hagy a papírok körüli pezsgés: az értékesítés hirtelen megtorpant, és a bennfentesek elkezdtek a ginpiac telítődéséről suttogni.

Vannak azonban más, mélyebben gyökerező problémák is. A mixerpiacon nagy a tolongás, és a Fever-Tree folyamatos harcban áll a feneketlen pénztárcával rendelkező nagyobb cégekkel. Az alapanyag-árak és a költségek általános emelkedése tovább bonyolítja a helyzetet – a cég haszonkulcsa emiatt már az elmúlt három év során is kb. 20%-kal csökkent.

Ettől függetlenül a Fever-Tree sikere sok tanulsággal szolgál a befektetők számára. Lehet, hogy az italpiacot egy maroknyi nagy név uralja, de amelyik elbízza magát, az hamar pórul járhat. A piacra lépési küszöb magas, de aki megugorja, az komoly sikerre számíthat.

Nem is valószínű, hogy a Fever-Tree belenyugszik a kialakult helyzetbe. A cég mindig is hangoztatta, hogy szeretne kilépni a brit piac menő újdonságának szerepéből, és be kíván törni az USA piacára is, ami komoly növekedési lehetőséget kínálhat a befektetők számára. Az óceán túlpartján 2020-ban 23%-kal nőtt az árbevétel, elsősorban annak köszönhetően, hogy az otthoni fogyasztás „igen jó tempóban” nőtt.

Legyen az egy a Fever-Treehez hasonló diszruptor, vagy egy régi motoros, mint a Diageo, az biztos, hogy az italgyártók között mindig akad egy-két olyan vállalat, mely képes lehet csillapítani az igényes részvényválogató nyereségszomját.

Miért ilyen ismeretlen ez a betegség?

Az endometriózis esetében még 15 évvel ezelőtt is igen gyakori diagnózis volt a „krónikus petefészek-gyulladás”. A diagnózis alapját az adta, hogy a betegek időről időre fellángoló alhasi fájdalmakkal küzdöttek, lázuk mégsem volt, ráadásul a laboratóriumi vizsgálatok sem utaltak gyulladásra. A betegek jellemzően antibiotikumokat kaptak, mégsem gyógyultak meg. Ha pedig műtétre került a sor, a sebészek az alhasi szerveket súlyosan összenőve találták. Ma már hála a nagy teljesítményű ultrahanggépeknek sokkal pontosabban meghatározható a fájdalom eredete és okozója.

Miért telnek el mégis hosszú évek a diagnózisig?

Ha a diagnózis felállítását követően visszamenőleg azonosítjuk a panaszokat, még a fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országokban is elszomorító adatokat kapunk. Különböző országok adatait összehasonlítva a betegség kialakulása és a diagnózis között 4–14 év is eltelhet. Ez azonban nem csak az egészségügyi ellátórendszerek hibájából adódik. Mivel a betegség biztos diagnózisa csak műtéti úton nyert anyag szövettani vizsgálatával mondható ki, ezért az olyan páciensek esetében, akiket nem műtöttek meg, inkább csak endometriózis-gyanúról beszélhetünk, nem pedig diagnózisról – hangsúlyozza dr. Szakács Zoltán.

Az endometriózis diagnózisa

A fájdalmak megjelenése, jellege már felveti a betegség lehetőséget, ahogy a véres vizelet esetén is felmerülhet a gyanú. Amennyiben a sejtek a méh és a hüvely közelében helyezkednek el, a betegség akár egy hagyományos nőgyógyászati vizsgálat során is felfedezhető. Gyakran tapintással észlelhető a petefészekben lévő ciszta, a méh megnagyobbodása, tömötté, kötötté válása, a petevezetők vagy a méhet tartó szalagok tömegessé, fájdalmassá válása, de a hüvelyben lévő csomók akár szabad szemmel is felismerhetőek. A legbiztosabb diagnózist egy korszerű, nagyon jó minőségű ultrahangvizsgálat nyújtja. Egy ilyen készülékkel a belek falán, a húgyhólyagban vagy a hashártyán elhelyezkedő néhány milliméteres gócok is kimutathatóvá válnak.

Mi a helyzet a szexszel? És a gyerekvállalással?

Ha az endometriózis a hüvelyfalnál, a méh hüvelyi részénél, a méh hátsó falánál, vagy a hasüreg legmélyebb pontján helyezkedik el, a közösülés kifejezetten fájdalmassá válhat. A betegség mindenképpen megnehezíti a fogantatást, valamint gyakoribb a spontán vetélés is, de nem teszi lehetetlenné a gyerekvállalást. A csak a nemi szervekre lokalizálódó betegség műtéti kezelése után jó eséllyel lehetséges a természetes úton történő fogantatás, de a súlyos eseteknél (pl.: a húgyhólyagra, húgyvezetékre, a belekre is ráterjedő és/vagy súlyos hasi összenövéseket okozó változatnál) javasolt a lombikbébikezelés, mégpedig lehetőség szerint műtétet követően három hónapon belül.

Mi a megoldás?

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan, akár gyógyszeres, akár műtéti módszer, ami biztosan végleges gyógyuláshoz vezetne. A műtéti megoldás minden esetben egyénre szabott, és a legtöbb beteg esetében sajnos több alkalommal meg kell ismételni a beavatkozást. Ha a beteg még fiatal és a gyermekvállalás előtt áll, mindenképpen a szervmegtartó műtét a cél, vagyis lehetőség szerint csak az elváltozást kell kimetszeni. Ha a beteg már idősebb, esetleg nem szeretne szülni, és a betegség a folyamatos fájdalom miatt a mindennapi életvitelét is súlyosan zavarja, felmerülhet a petefészkek és a méh teljes eltávolítása. A műtéti technika fejlődésének köszönhetően a legtöbb műtét napjainkban már minimál invazív sebészeti módszerekkel, vagyis laparoszkópia útján is elvégezhető.

Mit tehetünk ellene?

Sajnos az endometriózis megelőzésére nincs biztos módszer. Azonban az egészséges táplálkozás és a sport elősegíti a megelőzést, illetve a már kialakult betegség esetén is enyhíti a tüneteket. Mivel az endometriózis kialakulását segíti a tüszőhormonok, vagyis az ösztrogének túlsúlya, a cél a túlsúly kialakulásának megelőzése. Továbbá érdemes csökkenteni a koffein- és alkoholbevitelt, valamint ajánlott száműzni az étrendünkből az előre elkészített és tartósított ételek fogyasztását.

Az IWSR Magazine-ban minden évben közzéteszik a 100 legnagyobb mennyiségben értékesített szeszesital-márka rangsorát. Az idei listából kiderül, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak.

Az IWSR megállapítása szerint elsősorban az indiai, brazil és délkelet-ázsiai fogyasztók körének gyors bővülése magyarázza mind a helyi italok, mind a körükben népszerű – és egyre inkább elérhető – nemzetközi márkák előretörését. A világ legnagyobb mennyiségben eladott szeszes itala már évek óta a dél-koreai szodzsu-márka, a Jinro: ebből 2016-ban 65 millió kilenc literes kartonnal vásároltak. Ez több, mint a második és a harmadik helyezett forgalma együttesen: az indiai ABD Officer’s Choice whiskyjéből 32,3 millió karton, a Thai Beverages cukornádból készített Ruang Kao-jából pedig 31,2 millió karton fogyott.

A top 10-et az ázsiai márkák dominálják: az 5. és 9. helyen sojuk (Chum Churum és Good Day), a 6. és 10. helyen indiai whiskyk (a Diageo McDowell’s-e és a Pernod Ricard Imperial Blue-ja) állnak, míg a 8. a thai Hong Tong Liquor.

A nagy nemzetközi márkák sincsenek sokkal lemaradva, viszont ezek a hazai piacukat sem dominálják, ott is globális versenyben kell bizonyítaniuk. A Johnnie Walker Scotch whisky 11., a Bacardi rum 13., a Jack Daniel’s whiskey pedig 16. a rangsorban.

A top 100-ból 18 márka a brit Diageo tulajdona, 8 a Pernod Ricard-é és 4 a Camparié, igaz, utóbbiak közül a legjobb, a Skyy vodka is csak a 77. helyre futott be. A legnépszerűbb kategória a whiskyké, 28 szereplővel, a vodkák 19, a rumok 6 márkával képviseltetik magukat. Némileg meglepő, hogy csak egyetlen tequila (José Cuervo, 47.) és két keserűlikőr (Jägermeister, 35., Fernet-Branca, 53.) került fel a listára.