A Pepsi magyarországi története egy kész regény. 1971. február 23-a történelmi nap volt a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat gyárában: ekkor gördült le a szalagról az első, Magyarországon készült Pepsi üdítőital. Az amerikai márka áttörte a Vasfüggönyt, elhozta a magyaroknak a szabadság ízét, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend a fogyasztók körében. A rendszerváltást követően a Pepsi a világ- és magyar sztárokat felvonultató reklámkampányaival vagy a Pepsi Szigettel építette a márkát, de amire szinte mindenki emlékszik, az Dobó Kata és legendás belépője: „Szia, Kata vagyok. Van még egy Pepsid?” A generációk kedvencévé vált reklámfilmet 1998-ban mutatta be a vállalat a színészi karrierjét akkor kezdő Dobó Katával, és a film azonnal „berobbant a köztudatba”.

Az idők változtak, és 2014-ben a Pepsi vezetői úgy döntöttek, több mint negyven év után elviszik Magyarországról az üdítő gyártását. De nem kellett sokat várni az újabb fordulatra. Balogh Levente, a piacvezető Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa, valamint a Mattoni 1873 élelmiszeripari vállalatot tulajdonló olasz Pasquale-család összefogtak azzal a céllal, hogy a régió meghatározó ásványvíz- és üdítőitalgyártó cégcsoportját hozzák létre. A Pasquale-család 2018-ban megszerezte a Pepsico termékek forgalmazási jogát számos közép-kelet-európai országban, így a jogok Magyarországon a Szentkirályihoz kerültek. Ekkoriban a Pepsi üdítőket még külföldről hozták be kamionokkal és importból látták el a magyar piacot. A történetben az újabb – pozitív – csavart ma jelentették be.

„Szia Levente! Van egy Pepsid?” – ezzel a kérdéssel lépett a Szentkirályi üzemcsarnokában kialakított színpadra Dobó Kata színész-rendező, Pepsi-ikon, és a mai Pepsi hazatérését ünneplő rendezvény házigazdája. Az eseményen Balogh Levente és Alessandro Pasquale bejelentették: hazahozták a Pepsi gyártását Magyarországra, mostantól a Szentkirályi Magyarország szentkirályi üzemében készül a magyar piacra szánt Pepsi-termékek döntő többsége. A Pepsi hazatérését az tette lehetővé, hogy a Szentkirályi Magyarország 2021-ben indult beruházás-sorozatának keretében egy új gyáregységet, valamint az azt kiszolgáló létesítményeket hozott létre. Ennek köszönhetően ezidáig több, mint negyven új munkahely jött létre, ami fontos a térségben élők számára. De, ami talán még ennél is nagyobb jelentőségű, az a beruházás-sorozatnak köszönhető környezeti hatás. Mivel a Pepsi termékeket eddig külföldről hozták be, a kamionok évente 1,5 millió kilométert utaztatták az üdítőket, amely négyszerese a Föld és Hold közötti távolságnak. A magyarországi termelés beindulásával ennyivel kevesebb terhelés éri a környezetet. Emellett a beruházás „kék és zöld” elemek létrehozásával is kiegészült a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően: víztisztító egységeket alakítottak ki, véderdőt telepítenek.

„Kata azt kérdezte, van-e Pepsim. Most már van.” – kezdte ünnepi köszöntőjét Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország Kft. elnöke és tulajdonosa az avatásra érkezett 120 magyar és külföldi – köztük a Pepsico menedzsmentjéből érkezett – vendég előtt, majd az üzleti filozófiájáról beszélt: „Számomra a vállalkozás valódi szenvedély. A cégépítés, az új értékek létrehozása minden nap lelkesít; ebből nem tudok, és nem is akarok kilépni. És a jutalom nemcsak a pénzügyi siker, hanem az olyan pillanatok is, mint ez a mai.”

Alessandro Pasquale, a Mattoni 1873 ügyvezető igazgatója és tulajdonosa – Balogh Levente üzlettársa – így méltatta a vállalatcsoport történetének újabb pozitív „fordulatát”: „Magyarország és Szentkirály büszke lehet, hogy visszatért ide a Pepsi. Ez a beruházás azt bizonyítja, hogy Szentkirály képes világszínvonalon termelni, meg tud felelni a világmárkák által elvárt legszigorúbb minőségi követelményeknek is.”

„A természetes ásványvíz az utolsó olyan csomagolt élelmiszeripari termék, amely eredeti formájában kerül a fogyasztó asztalára” – hangsúlyozza nyilatkozataiban Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnöke és társtulajdonosa. Az adatok azt mutatják, hogy mindezt a fogyasztók is értékelik, ugyanis az elmúlt két évtizedben több mint duplájára nőtt az egy főre jutó természetes ásványvízfogyasztás hazánkban[1].  A folyamatosan növekvő vásárlói igények kiszolgálása érdekében a Szentkirályi Magyarország évek óta kapacitásbővítő beruházásokat hajt végre. Három évvel a legutóbbi üzemcsarnok és palackozó gépsor átadását követően, október 13-án, Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Alessandro Pasquale, a Szentkirályi Magyarország tulajdonosa és Balogh Levente, a vállalat elnöke és társtulajdonosa ünnepélyes keretek között letették az újonnan épülő raktárcsarnok alapkövét. A több mint 1500 négyzetméteres épület és a beruházás második ütemében megépülő üzemcsarnok új, modern gépsorok telepítését, valamint a gyártási és raktározási kapacitás bővítését teszik lehetővé.

A 956 millió forint összértékű beruházás jelentős részben önerőből, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által 2020-ban meghirdetett versenyképesség-növelő támogatási programban elnyert támogatásból valósul meg. A program célja a Covid-19 következtében a gazdaság számára szükséges beruházások ösztönzése, vissza nem térítendő támogatások formájában. A két ütemben megvalósuló beruházás a jelenlegi munkaerő megtartása mellett új munkahelyeket is teremt elsősorban az anyagmozgatás, az üzemeltetés és a karbantartás területén. A raktárcsarnok 2022 februárjára készül el, míg az üzemcsarnok a tervek szerint 2022 júniusára épül fel.

„A magyar kormány egyértelmű stratégiát választott a világjárvány okozta válság kezelésére: azt mondtuk, hogy segély helyett a munkahelyek védelmére és a beruházások dinamikájának fenntartására építjük a magyar gazdaság újraindítását. Ennek a sikeres stratégiának része ez a mai, közel 1 milliárd forint értékű beruházás is, amelyhez a kormány 335 millió forint támogatást nyújt, biztosítva ezzel a munkahelyek megőrzését és a munkahelyteremtést Szentkirályon” – mondta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter.

„Bács-Kiskun megye gazdasága több lábon áll, az autóipar mellett számos élelmiszeripari beruházás is indul. Ezek közül kiemelkedik a Szentkirályi gyárbővítése, amely a befektetők bizalmának újabb jele a megye és az ország iránt. Ez a beruházás egyben a Szentkirályi, a kormányzat és az önkormányzat példamutató partnerségének is bizonyítéka” – tette hozzá dr. Szeberényi Gyula Tamás, Bács-Kiskun megye 2-es számú választókerületének elnöke és Kecskemét Megyei Jogú Város Alpolgármestere.

Az ünnepélyes alapkőletételen Alessandro Pasquale, a Szentkirályi Magyarország tulajdonosa és a Mattoni 1873 Csoport vezérigazgatója elmondta: „Mindig is a tradicionális, helyi márkák erősítése vezérelt, ezért is különösen nagy öröm számomra, hogy a mai ünnepélyes alapkőletétellel egy új fejezetet nyitunk a Szentkirályi ásványvíz életében, amellyel tovább erősítjük pozícióját és biztosítjuk hosszú távú jövőjét a magyar piacon.”

„Néhány évvel ezelőtt arról beszéltem a gyáravatónkon, hogy Magyarország Európa ásványvíz-nagyhatalma lehet. Az elmúlt években tapasztalt fejlődés azt bizonyítja, hogy ez a cél elérhető, és ebben a Szentkirályinak meghatározó szerepe lesz. Most induló beruházásunk is egy újabb mérföldkő ezen az úton” – tette hozzá Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnöke és társtulajdonosa.

[1] https://asvanyvizek.hu/mit-kell-tudni-az-asvanyvizrol/asvanyviz-fogyasztasi-adatok/

Tényleg a műanyag csomagolás a legjobb az ásványvizek forgalmazására, vagy lehetne más megoldást is találni?

A PET jelenleg az egyik legmegfelelőbb csomagolóanyag arra, hogy alkoholmentes italokat, köztük szénsavas üdítőket és természetes ásványvizet juttassunk el a fogyasztókhoz. Kizárólag 100 százalékban újrahasznosítható PET-palackokat használunk, és arra törekszünk, hogy minél kisebb súlyúak legyenek. A PET-palackok a fogyasztók és a környezet számára egyaránt előnyösek, hiszen nem csupán megfizethetőek, visszazárhatóak és törésállóak, de könnyűek és újrahasznosíthatóak is. Higiéniai és élelmiszer-biztonsági szempontból is a leghatékonyabb ismert megoldást jelentik az ásványvizek és az alkoholmentes italok csomagolására.

Léteznek megbízható, hiteles felmérések arra vonatkozóan, hogy az egyes csomagolóanyagok mennyire terhelik a környezetet?

Világszerte számos LCA-t (life cycle analysis, életciklus-elemzés) végeztek, amelyek a különböző italcsomagolások környezetre gyakorolt hatását vizsgálták. Az eredmények egy irányba mutatnak: a PET-palack karbonlábnyoma jóval alacsonyabb, mint más italcsomagolásoké, a 100 százalékos és hatékony újrahasznosíthatóságnak köszönhetően.

Azt leszögezhetjük, hogy a műanyag palack, ha hulladékká válik, problémát okoz. Rendelkezésre állnak-e adatok arról, hogy mekkora a probléma?

A PET-palackok valóban a környezetszennyezés szimbólumává váltak világszerte. Ez meglehetősen sajnálatos, figyelembe véve, hogy az egyik legjobban újrahasznosítható műanyagról beszélünk, amely tökéletesen illeszkedhetne a körforgásos gazdaságba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben képesek lennénk hatékonyan visszagyűjteni a PET-palackokat egy-egy országban (például a betétdíjrendszeren keresztül), akkor újra és újra új palackokat készíthetnénk belőlük. Ez a folyamat a végtelenségig ismételhető lenne. Kár, hogy jelenleg nem ez a helyzet, de ennek meg kell változnia. Nem utolsósorban azért is, mert az EU új célszámokat tűzött ki a PET visszagyűjtésére (90 százalék 2029-re) és az újrahasznosított PET arányára a palackokban (25 százalék 2025-re és 30 százalék 2030-ra).

Van technológiai akadálya az újrahasznosításnak?

Egyáltalán nincs. Jelenleg a PET az egyik legjobban újrahasznosítható és újrahasznosított alapanyag. Valóban van némi veszteség a folyamat során, mintegy 5–15 százaléknyi, de már most is lehetséges 80–95 százalékban újrahasznosított alapanyagból készülő PET-palackokat gyártani.

Mit tehetnek a gyártók a hulladékmennyiség mérséklése érdekében, és ehhez milyen segítségre van szükségük az államtól és a fogyasztóktól?

Szeretnénk tudatosítani a fogyasztókban, hogy a PET-palackok 100 százalékban újrahasznosítható csomagolóanyagok, vagyis a lehető legtöbbet össze kellene gyűjteni annak érdekében, hogy új PET-palackok készülhessenek belőlük.

Számos termék gyártható ebből az alapanyagból a cipőktől a szőnyegekig, de ezek az árucikkek sok esetben (például a textiliparban, az autóiparban vagy a pelenkák esetében) nem teljesítik a körforgásos gazdaság feltételeit, az újrahasznosításuk ugyanis már nem lehetséges.

A legfenntarthatóbb megoldás új PET-palackokat készíteni, és ezzel bezárni a PET-körforgást. A hazai ásványvízpiacon a Szentkirályi Magyarország az első olyan szereplő, amely támogatja a betétdíj bevezetését a PET-palackokra. Azokban az országokban, ahol már működik ilyen rendszer, azt látjuk, hogy a visszagyűjtési ráta jelentősen magasabb, a gyártók az újrahasznosított nyersanyagot hatékonyan tudják felhasználni a termelésben, és így a körforgás megvalósul.

Mennyire tudatosak a fogyasztók tömegei, és mit lehet tenni az edukálásuk érdekében? Ez kinek a feladata?

A Kantar legfrissebb kutatása (Kantar–Europanel–GfK: Who Cares, Who Does? – Consumer Response to Plastic Waste, 2019. szeptember) szerint a kelet-európai fogyasztók környezettel kapcsolatos legnagyobb aggodalmát a műanyag hulladék jelenti (közel 20 százalékuk nyilatkozott így). Gyártóként az a feladatunk, hogy erre megoldást kínáljunk, és a vásárlóinkat az újrahasznosításra ösztönözzük. Palackjaink 100 százalékban újrahasznosíthatóak, ha az emberek szelektíven gyűjtik őket, mivel a PET egy másodlagos nyersanyag.

Ezzel a megközelítéssel a fogyasztói elvárásoknak is megfelelhetünk: a Kantar elemzése szerint ugyanis a megkérdezett vásárlók 32 százaléka azt szeretné, hogy minden műanyag csomagolás 100 százalékban újrahasznosítható legyen. A kutatás azt mutatja, hogy elsősorban a gyártók feladatának tekintik a műanyag hulladék kezelésének megoldását (48 százaléknyian válaszoltak így), ami alátámasztja a körforgásos gazdaság kialakításában játszott szerepünket. A Szentkirályi ásványvíz legújabb kampányával a PET-palackok szelektív gyűjtésének fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet, és arra ösztönözzük fogyasztóinkat, hogy segítsék a körforgás megvalósulását.

Milyen vállalásai vannak a cégüknek ezen a területen, és hogyan állnak a teljesítéseikkel?

A Szentkirályi Magyarország anyavállalatán, a Mattoni 1873-on keresztül tagja az Európai Palackozott Víz Szövetségnek (European Federation of Bottled Water), és vállalást tett arra nézve, hogy 2025-re elérje a legalább 90 százalékos visszagyűjtési arányt, illetve hogy az általa előállított palackok legalább 25 százaléka újrahasznosított forrásból származzon. Mivel az ásványvíz nagyon érzékeny élelmiszeripari termék, elengedhetetlen, hogy az élelmiszer-csomagolásra alkalmas legjobb minőségű újrahasznosított PET-alapanyaggal dolgozzunk.

Jelenleg az újrahasznosított PET elérhetősége Közép- és Kelet-Európában nagyon alacsony, de hiszünk abban, hogy a helyzet az elkövetkező években javulni fog. Annak érdekében, hogy segítsük a folyamatot, mi leszünk az első olyan vállalat Magyarországon, amely a cégcsoport álláspontját tükrözve javaslatot fog tenni a PET-palackok betétdíjának bevezetésére, ami már most is működik tíz európai országban. Ez a rendszer ösztönözné a fogyasztókat, hogy szelektíven gyűjtsék a PET-palackokat, ami nagy segítséget jelentene a gyártók számára a PET újrahasznosításában.

Szerző: Csillag Zoltán | felelős szerkesztő |Márkamonitor

E-mail: csillag.zoltan@markamonitor.hu

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2019/3. számában jelent meg

A 2015-ös év az ásványvízpiac egésze számára kiemelkedő eredményt hozott a kiskereskedelmi szegmensben. A növekedés hátterében a Nielsen adatai szerint részben volumennövekedés áll, amelyet a hosszú forró nyár nagyban segített: a július-szeptemberi időszakban 18,6 százalékkal nőttek az eladások. A 2015 tavaszán a Karlovarské minerální vody (KMV) csoportot tulajdonló olasz Pasquale család és a Szentkirályi tulajdonosa, Balogh Levente által közösen létrehozott Central European Mineral Water Holdingvállalatainál is érvényesült ez a tendencia, több mint 21 százalékos növekedéssel. A Szentkirályi és a Kékkúti 12 hónap alatt összesítve 13 százalékos növekedést ért el értékben és 14 százalékos növekedést volumenben, ami csaknem 15 milliárd forintos nettó árbevételt és 360 millió literes értékesítést jelentett.

Mindez összhangban áll azzal a globális tendenciával, amely szerint a fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik az egészségesebb italokat. A Canadean piackutató cég adatai szerint a tavalyi évben a palackos vizek eladásai világszerte először haladták meg a szénsavas üdítőitalok forgalmát. Ezzel párhuzamosan a magyar piacon az ízesített ásványvizek is egyre népszerűbbek. Az ásványvíz-kategórián belül dinamikusan nőtt az ízesített termékek aránya – a vizsgált 12 hónapban ez a szegmens mennyiségben már a teljes piac 10 százalékát tette ki.

„A holding megalapításakor azt a célt tűztük ki, hogy Közép-Európa vezető ásványvízgyártója legyünk. Az első év eredményei azt jelzik, hogy jó úton járunk. A Szentkirályit és a Kékkútit sikeresen integráltuk, és elértük, hogy a Kékkúti évek után ismét nyereséges legyen, a Szentkirályi márka pedig megerősítette piacvezető helyzetét. Azzal az ambícióval vágunk neki a 2016-os évnek, hogy tovább terjeszkedjünk a régióban, a magyar piacon pedig tovább erősítsük vezető szerepünket. Kékkúton több millió eurós beruházást indítunk, megújítjuk a két vezető márkát, a Szentkirályit és a Theodorát, valamint új és visszatérő termékekkel erősítünk az ízesített vizek terén, amelyeket a piaci adatok szerint a magyar fogyasztók egyre jobban kedvelnek” – mondta el Balogh Levente, a CEMW elnöke és társtulajdonosa.

„A CEMW-vel 2016-os terveink között szerepel, hogy a magyarországi fejlesztések mellett várhatóan újabb akvizíciókat hajtunk végre a régióban. A holding létrehozása és rendkívüli eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a KMV sikeres évet zárjon. Magyarországhoz hasonlóan a többi piacunkat is növekedés jellemezte: a KMV csoport árbevétele 2015-ben 53 százalékkal nőtt, és 33 százalékkal nőttek az eladások” – tette hozzá Alessandro Pasquale, a CEMW társtulajdonosa.