Egy ma közzétett Eurobarométer felmérés mélyreható betekintést ad az európaiak médiafogyasztási szokásaiba. Feltárja, hogy a polgárok hogyan viszonyulnak a különböző médiaforrásokhoz, és mit gondolnak az álhírekről és a félretájékoztatásról.

Tájékozottság és a médiatartalmak felidézése

A megkérdezetteket a belpolitikai események érdeklik leginkább (50 százalékuk adta meg első helyen), de az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien tájékozódnak (46 százalék), csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről (47 százalék).  Magyarországon a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a kül- (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék).

A válaszadók 72 százaléka tudta felidézni, hogy a nyomtatott sajtóban, az interneten, a televízióban vagy a rádióban nemrégiben látott, hallott vagy olvasott valamit az Európai Unióról. 57 százalékuk konkrétan az Európai Parlamentet említette meg tartalomként.

Ha az egyes országok adatait nézzük, az Európai Unióról a legkevesebben Franciaországban (57 százalék), a legtöbben pedig Romániában (90 százalék) tudtak felidézni közelmúltbeli híreket, az Európai Parlamentről pedig a legkevesebben Franciaországban (39 százalék), a legtöbben pedig Máltán (85 százalék).  Magyarországon 79 százalék emlékszik az Európai Unióval, 66 százalék pedig a Parlamenttel kapcsolatos közelmúltbeli hírre.

Médiafogyasztási szokások

Az elsődleges hírforrás egyértelműen a televízió (75 százalék), különösen az 55 évnél idősebbek körében. A tévét az online hírplatformok követik a sorban (43 százalék), majd a rádió (39 százalék), illetve a közösségimédia-platformok és a blogok (26 százalék). A nyomtatott sajtó az ötödik helyre került: csak minden ötödik válaszadó (21 százalék) említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként. Leginkább a fiatalabb korosztály követi a közösségi médiában vagy blogokon keresztül a híreket (a 15–24 év közöttiek 46 százaléka, szemben az 55 évnél idősebbek 15 százalékával).  Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék) mint az online hírportálokról (57 százalék), de nálunk az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát.

Az uniós válaszadók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamennyire az okostelefonján, a számítógépén vagy a laptopján is követi a híreket. A megkérdezettek 43 százaléka közvetlenül a hírforrások webhelyeire (például egy újság honlapjára) látogat a hírekért, 31 százalékuk pedig a közösségi médiában megjelenő cikkeket vagy posztokat olvassa el. A fiatalok jóval gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel (a 15–24 év közöttiek 43 százaléka, szemben az 55 évnél idősebbek 24 százalékával). A magyar szokások hasonlóak az európai átlaghoz.

Ma még kivételnek számít, hogy az online hírfogyasztók fizessenek a tartalomért. 70 százalékuk kizárólag ingyenes hírportálokról tájékozódik és ingyenesen elérhető híreket olvas.

A legmegbízhatóbbnak ítélt médiaforrások

Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban (illetve azok online változataiban), mint az online hírportálokban és a közösségi médiában. Akár a megszokott hagyományos, akár az online változatról van szó, a megkérdezettek 49 százaléka a közszolgálati tévétől és rádiótól vár hiteles tájékoztatást. Ezt követi a nyomtatott sajtó, melyet 39 százalékuk választott. Másrészről a válaszadók 27 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a kereskedelmi tévéket és rádiókat. Lengyelország az egyetlen tagállam, ahol a kereskedelmi tévékben és rádiókban minden más hírforrásnál jobban bíznak az emberek.  Magyarországon még ennél is radikálisabb elmozdulás figyelhető meg a hagyományos hírforrásoktól: sokan (a válaszadók negyede) a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölték meg legmegbízhatóbb hírforrásként, ezt követi a közszolgálati média és az online híroldalak (22-22 százalékkal), majd az írott sajtó (21 százalékkal).

A bizalom jelentősége abban is megmutatkozik, hogy mi készteti az embereket egy adott cikk megnyitására az interneten. 54 százalékuk a cím alapján dönt, 37 százalékuk pedig ilyenkor azt is fontos szempontnak tartja, hogy szerinte megbízható-e az adott cikket lehozó online hírportál.

A félretájékoztatás és az álhírek kereszttüzében

Az összeurópai válaszadók több mind negyede (28 százalék), a  magyarok 46 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkozott álhírekkel és félretájékoztatással. Arányuk Bulgáriában a legmagasabb (55 százalék) és Hollandiában a legalacsonyabb (3 százalék „nagyon gyakran”, 9 százalék „gyakran”).

A válaszadók többsége biztos abban (12 százalékuk nagyon, 52 százalékuk valamennyire), hogy felismeri az álhíreket és a félretájékoztatást. A felmérésben adott válaszok szerint az ilyen hírek felismerésének képessége az életkorral csökken és az iskolázottsággal nő.

Fotó: Roman Kraft/unsplash.com

A Neumann Társaság szakértői meetupján dr. Racskó Péter, a Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének tudományos tanácsadója, illetve Mezriczky Marcell, az egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatója tart egy-egy előadást a témában.

Dr. Racskó Péter a fake news-jelenség egyik elismert hazai szakértőjének számít. Előadásában azt fogja körüljárni, hogyan, milyen módszerekkel lehet megállapítani egy hírről, hogy hamis vagy igaz.

Mezriczky Marcell a Corvinus CGI-Deepfake Kutatócsoportjának tagjaként mélyedt el az információk hamisíthatóságának következő szintjét jelentő, akár hamis videofelvételek elkészítését is biztosító deepfake technológia rejtelmeiben. A szakember korábbi esettanulmányában magyar tinédzserek körében vizsgálta meg, hogy milyen hatékonysággal képesek észlelni a deepfake módszerrel meghamisított videókat. A meetupon példákat fog mutatni deepfake “alkotásokra”, némelyik példa valószínűleg egészen sokkolni fogja a nézőket realisztikus jellegével.

Hírek fake-telenül: hogyan tudunk védekezni az álhírek és egyéb átverések ellen?
A Neumann Társaság webinarjának időpontja: 2022. április 7. 16 órától 17 óráig,
Regisztráció: a meetup Zoom oldalán, ingyenesen