Kampánycél: A MOHU az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtott végre a hulladékudvar-hálózatban: egységesített rendszer, több leadható hulladéktípus, hosszabb nyitvatartás és ingyenesen elérhető szolgáltatás országszerte. A cél, hogy minél többen megismerjék és használják a korszerű létesítményeket, ugyanis így a hulladék visszatérhet a körforgásba, csökkentve a lerakás mennyiségét, és elősegítve egy fenntarthatóbb jövőt.

Üzenet: A hulladékod most aranyat ér!

Kreatív koncepció: A kampány középpontjában egy aranyszínű kuka áll, amely az értéktelen tárgyak és az értékes jutalmak kontrasztját szimbolizálja. Az ikonikus tárgy augusztusban 12 hulladékudvarban bukkan fel, ahol a látogatók hulladék leadásával és a QR-kód beolvasással heti nyereményekkel vagy akár 250.000 forintottal is gazdagodhatnak.

„Abból a felismerésből indultunk ki, hogy a lakosság fejében még mindig sok a kérdés a hulladékudvarokkal kapcsolatban. Egyből tudtuk, hogy ide egy olyan ötlet kell, ami valóban megmozgatja az embereket – nem csupán egy promóció, hanem egy valós aktivitás, ami bevon, elgondolkodtat és cselekvésre késztet. A nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy újra előtérbe kerültek azok a kampányok, amelyek nem magasztos eszméket hajszolnak, hanem kézzelfogható értéket kínálnak, és magát a szolgáltatást vagy terméket helyezik a középpontba. Az Aranykuka ezt teszi: figyelemfelkeltő és szimbolikus formában üzeni, hogy a hulladék érték lehet, ha jó helyre kerül.” – Alberti Rita kreatívigazgató, Republic Group.

„Az Aranykuka koncepció tökéletesen passzolt a célkitűzéseinkhez: egy olyan friss, figyelemfelkeltő megoldás született, ami kézzelfoghatóvá teszi a körforgásos gazdálkodást a lakosság számára. Más üzletágainkban is azt tapasztaltuk, hogy az egyszerű, egy-két lépéses nyereményjátékok a legnépszerűbbek, ezért is választottunk könnyen érthető mechanizmust. Örülünk, hogy a Republic-kal közösen látványos, ugyanakkor értékteremtő kampányt valósítunk meg.” – Molnár-Bencze Rita, Marketing Kommunikáció, Insight, Retail Partnering Vezető, MOL Csoport.

A kampány elemei:

• Országos online promóció
• Lokális outdoor felületek
• Rádió
• Bannerkampány
• Ambient megoldások a hulladékudvaroknál
• Influencer együttműködések

Extra érdekesség: A kampány egyik első állomása a Republic irodája volt, ahol a csapat maga is kipróbálta az Aranykuka mechanikáját. Leadták mindazt az irodai lomot, amit „jó lesz még valamire” alapon tároltak – ezzel személyesen is csatlakoztak a körforgásos gazdálkodás ügyéhez.

További információ a játékról és a nyereményekről a mohuaranykuka.hu oldalon olvasható.

Alkotók listája:

Megbízó: MOL Nyrt. Társasági Kommunikáció és MOHU Zrt.

Marketing kommunikáció, Insight, Retail partnering vezető: Molnár-Bencze Rita

Marketingkommunikációs vezető szakértő: Pappné Erőss Ágnes

Marketing vezető szakértő: Csuhai Viktória

Szóvivő és kommunikációs szakértő: Ozoli Gábor

PR szakértő: Lovas Eszter

Ügynökség: Republic Group

Kreatívigazgató: Alberti Rita, Ónodi Szabó Mátyás

Head of art: Bács Levente

Art director: Pusztai Balázs, Szép Tamás

Szövegíró: Mészáros Péter, Balassa Tünde

Account: Tardi Kinga, Sztancsek Mónika, Ódor Soma

Zsófia karrierje legnagyobb részét a Y&R, későbbi nevén VMLY&R-ban töltötte szövegíróként, majd Associate Creative Director-ként. Ezt követően az Artifical Group-ban folytatta Creative Group Headként. Olyan márkákon dolgozott többek között, mint a Vodafone, Lidl, Danone, MTV, Sanofi, Yettel. 2016-ban AD párjával ő képviselte cyber kategóriában az országot a Young Cannes Lions versenyen, de munkáival Epica, Clio és Cresta díjakat is jegyez.

Erdei Zsófia Alberti Ritát váltja a kreatívigazgatói székben, aki közel másfél évig irányította a Dentsu kreatív csapatát, és a júniusi Cannes Lions fesztiválon még a Dentsu színeiben képviseli Magyarországot, egyetlen magyar zsűritagként – írják.

A tanulmány egyik alapgondolata, hogy egy olyan időben, amikor a jövő talán még sosem volt ilyen bizonytalan, a márkáknak maguknak kell megtervezniük, kitalálniuk és megvalósítaniuk azt a holnapot, amit mindannyian látni szeretnénk.

Alberti Rita, a Dentsu Creative Hungary kreatív igazgatója elmondta: „A jövő nincs előre megírva, annak alakulása a mi döntéseinken is múlik. A kreativitás ma már képes arra, hogy a feltörekvő új technológiáknak és az erős történetmesélési módoknak köszönhetően kontrollt adjon a fogyasztók kezébe a kaotikus világ folyamatai felett. A Dentsu Creative trendriportja sok olyan működő innovációt mutat be a világ minden tájáról, amelyek segítik a márkákat, cégeket és a fogyasztókat az általuk vágyott optimistább és ambiciózusabb jövő megálmodásában és megvalósításában.”

A „The Futures Less Traveled’ öt makrotrendet vázol fel, amelyek 2024-ben és az azt követő időszakban jellemezni fogják a kreatív iparágat. A makrotrendek mindegyike kapcsán több al-trendet is felvázol, melyek a következők:

1. ÓDA AZ ÖRÖMHÖZ[2] (ODE TO JOY)

Egy olyan világban, ahol egyre kevésbé férünk hozzá, az öröm fontosabbnak tűnik, mint valaha. Az öröm és a játék hatékony védelmet nyújt a kaotikus és változó világ hatásaival szemben.

1. Derűs ellenállás (Joyful resistance)

A világot uraló káoszra adott válaszként megjelenik az örömteli szürrealizmus, a reklámok pedig újra felfedezik a humor átalakító erejét.

1. Felforgató énidő (Self-Care as Subversion)

A törtetés kultúrájának elutasítása – jelentkezzen akár a Tik-tokon fellelhető “Everything Shower”, a “soft life” vagy a “lazy girl jobs” formájában – egy csendes lázadást jelent a rohanó, folyamatos nyomást jelentő életmóddal szemben.

• Hamisítatlan játék korhatár nélkül (Unadulterated Play)

A felnőttek kötelezettségei elérhetetlenek, illetve háttérbe szoríthatók a játékkal szemben, amint azt számos példa mutatja a “Kidult” játékok térnyerésétől, a #GirlDinner népszerűségén át a játszóteret művészeti galériával ötvöző létesítményekig.

2. AZ ALKOTÁS MÉMJEI (THE MEMES OF PRODUCTION)

Az alkotók trendszerűen olyan műfajokhoz és formátumokhoz nyúlnak, amelyeket könnyen alábecsülhetünk, súlytalannak, felületesnek, triviálisnak értékelve azokat. Ezek a meglepő új tartalomformátumok azonban gyakran az üzleti növekedés és a társadalmi változások motorjai lehetnek.

1. Világépítéstől jobb világok építéséig (From world-building to building better worlds)

Az a generáció, amely világépítésen és közös alkotáson nevelkedik, az itt tanult készségeket és elvárásokat felnőttkorában is érvényesíteni fogja. A számos közismert példa közül itt említhető az Epic Games által bevezetett Unreal Editor, ahol a játékosok a saját szigetük alkotói lehetnek, a Világgazdasági Fórum által Davos mintájára létrehozott virtuális város, vagy éppen a gerillakertészkedés gyakorlata.

1. Változtasd meg a párbeszédet, változtasd meg a jövőt (Change the story, change the future)

A műsorszolgáltatók a tényszerű tartalom bemutatása helyett előszeretettel nyúlnak a történetmesélés eszközéhez, hogy segítsék a közönséget megérteni korunk összetett jelenségeit, és hatékonyabban ösztönözzék a megfelelő hozzáállást, viselkedést. Az új narratívák új lehetőségeket nyitnak meg.

• Az élet mémesítése (The meme-ing of life)

A mémek és a reels tartalmak – a korábbi tanmesékhez és a karikatúrákhoz hasonlóan – komplex gondolatok, kommentárok esszenciális méretű, megosztható és vég nélkül ismételhető formátumaiként jelentek meg. Legyen az #Fintok, #Cleantok vagy éppen a társadalmi igazságosság, egyetlen téma sem túl bonyolult ahhoz, hogy virálissá válhasson.

3. MOST ITT VAGYUNK (HERE WE ARE NOW)

Talán a nyomasztó világ érzetére, vagy éppen a megélhetési költségek miatti válságra adott válaszként erőteljes elkötelezettséget tapasztalhatunk minden olyan dolog irányában, ami helyben található, hazai előállítású.

1. Akcióban az empátia (Empathy in Action)

A személyes igazság az új imperatívusz, az emberek a hiteles helyi történeteket az általuk legjobban ismert és kedvelt személyektől szeretik hallani. Újraéledőben van a helyi média, ami szintén a saját közösségekkel való kapcsolatteremtés igényére épül.

1. Helyi luxus (Local Luxury)

A pandémia utáni világ jóval kevésbé támaszkodik a nemzetközi hálózatokra, és felértékelődtek azok a termékek és szolgáltatások, amelyek sokkal közelebb vannak az otthonhoz, és a helyi hagyományokhoz és jelképekhez köthetők.

• A meghitt hálózat (The Cosy Web)

A digitális térben is a decentralizált közösségi platformok iránti igényt tapasztalhatjuk. A ‘cozy web’ azokat az interneten található privát, intim tereket jelenti, ahová az emberek a nagy közösségi platformokkal szemben bensőségesebb beszélgetésekre is vissza tudnak vonulni.

4. A GÉPEK VARÁZSA (THE MAGIC IN THE MACHINE)

Miközben a mesterséges intelligencia egyforma mértékben lenyűgöz és zavarba is ejt bennünket, feltesszük magunkat a kérdést, hogy hogyan járulhat hozzá a technológia humanitásunk fejlődéséhez? Mi módon képes a technológia felszabadítani a képzeletet és új tapasztalatokat létrehozni, amelyek hidat képezhetnek a fizikai és a virtuális világok között?

1. Mesterséges képzelőerő (AImagination)

Annak nyomán, hogy a ChatGPT a történelem leggyorsabban elterjedő applikációjává vált (5 nap alatt egymillió felhasználót szerzett az alkalmazás), nem csak a fantázia elszabadulásának lehetünk tanúi, hanem olyan új gyakorlati felhasználási esetekkel is találkozunk, amelyek az ügyfélélmény növelését célozzák.

1. Érintkezés az emberiséggel (Touch with Humanity)

Miközben a mesterséges intelligencia hatalmas ugrásokkal fejlődik, mégis erős az igény arra, hogy az érzékszervek segítségével (érintés, tapintás, hangok, gesztusok, stb.) kapcsolják össze a technológiát az emberekkel.

• Határtalan kereskedelem (Borderless Commerce)

Az olyan technológiák, mint a kiterjesztett valóság, a képfelismerés és a virtuális világok felismerhetetlenül összemossák a határokat az online és az offline kereskedelem között.

5. ÉN, MAGAM ÉS MI (ME, MYSELF AND US)

A változó demográfiai helyzet is arra késztet bennünket, hogy újraértékeljük kapcsolatunkat a minket meghatározó közösségekkel és csoportokkal, miközben a digitális hasonmások megjelenése különleges kérdéseket vet fel az identitásról és az autonómiáról.

1. Az “én” a sok között (The “I” in Collective)

A hagyományosan individualistább nyugati kultúrák nyitottabbá válnak a kollektívabb létezés felé, ezzel szemben a hagyományosan kollektívabb kultúrák az egyéniség új megtapasztalását kutatják.

1. Az “én” a generációk között (My (Inter)generations)

Mind érzelmi, mind gyakorlati okokból szorosabbá válik kapcsolat a generációk között, ami az idősebb generáció átértékelését eredményezi, annak megbecsülését növeli. Mindez megmutatkozik például a divatmárkák idősebb nagyköveteinek növekvő számában, vagy épp a #grandmillennial trend tartós népszerűségében.

• Digitális hasonmások (Digital Doppelgangers)

A mesterséges intelligencia folyamatos térnyerése saját identitásunk természetének feltárására is készet bennünket, eközben művészek, gamerek és időszűkében élő egyének fedezik fel annak lehetőségét, hogy digitális hasonmásaik képviseljék őket különböző helyzetekben.

A „The Futures Less Traveled” jelentés teljes anyaga az alábbi linken tölthető le:

https://www.dentsucreative.com/en-gb/news/dentsu-creative-trends-2024

[1] Az elemzés címe utalás Robert Frost: The Road Not Taken című versének soraira: ’Two roads diverged in a wood, and I- / I took the one less traveled by, / And that has made all the difference’.

[2] A makrotrend elnevezése utalás Friedrich Schiller művére, amelyet Beethoven a 9. szimfónia negyedik tételében dolgozott fel.

A film minden zsűritag kedvenc kategóriája, a kommunikációs iparág egyik legegyszerűbb, mégis talán egyik legnehezebb műfaja. Önmagában kell hatnia és egyszerre kell kiemelkedőnek lennie vizuálisan és szövegesen is. A filmek esetén abszolút igaz, hogy egyetlen apró hiba, rosszul megválasztott szereplő, egy oda nem illő, gyenge, túl hosszúra vagy épp túl rövidre hagyott jelenet, egy extra sor narráció vagy akár egy leheletnyi határozatlanság az alkotók részéről a teljes produktumot alá tudja ásni.

“Amikor eljön az az érzés, hogy bárcsak odafigyeltek volna a film készítői az apró hiányosságokra, onnan már biztosak lehetünk benne, hogy az adott alkotás maximum bronz díjig juthat. Hiszen ide is már csak a legjobb filmek kerülhetnek. Amikben az ötlet, a kivitelezés is különleges, és ahol az alkotás határozott, egyértelmű érzelmet vált ki a nézőben – magyarázza Alberti Rita. – Az ezüstnél kezdődik az igazán kiemelkedő munkák sora, ide már csak olyan filmek kerülhetnek, amik tényleg példamutatóak, egyediek, különlegesek és nincs bennük semmi olyan, amit másképp csinálva jobb végeredményt érhetnénk el. Az arany és grand prix a zsűritagok által legmagasabbra értékelt produkciók helye, ezek kapcsán jönnek az igazán nagy viták és érvelések.”

Az Eurobest egy különösen jól szervezett kreatív verseny. A zsűri már hónapokkal az élő zsűrizés előtt megkezdi a munkáját. Az egész folyamat egy alapos tréninggel indul, ahol a szervezők igyekeznek kiküszöbölni mindent, ami részrehajló eredményre vezethet. Utána indul az online értékelési szakasz, ahol minden egyes pályaművet egyenként végignéz a zsűri minden tagja, és saját döntése alapján pontozással értékeli azt, közben pedig néhány online meetingben megvitatja a kirajzolódó főbb trendeket. Az így kapott pontszámok alapján létrejött shortlist kerül az élő zsűri elé, ez nagyjából a nevezett munkák 10 százalékát teszi ki.

Az élő zsűrizés egy intenzív, két napos folyamat, ahol a zsűrielnök vezetésével a tagok végig vesznek minden egyes, a shortlistre került munkát. Érdekes látni azt, hogyan gondolkoznak a különböző kulturális háttérrel, demográfiával, tapasztalattal rendelkező zsűritagok. Az alkotásokat nézve a  inspiráló beszélgetések folytán jutnak el a szavazásig. A zsűri mindössze 7 fős, így minden nézőpontot alaposan át lehet beszélni, mindenkinek van lehetősége érvelni egy neki tetsző munka mellett vagy épp ellene, ha valamit nem érez benne elég jónak.

Az idei trendek

Az idei mezőnyben is nagyon sokféle alkotás bukkant fel, de a shortlist alapján már egyértelműen láthatóvá váltak a trendek. Látszik, hogy a márkák elkezdték felismerni, hogy 2023-ban itt az idő visszanyúlni a humorhoz, mint eszközhöz, hogy a reklámszünetekben egy valós szünetet, felüdülést kínáljunk a nézőnek, és használjuk a kommunikációt arra, amire való: egy rövid időre kiemelje a nézőt a valóságból és egy vágyott, könnyedebb világba repítse. Érdekes volt találkozni a skandináv humorral, amely egyben rávilágított bizonyos kulturális különbségekre is.

A humor mellett a kendőzetlen őszinteség is megjelent, mind a kivitelezésekben, mind az ötletekben és sok esetben nyújtottak az alkotók lehetőséget arra, hogy a néző betekintsen a kulisszák mögé, felfedve a filmkészítés módját úgy, hogy az alkotás részévé teszik azt. „Az továbbra is örök igazság, hogy bátornak kell lenni ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossunk, nem lehet félgőzzel menni, tövig kell nyomni a gázt. Ha szarkasztikusan akarunk valamit bemutatni, akkor ne várjuk, hogy komolyan vegyenek, ha humort akarunk, akkor ne csak a fél mosolyra törekedjünk, ha pedig az érzelmekre akarunk hatni, akkor klisék és érzelgősség helyett keressük a valóságot, az igazi insightokat” – tette hozzá a kreatívigazgató.

A nyertes filmeket nézve az is egyértelművé vált, hogy sok márka elkezdte a filmet, mint kategóriát újraértelmezni, a határokat feszegetni. Azok a munkák voltak igazán eredményesek, amelyekben nem öncélúan jelent meg a technológia, az egyedi platformhasználat, hanem az a produktum integrált része, az ötlet magja tudott lenni. Alberti Rita szerint “Érdekes látni, hogy még 2023-ban nagyon kevés márka tudja igazán azt, hogy mit jelent a „platform first” gondolkozás: amikor nem csak egy olyan plusz felületként tekintünk a social és online csatornákra, ahol a TV-re szánt alkotás mutációját bemutatjuk, hanem ugyanarra az ötletre építve egy platformra szabott alkotást hozunk létre. Ebből jó lett volna többet látni, hogy jó példákkal lehessen a megrendelőket meggyőzni arról, hogy a social már rég nem a content calendarokról szól, hanem egy izgalmas felület, amit nap mint nap használunk. Ugyanígy a branded content is évek óta küszködik, hogy megmutassa a benne rejlő potenciált, miközben a video alapú tartalomfogyasztás hasít, ezt mégis alig használják ki a reklámkészítők.”

Érdekes és meglepő tapasztalat idén a hosszú formátumok térnyerése. Egyre több statisztikából is látjuk már, hogy a figyelmi küszöbünk egyáltalán nem csak rövid másodpercekben mérhető, egy jól megalkotott film akár hosszú perceken át is kényelmes lekötni a figyelmet.

Hiányoznak a kelet-közép-európai alkotások

Az Eurobest magas presztízse, a rá irányuló figyelem ismeretében különösen sajnálatos, hogy a kelet-közép-európai régió országaiból alig érkezett nevezés, a régió szélsőségesen alulreprezentált. „Mindez azért is szomorú, mert rengeteg olyan alacsony költségvetésű alkotás kaphat idén is díjat és elismerést, amelyet meglepően alacsony büdzséből hoztak össze. A büdzsé korlátokra tehát nehéz hivatkozni: talán a kifogások keresése helyett ideje lenne az igazán jó ötletek megtalálására koncentrálnunk” – zárta gondolatait Alberti Rita.

A tanulmány egyik alapgondolata, hogy a 2022-es év megmutatta: a fejlődés nem töretlen, ebben az időszakban a kiszámíthatatlanság a konfliktusok, a recesszió és az éghajlatváltozás vált a globális valósággá. Erre válaszul új befolyásolási minták jöttek létre, mivel az embereknek új iránymutatásra, az inspiráció új forrásaira van szükségük.

Busák István, a Dentsu Creative Hungary cégvezetője elmondta: „A mindennapi valóság komoly kihívásaira újszerű válaszokat kell tudni adni. Ezért a Dentsu Creative trendriportja e kihívások beazonosítása mellett igyekszik részletesen bemutatni mindazokat a kreatív lehetőségeket, eszközöket és platformokat is, amelyekkel a márkák aktívan segíthetik az elérni kívánt közösségeket az általuk vágyott jövőbeli állapot megálmodására és megvalósítására.”

Az „A Tale of New Cities” olyan modern kettősségeket tár fel, mint haladás és visszafejlődés, optimizmus és szorongás, a régi és új eltolódó egyensúlya, technológia és emberiség, illetve innováció és hagyomány. Ezekre építve pedig 12 olyan trendet azonosít, amelyek 2023-ban vezérlik és felforgatják a kreatív iparágat. E trendeket az előrejelzés hat párba csoportosítva mutatja be, külön vizsgálva az ezekhez kapcsolódó kihívásokat és lehetőségeket a társadalom, illetve a márkák szempontjából egyaránt.

A 2023-as évet alakító 12 trend a következő:

A MONOKULTÚRA VÉGE (THE END OF MONOCULTURE)

Gyengül a felülről lefelé irányuló tekintély és inspiráció hatása. A fiatalabb generáció tisztán érzékeli az örökölt sémák és történetek problémáit, és mer mást elképzelni.

A KULTURÁLIS SOKK KERESÉSE (THE QUEST FOR CULTURE SHOCK)

A gazdasági nehézségek közepette a fiatal fogyasztók az inspiráció új forrásait kutatják – különösen az „elvesztett” járványos éveket követően vágynak egyfajta kulturális sokkra. E folyamat egyik aktuális globális jelensége a koreai kultúra népszerűvé válása.

A MENTÁLIS EGÉSZSÉG KRÍZISE (MENTAL HEALTH IN CRISIS)

A romló kilátások mentális egészségügyi válságot is eredményeznek. Kínában az önelemzés és mentális egészség területén is megjelent a gamification. Európában eközben a járványt követő szorongást fokozza a megélhetési válság is.

SÜRGETŐ IGÉNY AZ ÖRÖMRE (THE JOY IMPERATIVE)

A borongósabb környezetben felerősödött a vágy az öröm és játék apró pillanatainak megélésére. Előtérbe kerültek például a sportok és a kikapcsolódás egyszerűsített változatai: jó példa a jelenségre a pickleball – egy egyszerű ütőjáték -, amely most a világ egyik leggyorsabban terjedő új sportja (ennek indoor változatának, a padelnek az ismertsége nálunk is sokat nőtt az elmúlt években). De említhetjük azokat a kisebb luxuscikkeket – például virágokat – is, amelyeket a korábbinál gyakrabban vásárolunk meg önmagunk számára.

A MÉRGEZŐ TECHNOLÓGIA (TOXICITY OF TECHNOLOGY)

A világjárvány idején felgyorsult a kapcsolódás a technológiákhoz, ám ezt a folyamatot mára visszavetette a fogyasztók bizalmának megrendülése, amit adatvédelmi problémákkal, az internetes zaklatással és a félretájékoztatással kapcsolatos félelmek okoztak. Eközben a romló gazdasági kilátások megtépázták a kriptovaluták és NFT-k népszerűségét is, és az e-kereskedelem növekedése is visszaesett a járványt követően.

VÁLTOZATOS METAVERZUM (META DIVERSITY)

Ezzel párhuzamosan független szereplők a metaverzumban és a tágabb online térben történő befogadóbb, nagyobb képviseletet biztosító és elszámoltatható jelenlétért szállnak síkra. Miközben a meglévő, hagyományosabbnak számító felületeken kampányok indulnak az identitások sokrétűbb megjeleníthetősége érdekében, sokan inkább a kisebb, speciálisabb közösségi platformok irányába köteleződnek el. A korábbi időszakokhoz képest pedig sokkal árnyaltabbá vált a vita a magánélet és az anonimitás egyensúlyának kérdésében.

A NAGY KISZÁLLÁS (THE GREAT OPT OUT)

Ha a 2021-es a „nagy visszavonulás” éve volt, 2022 a „nagy kiszállás” jelenségével jellemezhető: az alkalmazottak elfordultak a törtetés kultúrájától. A versengés, és az előző generációk által a sikeresség mércéjének tekintett dolgok hajszolása helyett a kisebb presztízsértékű hobbik (kertészkedés, tévézés, stb.) kerültek előtérbe, és az önfejlesztés helyett sokan csak arra vágytak, hogy megéljék a jelent. Ezt a jelenséget jól jelzi a BeReal alkalmazás népszerűsége, vagy épp az Instagram Take a Break opcionális funkciójának bevezetése.

„Ez a tendencia az egész kreatív iparágra vonatkozólag is megfigyelhető. Azt már évek óta látjuk, hogy a rugalmasabb munka- és időbeosztás felértékelődött. A túlélő mód nem vonzó már a fiatal tehetségek számára, ráadásul a teljesítményt nem a túlórák és hétvégézések jelentik, sokkal inkább a minőségi idő, az átgondolt ötletek. Tehát a modern ügynökségi modell kiegyensúlyozottabb, nem törtető, nem a mennyiségre törekszik, hanem kooperatív és alkalmazkodik a munkavállalók igényeihez, ezáltál sokkal hatékonyabb, mint valaha” – mondta Alberti Rita, a Dentsu Creative Hungary kreatív igazgatója.

A TERMÉSZET NAGYSZERŰSÉGE (THE GREAT OUTDOORS)

A törtetésből való kilépés egyben a természetbe való belépést is jelentheti. Kínai fogyasztók milliói fedezték fel maguknak a táborozást, világszerte szülők tömege érzett vágyat a világjárványt követően, hogy gyermekeiknek megmutassák a szabadtéri programok jelentette szabadságot. Eközben új városmodellek születtek, amelyek a tiszta levegőt és a minőségi életet helyezték fókuszba.

LÁZADÁS SZŰRŐK NÉLKÜL (REBEL WITHOUT A FILTER)

A fogyasztók a tökéletes imázs helyett a hitelesebb személyiség megjelenítését kezdik előnyben részesíteni. A „goblincore”, a „dark academia” vagy az „ugly chis” illetve a BeReal térnyerése is világosan mutatja, hogy a szürreális tartalom és a bolondság hogyan tud a csiszolt tökéletesség fölé kerekedni.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA BŐRÉBE BÚJVA (AI-DENTITY)

Az ázsai és csendes-óceáni térségben gyorsan teret nyer a 2D élő avatarok trendje. VTuberek ily módon a magánszféra megőrzése mellett is képesek követőikkel hiteles párbeszédet folytatni. Egyes fogyasztók egyszerűbbnek is tartják a kétdimenziós idoljaikkal való találkozást. A Gartner előrejelzése szerint 2025-re az influenszermarketing-költések 30 százalékát már a virtuális influenszerek fogják generálni. Ma már nem csak a komoly technológiai háttérrel rendelkezdő szervezetek képesek ezeknek a létrehozására, hanem pár napnyi önképzést követően szinte bárki elkészítheti a saját virtuális influencerét, vagy akár csinálhat saját magából egyet, vagy többet is speciális célcsoportokra kidolgozott tartalommal.

PADLÓFÉK A GAZDASÁGBAN (HANDBRAKES ON GROWTH)

A bizonytalan környezet a növekedést is kockáztatja. A megélhetési költségek, a fogyasztói árak emelkedése az ellátási problémákkal párosulva kézifékként hat a gazdasági növekedésre. A nagy gazdaságok alig kerülik el, vagy éppen kénytelenek meg is tapasztalni a recessziót. Ilyen helyzetekben is vannak azonban termékek, amelyek iránt megugrik a kereslet: ezek az alacsony áron elérhető, a személyes közérzetet azonban komolyan javítani képes javak, amelyeket 2023-ban elsősorban a divat, a nem helyben fogyasztott ételek vagy épp a technológia különböző területein találhatunk meg.

A JÓ IMPERATÍVUSZA (THE IMPERATIVE FOR GOOD)

Fentiek eredményeként a vállalatok ráébrednek, hogy a javak nem köthetők a növekedéshez, és teljes paradigmaváltásra van szükség, amelyben a kereskedelmi sikert olyan új üzleti modellekhez kell kötni, amelyek kevésbé függenek a fogyasztási ciklusoktól, valamint az egyre nehezebben elérhető és változékony erőforrásoktól. A dentsu marketingvezetők körévben végzett kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 95 százaléka egyetért azzal, hogy a márkák felelőssége a társadalom és a viselkedés megváltoztatása, és 87 százalék szerint a márkáknak sürgető feladata aktív lépéseket generálni a klímaváltozás ügyében.

Az „A Tale of New Cities” jelentés teljes anyaga erről a linkről tölthető le.

A klímaváltozás kezelése mindannyiunk számára nagy kihívást jelent: egyéni szinten gyakran érezzük úgy, hogy tetteinkkel semmilyen hatással nem vagyunk földünk jövőjére. Az E.ON az őszi kampányában olyan lokális akciókat valósít meg, amelyek emberközelibbé és kézzelfoghatóbbá teszik a fenntarthatóság témakörét, és általuk a városi emberek közelebb kerülhetnek a mindennapi életükből egyre inkább kiszoruló természethez és a zöld energiaforrásokban rejlő lehetőségekhez.

„A környezettudatos gondolkodás alapja a természet tisztelete, hiszen, ha ismerjük és szeretjük a benne rejlő lehetőségeket, sokkal erősebb motivációink alakul ki a megóvására is. A kampány célja, hogy emlékeztessük az embereket a természettel való aktív kapcsolat fontosságára, és környezettudatos gondolkodásra inspiráljuk őket” – hangsúlyozta Alberti Rita, az ACG kreatív vezetője.

Ennek érdekében az ACG az E.ON Hungária Csoport megbízásából különleges, zenélő installációkat hozott létre Budapest két forgalmas, zajjal és légszennyezettséggel terhelt pontján, a Széna téri és a Szent Gellért téri villamosmegállókban. Hogy egy kis zöld természetet csempésszen a tömegközlekedést használó, városi emberek mindennapjaiba, a megállókat földlabdás élőnövényekkel, többek között borostyánnal, csarabbal és erdei mohával díszítette.

„Ezzel a gesztussal szerettünk volna váratlan szépséget adni, mosolyt csalni a várakozók arcára és megmutatni, mennyire fontos az E.ON számára a zöld gondolkodás. Már hosszú ideje máshogy éljük a mindennapjainkat, mint ahogy megszoktuk, ezért is tartjuk fontosnak, hogy a feldíszített buszmegállóinkkal vidámságot csempésszünk az arra járók mindennapjaiba. Az ötlet megvalósításában kiváló partnerünk volt az ACG, akikkel hosszú ideje dolgozunk együtt közösen és sikeresen az E.ON márka építésén” – mondta el Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Csoport márka- és marketingvezetője.

A nem mindennapi villamosmegálló nem csak a járókelők körében arat sikert: a kreatív és rendhagyó outdoor megoldásokat díjazó 2021-es Arany Penge/JCDecaux Innovate Awards arany díjazottja lett az ACG Reklámügynökség és az E.ON közös installációja. A végeredmény nemcsak látványos és természetközeli, hanem egyben zenei élményt is nyújt, ugyanis a megállókban a növények biorezgéseiből generált dallamokat hallhatunk.

„Ahogy nekünk embereknek, úgy minden növénynek is van egy saját rezgése. A növény által keltett rezgést a levelére és a gyökeréhez helyezett szenzorral, a „Music of the Plants” nevű eszköz segítségével rögzítettük. A készülék képes a növények biorezgéseit előbb MIDI adatokká, majd dallamokká alakítani. Az így létrejött élőnövény zenét olyan helyen játszottuk le, ahol a városiak a legkevésbé sem számítottak rá: Budapest forgalommal, légszennyezéssel és zajjal terhelt pontjain” – meséli a megvalósult projekt részleteit Maróti Tímea, az ACG kreatívja.

Hogy az élményből azok se maradjanak ki, akik nem használják az érintett villamosvonalakat, a növények által keltett zenét az ügynökség stúdióban is rögzítette és online elérhetővé tette, ezért azt bárki meghallgathatja.

„Mi az eMAG-nál abban hiszünk, hogy ebben a gyorsan változó világban nem állhatunk meg a fejlődésben. Sem márkaként, sem fogyasztóként. Éppen ezért figyeljük folyamatosan a célcsoportunk új igényeit, és alkotunk olyan új megoldásokat, amikkel valóban kényelmesebbé tehetjük az online vásárlás folyamatát. Ezt a filozófiát igyekszünk átadni az eMAG előnyök kampányban is” – hangsúlyozta Várkonyi Balázs, az eMAG Magyarország ügyvezető igazgatója.

A kampány/reklám fő üzenete egy mondatban összefoglalva: „Legyenek bármennyire is eltérőek is az igényeink, az eMAG szolgáltatásai mindig fejlődésben tartanak minket.”

Kreatívkoncepció:

A kampányt a tavalyi évben elindított „Fejlődésben tartunk” platformra építették. A filmekben könnyed, humoros formában mutatták be azokat a márkaelőnyöket, amelyekkel az eMAG a mindennapi szintlépésben támogatja a vásárlóit.

Az eMAG applikáció filmje a korlátlan vásárlói szabadságról szól. Bárhol, szinte bármilyen tevékenység közben megrendelhetjük azokat a termékeket, amelyekre a fejlődésünkhöz szükségünk van. Legyen szó egy extrém vagy egy teljesen hétköznapi helyzetről, az applikációra mindig számíthatunk.

Az eMAG Easybox szpotban a non-stop csomagátvételi lehetőség előnyeit emelték ki. A csomagautomatákkal bármikor egyszerűen átvehetjük a rendelésünket, anélkül, hogy bárkihez alkalmazkodnunk kellene. Legyen akár késő éjjel, vagy kora délelőtt, az Easyboxok ajtajai pontosan akkor nyílnak ki, amikor nekünk kényelmes.

“Egy-egy nagyon egyszerű előnyt kellett átadnunk a filmekben: bárhol és bármikor. Ezért egy olyan technológiát választottunk, melynek segítségével bárhová eljutunk a tenger fenekétől, a panorámás éttermen át a felhők fölé és a napszakokat, évszakokat is kedvünkre alakíthatjuk. A filmek készítése így épp olyan rugalmas és jövőbemutató, mint maga az eMAG márka” – mondta Alberti Rita Creative Group Head (ACG).

Érdekesség, behind the scenes:

Az eMAG applikáció film három jelenetét egy Magyarországon eddig szokatlan, extended reality alkalmazás segítségével forgatták. Az élőben vetített háttereknek köszönhetően az extrém környezeteket is valóságosan, kevés utómunkával vehették filmre. A tökéletes térhatást a kamera mozgásával összehangolt, hatalmas LED falon megjelenített, 3D-ben bejárható környezet biztosította.

Ennek a technológiának köszönhetően néhány óra alatt lehet merülni a víz mélyére, repülni a felhők felett, és vacsorázni egy Lánchíd lábánál lévő étteremben. Mindezt úgy, hogy el sem hagyták a stúdiót.

Az Easybox filmnél a helyszín állandó volt, a napszakok és az évszakok viszont folyamatosan változtak. A stáb segítségével időkapukat nyitottak, és néhány átállásnyi szünet alatt varázsoltak tavaszi éjjelt, őszi délelőttöt és nyári naplementét a stúdióba.

Werkfilmek:

Alkotók listája

Megbízói oldal

Ügyvezető Igazgató: Várkonyi Balázs

Chief Commercial Officer: Catalin Dit

Head of Creative: Demeter Annamária

Campaign Manager: Csimbók Katalin

Ügynökségek

Reklámügynökség (atl, btl, digitális, stb.): ACG Reklámügynökség

Kreatívigazgató: Nagy László

Creative Group Head: Alberti Rita

Senior Art Director: Varga Dániel

Art Director: Kitai Dániel

Motion Designer: Tóth Richárd

Szövegíró: Maróti Tímea

Client Service Director: Calin Dániel

Account Director: Nagy Petra

Senior Account Manager: Szendi Réka

Strategy Planner: Molnár Eszter

Producer: Höhn Brigitta

Werk film: Munkácsy Barbara

Médiaügynökség

Perform Consulting

Médiastratégiai tanácsadó: Juhász Attila

OMD

Senior Media Executive: Bencsik László

PPC Manager: Novák Dániel

Junior PPC Executive: Takács Dóra

Produkció és utómunka

Gyártó producer: Mórádi Orsolya

Rendező: Menzkie

D.O.P: Dévényi Zoltán

Gyártásvezető: Torma Viktor

Rendező asszisztens: Vass Tamás

Zene: Fodor Máriusz

Packshot animáció: Valentin Bajkov

Vágó: Szabó Tomi

Colorist: Gaál Lacó

VFX: Zoulu

Hangutómunka: Studio H