A találkozót Bletchley Park kastélyában, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott egykori titkos központjában tartják. Itt működött a második világháború idején az a csoport, amely feltörte a német hadvezetés által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot. Ezt a kódot használták az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is. A kódfejtő csoportot Alan Turing vezette, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor.

A Downing Street szerdai tájékoztatása szerint az AI-biztonsági konferencia nyitónapján 28 ország és szervezet, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Japán, Izrael, Ukrajna, valamint az Európai Unió aláírta a Bletchley Declaration nevű nyilatkozatot, amely sürgős feladatnak nevezi a mesterséges intelligencia jelentette potenciális kockázatok felismerését és kollektív kezelését. A deklaráció szerint a konferencián egyetértés született arról, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében benne van „a szándékos vagy akaratlan, de súlyos, sőt katasztrofális károkozás lehetősége”.

A dokumentum szerint e rizikótényezők közé tartoznak a kiberbiztonsági, biotechnológiai és dezinformációs kockázatok is. A rendezvény résztvevőihez intézett szerdai üzenetében III. Károly király úgy fogalmazott: ha a világ ki akarja aknázni a mesterséges intelligencia kínálta felmérhetetlen előnyöket, akkor közösen kell fellépnie az AI-technológiai jelentette komoly kockázatok ellen is.
A brit uralkodó kijelentette: az AI-technológia fejlődése egyre gyorsabban halad olyan modellek felé, amelyek kezelése egyes előrejelzések szerint túlterjedhet az emberiség jelenlegi képességein, sőt felfogóképességén is. A király szerint éppen ezért sürgősen, egységesen, kollektív erőfeszítéssel kell kezelni az AI-technológia fejlesztésével járó kockázatokat.

Elon Musk milliárdos amerikai technológiai nagyvállalkozó, aki az általa birtokolt X – korábbi nevén Twitter – portálon csütörtökön élő beszélgetést tart Rishi Sunak brit kormányfővel, a konferencia szerdai nyitánya előtt annak a véleményének adott hangot, hogy az AI-technológiát „akár az emberiség kiirtására is beprogramozhatják azok, akik erre törekszenek, pusztán abból a meggondolásból, hogy az emberek rosszak”.

A brit kormány megbízásából készült, a konferencia vitairataként összeállított 45 oldalas átfogó szakértői jelentés is a fő kockázatok közé sorolja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása megkönnyítheti a biológiai, a vegyi és a sugárszennyezést okozó fegyverek előállítását, illetve a kibertámadások végrehajtását.

Forrás: MTI

A mesterséges intelligencia (MI) leegyszerűsítve a gépek emberi gondolkodáshoz hasonló tulajdonságait jelenti. Egyre több technikai eszköz már nem csupán adatokat fogad, de azokat fel is dolgozza, illetve akár reagál is rájuk, vagy éppen új dolgokat tanul meg segítségükkel. A gépi tanulás, a genetikus algoritmusok és a megerősítéses tanulás fogalmakat az ötvenes években hozta be a köztudatba Alan Turing, akinek életéről film is készült Kódjátszma címmel. A második világháborúban a német titoksító berendezést, az Enigmát feltörő szakember nevéhez fűződik a Turing-tesz kialakítása, amelynek lényege, hogy felmérje, egy adott gép képes-e gondolkozni, azaz olyan válaszokat adni, mint egy ember.

Az ötvenes évek végén alkotta meg John McCarthy a Lisp programozási nyelvet, amely az egyik legrégebbi, ma is használt ilyen nyelv. McCarthy a mesterségesintelligencia-kutatások egyik úttörője, aki igen pozitívan látta az MI jövőjét, magát az MI kifejezést is ő találta ki 1955-ben. McCarthy játszotta az első számítógépes sakkmérkőzést szovjet tudósok ellen, az általa megalkotott Lisp pedig a korszak mesterségesintelligencia-kutatásainak alapja lett.

A hatvanas években megszületett ELIZA, a Joseph Weizenbaum által létrehozott program, amely a mai MI-rendszerekhez képest ugyan roppant egyszerű, az akkori technikai színvonalhoz mérten azonban meglehetősen valósnak tűnő emberi reakciókra képes alkalmazás volt. A Pygmalion virágáruslányáról elnevezett algoritmus (mai szóval chatbot) a beszélgetőtárs mondataiból emelt ki kulcsszavakat, és azokat behelyettesítve hozott létre értelmesnek tűnő mondatokat válasz gyanánt, ezzel szimulálva a beszélgetést. Fejlesztőjét is meglepte, hogy mennyien komolyan vették, az eredetileg inkább paródiának szánt megoldást, amely valójában inkább egy férj-anyós közötti egyoldalú csevegést imitált.

Hans Moravec, akinek nevéhez a Moravec-paradoxon is köthető, ezt követően alkotta meg az első, számítógép által vezérelt járművet, amely akadályokkal berendezett pályákon navigált. A tudós paradoxonja sok tudóstársára lelombozóan hatott, hiszen megdöntötte az eddigi optimista jóslatokat az MI jövőjéről. Az elmélet szerint ugyanis a gépek számára a magas szintű gondolkodás (tehát a logikai, matematikai feladatok megoldása) sokkal könnyebben tanulható, mint az ember számára egyszerűnek vélt olyan szenzomotoros készségek elsajátítása, mint az arc felismerése, vagy egy tárgy felvétele egy asztalról.

Az áttörés az 1990-es év végén jött el, amikor ember és gép sakkjátszmáját nagy fölénnyel nyerte a Deep Blue nevű, 20 millió dollárból kifejlesztett sakkszámítógép, ezzel legyőzve a történelem legnagyobb sakknagymesterét, a világklasszis orosz Garri Kaszparovot, aki vereségét nem éppen viselte profi módjára. Deep Blue további „fellépéseken” ugyan nem vett részt, az IBM-en belül azonban igazi sztárként kezelték a személyiségi jegyekkel nem rendelkező gépet.

Ezt követően egymás után jöttek létre a ma is ismert, minket körülvevő technikai megoldások és eszközök, amelyek nem csupán a mindennapi életünket igyekeznek könnyebbé tenni, de a tudomány rengeteg területén nyújtanak segítséget a legnagyobb koponyáknak. Egy sor okos és segítőkész nő lépett a nappalink és életünk középpontjába Siri vagy Alexa személyében, Sophia, a robot pedig már állampolgársággal is rendelkezik.

Rengeteg vita övezi a tudósok világában az MI jövőbeli szerepét, az azonban tény, hogy minden ember életét és jövőjét közvetlenül érinti a technológia fejlődése.. A Future Talks powered by MVM online, interaktív talk show-n a terület nagyágyúi mondják el, hol áll a technológia, és hogy mire számíthatunk tőle – november 30-án, 18 órától. Élőben jelentkezik Amerikából a tudománykommunikációs világsztár Neil deGrasse Tyson, Stuart J. Russell, a Berkeley Egyetem professzora. Részt vesz a beszélgetésben Tilesch György, az egyik legkeresettebb MI-szakértő, a Mesterség és Intelligencia: BetweenBrains társszerzője, Buzsáki György világhírű agykutató, illetve Kishonti László, az önvezető autók technológiáját fejlesztő AImotive alapító-vezérigazgatója is.

Kérdéseit bárki felteheti a szakértőknek november utolsó napján.

A világsztár Neil deGrasse Tyson exkluzív videóüzenete:

További információk: https://mvmfuturetalks.hu/

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/398239114862049/

A talk show ingyenesen, regisztráció nélkül, bárki által megtekinthető az MVM Facebook- és Youtube-csatornáján, illetve a Future Talks – powered by MVM honlapján november 30-án 18 órától.

Az esemény nyelve angol, de magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítanak.