Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola üdvözölve Julia Navalnaját az ülésteremben, azt mondta: „sokak számára Oroszországban és azon kívül Alekszej Navalnij jelentette a reményt. A jobb napok reményét. A szabad Oroszországba vetett reményt. Reményt a jövőbe”. Metsola hangsúlyozta, hogy „ha a történelem valamire megtanít bennünket, akkor az az, hogy az autokrácia pillérei végül mindig, mindig összeomlanak saját korrupciójuk és az ember szabad élet iránti eredendő vágyának súlya alatt. És amikor ez elkerülhetetlenül bekövetkezik, az annak lesz köszönhető, amit Alekszej és a családja tett”.

Beszédében Julia Navalnaja azzal vádolta az orosz hatóságokat, élükön Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy megszervezték Alekszej Navalnij meggyilkolását. Azt mondta, hogy a nyilvános gyilkosság ismét megmutatta mindenkinek, hogy „Putyin bármire képes, és hogy nem lehet vele tárgyalni”. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU jelenlegi korlátozó intézkedései közül egyik sem állította meg Oroszország ukrajnai agresszióját. Ennek érdekében innovatívabb ötleteket sürgetett a Putyin-rezsim agressziójának legyőzésére, mind belföldön, mind a szomszédaival szembeni lépéseiben.

„Ha valóban le akarják győzni Putyint, akkor újítóvá kell válniuk (…) Nem árthatnak Putyinnak egy újabb határozattal vagy egy újabb szankciócsomaggal, amely nem különbözik a korábbiaktól (…) Nem egy politikussal, hanem egy véres maffiózóval van dolguk (…) A legfontosabbak a Putyinhoz közel álló emberek, a barátai, társai és a maffia pénzének őrzői (…) Önöknek és mindannyiunknak harcolnunk kell ez ellen a bűnbanda ellen”.

Azzal folytatta, hogy ebben az esetben a politikai innováció a szervezett bűnözés elleni küzdelmet jelenti, nem pedig a politikai versenyt.

„Nem diplomáciai jegyzékek, hanem nyomozások kellenek a pénzügyi machinációk ügyében. Nem aggódó nyilatkozatok, hanem a maffiatársak felkutatására van szükség az Önök országaiban, a diszkrét ügyvédek és pénzemberek felkutatása, akik segítenek Putyinnak és barátainak a pénz elrejtésében”.

Arra is rámutatott, hogy „ebben a harcban megbízható szövetségeseik vannak – több tízmillió orosz van, akik Putyin ellen, a háború ellen, az általa hozott gonoszság ellen vannak”. Zárásként elmondta:

„Putyinnak felelnie kell azért, amit az országommal tett. Putyinnak felelnie kell azért, amit egy békés szomszédos országgal tett. És Putyinnak felelnie kell mindazért, amit Alekszejjel tett”.

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

A kedd délután Josep Borrell uniós külügyi főképviselő részvételével lezajlott vitán a képviselők Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus és korrupcióellenes aktivista azonnali szabadon bocsátását követelték az orosz hatóságoktól, hangsúlyozva, hogy a politikus letartóztatása és annak módja egyértelműen ellentétes a nemzetközi joggal és az orosz alkotmánnyal.

A képviselők emellett követelik, hogy a Navalnij megmérgezése miatt szankcióval sújtott orosz tisztségviselők körét bővítsék ki azokkal, akik most a bebörtönzésében részt vettek. Erre a célra az EU nemrég létrehozott globális emberi jogi szankciórendszerét kellene használni, hangsúlyozták a képviselők.

Többen érveltek amellett, hogy sokkal szigorúbban felelősségre kellene vonni a Kremlt az emberi jogok megsértése és az orosz igazságszolgáltatás átpolitizálása miatt. Több képviselő felszólította az Uniót és különösen bizonyos nemzeti és regionális kormányokat, hogy Oroszország elleni megfelelő gazdasági szankcióként végre halasszák el a Nord Stream 2 csővezeték fennmaradó munkáit.

Mások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök tart tőle, hogy a belaruszi diktátor, Aljakszandr Lukasenka sorsára jut, ezért tesz meg mindent, hogy a rezsim bírálóit elzárja.

A Ház csütörtökön szavaz az Alekszej Navalnij letartóztatásával kapcsolatos állásfoglalásáról.

A vita itt tekinthető meg felvételről.