„A belvárosi albérlethelyzetet hagyományosan a nyár közepére, végére eső időszak határozza meg, amikor a felvételi ponthatárok kiderülnek és a szeptembertől Budapesten élő diákok megkezdik az albérletek keresését” – mondja a szakértő. – „Ebben az évben is erősödést érzékelünk tavasz óta az albérletpiacon, különösen a belvárosi területen. A Central Home adatai szerint a bérleti díjak 5-10%-os emelkedését tapasztalhatjuk a belvárosi kiadó lakások esetében.”

A budapesti albérletárak és különbségeik

A jelenlegi átlagos bérleti díj Budapesten körülbelül 200.000 forint körül mozog. Azonban fontos megjegyezni, hogy a bérleti díjakat nem csak a lokáció befolyásolja, hanem az ingatlan típusa is. Például, a használt nappali + 1 hálószobás lakások átlagos bérleti díja 175.000 forint, míg egy újépítésű kiadó lakás esetében ez az átlag 250.000 forint körül mozog.

A turizmus és az AirBnB piac hatása

Az AirBnB piac visszaállása a turizmus újraindulásával komoly kihívást jelenthetne a hosszú távú albérletkínálat alakulására. Bár a kereslet a belvárosi szálláshelyek iránt továbbra is nagy, a pandémia idején a rövidtávú kiadásról hosszútávúra váltó tulajdonosok nem tértek vissza a pár napot itt tartózkodók piacára. Ennek egyik oka, hogy a közvetítőcégek díjai és a hozzájuk kapcsolódó adminisztratív munka mennyisége sokakat eltántorít a hagyományos albérletpiacon való részvételtől.

„A jelenlegi helyzetben a bérlőknek rugalmasnak kell lenniük, és számításba kell venniük a piaci változásokat” – folytatja Ben-Ezra Orran.  -„Az ingatlanpiac folyamatosan adaptálódik az aktuális gazdasági környezethez és a trendekhez, így a bérlőknek és bérbeadóknak is fontos, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek az aktuális piaci helyzetről.”

Budapest belvárosi albérletpiacának jelenlegi helyzete tükrözi a gazdasági és társadalmi változások hatását, és a jövőbeni kilátásokat illetően a piaci szereplőknek továbbra is folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a trendeket és a változásokat, hogy a lehető legoptimálisabb döntéseket hozhassák meg bármely helyzetben.

Ilyen nagy különbség a bérbeadók és a bérlők között utoljára két és fél éve, még a koronavírus-járvány előtt volt látható. Egészen 2021 júliusáig csökkentek a bérleti díjak, ezzel párhuzamosan emelkedett a bérlők jövedelme, ami jelentős feszültségcsökkenést eredményezett, mert megfizethetőbbé váltak a bérlakások. Tavaly nyáron kezdődött az árak trendszerű emelkedése, amely az elmúlt hónapokban felgyorsult, és ma már jelentősen többet kérnek egy átlagos budapesti albérletért, mint 2020 januárjában.

Már júliusi elemzésében is felhívta a figyelmet a közösségi albérletkereső platform, hogy ilyen bérletidíj-emelkedés mellett a bérlői és a bérbeadói oldal között fokozódó feszültség várható. Ennek oka, hogy a bérbeadók az elvárt bérleti hozamot a kétszámjegyű inflációhoz és a növekvő állampapírhozamokhoz igazítják, és árat emelnek. Ezzel szemben a bérlők jövedelmük egyre kisebb hányadát képesek albérletre fordítani, miután a növekvő élelmiszerárak mellett többet kell költeniük megélhetésükre, ráadásul a rezsidíjak emelkedését is hozzá kell számolniuk a lakhatás költségeihez. Bár az előző évekhez hasonlóan idén is arra lehetett számítani, hogy a felsőoktatásba kerülő és lakhatást kereső diákok nyáron felhajtják a keresleti árakat, idén ez nem érvényesült, és a tendenciát a külföldről érkező diákok albérletkeresése sem tudta érdemben megváltoztatni.

A Rentingo.com szerint a keresleti és kínálati oldal ilyen mértékű távolodásával a bérbeadóknak egyre több erőfeszítést kell tenniük a fizetőképes bérlők megtalálásáért. Ezt támasztja alá, hogy a főszezon ellenére jelentősen emelkedett a bérlőkeresés időtartama, valamint kevesebb az egyhavi kaucióval hirdetett lakás, miután a bérbeadók kerülik a kockázatvállalást. Emellett a közösségi albérletkereső platformon, ahol a bérbeadóknak is lehetőségük van felvenni a kapcsolatot a potenciális bérlőkkel, már most látványosan megugrott azoknak a lakástulajdonosoknak száma, akik ajánlattal keresik meg az oldalra regisztrált albérletkeresőket.

Fotó: Wasa Crispbread/unsplash.com

Az újabb koronavírus-hullám ellenére lassuló ütemben ugyan, de év elején is folytatódott a budapesti albérletárak növekedése. Januárban átlagosan majdnem 159 ezer forintot kértek Budapesten egy kiadó lakásért, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi kínálati díjat – derül ki a Rentingo.com legfrissebb fővárosi albérletpiaci elemzéséből. Ez beleillik abba a trendbe, amelyet egész éves prognózisában vázolt a közösségi albérletkereső platform, és amely szerint a budapesti bérleti díjak az év második felére érhetik el a 2020-ban indult áresés előtti szintet.

Az adatok alapján ugyanakkor a bérlők fizetőképessége nem tud lépést tartani a növekvő árakkal, így fokozatosan nyílik az olló a kereslet és kínálat között. Ez a tendencia felerősíti a bérbeadói versenyt, és így még fontosabbá válnak az ingatlanok tulajdonságai, valamint a hirdetések hatékonysága. A befektetési céllal lakást vásárlóknak ez különösen fontos információ, hiszen esetükben a megtérülés kiemelt szempont. Érdemes ilyenkor nem összekeverni a saját preferenciákat az albérletre kínált lakás általános előnyeivel: nem biztos ugyanis, hogy az a lakás, ami tetszik nekünk, gyorsan és jó áron kiadható lesz majd a piacon. A Rentingo.com öt pontban foglalta össze, hogy melyek ma Budapesten egy gyorsan és jó áron kiadható lakás legfontosabb tulajdonságai.

1. Legfontosabb a lokáció

A legtöbb bérlő gyorsan szeretne eljutni a munkahelyére vagy egyetemre, ez a közösségi közlekedést használók számára maximum két átszállást jelent. Ezért akkor van jó helyen a kiadásra szánt lakás, ha onnan gyalogosan, maximum 5-10 perces sétával elérhető a metró, de minimum valamelyik nagy villamosvonal. Leszűkíti a potenciális bérlők táborát, ha a metróhoz kizárólag átszállással lehet eljutni – állítja a Rentingo.com

2. A külön nyíló szobák a nyerők

A kiadás során fontos, hogy minél több érdeklődő közül lehessen kiválasztani a bérlőt. Érdemes ezért kerülni az egybenyíló szobákat és az amerikai konyhás nappalit, mert ezek az albérletpiacon egy helyiségnek számítanak, így a potenciális keresletet egyedülállókra és párokra szűkítik, vagyis például lakótársak már nem fogják tudni kivenni az ingatlant.

3. A nagyobb konyha is növeli a kiadás esélyét

Ha a bérbeadó szeretné elérni a megfelelő bérletidíj-hozamot, a konyha nagyságára is gondolnia kell – hívja fel a figyelmet a Rentingo.com. Az a lakás ugyanis jóval előbb talál bérlőre vagy bérlőkre, ahol a konyha egyben étkezőként és közös helyiségként is funkcionál, mert így minden szobát lakócéllal vagy hálószobaként lehet használni.

4. A home office időszakban felértékelődött az erkély

Elsősorban a dohányzók miatt már a pandémia előtt is jóval többen keresték az erkélyes lakásokat. Itt ugyanis a bérlő anélkül füstölhet, hogy az hatással lenne a lakás állagára. A széles körben terjedő home office miatt tovább nőtt az ilyen lakások népszerűsége, ami azzal is magyarázható, hogy immár a nem dohányzóknak is fontos lett az olyan plusz élettér, ahol szabad levegőn lehetnek.

5. Sokan keresik a bringabarát albérleteket

Szintén az elnyúló járványhelyzet miatt nőtt meg az igény a bringabarát albérletek iránt, különösen tavaly nyár óta – állítja a Rentingo.com. Ha a bérbeadó annak figyelembevételével vásárol befektetési célra ingatlant, hogy a lakáshoz tartozzon kerékpár tárolására alkalmas helyiség, például erkély, zárható folyosó vagy társasházi tároló, több érdeklődőben bízhat, és jóval könnyebben találja meg azt a bérlőt, aki hajlandó megfizetni a megszabott bérleti díjat. A közösségi albérletkereső platform emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a kiadást megnehezíti, ha a lakás földszinti, vagy például a harmadik emeleten van, de nincs a házban lift.

Fokozatosan erősödött a budapesti albérletpiac 2021-ben a márciusi mélypont után, de a pandémia miatt közel két éve bekövetkező visszaesést teljesen még nem sikerült kihevernie. A felépülés egyértelmű jele, hogy erős forgalom mellett tovább tart a tavaly márciusban megindult bérletidíj-emelkedés, és ez a trend folyamatosan ellenáll az újabb járványhullámoknak. Sőt, decemberben az előző hónapot is felülmúlva szárnyalt a fővárosi albérletpiac, év végére így az átlagos bérleti díj Budapesten elérte a 157 ezer forintot – mutat rá legfrissebb, éves előrejelzést is tartalmazó albérletpiaci elemzésében a Rentingo.com közösségi albérletkereső platform. Ezzel egy időben a kereslet minimális mértékben szintén erősödött novemberhez képest, ugyanakkor egyre kevésbé tudja követni az áremelkedést.

2022-ben a Rentingo.com tovább emelkedő bérleti díjakat prognosztizál Budapesten. Míg azonban tavaly a magához térő gazdaság, az erősödő fizetőképes kereslet és az ingatlanárak emelkedése okozta az albérletárak növekedését, addig idén ehhez hozzájárulhat a jegybanki alapkamat emelkedése is, ami a bérbeadók hozamelvárását is befolyásolja. Amennyiben nyáron tovább normalizálódik a fővárosi turizmus, és még több lakás tér vissza az Airbnb-piacra, ezzel szűkítve a hosszú távú kínálati piacot, a budapesti bérleti díjak az év második félévére elérhetik a válság előtti szintet, ami átlagosan közel 170 ezer forintot jelent. Ilyen magas árakra legutóbb 2020 januárjában volt példa. Ez az emelkedő trend egy-egy hónapban ugyan lassulhat, de éven belül a közösségi albérletkereső platform nem számít jelentős korrekcióra. A bérleti díjak válság előtti szintre történő emelkedését leginkább a bérlők fizetőképes kereslete fékezheti, erre utaló jeleket pedig az elmúlt hónapban már lehetett látni.

Visszatekintve az elmúlt egy évre elmondható, hogy a budapesti albérletpiac nemcsak a kilábalás jeleit mutatta, hanem gyakorlatilag függetlenné tudott válni a koronavírus-járvány újabb hullámaitól. Ennek bizonyítéka, hogy egy év leforgása alatt a lakásbérlés szempontjából Budapest legdrágább körzetének számító Budai Várnegyedben 20 százalékkal nőttek a bérleti díjak, és jelenleg 4493 Ft/m2 átlagos bérleti díjjal számolhatunk – mutat rá éves albérletpiaci elemzésében Rentingo.com közösségi albérletkereső platform. Hasonló 22 százalékos bérletidíj-növekedést könyvelhet el az V. kerület Bazilika és Lánchíd közötti területe, ahol év végén már átlagosan 4334 Ft/m2 bérleti díjat kértek a bérbeadók. A 2021-es év legnagyobb nyertesei az albérletpiacon a bel budai területrészek voltak: a Tabán környékén, a Kissvábhegyen és a Rózsadombon is közel 30 százalékkal emelkedtek egy év alatt a bérleti díjak.

Az általános bérletidíj-emelkedés ellenére találni a fővárosban olyan részt, ahol 2020 után még idén is csökkentek az albérletárak. Ilyen körzetek a XVI. kerület árpádföldi része és a XVIII. kerület külső része, ahol a tavalyi visszaesést idén újabb 10 százalékos bérletidíj-csökkenés követte. A főváros egyes belső részein is tapasztalható volt hasonló áresés: a VI. és a VII. kerületeknek a Nagykörúton kívüli oldalán 7-8 százalékkal kellett kevesebb bérleti díjat fizetni tavalyhoz képest. Legolcsóbban továbbra is a XVII., a XXI. és a XXIII. kerületnek a városszéli részein lehet lakást bérelni, átlagosan 2000 Ft/m2 körüli áron. Ennek kapcsán a Rentingo.com arra is felhívja a figyelmet, hogy Budapest albérletpiaci szempontból erősen heterogén terület, a kereslet és a kínálat lokális, ezért a kiadó lakásoknál ma már nem elég kerületekben gondolkodni, hanem sokkal jobban kell differenciálni, hiszen akár 50 százalékot meghaladó különbségek is lehetnek egy-egy kerületen belül. Ezért elsősorban olyan interaktív albérletkereső térképen érdemes tájékozódni, mint az alberletkalkulator.hu, amely minden eddiginél részletesebb területi bontásban, irányítószám szerint vitte térképre a bérleti díjakat, és mutatja, hogy egy adott területen mekkora az átlagos bérlakás.

Az év folyamán erősödő albérletpiaci aktivitásra és a javuló piaci hangulatra jellemző, hogy a Rentingo.com saját albérletkereső platformján is legek születtek: több mint tízezres megtekintéssel bírt a legnépszerűbb hirdetés, a legidősebb bérbeadó 91 éves volt, aki online keresett megbízható bérlőt családi házuk felső részére, a legdrágábban pedig egy télikertet is magában foglaló rózsadombi ingatlant vettek ki 550 ezer forintos havi bérleti díjért.

A fiatalok több mint fele már önálló háztartást vezet, a „mamahotelben” élőknek pedig kicsit több mint negyede minél előbb szeretné azt függetlenségre cserélni – többek között ez derül ki a K&H ifjúsági indexéhez az idei második negyedévben készült kutatásból, amely a 19-29 éves korosztály költözési hajlandóságát vizsgálta.

Ki, hol lakik?

A megkérdezett fiatalok 56 százalékának van saját háztartása, 44 százalékuk él a szülőkkel, utóbbi kifejezetten alacsony arányt jelent a felmérés 2012 óta íródó történetében. A korábbi negyedévekben a megkérdezett fiatalok 50-60 százaléka lakott a szüleivel, 50 százalék alatti eredmény csak néhány alkalommal született. A mostani felmérést megelőző negyedévekben 2020 és 2021 eleje közötti negyedévekben átlagosan 49 százalékos volt a szülőkkel élő fiatalok aránya.

A kutatás legújabb eredményei alapján elmondható, hogy a „mamahotelben” tartózkodó fiatalok véleménye megosztott az esetleges költözés tekintetében. Többségük, 10-ből 6-an azt mondták, hogy előbb-utóbb távoznának a szülői házból, de még nem égető ez a kérdés, 13 százalékul pedig egyáltalán nem szeretne elmenni.

Bérelt lakás a fókuszban

Az érintett fiatalok alig több mint negyede – 27 százaléka – szeretne minél előbb elköltözni a szülők otthonából. Elsősorban albérlet jelenti számukra az önálló háztartás, 55 százalékuk venne ki egy lakást, ahol megteremtené az önálló háztartás feltételeit. A szülőktől való mielőbbi elköltözést tervező fiatalok mindössze 30 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy saját lakóingatlanba megy, 16 százalék pedig a partnerénél alakítaná ki az új életét.

A többségnek kell a hitel

A K&H ifjúsági indexéből az is kiderült, hogy a 19-29 éves korosztály tagjainak közel negyede – 24 százaléka – jelenne meg vásárlóként a következő három évben a lakáspiacon. 27 százalékuk „talánnal” felelt erre a kérdésre. A megkérdezettek 22 százaléka nem tartja valószínűnek a három éven belüli lakásvásárlást, 27 százalékuk pedig kizárta.

A lakásvásárlásban gondolkodó fiatalok 26 százaléka tudja saját forrásból fizetni a kérdéses összeget. A többségnek hitelre lesz szüksége. 25 százalékuk a kiszemelt lakás árának felét fizetnék saját pénzből – amibe a szülői támogatás is beletartozhat -, a másik felét hitelből finanszíroznák. 27 százalékuk pedig nagyobbrészt hitelből venné meg a kinézett lakást. Árva András, K&H lakossági szegmens marketing vezetője hozzátette: „A K&H az idén fokozatos erősödést tapasztal a lakáshitel és a babaváró kihelyezése terén, hiszen az idei év első 9 hónapjában az új lakáshitelszerződések volumene 41 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A babavárónál ugyanez az arány a K&H-nál 25 százalékos növekedést mutat, miközben a piac 10 százalékkal esett vissza.”

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt. A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A legutóbbi mérés, melyet a Free Association készített – 2021. május 18 – 25. között – történt.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Fotó: Becca Tappert, Unsplash

Fehéredik az albérletpiac Magyarországon, de még mindig nem elég tiszta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint itthon 4,4 millió lakás van, ezek közül hivatalosan mindössze 260 ezret bérelnek magánszemélyek, ehhez jön hozzá további 46,5 ezer önkormányzatok által kiadott ingatlan. Ez a szám rendkívül alacsony és valószínűleg nem is fedi a valóságot, hiszen még mindig nagyon sokan feketén adják ki a lakásaikat.

Ennek részben az az oka, hogy az albérletpiac mérsékelten szabályozott európai viszonylatban is Magyarországon. A bérbeadó és bérlő semmilyen segítő szervezethez nem tudnak fordulni kérdéseikkel, nincs általános érvényű szabály a kaucióra és a szerződésekre, sokakat pedig eltántorítanak a rémhírek az ingatlanjuk kiadásától.

Általánosságban elmondható, hogy mindenkinek kapcsolódik egy rossz élménye az albérletekhez, akár bérlőként, akár bérbeadóként volt negatív tapasztalata.

A rossz tendencián szeretne fordítani a száz százalékban magyar fejlesztésű Albee applikáció. Wolf Erik társtulajdonos elmondta, a szokás alapú piac megváltoztatásával szeretnének segíteni mindazokon, akiknek célja az átláthatóság és a korrekt partnerség a bérleti kapcsolatokban.

Megelőzi a vitás helyzeteket

Az okos albérletkezelő alkalmazás ötletgazdái a saját bőrükön érezték az albérletpiac hiányosságait és szerettek volna megoldást találni a problémára, ami az ő életükben is jelen volt.

„Egy baráti beszélgetés alkalmával jött a szikra, ugyanis azt éreztük, hogy sokat segítene a feleknek egy olyan alkalmazás, amiben kényelmesen tudnak egyeztetni az albérlettel kapcsolatos teendőkről, nyilvántarthatóak a számlák, fotók és átlátható a kommunikáció. A digitalizációra az albérlet piac szereplőinek is hatalmas szüksége van, hogy időt, és pénzt takaríthassanak meg. Az Albee kiváló lehetőség mindazoknak, akik szeretnék problémamentesen, kényelmesen kezelni a már kiadott ingatlanjukkal kapcsolatos teendőket. A bérlők számára is hasznos felület az Albee és nem kell izgulniuk, hogy elfelejtenek egy számlát vagy egy fontos határidőt. Ha már megvan a lakás és a hozzátartozó bérlő is, akkor sokkal kényelmesebb az Albee-t használni, mint telefonálni és papírcetliken nyilvántartani az albérletes dolgokat. A platformon a keretek adottak, a bizonytalanságot pedig az ingyenes funkciók teljesen feloldják” – magyarázta Wolf Erik.

Mint fogalmazott, a most indult applikáció tulajdonképpen egy pártatlan külső segítő szerepét tölti be a két fél között. Az Albee segít az albérlettel kapcsolatos összes teendő, számla, fotó nyilvántartásában. Dokumentálhatóvá teszi a bérlő és bérbeadó közötti kommunikációt, így a későbbi vitás ügyek esetén minden adat visszakereshető lesz. Ezen felül számos érdekes és hasznos funkcióval segíti a bérbeadással és az albérletben éléssel kapcsolatos teendőket.

„Számtalanszor előfordul, hogy ha valami elromlik a lakásban, a bérlő nem tudja, mihez kezdjen. Az applikáción keresztül lehetőség van minden gondot jelezni a bérbeadó irányába, aki így – később is visszakereshető módon – tudomást szerez a problémáról, és egyben segíthet is a bérlőnek hiba elhárításában. Létező probléma az is, hogy a tulajdonos vagy a bérlő olykor nem beszél idegen nyelvet, de a platform chat funkciója automatikusan fordít, így a külföldi bérlővel is könnyen szót érthetünk úgy, hogy mindenki az anyanyelvén kommunikál a másikkal” – fogalmazott a társtulajdonos.

Online bérleti szerződés és fizetési kérelem jön

Az okos albérletkezelő applikáció alapverziója teljesen ingyenes és az is marad, a későbbiekben azonban fizetős kényelmi funkciók bevezetését is tervezik.

Az első ilyen egy ügyvédek által készített, magyar jogszabályokkal harmonizáló szerződés sablon, amely mind a két felet egyformán védi a bérleti viszony alatt. Erre épül majd az online bérleti szerződés is, aminek lényege, hogy a program vezetett kérdések által készíti majd el a kontraktust. Az aláíráshoz ráadásul találkozni sem lesz majd szükséges.

Az Albee céljai között szerepel továbbá, hogy bevezessék a fizetési kérelem lehetőségét is, és később ezt szeretnék alkalmazni a közműszolgáltatók esetében is. Fejlesztik továbbá az értékelés funkciót is, aminek köszönhetően a jövőben visszakövethető lesz a bérlőkre és bérbeadókra vonatkozóan is, mennyire megbízhatók.

A céget a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő is támogatta befektetésével. Az Albee albérlet kezelő rendszer megtalálható az Albeeapp.hu címen, az Albee applikáció pedig ingyenesen letölthető a GooglePlay és az AppleStore áruházakból.

Alaposan átrajzolta a koronavírus-járvány a budapesti albérletek korosztály szerinti megoszlását – mutat rá legfrissebb elemzésében a Rentingo.com közösségi bérbeadási platform. A több mint 30 ezer budapesti bérlő adataiból arra lehet következtetni, hogy a koronavírus-járvány kitörését követően megugrott azoknak a fiataloknak a száma, akik a mamahotelben ragadtak, azaz a saját bérlemény helyett továbbra is a szülőkkel élnek egy háztartásban. Amíg ugyanis 2019-ben a bérlők 56 százaléka a 18-25 éves korosztályból került ki, arányuk 2021-re 35 százalékra csökkent.

Hasonlóképpen csökkent a lakótársakkal közösen ingatlant bérlő fiatalok aránya is: amíg 2019-ben 66 százalékuk volt 18-25 közötti, 2021-re 51 százalékra csökkent az arányuk.

A középkorúak közül sokan kényszerültek albérletbe a pandémia miatt

Miközben a fiatalok aránya csökkent az albérlők között, a középkorúaké növekedett: a 30-50 közötti bérlők aránya a járvány előtti 21 százalékról 35 százalékra emelkedett. Ez arra utal, hogy 2020-ban és 2021 első hónapjaiban jelentősen nőtt azok aránya ebben a korosztályban, akik az emelkedő ingatlanárak, a munka elvesztése és egyéb tényezők miatt nehezen jutottak saját lakáshoz, így inkább egy bérleményt választottak.

A férfiak átlagosan 5 évvel tovább maradnak a mamahotelben

A Rentingo.com adataiból az is kiderül, hogy milyen állomások vannak a saját bérleményhez vezető úton: a fiatalok elsőként jellemzően lakótársakkal költöznek össze, majd csak később következik az önálló lakásbérlés. A fiúk jellemzően 5 év késéssel érkeznek ezekre az állomásokra, ennyivel tovább maradnak a mamahotelben. A lakótársakkal történő összeköltözés ugyanis 18-25 éves kor között inkább a hölgyek jellemzőbb műfaja, 25-30 között pedig a férfiaké.

Miután tavaly márciusban megjelent a koronavírus Magyarországon, szinte sosem látott ütemben kezdtek el csökkenni az albérletárak. Az egyetemek bezártak, sokan vesztették el a munkájukat, ezért rengetegen költöztek haza akár vidékre.  Ráadásul az addig Airbnb-s rövidtávú kiadásban érdekelt tulajdonosok ingatlanjai is megjelentek a piacon, hiszen eltűntek Budapestről a turisták.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a belvárosban feleződtek az albérletárak, és még most is 20-30 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni egy lakáshoz, mint egy évvel korábban.

„Például egy V. kerületi lakást, amiért tavaly januárban akár 200 ezer forintot is el lehetett kérni havonta, most 150-160 ezer forintért lehet kiadni, ami már sokkal jobb arány, mint a járvány kezdetén volt, de még most sem közelíti meg a rekordszinteket” – magyarázta a szakember.

Mindenki beletörődött a helyzetbe

Mint fogalmazott, a legnagyobb probléma az albérletpiacon sokáig az volt, hogy az ingatlantulajdonosok négy-hat hónap alatt fogadták csak el a brutális árcsökkenést, addig próbálták visszatartani a lakásokat. A körülményekhez mostanra mindenki sikeresen alkalmazkodott, normalizálódott a helyzet.

„Nincs már zúgolódás, a sűrű fillér jobb, mint a ritka forint alapon a legtöbben inkább kiadják nyomott áron az ingatlanjukat. Az egész nyár ráment, hogy ezt a fejekben sikerüljön rendezni, de év végére egyértelművé vált: a járvány 2021-re is át fog nyúlni és nincs esély az azonnali drasztikus áremelésre” – mondta Gadanecz Zoltán.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szót ejtett arról is, hogy a rövid távú lakáskiadók számára még nagyobb volt a bevételkiesés, de idővel ők is ráeszméltek arra, hogy turisták híján nincs és egy darabig még nem is lesz kereslet az Airbnb-re. A szakember úgy véli, az albérletpiacon az árak a kereslet növekedéssel fognak visszaállni, de ez nem egy néhány napos folyamat lesz.

„A legtöbben fél, de akár egy éves időszakra is kiadták a lakásukat, tehát sok ingatlant elnyelt a piac. Komolyabb emelkedésre akkor lehet majd számítani, ha a diákok visszatérnek a fővárosba és a külföldi vendégéjszakák száma is emelkedni fog. Becsléseink szerint egy 3-6 hónap alatt zajló lassú folyamat lesz a turisták megjelenésétől számítva, mire az árak helyrerázódnak, hirtelen emelkedéssel nem kell kalkulálni” – zárta szavait.

A koronavírus éve alaposan felforgatta az albérletpiacot, de a járvány harmadik hulláma egyelőre nem okozott komolyabb felfordulást és újabb áresést a kiadó lakások területén – derül ki a Rentingo.com közösségi albérletkereső friss elemzéséből. Míg a pandémia kitörése előtt, tavaly márciusig a bérbeadók közel 170 ezer forintos bérleti díjat kértek Budapesten, addig idén januárra az albérletárak átlagos szintje 140 ezer forint körül állt be, ami nagyjából 16 százalékos visszaesést jelent. Ez a csökkenés azonban eltérő mértékben jelentkezett Budapest egyes kerületei és körzetei esetében. A Rentingo.com interaktív albérleti térképén, az alberletkalkulator.hu-n jól látható, hogy Budapesten a bérleti díjak alakulása nemcsak városrészenként és kerületenként, hanem kisebb körzetekre bontva is jelentősen különbözött, így például a legnagyobb árzuhanás a belvárosi lakásokat érintette.

A megváltozott piaci viszonyokhoz a bérbeadók a kaució kérdésében is igyekeztek rugalmasan alkalmazkodni. A Rentingo.com elemzéséből kiderül, hogy tavaly márciusban az óvadék mértékének területén is komoly verseny alakult ki: a korábbi 10 százalék helyett már a lakásukat kiadók 33 százaléka kért mindössze egyhavi kauciót. Ez a folyamat év végére megfordult, és idén februárban már ismét 87 százalékuk döntött a kéthavi kaució mellett, hasonlóan 2020 januárjához. Emellett a bérbeadók stabilizálták a tavaly decemberi mélyponton beállt albérleti árszintet, amin a szokásos év eleji erősebb forgalom lényegesen nem változtatott, miközben az átlagos keresleti árak is változatlanok maradtak. A Rentingo.com elemzése alapján a bérleti díjakra egyelőre nem volt jelentős hatással a pandémia harmadik hullámának kitörése, a korlátozó intézkedések bejelentését követően 2-3 napig volt csak befagyva a piac, utána minden visszatért a normális kerékvágásba. A visszafogott piaci reakció oka, hogy a korlátozás közvetlenül nem jelentett változást se a keresleti, se a kínálati oldalon: nem lett kevesebb turista, nem kellett hazaköltözniük a diákoknak, mert ezek az események már az ősszel lezajlottak, és az Airbnb-s lakások okozta tavaly tavaszi kínálati sokk szintén nem tud megismétlődni. Azt még nem lehet biztosan kijelenteni, hogy ez tartósan így is marad, de egyelőre úgy tűnik, hogy az albérletpiac lassan stabilizálódni tud ezen az árszinten.