A Toyota a március 31.-el záruló japán üzleti évben 37154 milliárd jen, azaz 263,5 milliárd (93257 milliárd forint) értékesítési bevételt generált, ami 18%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Annak összehasonlítására, hogy ez mekkora összeg: a legutolsó hivatalos magyar GDP adat 2021-ből 55255 milliárd forint volt (a 2022-es előzetes becslés 66387 milliárd forint). A vállalat adózás előtti nyeresége 19,3 milliárd eurót, adózás utáni nyeresége pedig 17,4 milliárd eurót tett ki, előbbi 9%-os csökkenést, míg utóbbi 14%-os csökkenést jelent. A növekvő forgalom mellett mérséklődő eredmény oka a profitráta 6,6%-ra csökkenése volt a korábbi 9,1%-ról, ami egyrészt a chip és félvezető hiány valamint az akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagok tekintélyes drágulásának, másrészt az orosz-ukrán háború gazdasági hatásának (a Toyota beszüntette az egyébiránt kimagaslóan profitábilis oroszországi tevékenységét) tudható be. A forgalom növekedéséért elsősorban az értékesítések növekedése felel a Toyota eladások ugyanis globálisan 7,2%-al, 8,8 millió darabra növekedtek, az eladott Toyota és Lexus modellek száma pedig együttesen elérte a 9,6 milliót. A vállalat minden régióban növelni tudta eladásait (az orosz piac kiesése ellenére is), ebből 2,85 millió volt részben vagy teljesen elektromos (öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos)  ezek aránya így elérte az összesített Toyota és Lexus értékesítések 29,6%-át. Amint az utóbbiakból kiviláglik, a fenti eredmények csupán a Toyota Motor Company és nem a teljes Toyota Csoport eredményeit tükrözik, így még nem tartalmazzák a Toyota két Toyota leányvállalat, a Hino Motors teherautó és buszgyártó, valamint a Daihatsu Motor Company budget autógyártó eredményeit. A nyereségesség és a teljes nyereség külső tényezők miatti enyhe csökkenésre ellenére a Toyota továbbra is a világ egyik legnyereségesebb autógyártója maradt.

Dinamikus növekedési várakozások az idei évre

Multitechnológiás stratégiája sikerére alapozva, amelynek az öntöltő hibrid elektromos (HEV), plug-in hibrid elektromos (PHEV), akkumulátoros elektromos (BEV) és hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) technológiák mellett immár hivatalosan is részét képezi a hidrogén belsőégésű és a karbonsemleges üzemanyagok (e-üzemanyagok) által hajtott technológia, a Toyota az idei és az azt követő évre is dinamikus növekedésre számít, mind az értékesítések, mind a profitabilitás terén. Ebben szerepet kap majd a vállalat új elnöke, Koji Sato által nemrégiben bejelentett termelési hatékonyság növelési program mellett az akkumulátorgyártási kapacitások növelése is. A vállalat így az idei üzleti évre az összesített Toyota és Lexus eladások mintegy 8,2%-os növekedésével számol, azok így elérhetik a 10,4 millió darabot globálisan. Ebből a Toyota várakozásai szerint 3,84 millió darabot tehetnek ki az elektrifikált járművek (34,9%-os növekedés egyetlen év alatt), ezen belül is 200.000 darabot képviselnek majd az akkumulátoros elektromos modellek, amelyek számra 2026-ra évi 1,5 millióra nő. Ezzel jövőre a részben vagy teljesen elektromos autók értékesítési aránya a Toyota és Lexus eladásokból a tavalyi 29,6%-ról 37%-ra nő majd. Itt érdemes megjegyezni, hogy Európában és így Magyarországon az elektrifikált modellek értékesítései a Toyota márka esetében már most meghaladják a 70%-ot, a Lexus márka esetében pedig közel 100%-ot tesznek ki.

A Toyota tavalyi üzleti eredményeiről és idei várakozásairól Koji Sato elnök-vezérigazgató által megtartott prezentáció teljes terjedelmében az alábbi linken tekinthető meg: TMC’s FY2023 Financial Results Press Briefing | Corporate | Global Newsroom | Toyota Motor Corporation Official Global Website

A világszinten is az elektrifikáció élharcosának számító, eddig világszerte több, mint 19 millió öntöltő hibrid elektromos autót értékesítő, és az öntöltő hibrid elektromos hajtás mellett a plug-in hibrid elektromos, az akkumulátoros elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtás fejlesztése területén is vezető szerepet betöltő Toyota komoly karbonsemlegességi célkitűzéseket fogalmazott meg globálisan és európai szinten is. Ennek jegyében a világ legnagyobb és egyben legzöldebb autógyártójaként ismert Toyota felgyorsítja elektrifikációs tervét és aktív szerepet kíván betölteni a hidrogéngazdaság kiépítésében is a kontinensen.

A karbonsemlegesség felé vezető út

A Toyota célja, hogy minél hamarabb elérje a karbonsemlegességet, miközben az oda vezető úton a lehető legalacsonyabbra csökkenti a széndioxid-kibocsátást. A széndioxid-kibocsátás minimalizálására irányuló célt a japán autógyártó az elektrifikáció felgyorsításával és a vásárlók számára kínált széndioxid-hatékony hajtáslánc-megoldások széles választékával kívánja elérni.  Az elkövetkező években a Toyota egyre több praktikus és megfizethető zéró károsanyag-kibocsátású járművet (ZEV) fog piacra dobni, melyek közül a bZ4X lesz a következő a sorban. 2030-ig a Toyota és a Lexus globálisan 30 vadonatúj akkumulátoros elektromos modellt mutat be, miközben újabb hidrogén üzemanyagcellás elektromos modellek is érkeznek a kínálatában, ennek köszönhetően pedig a zéró emissziók autók értékesítési aránya Nyugat-Európában várhatóan legalább 50 százalékos lesz az autógyártó eladásaiban, és meglesz a kellő kapacitás, valamint képesség arra, hogy a vásárlók keresletének függvényében ez az arány akár még magasabb is legyen. A vállalat ennek köszönhetően 2030-ra világszinten évi 3,5 millió akkumulátoros elektromos autó (köztük 1 millió Lexus) értékesítésével számol,

„2030 után a zéró emissziós modellek iránti kereslet felgyorsulását várjuk, és addigra a Toyota készen áll majd arra, hogy 2035-re nullára csökkentse az új járművek széndioxid-kibocsátást Nyugat-Európában, feltéve, hogy addigra elegendő elektromos töltési pont és hidrogénkút áll majd rendelkezésre a szükséges megújuló energiaforrások kapacitásnövekedésével együtt.” – avat be Matt Harrison, a Toyota európai elnök vezérigazgatója.

Gill Pratt, a Toyota vezető tudósa és a vállalat kutatóközpontjának vezérigazgatója szerint a karbonsemlegesség leghatékonyabban a hajtáslánc-megoldások sokféleségével érhető el, mivel a piacok szerte a világon sokféleképpen vannak berendezkedve. Ez három kulcstényezőből fakad: az energiaforrások régiónkénti változatossága, az emberek eltérő közlekedési igényei és annak elengedhetetlensége, hogy a beruházások széndioxid-megtérülését maximalizálják azért, hogy a szűkös akkumulátor-alapanyagok felhasználása optimalizálva legyen.

„Miközben a Toyota elkötelezett amellett, hogy akkumulátoros elektromos járművek millióit tegye elérhetővé vásárlói számára, a nettó széndioxid-kibocsátás leghatékonyabb csökkentéséhez az eszköztárunk minden elemének felhasználása szükséges, beleértve az öntöltő hibrid elektromos, a plug-in hibrid elektromos, az akkumulátoros elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járműveket. Ezek arányát úgy optimalizáljuk, hogy minden régióban a lehető legjobban kihasználják az infrastrukturális korlátokat és az ügyfelek körülményeit, valamint az akkumulátorok korlátozott kínálatát és javuló teljesítményét.” – avat be Gill Pratt.

Gerald Killmann, a Toyota európai kutatás-fejlesztési részlegének alelnöke felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalat nemrégiben nemrégiben jelentett be 11,5 milliárd eurós akkumulátor-befektetési stratégiáját, amelynek keretében megkezdődött a világ első bipoláris NiMh akkumulátorának kereskedelmi gyártása, amely amellett, hogy kevésbé értékes ásványi anyagokat használ, olcsóbb, és kétszer akkora a kimeneti energiasűrűsége, mint egy hagyományos NiMh akkumulátornak. A Li-Ion akkumulátorokhoz hasonló technológiák alkalmazásával, valamint a járművek energiafogyasztási hatékonyságának növekedésével a Toyota arra számít, hogy a 2020-as évek második felében 50 százalékkal csökken az akkumulátorok járművenkénti költsége, anélkül, hogy a hatótávolság csökkenne. Ezáltal megfizethetőbbé és hozzáférhetőbbé válnak az akkumulátoros elektromos járművek. A szilárdtest-akkumulátorok várva várt bevezetése a prototípus elmúlt években történt tesztelését követően először a hibrid modellekben várható, ezt követően pedig megkaphatják a Toyota és Lexus új akkumulátoros elektromos modelljei is,  amelyek ennek segítségével nagyobb teljesítménnyel, nagyobb hatótávval és rövidebb töltési idővel ruházhatók fel.

A kibővített elektrifikált portfólió további növekedést eredményez

A Toyota Európában 2021-ben 1,07 millió járművet értékesített, ami 6,3 százalékos rekord piaci részesedést és nem utolsósorban 80 ezer darabos növekedést jelent 2020-hoz képest. 2022-ben a vállalat körülbelül 1,3 millió Toyota és Lexus eladását tervezi a kontinensen, amely 6,5 százalékos piaci részesedést és egyben újabb rekordot jelenthet. A 2021 és 2022 között várt 230 ezer darabos értékesítési növekedést az erős termékkínálat biztosítja, ideértve a TNGA platformok széles körű elérhetőségét és az az elektrifikált modellek eddigi legmagasabb, mintegy 70 százalékos arányát. Mindezt az új modellek erős felhozatal is támogatja, beleértve az új Toyota bZ4X, Toyota Aygo X, Toyota GR86, Toyota Cross, Lexus NX, elektromos Lexus UX és Lexus RZ modelleket.

Folyamatosan érkező új modellek és technológiák

A Toyota új bZ4X névre keresztelt akkumulátoros elektromos járművének 2022-es európai premierjét a következő években további 6 bZ modell ( köztük egy kisméretű crossover, egy kompakt és egy nagyméretű SUV és középkategóriás szedán) követi majd, amelyeket a dedikált a vállalat akkumulátoros elektromos modelljei számára fejlesztett eTNGA platformra építenek. Ugyancsak 2022-ben érkezik majd a vadonatúj  Toyota Corolla Cross SUV, a világ első autója amelyben ötödik generációs öntöltő hibrid elektromos rendszer működik majd. A Lexus ugyancsak ambiciózus növekedés előtt áll: 2025-ig 20 modellt dobnak piacra, megduplázva ezzel a márka európai eladásait és az évi 130 ezer darabos értékesítést  a kontinensen. Az első a sorban a napokban az európai márkakereskedésekbe érkező vadonatúj Lexus NX lesz, az első modell a márka történetében, amely az öntöltő hibrid elektromos hajtás mellett elérhető plug-in hibrid elektromos hajtással is. Még idén érkezik emellett Európa valamennyi országába az akkumulátoros elektromos Lexus UX, és a vadonatúj Lexus RZ, a márka új nagyméretű SUV-ja, amely a vállalat dedikált, akkumulátoros elektromos autók számára épített padlólemezére épül. 2025-re a Toyota globális kínálatában a jelenlegi 40-ről 70-re nő a részben vagy teljesen elektromos modellek száma, ezzel egyetlen olyan Toyota és Lexus modell sem lesz  amely ne lenne elérhető valamely részben vagy teljesen elektromos hajtással. Ennek eredményeképp a vállalat világszintű értékesítéseiben 70%-ot tesz majd ki az öntöltő hibrid elektromos, 10%-ot a plug-in hibrid elektromos és 10%-ot a zéró emissziós (akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos) autók aránya.

A Toyota ezen felül prioritásként kezeli vezető szerepének megőrzését a hidrogén technológiák fejlesztése terén, amelynek fontos szerepe lehet a közlekedésen túli, tágabb értelemben vett gazdaság széndioxid-mentesítésében is. A Toyota hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiáját már eddig is beépítették személygépkocsikba, buszokba, teherautókba, vonatokba, tengeri és helyhez kötött eszközökbe. Azon felül, hogy a Toyota, most, 2022 januárjában megkezdi a Toyota Generation 2 Fuel Cell moduljának gyártását Belgiumban a vállalat ígéretes fejlesztésekről számolt be a belső égésű hidrogén meghajtás fejlesztése területén is.

2035-ra jön a karbonsemleges gyártás

2035-re a Lexus teljes globális kínálata akkumulátoros elektromos autókból áll majd, és nem csupán a Toyota és Lexus európai értékesítése lesz karbonsemleges, de a globális gyártás is, a vállalat addig is folyamatosan csökkenti az energiafelhasználást és kibővíti az innovatív gyártási technológiák használati körét.

A Toyota két, globális klímacélok teljesítése tekintetében túlzás nélkül történelminek tekinthető intézkedést jelentett be, amelyek a vállalat szabadalmainak és műszaki ismereteinek felhasználásával támogatják az elektromos járművek elterjedését. Az intézkedések célja, hogy a globálisan már most közel 20%-ban, Európában pedig közel 50%-ban környezetbarát hibrid elektromos autókat értékesítő és a világ legszélesebb, valamennyi személyautó-szegmensre kiterjedő hibrid portfóliójának köszönhetően az elmúlt években látványos értékesítési sikereket elkönyvelő vállalat a növekvő károsanyag-kibocsátás elleni harcban támogassa a fenntartható mobilitást és elérhetővé tegye a jelenleg már rendelkezésre álló technológiák használatát, hiszen e cél eléréséhez rendkívül sok idő, pénz és forrás szükséges.

A Toyota elsőként azt jelentette be, hogy közel 24 ezer, elektromos járművekkel kapcsolatos szabadalmára (beleértve néhány függőben lévőt is) jogdíjmentes használatot engedélyez. Emellett a Toyota díjazás ellenében támogatást nyújt olyan más, elektromos járműveket fejlesztő és forgalmazó járműgyártóknak, amelyek Toyota gyártmányú motorokat, akkumulátorokat, PCU-kat, motorvezérléseket és más elektromos járműtechnológiákat használnak hajtásláncuk részeként. A vállalat célja, hogy az elektromos járművekkel kapcsolatos jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás révén gyorsítsa az elektromos járművek elterjedését, és ezáltal segítse a kormányokat, az autógyártókat és az országokat klímaváltozással kapcsolatos céljaik elérésében.

A Toyota egyébiránt önmaga számára is meglehetősen szigorú és ambiciózus környezetvédelmi célokat fogalmazott meg: 2025-re a vállalat egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos), 2030-ra már minimum évi 1 millió zéró károsanyag-kibocsátású (akkumulátoros elektromos és hidrogénüzemanyag-cellás elektromos) autó értékesítését tervezi, 2050-re pedig globális eladásainak 100%-át teszi ki majd a zéró emissziójú járművek.

„Rendkívül sokan keresnek meg minket elektromos járműfejlesztéssel kapcsolatban. Olyan cégekről van szó, amelyek felismerték a hibrid és elektromos technológia népszerűsítésének szükségességét. Ezért úgy gondoljuk, eljött az együttműködés ideje” – avat be a történelmi bejelentés kapcsán Shigeki Terashi, a Toyota igazgatótanácsának tagja, és a vállalat alelnöke. „Ha az elkövetkező tíz évben jelentős mértékben növekszik az elektromos járművek száma, akkor ezek a járművek válnak általánossá, és reményeink szerint fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.”

A jogdíjmentes szabadalmak olyan fejlett technológiákra vonatkoznak, amelyek elektromos, leginkább hibrid (HEV) járművekben találhatók. Olyan megoldásokra, amelyek egyrészt segítettek a Toyotának növelni az autók teljesítményét, másrészt csökkenteni a hajtásláncok méretét és költségét. Részletesebben olyan szabadalmakról van szó, amelyek részegységekről és rendszerekről szólnak, mint például villanymotorok, teljesítményvezérlő egységek (PCU-k), és rendszervezérlők. Ezek olyan alapvető műszaki megoldások, amelyek számos elektromos jármű – hibrid (HEV), plug-in hibrid (PHEV), üzemanyagcellás autó (FCEV) – fejlesztésénél felhasználhatók. Mindent összevetve a Toyota körülbelül 23 740 szabadalmat kínál fel, vagyis 20 év hibrid elektromos járműtechnológiájának díjnyertes találmányait. Az engedélyezés azonnali hatállyal érvénybe lép, és 2030 végéig tart. Az ezzel kapcsolatos szerződések kiállításához a Toyotával kell felvenni a kapcsolatot, hogy részleteiben is kidolgozhassák a licencek általános szerződési feltételeit.

A Toyota 2015 januárja óta kínálja fel üzemanyagcellás (FCEV) járműveivel kapcsolatos szabadalmait, szám szerint 5680-at. Ehhez most hozzájön körülbelül 2590 villanymotorokkal kapcsolatos szabadalom, valamint 2020 PCU-val, 7550 rendszervezérléssel, 1320 váltóművel, 2200 töltőkkel és 2380 üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalom (ez az üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalmak számát 8060-ra növeli). A Toyota által kínált költségtérítéses műszaki támogatás az elektromos járműrendszerek áttekintését, vezérlési útmutatókat és részletes beállítási magyarázatok tartalmaz a rendszereket alkalmazó járművekkel kapcsolatban. A Toyota által felkínált útmutatás segít jó eredményeket elérni más autógyárak számára az általuk fejlesztett járművek üzemanyag-takarékossága, teljesítménye és zajszintje szempontjából. Ez a szolgáltatás szerződéses alapon fog működni, az érdeklődők számára természetesen további részletek is rendelkezésre állnak.

A jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás által a Toyota lehetőséget lát arra, hogy világszinten ösztönözze az elektromos járművek fejlesztését és piaci bevezetését. Ez a vállalat vezetésének régóta fontos célkitűzése, ami azon a meggyőződésen alapul, hogy a környezettudatos járművek hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz, és csak ezeknek a járműveknek az elterjedése csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást. A Toyota 2015-ben saját célokat határozott meg járművei károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. A vállalat életre hívta a Toyota Environmental Challenge 2050-et (Toyota környezetvédelmi kihívás 2050), ami egy sor hosszú távú célkitűzést tartalmaz a fenntarthatóságra, valamint a járművek és üzemek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére. 2017-ben pedig olyan kereskedelmi terv készült, amely 2030-ig az elektromos járművek széles körű elterjedését tűzi ki célul.