A pandémia hatására a kereskedelmi szektor hatalmas változáson ment keresztül, gombamód kezdtek szaporodni a webshopok, sok kereskedőnek egyik napról a másikra kellett átállnia az online térben való értékesítésre ahhoz, hogy talpon tudjon maradni. Sokan azonban nem vették figyelembe, hogy milyen extra szolgáltatásokat kíván meg az e-kereskedelem, ha sikeresen akarnak teljesíteni.

„Az online értékesítés során például felmerül a szükségessége a csomagolóasztaloknak, az ügyfélszolgálatnak, a futárcégeknek vagy adott esetben saját futároknak, illetve további magas költségű technikai fejlesztéseknek. Ha ezek a területek nincsenek megfelelően kezelve, a vásárlók nem fognak minőségi szolgáltatást kapni és elpártolnak az adott üzlettől” – hangsúlyozza Zabari István.

Ezen a ponton érdemes elgondolkozni, hogy a megfelelő beruházással és fejlesztésekkel képes-e a cég a megfelelő gyorsasággal és minőséggel teljesíteni a rendeléseket és kezelni az ügyfeleket, vagy érdemes olyan partnert találni, aki ezekre a területekre specializálódott. Mindezeket számításba véve döntött úgy hazánk legnagyobb világítástechnikai webáruháza, hogy együttműködésre lép a Webshippy robotizált fulfillment center szolgáltatóval. A stratégiai megállapodás keretében a jövőben a Webshippy látja el a Lumenet teljes logisztikai tevékenységét Magyarországon és Szlovákiában, a Lumenet pedig évtizedes törékenyáru-kezelési és Marketplace tapasztalatával segíti a Webshippy töretlen fejlődését.

Mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért

„Az együttműködésünk egyik legnagyobb előnye, hogy elkerülhetjük a termékek kiszállításának csúszását. Például az októbertől decemberig tartó időszakban rendszeresen küzdöttünk a problémával, hogy a rendeléseket időben fel tudjuk dolgozni, becsomagolni és kiszállítani. Emellett a közös projekt, illetve az online kereskedelem másik különlegessége, hogy lehetőségünk van bizonyos termékek forgási sebességének felgyorsítására” – mutat rá a Lumenet ügyvezetője.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az offline üzletekben időnként eladhatatlannak tűnő termékekre is meg lehet találni az online térben a vásárlókat. A Lumenet évente közel 100 ezer rendelést teljesít, egy csomagban összesen átlagosan 6 db termék van. A vásárlók számára nem jelent hátrányt, hogy mostantól a személyes vásárlás helyett csak online rendelhetnek, hiszen a Webshippyvel történő együttműködés révén lehetőség nyílik még aznapi kiszállítással hozzájutni a kívánt termékekhez. „A közös munkával előáll az az igen ideális állapot, amikor mindenki azt teheti, amihez a legjobban ért. Mi az értékesítéssel és szakmai tanácsadással foglalkozhatunk, míg a Webshippy a logisztika és a kiszállítás legmagasabb minőségű kivitelezésével” – fűzi hozzá Zabari István.

Változnak a vásárlók elvárásai

„Az e-kereskedelem piaca folyamatos növekedésben van, az elmúlt évben 30%-os bővülést tapasztaltunk, és az idei évben további dinamikus növekedést várunk – mondta el Perényi András, a Webshippy ügyvezetője. – A hazai vásárlókról elmondható, hogy már közel sem az a lényeges, hogy valamit minél olcsóbban tudjanak megvásárolni, sokkal inkább az adott termék minősége, mindez pedig a szolgáltatásokra is igaz. Már nem csupán a szállítás díja a meghatározó a választásnál, hanem az is, hogy az minél gyorsabban és gördülékenyebben történjen. A partnereinknek és a vásárlóknak is kényelmesebb és előnyösebb, hogy adott esetben már a rendelés napján ki tudjuk szállítani a csomagokat. Fulfillment centereinkben olyan robotizált rendszerekkel valósítjuk meg a rendelések összekészítését, mint amilyeneket az Alibaba, vagy az Amazon is használ, ezzel növelve az általunk képviselt webáruházak versenyképességét.”

A Kantar BrandZ legértékesebb globális márkákról szóló idei tanulmányában kiemelt főbb trendek a következők:

• Az Amazon megőrizte pozícióját a világ legértékesebb márkájaként, 64%-kal 684 milliárd USD-ra nőtt (avagy Lengyelország GDP-jének megfelelő összegre). A BrandZ rangsorába először 2006-ban bekerül Amazon értéke idén közel 268 milliárd dollárral nőtt, és az első félbillió dolláros márka lett, amelyhez a 612 milliárd dollárra értékelt Apple is csatlakozott.
• A Tesla a leggyorsabban növekvő márka, illetve a legértékesebb autómárka lett, értéke 275%-kal, 42,6 milliárd dollárra nőtt az előző évhez képest.
• Öt márka több mint kétszeresére növelte márkaértékét: a Pinduoduo, a Meituan, a Moutai és a TikTok Kínából, valamint a Tesla az Egyesült Államokból.
• Az általános növekedéshez további 69 márka járult hozzá, melyek 2020 óta legalább 5%-kal növelték értéküket, 13 új belépővel, köztük a Zoom, az Nvidia és az AMD, valamint a Spotify.
• A Kantar BrandZ rangsorának élmezőnyét a technológia uralja, a tíz legértékesebb márka közül hét a technológiai szektorból származik. A technológia lehetővé tette a nem technológiai márkák számára is, hogy jelentős növekedést érjenek el, például a Gucci – a TikTok erejét kihasználva a világjárvány idején, vagy a Domino’s – az online és szállítási szolgáltatásokat segítségével. A Top 10 márka értéke ma 3,3 billió dollár, szemben a 2011-es 800 milliárd dollárral.
• Az amerikai márkák növekedtek a leggyorsabban 2021-ben, márkaértékük átlagosan 46%-kal nőtt az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy az USA ma már a Top 100 teljes értékének 74%-át adja, annak ellenére, hogy a globális GDP-nek csak 24%-át.
• Kína megszilárdította előnyét Európával szemben. A kínai márkák a 2011-es 11%-ról mára 14%-ra növelték értéküket a Top 100-on belül. Az európai márkák ezzel szemben a rangsor értékének 8%-át képviselik, szemben a 2011-es 20%-kal.

„2020-21 rekordév volt a márkák növekedése szempontjából, és annak ellenére, hogy sokan nehéz év elé néztek, a kutatásunk ismét bebizonyította, hogy az erős márkák jobb hozamot biztosítanak részvényeseiknek, ellenállóbbak és gyorsabban talpra állnak – mondta Nathalie Burdet, a Kantar CMO-ja. – Mivel a globális e-kereskedelem 2020-ra az összes értékesítés 12%-áról 15%-ra nőtt, ez egy pozitív év volt az értékláncban részt vevő márkák számára – a kiskereskedelmi szolgáltatóktól, az olyan futárszolgálatokig, mint a FedEx és a UPS. Ugyanakkor olyan iparágakban is növekedést tapasztaltunk, ahol sokan a világjárvány elején kihívásokat jósoltak. A ruházati márkák például együttesen még jobban növekedtek, mint a média- és szórakoztatóipari márkák a rangsorban, a luxusmárkák pedig a világszerte csökkentett utazások és a lezárások ellenére is átcsoportosították energiáikat, és ennek eredményeképpen növekedni tudtak.”

Iparági háttértől függetlenül, a fogyasztók változó igényeire és viselkedésére megfelelő választ adó márkák, elnyerték jutalmukat:

• Mivel a fogyasztók több időt töltöttek otthon a lezárások alatt, a Kantar BrandZ Top 10 média- és szórakoztatóipari márkái lenyűgöző növekedést könyvelhettek el (+50%). A játékok mögött álló technológiák, a chipgyártók, az Nvidia és az AMD először kerültek be a rangsorba.
• A média és szórakoztatás területét a ruházati kategória előzte meg 53%-os értéknövekedéssel, mivel az emberek újradefiniálták a munka és a szabadidős ruházat közötti határokat. Ezt a sport- és szabadidőruházat segítette elő – az Adidas, a Nike, a Puma és a Lululemon egyaránt 50% feletti értéknövekedést ért el. A fast fashion összességében nem növekedett ilyen gyorsan, bár az Uniqlo (+88%) és a H&M (+47%) jelentősen növelte a kategória értékét.
• Mivel a világ egyre nagyobb része fordult az online vásárlás felé a világjárvány idején, a Top 20 kiskereskedelmi vállalat együttesen 48%-kal tudta növelni márkaértékét. Az Amazon sikerén túl a kínai e-kereskedelmi márkák is erőteljes növekedést mutattak; az Alibaba, a globális rangsor 7. helyezettje megszilárdította pozícióját a második legértékesebb kiskereskedelmi márkaként, a Pinduoduo pedig a leggyorsabban növekvő kiskereskedelmi márka volt. Nem az e-kereskedelmi óriások az egyetlen nyertesek: a Home Depot 22%-os értéknövekedést ért el, köszönhetően a 86%-os¹ online értékesítés növekedésének, míg a Walmart 30%-kal, a Lowe’s pedig 51%-kal növelte értékét.
• Az új belépő Zoom volt 2021 egyik nagy technológiai sztorija, mivel egyszerű használata és megbízhatósága lendületet adott az üzleti és magánfelhasználóknak egyaránt. A cég 36,9 milliárd dolláros értékkel az 52. helyen került be a rangsorba.
• Az előfizetéses üzleti modellek sokak számára jelentős sikert hoztak. A Microsoft az egyik legjobb példa erre (+26%), amely az új munkakörnyezetekhez igazodó ajánlataival és a kényelem, illetve a skálázhatóság javítása érdekében az előfizetéses modellekre való áttéréssel újítja meg a kínálatát. Az Xbox (+55%), a Disney (+13%) és a Netflix (+55%) is növekedést ért el, míg a Spotify azt követően került be a rangsorba, hogy 454%-kal nőtt az előfizetői száma 2015-20 között, és jelentősen javult a fogyasztói márkaértéke. A technológián túl az előfizetésen alapuló modellek szintén növelik a márkák egy széles körének értékét, mint a Lululemon, a Nike, a Mercedes-Benz és a Heineken.
• Az alkohol a kínai Baiju márkáknak köszönhetően a világjárvány alatt is fenntartotta növekedését. A világ legértékesebb alkoholmárkája a Moutai (109,3 milliárd dollár) – amely egy év alatt megduplázta értékét és mostanra négyszer akkora, mint a Budweiser (a második legnagyobb értékű alkoholmárka 25,5 milliárd dollárral). A leggyorsabban növekvő sörmárka a Heineken volt, amely 16%-kal nőtt (4. helyezett az alkohol tartalmú termékek rangsorában).

A hírnév, különösen a fenntarthatóság és az etikus üzleti magatartás területén, egyre inkább a márkák növekedésének mozgató rugójává válik. A luxuskategóriában 34%-os márkanövekedés volt tapasztalható. Elsősorban a francia és olasz luxuscégek, például az LVMH, fektettek vállalati hírnevükbe a világjárvánnyal kapcsolatos kezdeményezések, a fenntartható átalakulás és az olyan társadalmi mozgalmak támogatása révén, mint a BLM. Hasonlóképpen, a L’Oréal Paris sikeresen rácáfolt a szépségápolási márkák világjárvány okozta trendjére, biztosítva a márka növekedését eszközei megfelelő kihasználásával és a női szerepvállalás ösztönzésével.

„Az idei eredmények azt mutatják, hogy a márkaépítés továbbra is kulcsfontosságú a növekedés biztosításához – magyarázza Burdet. – Követjük a legerősebb márkáink tőzsdei teljesítményét, és azt látjuk, hogy ezek kétszer olyan gyorsan regenerálódnak, mint más, kulcsfontosságú indexek. Elemzéseink feltárták, hogy egy márka sikerének 70%-át négy alapvető elv megfelelő kombinációja adja: kiváló fogyasztói élmény a következetesen márkázott érintkezési pontokon, jól megtervezett és jól működő termékek és szolgáltatások, kényelem, valamint a nagyszerű reklámok révén történő megjelenés. A COVID-19 azonban olyan további fogyasztói értékeket hozott előtérbe, mint a bizalom és a megbízhatóság. Azok a márkák, amelyek továbbfejlesztik értékeiket és vezető szerepet játszanak ezeken a területeken, megkülönböztetik magukat és a többiek fölé emelkednek.”

Akik átélték a 2009-es válságot, azoknak feltűnhetett, hogy a héten bevezetett két adó egyike, a járványügyi kiskereskedelmi különadó, kísértetiesen hasonlít a 2010-ben egyszer már bevezetett bolti kiskereskedelmi különadóra. Van benne azonban egy csavar. Az adót ugyanis nemcsak a hagyományos magyar áruházláncoknak kell fizetniük, hanem a külföldi internetes kereskedő társaságoknak is. Legalábbis erre lehet következtetni a kormányrendelet szövegéből, amely a „nem fióktelep” útján folytatott kiskereskedelmi tevékenységet is adóztatja, ha a terméket Magyarországon adják át a vevőnek.

„Úgy tűnik tehát, hogy a magyar pénzügyi kormányzat a járványhelyzet alatt egy csapásra megoldotta azt a sokakat régóta foglalkoztató kérdést, hogy vajon miként lehet vagy érdemes megadóztatni az olyan külföldi e-kereskedőket mint amilyen például az Amazon, vagy mondjuk a kínai Alibaba” – mondja dr. Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi iroda partnere.

Kétségtelenül nem babra megy a játék: egyes becslések szerint a magyar e-kereskedelmi piac évi 1000 milliárd forintos forgalmú, aminek akár a fele is külföldi kereskedőket illethet. Ez nagyságrendileg a magyar SPAR vagy a magyar LIDL éves árbevételének felel meg.

Azt ugyanakkor nem tudni, hogy ezen az árbevételen milyen arányban osztoznak a „nagyok” – márpedig, mivel az új különadó sávosan progresszív, nem mindegy, hogy mondjuk az Amazon 1 milliárd vagy 100 milliárd forint erejéig részesedik-e a magyar piacból. Márpedig abból kiindulva, hogy az Amazon Egyesült Államokon kívüli forgalma 2019-ben 74,7 milliárd dollár volt, amelyből néhány tizedszázalékkal itthoni vásárlók is részesedtek, ez komoly adóbevételt tud a magyar államkasszának is jelenteni.

A legérdekesebb kérdés, hogy ezt az adót miként fogják befizettetni a külföldi kereskedőkkel? „Nos, a magyar adóhatóságnak van valamilyen szintű rálátása erre a piacra, hiszen a jelentősebb volumenben távértékesítést végzőknek – elvileg – be kell fizetniük a magyar áfát. Ebből pedig az árbevétel is könnyedén meghatározható. Más kérdés, hogy mit szólnak majd azok a külföldi kereskedők, akik hirtelen az áfa fizetési kötelezettségük mellé a magyar különadóról is csekket kapnak” – mondja az ügyvéd.

A Bisnode Kft. összegzése remélhetőleg egyaránt szolgál a sportrajongók és a gazdaságok hírek szerelmeseinek örömére.

Az olimpiai játékok egyik új támogatója a kínai Alibaba. A húsz éve alakult társaság ma már több mint 50 ezer embert lát el munkával. A 2017 márciusáig tartó üzleti évben rendkívül dinamikusan – közel 56,5 százalékkal – növekedett árbevételük, így értékesítésük dollárban kifejezve meghaladta 25 milliárdot, míg adózott eredményük 6,5 milliárd dollárnak megfelelő jüanra rúgott.

A világ egyik legnagyobb online viszonteladói oldalaként a második legmagasabb – 26 százalékos – árbevétel-arányos eredményt mutatták fel a szponzorok közt. Érdekesség a közelmúltban napvilágot hír, mely szerint az Alibaba Group Holding Limited stratégiai megállapodást írt alá az Auchan Retail S.A. és a Ruentex Group vállalatokkal. Az együttműködés célja a kínai élelmiszerkereskedelem fellendítése az offline és online értékesítésben szerzett tapasztalatok ötvözésével.

A francia tőzsdén jegyzett ATOS már 2001 óta az olimpiai játékok egyik főszponzora. A cégcsoport a digitális szolgáltatások vezető szereplője, immáron 30 éve működik, a világ 72 országában van jelen, és nagyságrendileg 100 ezer embernek adnak munkát. 2016-ban 9,7 százalékos növekedéssel több mint 11,7 milliárd eurós árbevételt könyvelhettek el, nyereségük pedig 44,6 százalékos növekedést követően megközelítette a 632 milliót. Az eredményesség dinamikus növekedése ellenére árbevétel-arányos adózott eredményük mindössze 5,4 százalék lett.

Az 1931-ben alakult Bridgestone közel 144 ezer embernek ad munkát világszerte. A japán központú abroncsgyártó a 2016-os évben 30,6 milliárd amerikai dollárnak megfelelő árbevételt termelt, ami csaknem 12 százalékos visszaesés 2015-höz képest. A csoport adózott eredménye ezzel szemben csak 6,6 százalékkal mérséklődött, ezáltal árbevétel-arányos adózott eredménye 10,2 százalék körül alakult. A Chase Your Dream, No Matter What kampányával a vállaltóriás az álmukat megvalósítani képes sportembereket ünnepli.

Az 1886-ban alapított The Coca-Cola Company, 2016-ban 100 300 embert látott el munkával, több mint 200 országban értékesítve termékeit. A cégcsoport több mint 80 éve támogat sporteseményeket, már az 1928-as amszterdami olimpián is részt vettek szponzorként. A társaság árbevétele – 5,5 százalékos visszaesést követően – közel 41,9 milliárd amerikai dollár volt 2016-ban. Adózott eredménye 6,55 milliárd dollárra esett vissza, ezzel a 2015-ös 16,63 százalékról 15,65 százalékra mérséklődött árbevétel-arányos adózott eredménye a társaságnak.

Az 56 ezer alkalmazottat foglalkoztató Dow a világ egyik legnagyobb vegyipari cége. A 120 éves múltra visszatekintő vállalkozás 2016-os árbevétele minimális csökkenést követően 48,16 milliárd amerikai dollár lett. A bevételeknél jóval nagyobb mértékben – 43,4 százalékkal – csökkent a társaság nyereségessége, így árbevétel-arányos eredményük 9,15 százalékra gyengült. A Dow Chemical Company által kifejlesztett nagy teljesítményű – elsősorban energetikai – technológiai megoldásokat számos helyszínen, többek között az olimpiai faluban is használták.

A 126 éve működő General Electric 295 ezer embernek ad munkát, a cégcsoport 2016-os bevétele 5 százalékos növekedést követően megközelítette a 124 milliárd dollárt. A 2015-ös veszteséges év után adózott eredményük 8,18 milliárd dollárra rúgott, ezzel árbevétel-arányos nyereségük elérte a 6,1 százalékot. A GE infrastrukturális megoldásokat nyújt az Olimpiai Játékok helyszíneire, valamint diagnosztikai eszközökkel segíti a sportolók helyi kórházakban való egészségügyi ellátását.

Az olimpiai játékok egyik legújabb támogatója az Intel csoport. A társaság a hatvanas évek végén alakult és napjainkban már 106 ezer alkalmazottat foglalkoztat. 2016-os árbevételük megközelítette a 60 milliárd dollárt, ezzel 7,3 százalékos növekedést produkálva 2015-höz mérten. A növekvő bevétel ellenére adózott eredménye – közel 10 százalékkal – 10,3 milliárdra csökkent. Ám árbevétel-arányos nyereségessége még így is a harmadik legmagasabb a támogatók között, megközelíti a 17,4 százalékot.

Az Omega órákat is gyártó svájci Swatch Group 35 éve jött létre az ASUAG és a SSIH egyesüléséből. 1932 óta az olimpiai játékok hivatalos időjelzője és pontozási szolgáltatója. Jelenleg 35 700 embert foglalkoztatnak, és olyan márkák fémjelzik őket, mint a Breguet, Blancpain vagy a Harry Winston. A csoport 2016-os bevétele csaknem 11 százalékos csökkenést követően 7,55 milliárd svájci frank volt, míg adózott eredménye 47 százalékos visszaesés után megközelítette a 600 millió frankot. Árbevétel-arányos adózott eredményük így ebben az évben mindössze 7,85 százalékot tett ki.

A támogatók közül a legrégibb múltra visszatekintő Procter & Gamble eredetileg egy kis, szappan- és gyertyakészítő családi vállalkozásként indult 1837-ben. Az amerikai központú cégcsoport immáron 105 ezer alkalmazottal több mint 300 márkát forgalmaz 160 országban. 65,3 milliárd dolláros árbevételéből 10,5 milliárdos adózott eredményt realizált 2016-ban, mellyel árbevétel-arányos adózott eredményét 16,1 százalékra tudta javítani.

Az idén kereken százéves Panasonic 257 500 embert lát el munkával világszerte. Árbevétele a 2017 márciusáig tartó üzleti évben meghaladta a 67,3 milliárd amerikai dollárnak megfelelő jent, ami minimálisan maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Adózott eredménye ugyanakkor visszaesett, 9,6 százalékos csökkenést követően 1,37 milliárd dollárnak felelt meg, ezzel pedig mindössze 2 százalékos árbevétel-arányos nyereséget tudott felmutatni.

A dél-koreai Samsung több mint 80 országban 325 ezer alkalmazottal van jelen. A csoport tagjai számos iparágban képviseltetik magukat az elektronikai termékek gyártásán kívül is, foglalkoznak többek között pénzügyi szolgáltatásokkal, hajógyártással, nehéziparral és építőiparral is. A 80 éves múlttal rendelkező csoport bevétele 2016-ban meghaladta a 174 milliárd dollárnak megfelelő koreai wont, nyeresége pedig megközelítette a 20 milliárd dollárt. A 20 százalékos adózott eredmény növekedésnek köszönhetően a csoport 11,26 százalékos árbevétel-arányos adózott eredményt ért el a korábbi 9,5 százalékkal szemben. A Samsung a játékok alatt vezeték nélküli kommunikációs és számítástechnikai eszközökkel, különféle interaktív stúdiókkal, egyedi alkalmazással készült a sportolók és a szurkolók számára egyaránt.

A több mint 364 ezer alkalmazottat foglalkoztató Toyota csoport a 2017. március végéig tartó üzleti évet 253 milliárd dolláros bevétellel és közel 16,8 milliárd dollár adózott eredménnyel zárta. Árbevétel-arányos adózott eredménye a csökkenő bevételek, illetve a még nagyobb ütemben csökkenő adózott eredmény hatására 6,64 százalékra gyengült. A Toyota több mint 50 olimpiai és paralimpiai sportolót támogat kimelten a Téli Olimpiai és Paralimpiai Játékokat megelőzően, illetve a versenyek során.

A kaliforniai székhelyű, 60 éve működő VISA kimondottan jó évet zárt 2017-ben. Több, mint 15 ezer alkalmazottjával 21,7 százalékos bevételnövekedést mutatott ki, így 18,36 milliárd dollárral zárták az évet. Az olimpia főszponzorai közül náluk lett a legmagasabb – 36,5 százalékos – az árbevétel-arányos nyereségesség. A csoport adózott eredménye így 11,8 százalékos emelkedés után 6,7 milliárd dollár lett. A VISA az 2020-ig bezárólag az Olimpiai Játékok kizárólagosan elfogadott fizetéstechnológiai partnere.

A WPP és a Kantar Millward Brown 12. alkalommal állította össze a legértékesebb márkák listáját.

A 100 legértékesebb márka 2017-re 8 százalékkal, 3,64 billió dollárra tudta növelni az összértékét. Az öt technológiai óriás – Google, Apple, Microsoft, Amazon és Facebook – vezeti a rangsort, és együttesen a lista értékének egynegyedét adják. A lista hét új szereplője is ebből a szektorból érkezett: a YouTube, HPE, Salesforce, Netflix, Snapchat, valamint a távközlési szolgáltató Xfinity és Sprint.

A kategóriák versenyét a kereskedelem nyerte, 14 százalékos növekedéssel. Ezen belül az e-kereskedelem kimagasló eredményt ért el, az Amazon értéke 40, az Alibabáé pedig 21 százalékkal emelkedett.

A B2B márkák húszas mezőnye 11 százalékkal erősödött; ezen belül a Shell 23, a DHL és a FedEx pedig 20-20 százalékkal ér többet, mint egy évvel korábban.

A legnagyobb értéknövekedést az Adidas könyvelhette el: az amerikai piacon tett erőfeszítéseiknek köszönhetően 58 százalékkal ér többet a márka, mint 2016-ban. A legjobban növekvő márkákat a jelentés szerzői három fő csoportba sorolták: a változást előidézőkre (Amazon, a profitot nem termelő, de már a Fordnál és a GM-nél értékesebb Tesla, a Netflix, a négy éve kiemelkedően teljesítő Facebook, a Salesforce, PayPal, a legértékesebb kínai márka, a Tencent); a változásokhoz jól alkalmazkodókra (Adidas, a kínai alkoholmárka Moutai, a nemrég egyesült és eladott Burger King és Tim Hortons, Shell, Rosznyefty, Morgan Stanley); és a változások ellenére stabilan teljesítőkre (Domino’s Pizza, Samsung, DHL, valamint a dél-amerikai Brahma, Skol és Corona sörmárkák).

Továbbra is az amerikai márkák dominálják a toplistát: a szereplők 54 százaléka és a teljes márkaérték 71 százaléka az Egyesült Államokból érkezik. Az amerikai brandek összértéke tavalyhoz képest 12 százalékkal növekedett, míg a világ többi részéről származó márkák 1 százalékot veszítettek. Kivételt ezalól csak a kínai márkák képeznek, ahol 1 százalékos növekedést mértek.

A jelentés egyik érdekes megállapítása, hogy a legnagyobb márkák egyre fiatalabbak: a top 100 ma átlagosan 67 éves (1950-ben alapították), míg 2006-ban az átlag még 83 év volt (ami 1934-es alapításnak felel meg). A lista új tagjainak átlagéletkora 20 év.

A százas toplista itt, a kapcsolódó elemzés itt érhető el.

A Lions Innovation keretében hangfelismerés, robotok, AI, IoT, AR és vegyes valóság-technológiák mutatkoznak be, valamint 100 globális startup is találkozhat a márkák képviselőivel. A rendezvényt az Alibaba támogatja.

Június 19-20-án, a Lions Innovation keretében mutatkoznak be a legújabb technológiák, köztük Ginger, az Android robothumorista, és Olly, az első robot, amelynek személyisége a vele kapcsolatba lépő egyénekhez igazodik. A REWIND és a HoloLens közösen mutatják be a vegyes valóság (Mixed Reality) megoldásukat; a J. Walter Thompson London és a Mindshare UK pedig közös kutatásuk eredményei alapján előrejelzik a hangfelismerő technológiák hatását a márkákra és a kreativitásra.

A Discovery Zone-ban száz globális startup mutatkozhat be a rendezvényen részt vevő 15.000 márka- és médiatulajdonosnak és ügynökségi szakembernek. Legutóbb a következő vállalkozásokat jelentették be: Linqia (USA); Gamee (Cseh Köztársaság); Apester (Izrael); Fluid Ads (Egyesült Királyság); SUPAspot (USA); Emoticast (Egyesült Királyság); Lydi (USA); Flank (Törökország); Lisnr (USA); Zhimantec (Kína); Advrtas (USA); Pixalate (USA); Mintriks (Egyesült Arab Emirátusok); Zeotap (USA); Wayveapp (Egyesült Királyság).

A rendezvény keretében két Oroszlánt is kiosztanak az innováció területén: az Innovation Lions-t és a Creative Data Lions-t.

Az eseményt idén első ízben támogató Alibaba marketingigazgatója, Chris Tung elmondta: „Az innovatív technológia mindig is az Alibaba sikereinek középpontjában állt, és egy ilyen nagyságrendű, a technológiai kreativitást és innovációt bemutató platform támogatása természetes lépés számunkra.”

A Brand Finance részvénypiaci elemzése szerint az a befektető, aki a legértékesebb márkák papírjaiból vásárol, ma is közel kétszeres hozamot érhet el az S&P 500 eredményéhez viszonyítva. Az amerikai márkák évente összeállított 500-as toplistája a szűken vett márkaérték (a védjegyek és a kapcsolódó goodwill értéke) mellett számításba veszi a márka hozzájárulását az adott vállalat eredményeihez, a teljes márkaegység értékét, valamint a többmárkás cégek esetében a márkaegységek összértékéből számított vállalati értéket is.

Az értékeléshez a feltételezett jogdíjak módszerét használják: azt számítják ki, hogy a jövőbeli eladások után mekkora jogdíjat kellene fizetni a márkanév használatáért, ha az nem lenne a vállalkozásé. Ehhez a következő lépések vezetnek:

1. A BrandAsset Valuator adatbázisa alapján meghatározzák a márka erősségét egy százas skálán, a márkaérték, a vásárlási szándék, az érzelmi kötődés erőssége, a pénzügyi mutatók és a fenntarthatóság mutatói mentén.
2. A Brand Finance vonatkozó adatbázisai alapján meghatározzák az adott iparágra jellemző jogdíjak sávját.
3. A márkaerő és a jogdíjsávok alapján jogdíj-százalékot rendelnek a márkához.
4. Meghatározzák a vállalat adott márkához köthető bevételeit.
5. Előrejelzést adnak a márka jövőbeli eladásaira.
6. A jövőbeli eladásokat és a jogdíjrátát összeszorozzák.
7. A kapott értékből levonják az adókat és jelenértéket számítanak belőle.

Az amerikai márkák összességében újra erősödésnek indultak. A 2016-os 2,82 billió dollár után a top 500 összesített márkaértéke 3,14 billió dollárra nőtt. Ugyanakkor az idei év már márkasokkot is hozott: az Apple idén 40 milliárd dollárt veszített az értékéből, miután a fogyasztók hite elveszni látszik a brandben, amely nem jelentkezik az elvárt színvonalú újításokkal. Ennek is köszönhető, hogy a Google 2011 után újra az élre tudott állni. Igaz, a YouTube hirdetéselhelyezési botránya az ő helyzetüket is megtépázhatja. A harmadik helyezett Amazon értéke egy év alatt 53%-kal emelkedett, részben az élelmiszerkereskedelmi üzletág beindulásának eredményeképpen.

A márkaérték megoszlása iparágak szerint

Legalább megduplázta értékét a Chubb (180%), a FIS (136%), a Frontier Communication(133%) és a Head & Shoulders (101%), de az Oral-B is közel járt a kétszerezéshez, 95 százalékkal. A Facebook 82%-kal nőtt, de még így is elhomályosítják a kínai óriások, az Alibaba, a WeChat és a Tencent, rendre 94, 103 és 124 százalékos értékbővüléssel.

A nagy vesztesek idén a Safeway (-62%), a Motorola (-60%), a Jeep (-56%) és a Dodge(-51%), de a legendás Harley-Davidson is 38, az elmúlt évek üdvöskéjének számító Twitterpedig 39 százalékos értékvesztést volt kénytelen elkönyvelni.

A 100 legértékesebb amerikai márka a következő:

A teljes lista és a módszertani háttér itt érhető el.

(Fotó: Google)

A Mattel és az Alibaba-csoport között most aláírt stratégiai megállapodás a játékgyártó ikonikus márkáira – pl. Fisher-Price, Barbie – és a világ legnagyobb e-kereskedőjének tapasztalataira és 440 millió aktív felhasználótól származó adatbázisaira építve hozna létre olyan játékokat, amelyeket a kínai szülők szívesen megvásárolnának gyerekeiknek. A partnerség részét képezi egy új összcsatornás, O2O (online-to-offline) kereskedelmi stratégia kidolgozása is.

A Mattel nem csak az Alibaba kiskereskedelmi oldalán, a Tmallon jelenik majd meg, de a cég médiafelületeit felhasználva edukatív tartalmakat is fejleszt és megoszt majd a szülők számára, hogy azok a legtöbbet hozhassák ki a játékokból. Emellett az Alibaba mesterséges intelligencia laborja segít majd új játékok fejlesztésében is, amelyek a legfrissebb technológiák és az interaktív tanulás felhasználásával támogatják majd a gyerekek fejlődését.

„Az Alibaba támogatja a vezető globális márkákat a digitális átalakulásban és abban, hogy alkalmazkodhassanak a gyorsan változó kínai fogyasztói környezethez. Várakozással tekintünk arra, hogy hatalmas adatbázisaink és kereskedelemtechnológiai infrastruktúránk felhasználásával támogassuk a Mattel növekedését a termékfejlesztéstől kezdve a márkaépítésen át a falusi lakosság eléréséig” – mondta Daniel Zhang, az Alibaba-csoport vezérigazgatója.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az Alibaba-csoport 2028-ig tartó megállapodást írt alá, melynek értelmében a kínai cég a rendezvények e-kereskedelmi és felhőszolgáltatási partnere lesz.

A partnerséget a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette be Thomas Bach, a NOB elnöke, Jack Ma, az Alibaba alapító elnöke és az Alibaba-csoport vezérigazgatója, Daniel Zhang.

„Az új, digitális világban az Alibaba egyedi helyzetéből fakadóan segítheti az Agenda 2020-ban lefektetett célok megvalósítását, amely pozitív irányban befolyásolja az olimpiai mozgalom jövőjét. Ez egy korszakalkotó, innovatív szövetség, amely segít az olimpiai játékok szervezését hatékonyabbá tenni, egyben támogatja a digitális megoldások, mint például az Olympic Channel globális fejlesztését” – mondta Bach.

„Az Alibaba és a NOB partnersége a közösen vallott értékek, valamint a világ összekapcsolásának és az emberek élete gazdagításának közös célja alapján áll” – tette hozzá Ma.

A megállapodás keretében – melynek pénzügyi vonatkozásait nem hozták nyilvánosságra – az Alibaba a következőkkel járul hozzá az olimpiai mozgalomhoz:

• világszínvonalú felhő-infrastruktúra és felhőszolgáltatások, köztük big data elemzési eszközök biztosítása az olimpiai játékok hatékonyabb lebonyolításáért
• egy nemzetközi e-kereskedelmi piactér kialakítása az Olimpia érdekeltjei számára, amelyen az érdeklődők a hivatalos partnerek által gyártott licenctermékekhez és sportfelszerelésekhez juthatnak hozzá
• az Alibaba digitális médiatechnológiáinak és ismereteinek hasznosítása az Olympic Channel kínai közönségre szabása érdekében

„A márkánkat is erősítő, történelmi megállapodás keretében arra használjuk majd a fiatal célközönség elérésében szerzett tapasztalatainkat, hogy minél több fiatalt összekapcsoljunk az olimpiai mozgalommal” – ismertette céljaikat Zhang.

Az Alibaba az első cég, amely 2028-ig tartó hosszú távú, illetve a 2022-es pekingi Téli Olimpiára is vonatkozó megállapodást kötött a NOB-bal. A partnerség a 2018-as phjongcshangi és 2022-es pekingi téli, valamint a 2020-as tokiói nyári, valamint a még nem kiválasztott helyszínen megrendezett 2024-es és 2028-as nyári és 2022-es téli Olimpiát öleli fel.

A 2002-ben alapított ZTO Kína legnagyobb expressz csomagszállító cége, az iResearchadatai szerint 2015-ben 21 milliárd küldeményt közvetített. Ez másfélszerese az Egyesült Államok teljes éves csomagforgalmának. Piaci részesedése mintegy 14%, legfőbb ügyfelei az Alibaba és a JD.com. A 7700 hálózati partnerrel és 74 elosztóközponttal rendelkező cég forgalma tavaly elérte a 6,1 milliárd renminbit (915,8 millió dollár). 2015-ben egy befektetői kozorcium tagjaként a Hong Kong-i Hillhouse Capital Management és a Warburg Pincusmagántőke-társaság is beruházott a vállalatba.

Az amerikai piacra lépést a kínainál gyorsabb folyamat és a befektetések könnyebb monetizálhatósága indokolta. A hónap második felében 16,5-18,5 dollár közötti áron 72,1 millió papírt bocsátanának ki, ezzel mintegy 1,5 milliárd dolláros bevételre számítanak. A befolyó pénzből teherautókat, telkeket, üzemeket és felszerelést vásárolnának. A kibocsátást a Morgan Stanley és a Goldman Sachs szervezi.

(Forrás: Reuters)