A TCL Electronics C szériájának okostévé-készülékei (C72, C72+, C82) 43 és 75 inch közötti méretben kaphatóak. Ezek mellé külön vásárolható meg a TS8132 típusú hangrendszer, mely a tévével együtt egészen újszerű audiovizuális élményt biztosít.

“A sportok, játékok és szórakoztatás iránti igény egyre növekszik – több időt töltünk otthon, így egyre jobb minőségre vágyunk. A 4K, az okoseszközök, a mesterséges intelligencia, a nagyméretű képernyők, a QLED, a Mini-LED és a magasabb színvonalú hangzásvilág szerepe felértékelődött. A TCL új szériájának készülékei ezekre mind választ adnak” – mondta el Frédéric Langin, a TCL európai divíziójának Sales és marketing vezetője.

Páratlan minőségű képek

A TCL C szériája a legújabb Quantum Dot technológiát használja, ami a gépi tanulással és az AiPQ motorral kiegészülve milliárdnyi különböző színt és formát képes megjeleníteni, így a készülékek képi világa kiemelkedően realisztikus, mindhárom készülék esetében 4K minőségű.

A C82-es típusban MINI-LED-ek ezrei dolgoznak, így fényereje, részletgazdagsága és kontrasztja egészen kivételes – még a legsötétebb képeken is minden részletet képes megjeleníteni.

A C72+ QLED technológiával és Android TV-vel érkezik. Ez az eszköz a gyors képek megjelenítésére specializálódott – 100Hz-es natív kijelzőjén a sportok és az akciófilmek is akadozásmentesen jelennek meg. A C82 is ilyen kijelzőt használ, míg a C72-ben (szintén QLED, Android TV-vel) Motion Clarity technológia dolgozik a mozgások hibátlan megjelenítésén.

A C széria modelljei minden HDR formátumot támogatnak, így a 4K HDR TV-k teljes kapacitását kihasználhatják a felhasználók. Sőt, a C72+ és C82 modellek 4K HDR Dolby Vision IQ technológiája a képet folyamatosan a szoba fényviszonyaihoz igazítja. A Game Master Pro funkció pedig a játékélmény új dimenzióját ígéri: ezek a készülékek másodpercenként 120 képkockát képesek megjeleníteni 4K minőségben.

Még okosabb eszközök

A C széria darabjai egytől egyig okoseszközök, a legújabb Android TV-vel, beépített Google Asszisztenssel. Hanggal is irányíthatóak, Alexával és Google Duo-val is kompatibilisek. Ennél a szériánál tehát a felhasználón múlik, hogy mennyivel szeretne túllépni a klasszikus tévézés keretein – a lehetőségek adottak, hogy ez az eszköz sokkal több legyen, mint egy TV.

Cikkünk szerzője, Kerti Réka közel 10 éves nemzetközi médiatervezés és stratégia tapasztalattal rendelkező szakember.

Ahhoz, hogy a szakma üzleti folyamatai és modellje sikeresen alkalmazkodjon az IoT megoldásaihoz, a gondolkodásmódunk megváltoztatására van szükség. A márkák számos kihívással néznek szembe az IoT eszközök használata közben az alapvető adatvédelmi és jogi szabályok betartásától kezdődően a változó fogyasztói magatartásra adott válaszokig.

Bár az IoT új kifejezés, azonban ezek az eszközök már jó ideje itt vannak: az első intelligens italautomatát az 1980-as években üzemelték be (Anon, 2018). Az IoT eszközök száma, amelyekkel az emberek nap mint nap találkoznak, rohamosan növekszik, a Statista (2020) becslése szerint a telepített IoT eszközök 2025-re világszerte elérhetik a 30 milliárd darabot.

Mielőtt tovább megyünk, fontos meghatározni, hogy mit is nevezünk IoT-nek: minden olyan eszközt, ami csatlakozik az internethez, kezdve a hétköznapi wearables eszközöktől, smart TV-ktől és smart speakerektől egészen azokig az eszközökig, amelyek a futurisztikus intelligens városokat alkotják (IPA, 2021). Most a fogyasztói IoT eszközökre, különös tekintettel a smart speakerekre, és azok reklámra gyakorolt hatásaira fogok reflektálni.

Jogi és etikai aggályok

Kicsivel több mint három év alatt az Amazon Alexa skillek – virtuális asszisztens AI technológia, ami a smart speakerek lelke – száma 130-ról 100 000 fölé emelkedett (Statista, 2019).

Azonban bizonyos biztonsági aggályok is felmerültek velük kapcsolatban, amelyekre a nemzetközi média jelentős figyelmet fordított. Például Alexa megosztotta egy család magánbeszélgetésének felvételét a családi kontaktlista egy másik tagjával. (Kim, 2018). Vannak ennél nagyobb problémákra utaló jelek is. Például az Amazon Alexa skillek tesztelése során biztonsági szakértők felfedezték, hogy ezeknek a skilleknek százai férhetnek hozzá érzékeny adatokhoz, méghozzá anélkül, hogy azt egy transzparens és kellően szigorú adatvédelmi irányelv szabályozná (Winder, 2021).

A lehetséges kockázatok ellenére ritkán fordul elő, hogy a fogyasztók végigolvassák a hosszúra nyúló Általános Szerződési Feltételeket (Cakebread, 2017), ezért a márkák feladata az, hogy felelősséget vállaljanak saját adatkezelési folyamataikért. A General Data Protection Regulation (GDPR), ami 2018-ban lépett hatályba Európában, megtette az első lépést a helyes irányba. A GDPR meghatározta azokat a márkákra vonatkozó jogi követelményeket, amelyeket a személyes adatok kezelésekor kötelezően be kell tartani (European Commission, n.d). Emellett a folyamatosan létrejövő új megoldásokat is a reklámozóknak és az őket szabályozó szervezeteknek rendszeresen le kell követniük a szükséges rendeletekkel annak érdekében, hogy a fogyasztói adatokat továbbra is felelősen kezeljék.

A szervezeti felépítés alkalmazkodik a változó fogyasztói magatartáshoz

Az IoT eszközök rengeteg, a reklámok hatékonyságának növeléséhez felhasználható adatot szolgáltatnak, ami hatással van az ügynökségek felépítésére és folyamataira is. Létrejött egy új, rendkívül keresett munkakör: a data analyst, akinek a feladata a valós idejű adatok elemzése és feldolgozása (Tesseras, 2021). Ennek a pozíciónak a betöltéséhez speciális ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal rendelkező jelöltekre van szükség.

Több egyéb szakterület is létezik az ügynökségeken belül, így például a TV, digital és OOH szakértők, a tartalmi együttműködésért felelős és kutatási részlegek, stb. Tehát a számos egymástól elkülönült team miatt az ügynökségi munka összetettebbé vált, mint valaha. A komplexitás folyamatos növekedése megköveteli az integrated plannerek jelenlétét, akiknek így a reklámok sikeres megvalósításában betöltött szerepe létfontosságú vált. A specialisták biztosítják az adott szakterületen belül elérhető legmagasabb szaktudást, ami azonban fragmentált fogyasztói élményt teremthet az integrated planner összefogása nélkül. Az integrated plannernek kritikus szerepe van abban, hogy az összes fogyasztói touchpointot figyelembe véve ezeket a specialista aktivitásokat egy koherens ökoszisztémába kapcsolja össze.

A kreatív megoldások versenyelőnyhöz juttatnak

Az Amazon egyszerű Dash buttonokkal indította el a képernyő nélküli e-kereskedelem forradalmát, és most ezt gondolták tovább egy Alexa-kompatibilis, hangalapú vásárlási élménnyel. Az Amazon egyértelmű érdeke ennek a vásárlási módnak az elterjedése, de ez a fogyaszók számára is vonzó, mert kényelmesebbé teszi a vásárlást, és a mindennapos döntések meghozatalát egy mesterséges intelligenciára (AI) hagyja (Gartenberg, 2017).

A márkáknak meg kell érteniük és meg kell találniuk annak a módját, hogy ezekben az AI algoritmusokban rejlő lehetőségeket kiaknázzák. Ha ezt elmulasztják, akkor azt kockáztatják, hogy egyre több értékes fogyasztói interakciót veszítenek.

A nagy márkák a személyiségükhöz megfelelően igyekeznek cselekedni ezen a területen is. Például a Burger King megpróbálta meghekkelni az AI algoritmusokat: a reklám szpot hangja aktiválta a közelben levő IoT eszközöket, amikor az megkérdezte “Mi a Whopper burger?” Ennek hatására az eszköz felolvasta a Whopper burger Wikipedia bejegyzését (Diaz, 2017).

Más márkák hagyományosabb megközelítést alkalmaztak: például a Diageo az Amazonnal kollaborálva létrehozott egy koktélkészítő Alexa skillt, hogy növelje az otthoni fogyasztási kedvet. (Diageo, 2018).

A high-end kozmetikai márka, a NARS azoknak üzent, akik smart speakeren hallgatták a zenét, így a fogyasztók kizárólag hangalapú vezérléssel igényelhettek termékmintát a márka bestsellerjei közül (Calladine & Healy, 2020).

Márkát építeni még mindig lehetséges, és szükséges

Az emberek soha nem használtak még ekkora technológiai eszközkészletet, és az IoT eszközök terjedésével ez várhatóan még tovább fog nőni. Ennek következményeként a multitasking – azaz több eszköz egyidejű használata – fokozódni fog, és a fogyasztók figyelme továbbra is megosztott marad. A márkáknak azonban nem kell aggódniuk, mivel ez a jelenség egy lehetőséget kínál számukra. Az agy feldolgozási elmélete (Thinkbox, 2021) szerint ez az alacsonyabb figyelmi szint épp optimális ahhoz, hogy a fogyasztók érzelmi alapú márkaüzeneteket fogadjanak be, mert ezek hatékonyságához nincs szükség az emberek teljes figyelemére. A kívánt márkaasszociációk, amelyeket a reklámmal szeretnénk megteremteni, létrejönnek.

Ez a márkaépítés jelentőségét igazolja a marketing mixben. Soha nem volt még ennyire fontos, hogy a reklám hatékonyságának maximalizálása érdekében a márkák megtalálják a megfelelő egyensúlyt a márkaépítés és a sales, azaz a hosszú- és rövidtávú fókusz között.

Összegző gondolatok

Nekünk, reklámozóknak be kell tartanunk a szakma alapvető jogi és etikai szabályait, azonban a siker érdekében ennél többre is szükség van. Hogy mire, az röviden a következő:

1. Vedd figyelembe a jogi követelményeket.
2. Alkalmazz data analystet a csapatodban, aki segít olyan kreatív megoldások kidolgozásában, amelyekkel könnyebben igazodhattok a változó fogyasztói szokásokhoz.
3. A specialisták mellett, velük szorosan együttműködve alkalmazz integrated plannereket, akik összefogják a kommunikációs ökoszisztémát egy koherens egésszé.
4. Végül fontos cél a kiegyensúlyozott megközelítés: a rövidtávú salesre való egyedi figyelem nem fenntartható, ezért inkább törekedj a megfelelő egyensúly kialakítására a gyors sales és a hosszútávú márkaépítési aktivitások között.

A mesterséges intelligencia (MI) leegyszerűsítve a gépek emberi gondolkodáshoz hasonló tulajdonságait jelenti. Egyre több technikai eszköz már nem csupán adatokat fogad, de azokat fel is dolgozza, illetve akár reagál is rájuk, vagy éppen új dolgokat tanul meg segítségükkel. A gépi tanulás, a genetikus algoritmusok és a megerősítéses tanulás fogalmakat az ötvenes években hozta be a köztudatba Alan Turing, akinek életéről film is készült Kódjátszma címmel. A második világháborúban a német titoksító berendezést, az Enigmát feltörő szakember nevéhez fűződik a Turing-tesz kialakítása, amelynek lényege, hogy felmérje, egy adott gép képes-e gondolkozni, azaz olyan válaszokat adni, mint egy ember.

Az ötvenes évek végén alkotta meg John McCarthy a Lisp programozási nyelvet, amely az egyik legrégebbi, ma is használt ilyen nyelv. McCarthy a mesterségesintelligencia-kutatások egyik úttörője, aki igen pozitívan látta az MI jövőjét, magát az MI kifejezést is ő találta ki 1955-ben. McCarthy játszotta az első számítógépes sakkmérkőzést szovjet tudósok ellen, az általa megalkotott Lisp pedig a korszak mesterségesintelligencia-kutatásainak alapja lett.

A hatvanas években megszületett ELIZA, a Joseph Weizenbaum által létrehozott program, amely a mai MI-rendszerekhez képest ugyan roppant egyszerű, az akkori technikai színvonalhoz mérten azonban meglehetősen valósnak tűnő emberi reakciókra képes alkalmazás volt. A Pygmalion virágáruslányáról elnevezett algoritmus (mai szóval chatbot) a beszélgetőtárs mondataiból emelt ki kulcsszavakat, és azokat behelyettesítve hozott létre értelmesnek tűnő mondatokat válasz gyanánt, ezzel szimulálva a beszélgetést. Fejlesztőjét is meglepte, hogy mennyien komolyan vették, az eredetileg inkább paródiának szánt megoldást, amely valójában inkább egy férj-anyós közötti egyoldalú csevegést imitált.

Hans Moravec, akinek nevéhez a Moravec-paradoxon is köthető, ezt követően alkotta meg az első, számítógép által vezérelt járművet, amely akadályokkal berendezett pályákon navigált. A tudós paradoxonja sok tudóstársára lelombozóan hatott, hiszen megdöntötte az eddigi optimista jóslatokat az MI jövőjéről. Az elmélet szerint ugyanis a gépek számára a magas szintű gondolkodás (tehát a logikai, matematikai feladatok megoldása) sokkal könnyebben tanulható, mint az ember számára egyszerűnek vélt olyan szenzomotoros készségek elsajátítása, mint az arc felismerése, vagy egy tárgy felvétele egy asztalról.

Az áttörés az 1990-es év végén jött el, amikor ember és gép sakkjátszmáját nagy fölénnyel nyerte a Deep Blue nevű, 20 millió dollárból kifejlesztett sakkszámítógép, ezzel legyőzve a történelem legnagyobb sakknagymesterét, a világklasszis orosz Garri Kaszparovot, aki vereségét nem éppen viselte profi módjára. Deep Blue további „fellépéseken” ugyan nem vett részt, az IBM-en belül azonban igazi sztárként kezelték a személyiségi jegyekkel nem rendelkező gépet.

Ezt követően egymás után jöttek létre a ma is ismert, minket körülvevő technikai megoldások és eszközök, amelyek nem csupán a mindennapi életünket igyekeznek könnyebbé tenni, de a tudomány rengeteg területén nyújtanak segítséget a legnagyobb koponyáknak. Egy sor okos és segítőkész nő lépett a nappalink és életünk középpontjába Siri vagy Alexa személyében, Sophia, a robot pedig már állampolgársággal is rendelkezik.

Rengeteg vita övezi a tudósok világában az MI jövőbeli szerepét, az azonban tény, hogy minden ember életét és jövőjét közvetlenül érinti a technológia fejlődése.. A Future Talks powered by MVM online, interaktív talk show-n a terület nagyágyúi mondják el, hol áll a technológia, és hogy mire számíthatunk tőle – november 30-án, 18 órától. Élőben jelentkezik Amerikából a tudománykommunikációs világsztár Neil deGrasse Tyson, Stuart J. Russell, a Berkeley Egyetem professzora. Részt vesz a beszélgetésben Tilesch György, az egyik legkeresettebb MI-szakértő, a Mesterség és Intelligencia: BetweenBrains társszerzője, Buzsáki György világhírű agykutató, illetve Kishonti László, az önvezető autók technológiáját fejlesztő AImotive alapító-vezérigazgatója is.

Kérdéseit bárki felteheti a szakértőknek november utolsó napján.

A világsztár Neil deGrasse Tyson exkluzív videóüzenete:

További információk: https://mvmfuturetalks.hu/

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/398239114862049/

A talk show ingyenesen, regisztráció nélkül, bárki által megtekinthető az MVM Facebook- és Youtube-csatornáján, illetve a Future Talks – powered by MVM honlapján november 30-án 18 órától.

Az esemény nyelve angol, de magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítanak.

A létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplő, nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (Project Management Institute, PMI) összegyűjtötte az 1969 és 2019 között végbement projekteket, amelyek megvalósulása a legnagyobb mértékben volt hatással világunk alakulására.

A szervezet szakértői tizenkét területen keresték a világ legfontosabb újításait eredményező ötven legfontosabb projekteket a legkülönbözőbb szektorokban a kereskedelemtől a szórakoztatóiparon át a pénzügy, az építőipar, vagy éppen a tudomány és a technológia világáig. A top 50 legfontosabb projektet tartalmazó listát egy interaktív honlapon, tematikus bontásban is meg lehet tekinteni a PMI honlapján.

A legnagyobb hatású nemzetközi informatikai projektek

A projektmenedzsment nemzetközi szakmai szervezetének munkatársai szerint a technológiai szektorra az alábbi tíz projekt megvalósulása gyakorolta a legnagyobb hatást:

1. World Wide Web – 1993-ban vált nyilvánosan elérhetővé, s napjainkban mindenütt jelenlevővé.

2. Intel 4004 – az Intel első, kereskedelmi forgalomban is elérhető mikroprocesszora 1971-ben debütált, s mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlődését.

3. DynaTAC 8000X – a Motorola első szélesebb körben használható mobiltelefonja 1983-ban jött ki, 1 kg súlyú volt és 10 órát működött egy feltöltéssel.

4. Google kereső – 1998-ben jelent meg a keresőmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90%-át uralja.

5. iPod – a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple ezzel újrafogalmazta a termékdesignt, a kezelhetőséget és átalakította a teljes zeneipart.

6. Watson – az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyőzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatig.

7. Alexa – az Amazon cég 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különböző eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig.

8. Vonalkód – vonalkódot 1974-ben használták először egy csomag Wrigley’s Juicy Fruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él.

9. Skype – az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetővé vált.

10. Facebook – a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált.

A legnagyobb hatású hazai informatikai projektek

De vajon melyek voltak Magyarország életében a legfontosabb informatikai projektek? Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója szerint ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét (az akkori rendszerben áltudománynak tartották), a számítástechnikai képzés sem kezdődhetett volna meg Szegeden már 1957-ben.

1966-ban már az első hazai számítógépek fejlesztése is megkezdődhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI): bár ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belső felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek, mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentősen hozzájárultak az ország számítógépes, minőségi informatikai kultúrájának kialakulásához.

Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait, amely során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeonggal) közölt tanulmányukból nőtt ki a hálózatelmélet.

„Az Amway globális forgalmának növekedése annak köszönhető, hogy kiemelt figyelmet fordítunk arra az élményre, amelyet a márka termékeinek vásárlása, értékesítése és használata jelent az Amway üzleti vállalkozók és vevőik számára” – mondta Steve Van Andel, az Amway társelnöke. „A jövőben további beruházásokat tervezünk annak érdekében, hogy minden lehetőséget megadjunk üzleti vállalkozóinknak a sikerhez.”

Az Amway a forgalom növekedését a digitális eszközök és a mobilalkalmazások területén végzett jelentős beruházásoknak, valamint a termékfejlesztéseknek tulajdonítja, melyek segítséget nyújtottak az Amway üzleti vállalkozók számára még több vásárló eléréséhez és megtartásához. Ezek a fejlesztések még jobban kibővítik az e-kereskedelmi lehetőségeket és a közösségi médiában való értékesítést, további termékeket kapcsolnak a digitális élményekhez, valamint lehetővé teszik újabb táplálkozási és szépségápolási termékek személyre szabását.

Az e-kereskedelem területén végzett beruházások eredményei Kínában a leglátványosabbak, mely az Amway legnagyobb piaca és vezető szerepet tölt be a vállalat digitális innovációiban is. 2018-ban az Amway kínai leányvállalatánál a forgalom 70 százalékát a mobileszközökről leadott megrendelések tették ki.

„Az Amway jól profitál az e-kereskedelem globális térhódításából” – jelentette ki Doug DeVos, az Amway társelnöke. „A lendület megmarad, egyre több anyagi forrást fordítunk a digitális és innovatív termékekre, és a jövőre nézve is egészséges, egyenletes növekedést prognosztizálunk.”

Az e-kereskedelmi és közösségi értékesítési megoldásokon kívül az Amway számos új alkalmazást és kezdeményezést indított, melyek segítik az Amway vállalkozókat üzletük mobil irányításában és fokozzák a vásárlás élményét a vevők számára. Ezek a következők:

– Az USA-ban, Kanadában és a Dominikai Köztársaságban elérhető Amway Business Center alkalmazás lehetővé teszi, hogy a felhasználók mobilkészülékükkel nyomon kövessék és irányítsák vállalkozásukat, ezen belül például a regisztráció, az értékesítési volumen és további kimutatások is megtekinthetők.

– A Nutrilite Kínában, Japánban és Koreában bevezetett Traceability programja egyedülálló a piacon: a program segítségével nyomon követhető a Nutrilite vitaminokban és étrendkiegészítőkben lévő növényi összetevők útja, így a fogyasztók láthatják a termékek származási helyét, termelőit és előállítási módszereit. Ezt a programot 2019-ben globálisan is bevezetik.

– Az Artistry Virtual Beauty alkalmazása lehetővé teszi a felhasználók számára különböző Artistry kozmetikumok „kipróbálását”, és bőrápolási termékeket javasol. Ezt az alkalmazást közel 260 ezren töltötték le.

– Az Amway első online eszköze, az Atmosphere Sky egyre több piacon kapható, a hozzá kifejlesztett Atmosphere Connect alkalmazás pedig távolról is elérhetővé teszi a levegőminőségi adatokat a felhasználók számára. Az Egyesült Államokban értékesített készülékek Alexa hangutasítással is aktiválhatók.

– A vállalat a digitális fejlesztésekkel, valamint az egészség, táplálkozás és szépségápolás területén szerzett tapasztalataival előnyére fordítja a természetesebb és személyre szabott egészség és szépségápolási termékek iránti megnövekedett igényt, ezért több újdonságot is bevezettek.

A táplálkozás kategóriában a következő újdonságok említhetők:

– Az Egyesült Államokban bemutatott BodyKey SmartLoss program egy átfogó testsúlycsökkentő program, mely étkezést helyettesítő krémturmixokból áll.

– Ehhez csatlakozik a BodyKey SmartLoss alkalmazás, ami egyfajta személyi edzőként segíti a felhasználókat testsúlycsökkentési céljaik elérésében, valamint lehetővé teszi, hogy másokkal is megosszák sikereiket.

– Az Indiában bevezetett, kedvező árú Nutrilite Traditional Herbs termékcsalád ajurvédikus étrendkiegészítőket tartalmaz, mely főleg a fiatalabb, újabban visszatérő vásárlók számára vonzó.

– A több természetes összetevőt tartalmazó, személyre szabott szépségápolási termékekre vágyó vásárlóknak az Amway a következő termékeket vezette be több piacon:

– A Magyarországon is kapható Artistry Studio limitált kollekciók tagjait, a divatos smink és speciális fürdő- és testápoló termékeket az ezredfordulón született fiatalok világa inspirálta. A világszerte bevezetett, és az előző öt Artistry divatos kollekció mindegyikénél nagyobb számban értékesített termékeknek köszönhetően megháromszorozódott a 35 év alatti Artistry-vásárlók száma.

– A Magyarországon is hamarosan kapható, személyre szabható Artistry Signature Select szérumokkal egyéni arcápolási rutin alakítható ki. Egy termékbe akár háromféle szérum is keverhető, így a ráncok és finom vonalak csökkentése mellett lehetőség nyílik a bőrfeszesítésre, pigmentek eltüntetésére, a bőr fényesebbé tételére, a hidratálásra vagy ezek kombinációjára.

– A hazánkban idén bevezetésre kerülő, Artistry Signature Select Mask termék öt maszkból áll, melyek a Nutrilite farmjairól származó növényi tápanyagokat tartalmaznak. A maszkok színét, textúráját és illatát az Artistry bőrápolási szakértői alkották meg.

Ezek a termékbevezetések mind hozzájárultak az Amway globális növekedéséhez különösen a táplálkozás és szépség kategóriákban. A táplálkozás és wellness termékek az Amway nemzetközi piaci eladásainak 52 százalékát tették ki, ami három százalékpontos emelkedést jelent 2017-hez képest. A szépségápolás és testápolás termékcsoport 26 százalékos részt képviselt a teljes globális forgalomból, ami egy százalékpontos növekedésnek felel meg.

„Az Amway személyre szabható és egyszerűen használható, innovatív egészség és szépségápolási termékei és megoldásai jelentősen hozzájárulnak kedvező eredményeinkhez” – mondta Mike Cazer, az Amway operatív vezetője.  „Ahogy egyre nagyobb összegeket fektetünk be ezeken és más területeken, így például az e-kereskedelem és a digitális szolgáltatások terén, az Amway messze meghaladja majd a vásárlók elvárásait, ami további növekedést biztosít a jövőre nézve.”

Ami a 2019-es és további terveket illeti, az Amway még nagyobb összeget fordít a digitális és termékinnovációra, valamint olyan adatokra és elemzésekre, melyek részletesebb tájékoztatással segítik az Amway vállalkozókat üzletük bővítésében. A vállalat tovább bővíti az e-kereskedelmi lehetőségeket, kiterjeszti a táplálkozási termékek nyomon követhetőségét, még több személyre szabható termékkel és megoldással jelentkezik, valamint globális tevékenységeinek irányításával beruházásait és erőforrásait a cég stratégiai irányvonalához igazítja.

„Az Amway célja, hogy hozzásegítse az embereket saját vállalkozásuk építéséhez, most minden eddiginél aktuálisabb” – hangoztatta Milind Pant, az Amway vezérigazgatója. „A vállalkozói létforma világszerte egyre népszerűbb. Az Amway továbbra is vállalkozás indítására bátorít szenvedélyre és emberközpontúságra épülő filozófiájával, melyet a vállalat és az üzleti vállalkozók képviselnek nap mint nap.”

Az Amway tíz legnagyobb piaca között megtalálható Kína, Korea, az Egyesült Államok, Japán, Thaiföld, Tajvan, India, Oroszország, Malajzia és Olaszország. Korea, Oroszország és Malajzia az előző évivel azonos értékesítési eredményeket ért el. Japánban és Tajvanban kismértékű csökkenés volt tapasztalható.

Decentralizált és agilis marketing, chatbotok, blockchain, atomizált fogyasztók, és ami marad a PR-ből… – Karvalics Attila jóslatai az idei évre.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője 2016 után az idei évre is összefoglalta, mire számíthatunk a kommunikáció területén. Az idén sem a legfelkapottabb, sokkal inkább a legszemléletformálóbb témákkal foglalkozik. Tudatosan nem a konferenciákon gyakran előkerülő buzzwordökről (programmatic, tartalommarketing, marketingautomatizáció stb.) ejt szót, inkább néhány nagyobb ívű és pár azonnal is érzékelhető trendet emel ki.

Látványos, hogy az új trendekben minden mindennel összefügg. A bitcoinban is alkalmazott blockchain technológia alapjaiban alakíthatja át az üzleti viszonyrendszereket is, a média további fragmentálódása mellett az eszközök fragmentálódása befogadói atomizációt hoz magával, miközben az ezzel ellentétes trend, az ún. anonim, azaz reklámelkerülő fogyasztók erősödése is ugyanabba az irányba vezet: a totálisan perszonalizált márkaélmény kialakításának szükségessége felé. Ráadásul mindezt teljes marketing életciklusra és „totális felhasználói élményre” építve és optimalizálva, „nyílt” marketingstratégiával, továbbá a hétköznapok marketingjébe betörő mesterséges intelligencia és prediktív analitika használatával. Az agilis marketing és a chatbotok világa pedig 2017-ben dörömbölni fog az ajtónkon.

1. A decentralizált marketing szükségességét felerősíti a virtuális valóság is

A mai világban a márkaturpisságok (összetétel, valós tudás, hirdetett tulajdonságok, gyerekmunkaerő használata stb.) igen gyorsan kiderülnek. Noha lehet azt is mondani, hogy ha elég erős a márkám, akkor mindent túlél, de rögeszmém lett az amúgy teljesen jogos kérdés: ha ugyanazzal az erőfeszítéssel lehet jót és jól csinálni, akkor miért van szükség botrányokra? Legyen mindenben transzparens a márkám, vonja be a lehetséges és a meglévő fogyasztóit az életébe a tervezéstől a kommunikáción át a tartalom előállításáig, mert előbb-utóbb lesz egy versenytárs, aki túlnő rajta ezekben és általában is. Már nem elég közölni, megosztani, élményt adni, közösen kell csinálni mind több dolgot, így fogja magáénak érezni a közönségünk és közösségünk a márká(juka)t. Ebben a rendszerben minden érintett egyben termékfejlesztési, ügyfélszolgálati, márkaépítési és értékesítési munkatárssá válik.

A decentralizált marketing számos eleme már régóta működik (ld. a közösség által megválaszolt GYIK vagy más felhasználói tartalmak készítése), de mindez most kezd teljes szimbiózissá válni, ahol a virtuális valóság segítségével mindenki mindent tudhat, mindenbe beleláthat, valós időben részt vehet a márka életében. Persze csak ha a tulajdonosa akarja… A Microsoft HoloLens vagy az Oculus Rift és társaik a virtuális, a kiterjesztett és a kevert valósággal olyan eszközöket adnak majd a márkák és fogyasztói kezébe, amelyek minden eddiginél drámaibban felerősíthetik ezt a szimbiózist.

A márkák mindehhez megteremtik a közvetlen kommunikációt is követőikkel, azaz a szükséges minimumra fogják szorítani külső platformok használatát, hiszen saját közösségimédia-hálójukon és adatbázisukon át szinte mindent elérhetnek. A programmatic rendszereken keresztül a fejlett világban gyakorlatilag a teljes lakosság minden egyes online életet is élő fogyasztójáról egyéni profil készül rengeteg adattal! Elképesztő és ijesztő. A Red Bull ma már sokkal inkább médiavállalat, amely nem mellesleg a médiavállalat nevét viselő terméket értékesíti. A közösségi média szerepe mellett lassan a közösségi keresők is felértékelődnek, és jól egészítik majd ki a márkák saját médiarendszerét.

Az anonim, a reklámvilágtól elzárkózó, gyakran a reklámokat blokkoló fogyasztók száma azonban tovább nő, a 16–19 éves korosztályban már elérte az 50%-ot globálisan, az USA-ban pedig a közel 70%-ot! Ez fordulópont a márkák életében, amelyek azt gondolják, hogy mindenkit képesek elérni. A celebek kora is leáldozóban, a Z generációnak leginkább humor kell!

A blockchain technológia bevetése csak a hab lesz a tortán, ami mindezt betetőzi. A fogyasztó és az előállító közötti határok folyamatosan leomlanak (UBER, kistermelő–vásárlók közötti láncok, lakáséttermek stb.). Ez sokkal komolyabb változásokat idéz majd elő, mintsem azt manapság gondolnánk.

2. A „blockchain technológia és logika” átalakítja az üzlet és marketing világát

A blockchain a bitcoinról szóló tudósítások során hallott fogalom, ez a titkosított, biztonságos fizetési rendszer alapja. A blockchain, azaz blokklánc technológia azonban ennél sokkal több. Lehetővé teszi a különböző értékek egyszerű cseréjét az eladó és vevő közötti közvetlen fizetéssel, amely során egyetlen – minden résztvevő számítógépében elérhető, független – főkönyv rögzíti a tranzakciókat. Ezáltal feleslegessé válnak a bankfelügyeletek, a banki illetékek és díjak, valamint a bonyolult azonosító eljárások. A tranzakciók történetét egymástól független és egyenrangú számítógépek tartják nyilván és bővítik tovább, amelyekhez bárki csatlakozhat. Ez is biztonságossá teszi a rendszert, hiszen ha egy gépen meg is sérülnek az adatok, az összes többi gépen vissza lehet követni a tranzakció-történetet. A felek pedig így természetesen mindent közvetlenül végezhetnek gyorsabban és kisebb tranzakciós költségekkel.

A blockchain technológia azonban nem csupán a bankszektorban alkalmazható, hanem akár autók, házak és tulajdonképpen bármilyen eszköz eladásakor. Ez azt jelenti, hogy teljesen megváltozhat az értékesítés és a kereskedelem rendszere. A vevők a virtuális valóság segítségével akár Magyarországról is betérhetnek az amerikai Macy’s áruházba vagy egy kínai boltba, Barcelona-meccsre, majd megtalálván a megfelelő árucikket, szolgáltatást, ezt vagy fizikailag is megszerzik, vagy eljuttatják magukhoz, vagy 3D printerrel kiprintelik, kiprinteltetik, vagy egyszerűen hologramos élmény segítségével átélik, és minden esetben közvetlenül az eladónak fizethetik ki. Így nincs szükség bankokra, értéktelenebbé válnak a légitársaságok, a gyárak, a közjegyzők, a bevásárlóközpontok. Az ötletek, koncepciók, a jól megtervezett virtuális és valós értékesítési platformok viszont igen fontosak lesznek.

Az, hogy a márkák a következő évben, években milyen szintre jutnak el a blockchain gondolkodásban, és konkrétan a márkaértékesítés mely fázisába kapcsolják be a technológia valamely elemét, változó lesz. Az azonban biztos, hogy 10-15 év múlva teljesen más módon veszünk majd termékeket, mint manapság, és hogy erre már most el kell kezdeni felkészülni (nem véletlen, hogy a bankok és vezető technológiai cégek elsőként csaptak le a technológiára).

A blockchain technológia és gondolkodás víziója egy teljesen demokratizált társadalom, ahol semmi nem központosított, minden közvetlenül történik két fél között. Kérdés, hogy mindehhez mit szólnak majd a bankok, államok, tőketulajdonosok, amelyek és akik vélhetően kevésbé érdekeltek a saját sírjuk megásásában…

A technológia azonban soha nem látott erővel fogja szétzúzni a reklám és a média világát. Mivel titkosított és nem cookie-alapú, a blockchain logikája sokkal inkább a reklámelkerülést támogatja. A blockchain biztonságosabb is, mint a felhőben tárolni a hitelkártyaadatokat, ahol, ahogy a Transform Group vezérigazgatója, Michael Terpin mondja, „ha megszurkálod kicsit a felhőt, akkor minden kihullik…” Mivel bármilyen okostelefon használhatja a blockchain technológiát, főleg a fejlődő világban, ahol az embereknek nehezebb hozzáférni a fizikai bankokhoz, ez a megoldás még drámaibb módon segíti majd a tranzakciókat.

3. Chatbotok – a régi-új interaktív kommunikációs forma új értelmet nyer

A chatbotok önmagukban is új marketingforradalmat ígérnek. Miért is? És miért nem az appok? Először is, míg 10 évvel ezelőtt átlagosan 10 appot töltöttünk le a telefonunkra, addig 2016-ban ez már gyakorlatilag 0 felé közelített havi szinten. A chatrendszerek lassan gyakorlatilag egyfajta operációs rendszerré avanzsálnak, és a szolgáltatások igénybevételének új modelljét teremtik meg, ahol nem kell appot letölteni, hanem életszerűen, egy virtuális asszisztenssel kommunikálva, akár kapcsolódó webes felületeket látva, azonnali fizetéssel összekötve tájékozódhatunk, rendelhetünk szolgáltatást. A kínai WeChaten ételt lehet rendelni, orvosi időpontot foglalni, vagy akár adományozni. Gyakran már először a WeChatre vezetik be szolgáltatásukat a cégek, és csak utána készítenek appot, vagy más összetettebb felületet. A csetszolgáltatók számára a lényeg, hogy ne hagyjuk el a csetoldalt, hiszen oda van beágyazva minden információ.

A hagyományos chatbotokon túli folyamat: vagy beszkennelünk egy kódot, erre megjelenik egy bot egy nyitókérdéssel, majd pár lépés alatt megvesszük, elérjük, amit szeretnénk, vagy beírjuk a Messenger keresőjébe, hogy színházjegyvásárlás, majd találunk egy chatbotot, ami pár lépésben el is adja nekünk a jegyet. Sőt, akár az ismerőseink közé is felvehetjük az adott szolgáltatót. A felhasználási kör végtelen lehet, az éttermektől a jegyeken át a stadionokban történő vásárlásokig.

A Facebooknak is az a víziója, hogy a felhasználók emberi kommunikációt folytatnak a cégekkel, és a technológia ezt kiválóan tudja támogatni. Kérdés, hogy a szöveges vagy a hang alapú navigáció lesz a népszerűbb, és hogy a mesterséges intelligencia mekkora szerepet fog játszani. Mivel mindent, ami a Messengeren szöveg alapon folyik, hang alapon is lehet működtetni, így a határok talán el is mosódnak majd a két megoldás között. A Google is kínál hangalapú keresőt és szövegeset is, az Apple és az Amazon pedig hangalapút. Az Amazon jelenleg piacvezetőnek tartott Alexája már 3000 feladat elvégzésére képes, és amellett, hogy önálló készülékként is működik, a robotoktól kezdve az okoshűtőkön át a tévékig már számos helyre be van építve. A Samsung Vivje pedig állítólag önprogramozó lesz az újabb és újabb kapott parancsok alapján.

Nem kizárt, hogy a botok egyfajta új keresők vagy az új keresők lesznek, sőt, esetenként akár új weboldalak is egyben (intenzívebb interakciót feltételező szolgáltatások esetén, mint jegyvásárlás, ételrendelés). Az sem kizárt, hogy a mobilba épített személyi asszisztensek lesznek a befutók, vagy hogy mindezek jól megélnek majd egymás mellett (de biztosan egyaránt hozzájárulnak a média világának fragmentálódásához). A Gartner elemzői szerint 2019-re a mobilon folytatott interakciók 20 százaléka hangvezérelt asszisztensen át történik majd.

De talán a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy másra, máskor és máshogy használják majd őket, és/vagy összeolvadnak egymással, és/vagy a nagy keresők felvásárolják a botszolgáltatókat? Ez még megjósolhatatlan.

A marketingeseknek azonban fel kell készülniük arra, hogy a tartalmakat ehhez az új világhoz kell igazítani a keresőkben (a hangalapú keresés például más tartalomkészítési megközelítést is igényel, mint a szöveges). Az értékesítés során a chatbotok kiváló direkt eladásösztönző lehetőségeket rejtenek, és az online kommunikációt sokkal életszerűbbé lehet tenni a mégoly automatizált chatbotokkal is. A szkeptikusabb Forrester szerint is 2017-re már mintegy 50 000 chatbotot építenek majd csak a Messengerre és Kikre, az amerikaiak közel fele használja majd a hangalapú Sirit, a Cortanát vagy az Alexát. Az okostelefon, ami eddig a király volt, most trónkövetelőkkel kezd szembenézni. Jelenleg 14 milliárd internethez kötött eszköz van a világon, azaz fejenként kettő, 2020-ra 35 milliárd lesz, azaz az okoseszközök is tovább töredezik az eszközhasználatot. A fogyasztói figyelem már nemcsak töredezett lesz, hanem atomizált.

4. Omnichannel kommunikáció, felhasználói élmény „mobil először” stratégiával

Optimalizáljuk mobilra kommunikációnkat, de omnichannel kommunikációs stratégiák keretein belül. Oké, hallottuk már ezt konferenciákon – de miért és hogyan? A ZenithOptimedia előrejelzése szerint a globális reklámköltések 4,5%-kal nőnek 2017-ben, a digitális reklámtorta pedig 14%-kal. Az online megelőzi a tévét, és ezen belül már 52% lesz a mobil aránya (2018-ra 60%). Így a digitális stratégiák során a mobilra fejlesztés lesz az alap, és minden más ezt követi fontosságban. A DMNews szerint a fogyasztók 53%-a értékeli, ha a kiskereskedők felismerik őt minden csatornán, és 78% kész megengedni, hogy a boltbeli vásárlásai alapján is személyre szabottabb vásárlási élményt kapjon. Azaz ezen a ponton nincs nagy harc fogyasztó, médium és márka között, a fogyasztó érzi ennek az előnyeit. Sőt, a személyre szabás víziója már ott tart, hogy a legnagyobb FMCG cégek is végső soron minden egyes individuummal önállóan lesznek képesek kommunikálni, akár teljesen személyre és képernyőre szabott üzenetekkel, persze a technológiák és az automatizálás erejével, és persze azért még nem 2017-ben. Mi a marketinges teendője?

a. Végig kell gondolnod, hogy hol érintkezik a márkád a fogyasztókkal, és hogy ezeken a pontokon megfelelő és konzisztens-e a márkaélmény. Van-e egyáltalán márkaélmény. Ebbe a weboldalad és a közösségimédia-felületeid, kiskereskedelmi egységeid is beleszámítanak. Sőt, a munkatársaid is viszik a híredet, minél többen vannak, annál inkább.

b. Fel kell tenni a kérdést, miképp tudod minden évben jobban perszonalizálni a márkád vagy szolgáltatásod. Egy indiai bank például csak annyit tett, hogy a bankszámlaszám 12 jegyéből az ügyfél adhatott meg tízet, így az Indiában fontos szerencseszám, vagy más szempontok alapján személyre szabott bankszámlaszámuk is lehet (felár nélkül).

c. Miképpen és hol tudod alkalmazni az omnichannel adatokat, mit érdemes automatizálni a márka-fogyasztó kapcsolatból? Pepper, az első olyan robot megjelenésével, amely már érzelmekre is képes, és emberi viszonyt tud kialakítani, megváltozhat az eladóhelyi, ügyfélszolgálati és otthoni kommunikáció is.

Ahogy említettük, a következő évek nagy harca a keresők, a mesterséges intelligenciára is építő személyes virtuális asszisztensek és a chatbotok között lesznek. A márkáknak itt (is) fel kell építeni azt a stratégiát, amely alapján meg tudják újítani és a fogyasztókra tudják szabni értékesítési folyamatukat. A marketingben új dimenziókat nyit, hogy az omnichannel stratégiák keretein belül a fogyasztói döntésekről és preferenciákról a márka-fogyasztó kapcsolat különböző szintjein már sokkal átfogóbb adatok jelennek meg. Egy márka akkor tud majd nagyot nyerni, ha azt is tudja, ügyfele mely versenytárs márkák, típusok iránt érdeklődik, hol böngészik, hol keres online és offline. Ezzel az információval fizikai áruházában és online is sokkal személyre szabottabb ajánlatokat lesz képes adni.

A kommunikáció során 2017-től már a tartalmi és vizuális világunkat kell először mobilra megalkotnunk, és ez alapján lehet építeni, kiterjeszteni a desktop vagy a tablet megjelenést. Nem elég reszponzív oldalt tervezni, tökéletes mobil megjelenést kell készítenünk, ez évről évre előnyt hoz majd, ha van mögötte megfelelő tartalom és erős márka. Márkától, szolgáltatástól, célcsoporttól függő lesz, hogy miképp fogyasztják majd a „valóságunkat”, ehhez kell igazítanunk a megjelenésünket.

A mobil tartalomfogyasztás más elérési stratégiákat is igényel, a hírlevél, statikus webes tartalom, tartalommarketing világa helyett az azonnali gegek, az azonnal ható vizualitás és az azonnali cselekvés világára kell felkészülni. Újabban a szoftverfejlesztésből vett agilis marketing fogalma kezd hódítani, ahol is egy adatokra épülő, gyorsan felállított ad hoc szervezet gyors reagálású marketinghadtestként, jól mérhető célok alapján, gyors, célzott marketing- és tartalommarketing-akciókat valósít meg. Persze a klasszikusabb csatornák is megmaradnak, azonban arányuk csökken, mivel a gyorsaságnak egyre fontosabb szerepe lesz minden fronton.

Mindemellett minden csatornát ki kellene használni az adatszerzésre. Még mindig számos olyan márka van (még az USA-ban is 70%), amelyiknek jelentős közösségimédia-követőtábora van, de semmit nem tud ennek tagjairól, nincsenek adatai. Pedig a mobil megjelenések is tökéletesen alkalmasak adatbázis-építésre, és a már többször említett chatbotok az elérés új és feltehetően drámaian erősödő elemei lesznek.

5. Ügyfélérték és ügyféléletciklus alapú marketing-, üzleti és lojalitásstratégia

Sok évvel a CLTV (Customer Lifetime Value) modell megszületése után tudjuk-e, mennyibe kerül egy ügyfél megszerzése, megtartása? Igen és nem. Korlátozott mértékben vannak már olyan bankok, telekommunikációs és egészségügyi szolgáltatók, amelyek létrehoztak ilyen modelleket. A vállalkozások széles köre azonban ’gut feeling’ alapján halad továbbra is, miközben már olyan kommunikációs és mérési arzenállal – igaz, még messze nem tökéletessel – rendelkezünk, amivel korábban sohasem. Sok kérdés felmerül a CLTV modell és a lojalitásstratégiák kapcsán:

a. Hogyan alakítsam át az ügyfélszolgálati és lojalitásstratégiámat?
A hagyományos lojalitásprogramok meglévő vagy passzív viselkedéseket jutalmaztak, hogy csökkentsék a lemorzsolódást. Az előnyök általában általánosak és nincsenek mérföldkövekhez, viselkedésekhez és vásárlási küszöbértékekhez kötve. Ha sikeres omnichannel stratégiát akarunk, akkor a marketingeseinknek a teljes szervezetet bevonva meg kell tudniuk határozni, hogy például mi a jellemző a nagy értékűnek tartott ügyfelek viselkedésére, és közösen kell megfogalmazni az üzleti célokat. A vásárlások ideje, gyakorisága, nagysága alapján is meg lehet határozni a legjobb vevőket, és klaszterekbe tenni őket egyéni ösztönzőkkel. A gyakori vásárlóknak például emelni a költési szintet, a nagy értékű vásárlók esetén növelni a gyakoriságot, a legfrissebb vásárlót pedig, a régi igazság szerint, minél előbb ismételt vásárlásra ösztönözni. Nemcsak az okostelefonosokra kell figyelni, hanem a sok csatornát egyaránt használó többségre. Ezek elemzése és megcélzása az egyik kulcs. Főleg, ha emlékszünk arra, hogy a „sok csatorna” csak még több lesz.

b. Hogyan igazítsuk ehhez a marketing-, a kommunikációs- és a tartalommarketing-stratégiát?

Erre viszont a válasz hagyományos: honnan jön a nyereségem java, és hol várható a legnagyobb növekedés (termék, kommunikációs csatorna), miképpen tudom ezt a csatornát jobban elérni, növelni. Hol lehetséges megváltoztatni a jelenlegi üzleti logikát és újat építeni, ami a mi termékeinknek és szolgáltatásainknak kedvez. Azaz folyamatosan figyelni kell a fogyasztói trendeket, a technológiai lehetőségeket. Minden évben több ügyfélklasztert kell tudni képezni, és ezeket egyre inkább személyre szabottan kell kommunikálni, lojalitásstratégiát ráhúzni, amíg el nem jutunk addig, hogy már egyéni szinten is ismerjük minden vásárlónkat. A tartalommarketing is csak annyit ér, amennyit hoz image-ben vagy értékesítéstámogatásban, vagy a kettő keverékében (de erre már sokan rájöttek, mert ez nagyon idő- és pénzigényes műfaj).

A prediktív analitika, a mesterséges intelligencia szerepe a kreatív és médiatervezésben új dimenziókat fog nyitni a marketingesek előtt. Érdemes mielőbb elmélyedni abban, hogy miképpen.

A marketingstratégiát azonban sok minden befolyásolja, sikerét több tényező alakítja. Egy 2017-es írott, elmélyültebb marketingstratégiából ezek a fogalmak, alcímek már nem nagyon maradhatnak ki:

• általános célú gépi intelligencia támogatása
• reklámblokkolás kezelése
• ügyféladat-platformok használata
• személyre szabott és azonnali marketingfejlesztések
• Programmatic TV szerepvállalás
• közvetlen kommunikációs lehetőségek használata, optimalizálása
• eszközökön átnyúló fogyasztói azonosítás, adatgyűjtés, használat
• virtuális személyi asszisztensekkel kapcsolatos stratégia

6. Első a célzott, „earned” (PR), a második ennek fizetett felerősítése, harmadik a natív, negyedik a tömeges médiaelérés

Mivel szűkülnek a hagyományos médiacsatornák, de azért még mindig ott állítják elő a jelentős tartalmak többségét, ezért felértékelődik a PR szerepe, azaz fontos bekerülni ezekbe a csatornákba. A PR is egyre személyre szabottabb lesz. Mit is jelent ez? A világban mindenhol nő a „contributorok”, külsős munkatársak szerepe. A hagyományos főállású újságírók aránya csökken, a „beszállítóké” pedig nő. Kérdés, hogy miképpen lehet őket megközelíteni, nekik értéket adni. Minél inkább kész anyagot tud letenni egy ügynökség, vagy minél jobban és hatékonyabban együtt tudnak működni egy-egy anyag előállításában, annál sikeresebb lesz a végeredmény. Ez olyan szinten zajlik majd, hogy a PR-ügynökségek akár ki is gyűjtik a kulcsmédiumok style guide-ját, és annak megfelelően készítik el anyagaikat, megkönnyítve az újságírók, munkatársak dolgát. A korábbi egy vagy kettő sajtóanyag helyett 4-5, vagy akár 10 különböző anyag is készülhet majd, többé-kevésbé átírva. Ezt egyébként a SEO szempontok is megkövetelik, a Google algoritmusa nem szereti, ha ugyanaz a tartalom több helyen is megjelenik. Így viszont drágább lesz a PR és kérdés, hogy ki fizeti meg ezt. Felértékelődik a niche és a szakosodott, iparági médiumok szerepe is, ami még inkább munkaigényessé teszi az előkészítést. A közösségi hírterjesztés pedig új képességeket és tartalom-előkészítést igényel, amivel nagyon sok ügynökség még mindig nem rendelkezik.

Végül pedig tedd fel magadnak a kérdést: te hogyan tudod támogatni az adott médiumot, amelyiktől együttműködést vársz, hogyan tudsz látogatottságot vinni az oldalára, illetve hogyan tudsz olyan tartalmat készíteni, ami tetszik az adott médium közösségi csatornáinak, hiszen az nagyobb valószínűséggel fog tetszeni a szélesebb olvasóbázisnak is? Tudsz-e valamilyen saját közösségi média- vagy online csatornát felajánlani az adott partnernek? Akár egy contributorról van szó, akár médiumról, ez a kérdés egyre inkább megjelenik majd. Mindemellett tovább erősödik az a trend is, hogy a PR-es személyes márkája egyre fontosabb lesz. Miképp vásárlás során is az ismertebb márkákat részesítjük előnyben a rendelkezésünkre álló rövid döntési idő alatt, az újságírók is nagyobb eséllyel nyúlnak olyan anyagokhoz, amelyiknek jól ismerik a küldőjét, akitől nagyobb eséllyel kapnak minőségi tartalmat. A saját tartalmainkat okos hirdetési stratégiákkal hatékonyan támogathatjuk, ami jó a médiumnak, és jó nekünk is.

A natív hirdetések piaca az USA-ban 2017-ben eléri a közel 8 milliárd dollárt, 2018-ra pedig már 21 milliárdot vár a Business Insider. Érdekes és érdemes vizsgálni a fentiek hatékonyságát, ami témától, szektortól függően is változhat.

Ismét előkerül majd a mérés. Ahogy Gary Vaynerchuk mondta, az édeasanyád ROI-ját sem akarod és tudod mérni. Mégis sokan akarják majd pontosabban mérni a PR-t. És azért lehet is. Manapság érték például, miképp a tudományos publikációk esetében, hogy hányan vesznek át egy anyagot a bloggerek, véleményvezérek közül, mekkora a követőbázisuk, hány elsőrangú médium foglalkozott a témával a közepesebb presztízsű lapok, portálok mellett. Előtérbe kerül majd a sikerdíjas PR valamilyen formája. A USA-ban is csökkenőben lesz a hagyományos, magas retaineres megbízások száma, a díjakat egyre inkább valamilyen megjelenési értékhez fogják kötni.

7. Aha-élmény

A BBMG és a GlobeScan tanácsadó cégek 21 000 fő körében elvégzett nemzetközi kutatása szerint a fogyasztók 40%-a előnyben részesíti az ún. „purposeful brandeket”, azaz olyan márkákat, amelyek a társadalmi érdekeket is felelősen szolgálják (igaz, 50%-uk nem tudott ilyet megnevezni). A korábbi buzzword, az „experiential branding” ettől még nem lett trónfosztott, csak az élményeken túl ösztönösen is azokhoz vonzódnak a fogyasztók, akik valamilyen értéket, felsőbb célt, mélyebb emóciót is át tudnak adni. Érdemes tehát feltenni a kérdést: a márkám mit adott hozzá a fogyasztók életéhez, azonkívül, hogy megvették, megették, milyen valódi kapcsolat jött létre a márka és a fogyasztó között, miképpen sikerült megérinteni a vásárlókat, sikerült-e meglepetést, aha-élményt elérnem? Ha a válasz „nem” vagy csak „kis részben”, akkor rossz úton járunk, és hacsak nem bírunk megdönthetetlen piaci erővel, bármikor jöhet egy versenytárs, aki lelök bennünket a trónról. Ha megdönthetetlennek tűnik, akkor is…