Laurent Mazoué, az Airbus Helicopters üzemeltetésért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, jelenleg 50 embert alkalmaznak a gyulai gyárban, ez év végére tovább nő majd, és néhány éven belül szeretnék elérni a 250 fős alkalmazotti létszámot.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere köszöntőjében emlékeztetett, a Békés megyei fürdővárosban 40 éve hozták létre az utolsó gyárat, ami 30 éve bezárt. Most „a gyulai gazdaság új korszaka kezdődik”, amelynek alapelve a képzett szakemberek tudására épülő iparfejlesztés.

Az Airbus gyulai gyárának építése 2020 decemberében kezdődött. Korábbi közlés szerint a központ mintegy 2,2 milliárd forintból jött létre, ennek felét gépek és eszközök beszerzésére fordították.

A 13 ezer négyzetméter alapterületű üzemben az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak acélból és titániumból precíziós alkatrészeket, emellett az ajtópanelek egy részét is itt állítják elő. A gyulai lesz ezen alkatrészek esetén a teljes Airbus-család egyedüli ellátási pontja.

Az alkatrészgyár mellett épül egy 3100 négyzetméteres felületkezelő üzem is.

Az Airbus piacvezető a polgári helikopterek gyártása terén, 2020-ban a piac 48 százaléka volt az övék. Jelenleg világszerte nyolc országban van telephelyük, a kilencedik lesz a magyarországi, Gyulán – írja az MTI.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

A Wright most olyan elektromos rendszeren dolgozik, amely elbírja a 186 üléssel rendelkező kereskedelmi járatokat is, ehhez egy 1.5 MW-os elektromos hajtóművet és hozzá tartozó 3 kilovoltos invertert épít. Ez a két komponens alkotja a Wright forradalmian új Wright1 hajtóművét, és viszi a légiközlekedést közelebb a zéró kibocsátás felé Európában és szerte világon.

Johan Lundgren, az easyJet vezetője elmondta, nagy izgalommal várják a rendkívül ambiciózus terv eredményeit. „Tudjuk, hogy az utasaink számára is fontos, hogy fenntartható módon közlekedjenek, ezt mutatja, hogy karbon-kompenzációs programunk is sikeres volt, de tisztában vagyunk vele, hogy ez csak egy ideiglenes megoldás addig, amíg az új technológiák meg nem érkeznek a piacra.”

Gijs van Wulfen széles körben elismert szakértő és előadó az innováció és a design gondolkodás témakörében. Lírai mesemondó, akinek expresszív, egyben informális előadói stílusa van tele humorral és fontos meglátásokkal. 300 ezernél is több követője van a LinkedInen – ezzel az egyik legbefolyásosabb nemzetközi innovációs szakértő. Több sikerkönyv szerzője, 2017-ben megjelentetett „The Innovation Maze” (Az innovációs labirintus) című könyve az Év Menedzsment könyve díját nyerte el szülőhazájában, Hollandiában. Rendszeres előadó a legnagyobb innovációs konferenciákon.

Az ő nevéhez fűződik a FORTH innovációs módszer megalkotása. A FORTH a gyakorlati élet talaján fejlődött: öt lépésből álló, tudományosan igazolt és világszerte használt módszer, mely ötvözi az üzleti és a design gondolkodást. Ennek segítségével Gijs van Wulfen tanácsadóként abban segíti a vállalatokat, hogy képesek legyenek az innováció elindítására, egyben lefektessék egy innovációs szervezeti kultúra alapjait.

Szakterülete az innovációs stratégia kialakítása, vezetése, új termékek és szolgáltatások fejlesztése. Ügyfelei egyaránt megtalálhatóak az iparban és a szolgáltatási szektorban, valamint az innovatív termékek, szolgáltatások, üzleti modellek vagy új piacok iránt érdeklő nonprofit szervezetek körében is. Referenciái között olyan cégek szerepelnek, mint a 3M (USA), a AIRBUS Group (Franciaország), az ENZEN (India) és a Bilfinger (Hollandia).

Február 19-én végre nekünk is lehetőségünk lesz élőben meghallgatni a nemzetközi szakember izgalmas és garantáltan szórakoztató előadását a „Merj fejlődni – Út az innovációhoz” konferencián, amelyen még számos külföldi és hazai szakember osztja meg gondolatait és tapasztalatait az innováció témakörében.

Bővebb információ a konferencia honlapján.

Ismerkedjen meg Gijs van Wulfennel.

Az Airportal oldal által hivatkozott hír szerint az 1539-es sorozatszámú, a Korean Airszámára készült Boeing 747-8 Intercontinental lehet az utolsó elkészült utasszállító Jumbo, mert a gyárnak már csak a teherszállító változatra vannak nyitott megrendelései. (Tervben van továbbá a jelenlegi elnöki különgép, az Air Force One kiváltása is egy 8-as típusra a mostani 747-200 helyett, de az ezzel kapcsolatos fejlemények nem ismertek.)

A Jumbo 1970-ben repült először kereskedelmi forgalomban. Az ezredik darabot 1993-ban adták át, az 1500. 747-est pedig 2014 júniusában szállították le a Lufthansa számára. Ezzel a modell az első széles törzsű repülőgéptípussá vált, amely elérte a másfélezres darabszámot.

A nyolcas sorszámú változat takarékosabb és csendesebb, mint elődei, a beltere pedig már a Boeing új, Dreamliner által kijelölt irányvonalát követte. Azonban ennek ellenére is egyre népszerűbbek a modernebb típusok, így a Boeing 777-es modellcsaládja, valamint a nagy vetélytárs, az Airbus A380-asa, amely még több utast képes szállítani és ezzel az egy utaskilométerre eső költsége is alacsonyabb lehet. Igaz, az A380-asra sem nagyon érkeznek friss rendelések, de a 102 darabos nyitott állomány a 12 darabos éves gyártási kapacitással még sokáig biztosítja az utánpótlást. Ezzel párhuzamosan a kisebb repülőgépek iránti kereslet folyamatosan fokozódik.

A RUAG Aerostructures Tier 1 szintű beszállító, amely repülőgéptörzs-alkatrészek, szárnyelemek, mozgórészek, modulok és rendszerek gyártása terén nyújt szolgáltatásokat. Az egri terjeszkedést a növekvő igények, elsősorban a legnagyobb partner, az Airbusmegrendelései indokolják. A gyár megnyitásával egyidejűleg a vállalat bejelentette együttműködését a magyar kormányzattal, melynek keretében a RUAG Aerostructures új munkahelyek teremtését vállalja a régióban.

Az új gyárban a jövőben szerkezeti részegységeket fognak az Airbus és Bombardier részére előállítani, melyeket Oberpfaffenhofenbe, a vállalat németországi telephelyére szállítanak be. A beruházást a magyar kormány – a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közreműködésével – egyedi kormánydöntéssel (EKD) támogatásban részesítette, emellett a fejlesztés magyarországi megvalósulását a HIPA a vállalat számára nyújtott teljes körű tanácsadói szolgáltatásával is segítette.

„A magyarországi új telephely létrehozása egy fontos stratégiai döntés eredménye: ahhoz, hogy a repülőgépiparban megőrizhessük top beszállítói pozíciónkat, feltétlenül szükséges a nemzetközi növekedés” – mondta el Dr. Alexander Toussaint, a RUAG Aerostructures divízióvezetője. „A svájci, németországi és a magyar egységek együtt egy jó költségmixet alkotnak, ami a vállalatot a globális piacon versenyképessé és kedveltté teszi az új partnerek körében Azokat a kapacitásokat pedig, amelyek az új egri gyár létrejöttével Oberpfaffenhofenben felszabadultak, ideálisan fel lehet használni az Airbus Single Aisle Programban, amelynek keretében a RUAG Aerostructures jelentős fontosságú részegységeket fejleszt és gyárt az A320-as család számára” – tette hozzá.

Az innovatív légi navigációs alkalmazást, az Aero Glasst fejlesztő magyar cég csatlakozhatott az Airbus innovációs programjához, az Airbus BizLabhez.

Az Airbus BizLab program lényege, hogy az ígéretes új fejlesztéseket minél előbb üzleti értékké formálja. A résztvevők hozzáférhetnek a repülőgépgyártó teljes innovációs ökoszisztémájához, illetve egy olyan vállalkozói közösséghez, amelyek korábban bekerültek a programba. A BizLab saját szakértői mentorai számos területen – technológia, pénzügy, marketing, jog – támogatják az innovációt hozó cégeket, segítenek számukra a prototípusok kifejlesztésében, illetve abban, hogy könnyebben elérjék a piaci szereplőket. Emellett egy úgynevezett demo day keretében a cégeket segítik a piaci működéshez szükséges anyagi források megteremtésében is.

A hathónapos programba szigorú kiválasztási folyamat révén kerülhetnek be a pályázó startupok. A szakmai zsűri tagja többek közt Yann Barbaux, az Airbus innovációért felelős igazgatója és Bruno Gutierres, az Airbus BizLab vezetője. A programba tavaly 15 startup mellett az Airbus 27 saját belső projektje került be.

Az Aero Glass látványos bemutatóvideójával néhány éve a nem kifejezetten repüléssel foglalkozó weboldalakat, blogokat is meghódította. A magyar cég az alapító Maróy Ákos – szintén aktív pilóta – médiaművészeti múltjából, a repülés iránti szenvedélyéből és vállalkozó szelleméből táplálkozva gondolta újra a légi navigációt.

Az Aero Glass olyan okosszemüveg-alkalmazás, amelynek segítségével a pilóta természetes 3D-ben látja a repüléssel kapcsolatos kulcsfontosságú információkat, függetlenül attól, merrefelé néz. Így nem kell levennie a szemét a környezetéről, hogy a műszerfalra pillantson, illetve a rá nehezedő szellemi terhelés is csökken, hiszen kevesebb energiáját veszi igénybe a bonyolult műszerek értelmezése. Ez jelentősen növeli a repülés biztonságát, hiszen a statisztikák szerint a légi balesetek 60-70 százalékban a pilóta hibájából, túlterheltség miatt következnek be.

A 3D-s, 360 fokban használható kiterjesztett valóság megoldás fejlesztése 2013-ban kezdődött, a találmányt 2014-ben már 200 felhasználó próbálhatta ki béta verzióban.

„Az Airbus BizLab óriási lehetőség a számunkra. Validálja az Aero Glasst, hiszen az iparág egyik legjelentősebb szereplője ismeri el eddigi teljesítményünket. Úgy gondolom, jól kiegészítheti egymást az Airbus több évtized alatt felhalmozott tapasztalata és az Aero Glass diszruptív startup-szemlélete. Mindez együtt sikeressé teheti fejlesztésünket a kereskedelmi repülés területén is” – mondta el Maróy Ákos.

2016. augusztus 25-én bemutatkozott Budapesten a Swiss International svájci légitársaság vadonatúj, kanadai gyártmányú Bombardier CSeries 100-as típusú gépe, amely alig pár hete állt forgalomba. A gép a Budapest-Zürich útvonalat repüli, amely a mintegy 300, Magyarországon aktív svájci cég, köztük a nemrég beruházásokat bejelentő Nestlé és Swiss Krono, valamint az évente hazánkba látogató 260 ezer svájci turista miatt is kiemelkedő fontosságú, mondta el Urs Brönnimann, Svájc budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Iris Malich, a Swiss németországi, ausztriai és kelet- közép-európai régiójának vezetője, mint az első felhasználók egyike kifejtette, hogy az új gép illeszkedik a légitársaság stratégiájába: gazdaságos, a nagy lábtér és csomagterek, valamint az átlagosnál nagyobb ablakok miatt kényelmes, az alacsony zajszint pedig a repterek környékén lakók életminőségét is javítja. A Swiss jelenleg két ilyen géppel rendelkezik és még nyolc érkezésére várnak, ezek európai fővárosokba fognak repülni.

A légitársasági marketing egyedi vonásairól Emil Huberttel, a Bombardier európai légitársaságokért felelős marketingmenedzserével beszélgettünk a gép bemutatását követően.

Mely légitársaságok a legfontosabb ügyfeleik?

A légiközlekedési üzletágunkon belül megkülönböztetjük a kereskedelmi, üzleti és specializált repülőgépeket, valamint a légi szerkezeteket. A kereskedelmi üzletágon belül az egykor a Malév által is repült Q400 turbólégcsavaros gép mellett a CRJ regionális gépek, valamint a legújabb, most bemutatott C sorozat találhatóak. Ha ez utóbbiról beszélünk, akkor Európában a Swiss, illetve anyavállalata, a Lufthansa a legnagyobb megrendelőnk; az Air Balticnak év vége felé szállítjuk az első gépeket. Globálisan nagy ügyfél a dél-koreai Korean Air, a Delta Airlines az Egyesült Államokban, amely nemrég 125 darabos rendelést jelentett be, és az Air Canada 75 géppel. Rajtuk kívül néhány kis- és közepes méretű légitársaság is az ügyfeleink között található, de ezek a legnagyobbak.

A gép belseje a vásárló igényeinek megfelelő elemeket is tartalmaz: ilyen BSO (buyer selected option) például az egyedi ülés, vagy a térkép és a 3 dimenziós Swiss logo a falon – ezek a márkaérték növelését is szolgálják.

A Bombardier kínálata valahol ott végződik, ahol az Airbusé és a Boeingé kezdődik. Hol helyezkednek el a nemzetközi versenyben?

Piaci szegmensek irányából szemlélve mi hagyományosan regionális repülőgépgyártók vagyunk, és éppen most mozdulunk el az egyfolyosós, keskenytörzsű szegmens felé. Ülésszám szerint nézve a regionális gépek között az Embraer, a turbólégcsavarosok között az ATR a fő versenytársunk, és van néhány új piaci belépő is Kínából és Oroszországból. Viszont a 100-150 ülőhelyes kategóriából a két nagy játékos éppen kivonulóban van: ők 150-160-180 ülés feletti, valamint szélestörzsű gépeket forgalmaznak. Számunkra itt nyílik meg egy piaci lehetőség.

Fenyegetésként értékelik az új belépőket, például a Szuhojt?

Ezt részletesen nem kommentálhatom, de repülőgépeket gyártanak és néha el is tudják azokat adni, ezért mindenképpen figyelemmel kísérjük a ténykedésüket. Viszont meggyőződésünk, hogy jó termékeink vannak, a 100-150 üléses szegmensben egyenesen a legjobbak és ezt a légitársaságok is így látják.

Hogyan illeszkednek a gépeik egy vegyes flottába?

Erre a Swiss nagyon jó példa: ők nem márkacsaládban gondolkodnak, hanem minden szegmensben a leginkább megfelelő gépeket válogatják össze. Így került a flottájukba a CS 100 és CS 300 a 100-150 ülőhelyes kategóriában, míg efölött más gyártóktól vásároltak.

A gép ünnepélyes fogadása a hagyományos módon, vízsugárral…<

Milyen az értékesítési ciklus a repülőgépek piacán?

A flottadöntések nagyon hosszú távú, alapos tervezést igénylő projektek. Egy repülőgépet legalább 10-12 éves időtartamra vásárolnak, de sok légitársaság ennél jóval hosszabb ideig is repüli őket, viszont egy-két év után senki sem szereti nyugdíjazni a gépeit, így a döntések nagyon megfontoltak. A piacon kedvező folyamatokat látunk: a legfontosabb piacunk Észak-Amerika, míg a második most már Kína. A harmadik Európa, ahol nagyszámú pótlásra számíthatunk az elkövetkező 20 év folyamán. Összességében mintegy 7000 darab repülőgépre lesz szükség a 100-150 ülőhelyes szegmensben ebben az időszakban.

Milyen marketingeszközöket használnak?

Mint mindenki, mi is jelen vagyunk a legfontosabb légibemutatókon: Európában Párizsban és a Farnborough Air Show-n. Emellett látogatjuk az iparág kiemelt eseményeit, például az IATA vagy az európai regionális légitársaságokat tömörítő ERA rendezvényeit. A személyes kapcsolattartás a légitársaságok megfelelő szakembereivel kiemelten fontos. Ezen kívül a marketinganyagok mellett speciális marketingtechnológiákat is használunk: követjük, hogy az egyes légitársaságok mikor milyen gépeket vásároltak, hová repülnek, és ezek is segítenek azonosítani a piaci lehetőségeket. Az adatok elemzése persze önmagában nem elegendő: ismerni kell a trendeket, az egyes légitársaságok folyamatban lévő projektjeit és jövőbeli terveit, hogy a megfelelő időben felismerjük a lehetőségeket, ehhez pedig elengedhetetlen a személyes kapcsolat.

…és tortával

Az új gépek kifejlesztésénél a marketing és a termékfejlesztés hogyan működik együtt? Ki határozza meg a trendeket, amelyeknek meg kell felelnie a terméknek, honnan jönnek az újdonságok?

Ez egy érzékeny kérdés. De azt elmondhatom, hogy számos szereplő hozzájárul a fejlesztésekhez, és nem csupán házon belül. Így például a legnagyobb vevőink szempontjait is meghallgatjuk és megpróbáljuk az észrevételeiket beépíteni a gépeinkbe, hiszen nekik kell majd repülni őket. A Swiss például olyan partnerünk, aki a fejlesztési projektekben már az elejétől fogva részt vesz.

(A nyitóképen a járat személyzetének körében balról a negyedik Emil Hubert, középen, fehérben Iris Malich, mellette Urs Brönnimann követségi ügyvivő, jobbról a második Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója.)

A csoport honlapján közölte eredményeit, nyeresége 32 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így megszakítás nélkül huszonhatodik éve nyereségesen üzemel. A csoport árbevétele 23,9 milliárd dollár volt, amely 13 százalékkal haladta meg a 2013-ast. Beruházásokra szintén rekordösszeget, 6 milliárd dollárt költöttek, az új gépek vásárlása mellett 11 százalékkal 75 ezer fölé növelték alkalmazottaik számát.

Az utasszám 44,5 millió volt, 13 százalékkal több, mint az előző évben, a járatok átlagosan 79,4 százalékos töltöttséggel üzemeltek. A töltöttségi mutató annak ellenére nem változott, hogy a kapacitásokat 15 százalékkal emelték.

Az elmúlt üzleti évben 24 új repülőgépet vett át a cég, köztük 16 darab Airbus A380-ast és hat Boeing 777-300-ast. A flotta mérete ezzel 217-re nőtt, és továbbra is ez a légitársaság üzemelteti a legtöbb A380-ast, a világ legnagyobb utasszállító repülőgépét.

(Forrás: MTI; fotó: Airbus, A. Doumenjou)