Fokozatosan erősödött a budapesti albérletpiac 2021-ben a márciusi mélypont után, de a pandémia miatt közel két éve bekövetkező visszaesést teljesen még nem sikerült kihevernie. A felépülés egyértelmű jele, hogy erős forgalom mellett tovább tart a tavaly márciusban megindult bérletidíj-emelkedés, és ez a trend folyamatosan ellenáll az újabb járványhullámoknak. Sőt, decemberben az előző hónapot is felülmúlva szárnyalt a fővárosi albérletpiac, év végére így az átlagos bérleti díj Budapesten elérte a 157 ezer forintot – mutat rá legfrissebb, éves előrejelzést is tartalmazó albérletpiaci elemzésében a Rentingo.com közösségi albérletkereső platform. Ezzel egy időben a kereslet minimális mértékben szintén erősödött novemberhez képest, ugyanakkor egyre kevésbé tudja követni az áremelkedést.

2022-ben a Rentingo.com tovább emelkedő bérleti díjakat prognosztizál Budapesten. Míg azonban tavaly a magához térő gazdaság, az erősödő fizetőképes kereslet és az ingatlanárak emelkedése okozta az albérletárak növekedését, addig idén ehhez hozzájárulhat a jegybanki alapkamat emelkedése is, ami a bérbeadók hozamelvárását is befolyásolja. Amennyiben nyáron tovább normalizálódik a fővárosi turizmus, és még több lakás tér vissza az Airbnb-piacra, ezzel szűkítve a hosszú távú kínálati piacot, a budapesti bérleti díjak az év második félévére elérhetik a válság előtti szintet, ami átlagosan közel 170 ezer forintot jelent. Ilyen magas árakra legutóbb 2020 januárjában volt példa. Ez az emelkedő trend egy-egy hónapban ugyan lassulhat, de éven belül a közösségi albérletkereső platform nem számít jelentős korrekcióra. A bérleti díjak válság előtti szintre történő emelkedését leginkább a bérlők fizetőképes kereslete fékezheti, erre utaló jeleket pedig az elmúlt hónapban már lehetett látni.

Miután tavaly márciusban megjelent a koronavírus Magyarországon, szinte sosem látott ütemben kezdtek el csökkenni az albérletárak. Az egyetemek bezártak, sokan vesztették el a munkájukat, ezért rengetegen költöztek haza akár vidékre.  Ráadásul az addig Airbnb-s rövidtávú kiadásban érdekelt tulajdonosok ingatlanjai is megjelentek a piacon, hiszen eltűntek Budapestről a turisták.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a belvárosban feleződtek az albérletárak, és még most is 20-30 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni egy lakáshoz, mint egy évvel korábban.

„Például egy V. kerületi lakást, amiért tavaly januárban akár 200 ezer forintot is el lehetett kérni havonta, most 150-160 ezer forintért lehet kiadni, ami már sokkal jobb arány, mint a járvány kezdetén volt, de még most sem közelíti meg a rekordszinteket” – magyarázta a szakember.

Mindenki beletörődött a helyzetbe

Mint fogalmazott, a legnagyobb probléma az albérletpiacon sokáig az volt, hogy az ingatlantulajdonosok négy-hat hónap alatt fogadták csak el a brutális árcsökkenést, addig próbálták visszatartani a lakásokat. A körülményekhez mostanra mindenki sikeresen alkalmazkodott, normalizálódott a helyzet.

„Nincs már zúgolódás, a sűrű fillér jobb, mint a ritka forint alapon a legtöbben inkább kiadják nyomott áron az ingatlanjukat. Az egész nyár ráment, hogy ezt a fejekben sikerüljön rendezni, de év végére egyértelművé vált: a járvány 2021-re is át fog nyúlni és nincs esély az azonnali drasztikus áremelésre” – mondta Gadanecz Zoltán.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szót ejtett arról is, hogy a rövid távú lakáskiadók számára még nagyobb volt a bevételkiesés, de idővel ők is ráeszméltek arra, hogy turisták híján nincs és egy darabig még nem is lesz kereslet az Airbnb-re. A szakember úgy véli, az albérletpiacon az árak a kereslet növekedéssel fognak visszaállni, de ez nem egy néhány napos folyamat lesz.

„A legtöbben fél, de akár egy éves időszakra is kiadták a lakásukat, tehát sok ingatlant elnyelt a piac. Komolyabb emelkedésre akkor lehet majd számítani, ha a diákok visszatérnek a fővárosba és a külföldi vendégéjszakák száma is emelkedni fog. Becsléseink szerint egy 3-6 hónap alatt zajló lassú folyamat lesz a turisták megjelenésétől számítva, mire az árak helyrerázódnak, hirtelen emelkedéssel nem kell kalkulálni” – zárta szavait.

A turizmus dübörgött, a jó lakások kiadói meg is találták a számításukat, bár nagyon sok helyen már a társasházak és az önkormányzatok ellenérzését is kivívta a rövidtávú lakáskiadás. Sok helyen társasházi szabályzatot módosítottak, több önkormányzat, így pl. az V. kerület is helyi határozattal igyekezett korlátozni a forgalmat. Az elmúlt 1-1,5 évben már kicsit fordulni látszott a felívelő tendencia, érezhetően telítődött a belvárosi AIRBNB-piac. A világjárvány megérkezésével viszont drasztikus változás következett be ezen a területen is, csakúgy, mint a világ bármely iparágában.

A vírus nyomán leállt, illetve nagyon erősen visszaesett a turizmus, amely az egész szállásadói piacot érzékenyen érintette. Így a szállodai szobák ugyanúgy üresen maradtak, a szállodák akciókkal próbálják bevonzani az utazókat, így az AIRBNB lakások kiadása tovább esett. Ennek következtében a budapesti, belvárosi területen nagyon sok üresen álló, jó állapotú lakás van, amely természetesen az albérleti piacot is alaposan felbolygatja. A legutóbbi kormányrendelet pedig fel is hatalmazta az önkormányzatokat annak szabályozására, hogy egyedileg állapítsák meg, éves szinten hány napot engedélyezik az adott területen az AIRBNB szolgáltatást.

Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője így elemzi a helyzetet:

 „Most még vizsgáljuk és nehezen tudjuk megállapítani azt, hogy az AIRBNB tulajdonosok melyik irányba mozdulnak el az alábbi 3 opcióból, melyek közül az első két variáció az eladó és kiadó ingatlanok áraira egyaránt hatással lenne, mind a két szektorban árcsökkenést eredményezhetnek.

1. Eladják az ingatlant – ezáltal a kínálati oldalon jelentkező új ingatlanok fogják befolyásolni az eladó lakások piacát.
2. Átállnak a hosszú távú bérbeadásra – értelemszerűen ez az albérletek mennyiségét és árát fogja nagyban befolyásolni.
3. Az igazán kitartó tulajdonosok megvárják míg nagyjából visszaáll a világ rendje, várják, míg újra kiadhatóak lesznek rövidtávon a lakások és megelégednek az alacsonyabb turistaforgalommal és az az által generált bevétellel. Ez nem fogja különösebben befolyásolni az albérleti és eladási piacot.”

A szakértő szerint az, hogy az említett 3 lehetőség közül ki milyen irányba indul el, és ez miképpen alakítja a trendeket, nagyban meghatározza azt, hogy a budapesti albérletpiacon milyen folyamatok indulnak be, további árcsökkenés, esetleg emelkedés várható-e.

A Central Home jelenlegi tapasztalata szerint a legtöbb tulajdonos egyelőre kivár, és nem eladásban, hanem inkább hosszútávú kiadásban gondolkodik, legalábbis addig, amíg újra be nem indul a turizmus és az AIRBNB piac.  Ennek következménye, hogy jelenleg megfigyelhető, hogy drasztikusan csökkennek a kerületekben a bérleti díjak és még mindig jóval magasabb a kínálat, mint a kereslett. Július végén várható egy nagyobb mozgás a lakáskiadások terén, amely szezonálisan mindig a felsőoktatási felvételi eredmények nyilvánosságra kerülése után várható, ez ismét kicsit átrendezheti a piacot.

„Ez azért nem minden ingatlan-kategóriára és árfekvésre igaz – kezdi a választ a kérdésre Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője. – A belvárosban, az udvari nézetű, felújítandó, emeleti lakások értékesítési ideje növekedett meg a leginkább, ennek oka, hogy az elmúlt évek során nagy lendülete volt ezeknek a lakásoknak az AIRBNB miatt. Amikor a lakás értéke alacsony volt, az utcai nézetű, emeleti lakáshoz képest, az értékesítési idejük rövid volt, kevesebb mint egy hónap. Mára ez az időintervallum 4 hónapra emelkedett, még akkor is, ha az irányár tükrözi a jelenlegi piaci állapotot. Az értékesítési idő növekedése persze elsősorban a vevőcsoport drasztikus csökkenésével indokolható, mivel a világszerte jelenlévő utazási korlátozások miatt a befektetők hosszú hónapok óta elmaradoznak a belvárosból is.”

Ahogy a belvárosi ingatlanok specialistája elmondja, az értékesítési idő szempontjából legkevésbé az exkluzív ingatlanok csoportja változott. Ebben a szegmensben nem igazán volt hatása a válságnak, megközelítőleg azonos az értékesítési idő az elmúlt évekhez megszokottakkal.

Ben-Ezra Orran hangsúlyozza, hogy amit mindenképpen figyelembe kell venni, az az, hogy a belvárosi vevődinamika és mellette az eladó lakások dinamikája is drasztikusan csökkent. Sokkal kevesebb motivált eladó van a piacon. A latolgatások szerint ennek egyik oka, hogy a tulajdonosok várják a nyarat, a korlátozások lehetséges feloldását, és a turizmus legalább részleges beindulását, az AIRBNB valamilyen szintű kihasználtságát, ezért nem kerülnek ki ezek a jelenleg még talán kihasználatlan ingatlanok a piacra. A másik ok pedig minden bizonnyal nem más, mint a kormány hitelmoratóriuma, amelynek köszönhetően nem jelentek meg bedőlt hiteles ingatlanok nagy számban a piacon.

„Jelenlegi tapasztalataink szerint a belvárosban a legmagasabb aktivitást a 35 millió forint körüli lakások és az 50 millió forint körüli ingatlanok mutatják. Ezeknél az értékesítési idő most sem több, mint nagyjából másfél hónap” – árulja el a Central Home szakértője.

2021 első negyedévére valószínűleg még mindig a várakozás és a lassú ébredés lesz jellemző. De ahogyan a világban majd várhatóan néhány hónapon belül egyre pozitívabb hírek kerülnek napvilágra, a sikeres oltási kampányok és járványelleni védekezési stratégiák beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, úgy a korlátozások fokozatos feloldásával új lendület érkezhet a budapesti, belvárosi ingatlanpiacra is.

„Igyekszünk a válság szempontjából vizsgálni azokat a tendenciákat, áremelkedéseket, árcsökkenéseket, amelyeket éppen látunk, még akkor is, ha ezek nem rendelkeznek egyértelmű dinamikával – kezdi a helyzetértékelést Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője, a belvárosi ingatlanok specialistája. – Amit a válság kapcsán elsősorban látunk, az nem más, mint az, hogy a legnagyobb része az embereknek  bizonytalan, nem tudják, hogy aktuálisan mi lenne a helyes döntés, eladjanak-e esetleg most, a pénzzel rendelkezők vásároljanak-e, lépjenek-e be most a piacra?”

A történelmi és gazdasági tapasztalatok alapján mindenesetre elmondható, hogy már voltak a múltban a világban olyan válsághelyzetek, amelyek nem okoztak jelentősebb, látható ingatlanár csökkenést, hanem inkább a tranzakciószámok drasztikusan csökkenésében mutatkoztak meg. Esetleg olyan szituáció állt elő, ahol befektetői oldalon drasztikus válság jelentkezett, ezért csökkentek az árak.

Mi a helyzet Budapesten most?

„Egyértelműen elmondható, hogy a tradicionálisan befektetői lakások nem mennek most a piacon – folytatja a szakértő. – Ezek ugye elsősorban az AirBNB lakások, mivel  bedőlt a fővárosi airbnb piac. Így a bulinegyedben található ingatlanok összes típusára vonatkozik a vevőcsoport csökkenése.”

Ugyancsak érintett a felújítandó ingatlanok csoportja, amelyeket azzal a céllal vásárolnak, hogy felújított, bútorozott lakásként legyenek később értékesítve. Azért állt meg a kereslet ezen szegmensben, mert az árak nem csökkentek, de a felújítási költségek emelkednek, emiatt a nyereség kockázatos. És hát kétségtelenül elmaradtak a külföldi befektetői csoportok. Amit ők főként kerestek és kedveltek eddig, azok az 1 vagy 2 hálószobás, emeleti, utcai vagy világos udvari nézetű lakások.

A Central Home továbbra is úgy véli, hogy az emberek számára bizonyos életszükségletek vonatkozásában hozott döntések kapcsán, – ilyen lehet például az első lakás megvásárlása vagy egy biztonságos befektetési lehetőség keresése a megtakarításai számára – mindenképpen a jelenlegi ingatlanpiac legjobb lehetőségei után kutatva döntsenek az esetleges lakásvásárlás mellett. Amennyiben az anyagi források bizonytalanok, esetleg az életkörülmények nem biztosítják a lehető legrövidebb idő alatt történő biztonságos vásárlást, például nehézkes a hitelfelvétel, vagy éppen bizonytalanok a munkahelyviszonyok, akkor továbbra is a várakozást ajánlják az ingatlanpiacra való belépéssel kapcsolatosan.

„Körültekintőnek kell lenni továbbra is – hangsúlyozza Ben-Ezra Orran. – Tartsuk szem előtt, hogy nem mindig a legolcsóbb alternatíva a legjobb, hiszen az ingatlaneladás, illetve a vásárlás életünk egyik, ha nem a legnagyobb tranzakciója, amely sokszor magával vonzza az életminőség változását is.”

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon. 

A turizmus dübörgött, a jó lakások kiadói meg is találták a számításukat, bár nagyon sok helyen már a társasházak és az önkormányzatok ellenérzését is kivívta a rövidtávú lakáskiadás. Sok helyen társasházi szabályzatot módosítottak, több önkormányzat, így pl. az V. kerület is helyi határozattal igyekezett korlátozni a forgalmat. Az elmúlt 1-1,5 évben már kicsit fordulni látszott a felívelő tendencia, érezhetően telítődött a belvárosi AIRBNB-piac. A világjárvány megérkezésével viszont drasztikus változás következett be ezen a területen is, csakúgy, mint a világ bármely iparágában.

A vírus nyomán leállt, illetve nagyon erősen visszaesett a turizmus, amely az egész szállásadói piacot érzékenyen érintette. Így a szállodai szobák ugyanúgy üresen maradtak, a szállodák akciókkal próbálják bevonzani az utazókat, így az AIRBNB lakások kiadása tovább esett. Ennek következtében a budapesti, belvárosi területen nagyon sok üresen álló, jó állapotú lakás van, amely természetesen az albérleti piacot is alaposan felbolygatja. A legutóbbi kormányrendelet pedig fel is hatalmazta az önkormányzatokat annak szabályozására, hogy egyedileg állapítsák meg, éves szinten hány napot engedélyezik az adott területen az AIRBNB szolgáltatást.

Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője így elemzi a helyzetet:

 „Most még vizsgáljuk és nehezen tudjuk megállapítani azt, hogy az AIRBNB tulajdonosok melyik irányba mozdulnak el az alábbi 3 opcióból, melyek közül az első két variáció az eladó és kiadó ingatlanok áraira egyaránt hatással lenne, mind a két szektorban árcsökkenést eredményezhetnek.

1. Eladják az ingatlant – ezáltal a kínálati oldalon jelentkező új ingatlanok fogják befolyásolni az eladó lakások piacát.
2. Átállnak a hosszú távú bérbeadásra – értelemszerűen ez az albérletek mennyiségét és árát fogja nagyban befolyásolni.
3. Az igazán kitartó tulajdonosok megvárják míg nagyjából visszaáll a világ rendje, várják, míg újra kiadhatóak lesznek rövidtávon a lakások és megelégednek az alacsonyabb turistaforgalommal és az az által generált bevétellel. Ez nem fogja különösebben befolyásolni az albérleti és eladási piacot.”

A szakértő szerint az, hogy az említett 3 lehetőség közül ki milyen irányba indul el, és ez miképpen alakítja a trendeket, nagyban meghatározza azt, hogy a budapesti albérletpiacon milyen folyamatok indulnak be, további árcsökkenés, esetleg emelkedés várható-e.

A Central Home jelenlegi tapasztalata szerint a legtöbb tulajdonos egyelőre kivár, és nem eladásban, hanem inkább hosszútávú kiadásban gondolkodik, legalábbis addig, amíg újra be nem indul a turizmus és az AIRBNB piac.  Ennek következménye, hogy jelenleg megfigyelhető, hogy drasztikusan csökkennek a kerületekben a bérleti díjak és még mindig jóval magasabb a kínálat, mint a kereslett. Július végén várható egy nagyobb mozgás a lakáskiadások terén, amely szezonálisan mindig a felsőoktatási felvételi eredmények nyilvánosságra kerülése után várható, ez ismét kicsit átrendezheti a piacot.

A változás szele nem csak az időzítésben, hanem a beszámolóban összegzett bírságadatokban is tetten érhető. A GVH 2019-ben több mint 8 milliárd Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, melynek közel 60%-át, azaz közel 5 milliárd Ft-ot tesz ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt kirótt bírságok összege: ilyen magas bírságok kiszabására a fogyasztók védelmében a GVH történetében még soha nem volt példa. Sőt, ez az összeg majdnem eléri a 2019-et megelőző 10 év alatt a fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért kiszabott bírságok együttes összegét.

A GVH, mint a fogyasztói érdekek védelmezője

A GVH a klasszikus versenyhatósági feladatok, azaz a versenykorlátozó piaci magatartások tilalmán és a vállalkozások verseny szempontjából jelentős fúzióinak jóváhagyásán kívül jogosult fellépni a fogyasztókat célzó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen is, ha azok a verseny érdemi befolyásolására is alkalmasak. Az elmúlt évek tendenciái ráadásul afelé mutatnak, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek egyre inkább a GVH kiemelt prioritását képezik. 2019-ben 22 darab fogyasztóvédelmi ügyet zárt le a hivatal, melynek a fele, azaz 11 ügy végződött jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával. „Bár ez valamennyivel kevesebb fogyasztóvédelmi ügy, mint amit 2018-ban lezárt a GVH, az ügyek maguk sokkal nagyobb súlyúak voltak, melyet a bírságok emelkedő mértéke is bizonyít.” – mondta el dr. Turi Anna, az iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

Célkeresztben a tech-óriások

A 2018-ban közzétett „Középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia” célkitűzéseinek megfelelően 2019-ben is olyan nagynevű digitális platformok és vállalkozások kerültek górcső alá, mint a Facebook, PayPal, Airbnb, vagy utóvizsgálat keretében a Google. Míg az Airbnb, PayPal és Google esetén a GVH elfogadta a vállalkozások kötelezettségvállalásait a fogyasztóknak nyújtott hiányos tájékoztatásuk kiegészítése kapcsán, és így velük szemben jogsértés megállapítására és bírság kiszabására sem került sor, a Facebook már nem volt ilyen szerencsés. A GVH a Facebook esetén arra a következtetésre jutott, hogy az oldal nem állíthatja azt magáról, hogy ingyenes, mivel a fogyasztók az adataikkal „fizetnek” a szolgáltatásért. A jogsértést 1,2 milliárd Ft bírsággal szankcionálta a hivatal, mely intő példa lehet a hasonló elven működő platformok üzemeltetői számára.

A telekom cégek sem alhatnak nyugodtan

A fentieken túl a tavalyi évben a telekommunikációs szektor is kiemelt figyelmet kapott a GVH-tól. Többségében ismétlődő jellegű jogsértéseik miatt a Magyar Telekom, a Vodafone, és a Telenor is újabb bírsággal lett „gazdagabb”, melyek összege egyúttal többszörösen meghaladta a korábban hasonló magatartások esetén alkalmazott szankciókat. E körben a vállalkozásoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy ismétlődő jogsértés esetén a GVH a bírság összegét jogsértésenként 100% összeggel növelheti a bírságmaximum keretein belül. A Magyar Telekom ügyében (melyben a döntés ugyan 2020 januárjában jelent meg, ennek ellenére mégis a 2019-es beszámolóban tárgyalja a GVH) újdonságként jelent meg a lépcsős bírság-meghatározás. Ennek az a lényege, hogy ha a vállalkozás a döntésben előírt, elsősorban a kárt szenvedett fogyasztók reparációját célzó kötelezettségvállalásait nem teljesíti határidőben, akkor a nem teljesített rész helyébe előre meghatározott bírság-részlet lép.

A fogyasztók reparációja kapcsán kiemelést érdemel, hogy 2019-ben közel 600 millió Ft összegű, közvetlenül a fogyasztóknak fizetendő pénzbeli kompenzációt hagyott jóvá a GVH, mely teljesítésével az eljárás alá vont vállalkozások csökkenthetik a bírság összegét mint például a Magyar Telekom lépcsős bírsága kapcsán – magyarázza dr. Kovács Márk, az iroda versenyjogi szakértője.  Sőt, adott esetben a jogsértés megállapítása is mellőzhető velük szemben – ilyen volt a WizzAir „WizzFlex” szolgáltatásával kapcsolatban vállalt kompenzációs csomagja esetén.

Versenykorlátozó megállapodások – a kartellek

A GVH összesítése szerint 2019-ben 16 ügyet sikerült lezárni, mely előrelépés a 2018-as 12 ügyhöz képest. Kartellügyekkel kapcsolatban a tendencia változatlan: a legtöbb piaci jelzés a közbeszerzési kartellekkel kapcsolatos, melyek vonatkozásában a GVH továbbra is szigorú fellépést ígér. Ez alapján nem meglepő, hogy 2019-ben a legmagasabb bírságot kartellezésért egy kórházi közbeszerzési eljárásokat megcsapoló kartell tagjai kapták. Összesen több mint 1,5 milliárt Ft-ot kell(ett) befizetniük a központi költségvetésbe, mely a 2019-es összes kartellbírság felét teszi ki.

Összefonódások

A fúziók ellenőrzése kapcsán elismerést érdemel a GVH törekvése a hatékonyság növelésére és az ügyintézési idő csökkentésére. Az összefonódás-bejelentés alapján induló eljárások esetén a GVH-nak 8 napot biztosít a törvény a döntése meghozatalára. Ennek ellenére 2019-ben átlagosan 4 munkanap alatt döntött a hivatal, sőt, az ügyek 16%-át mindössze 1-2 munkanap alatt elintézték. Ebben talán szerepet játszik a prenotifikáció intézménye is, mely során a hatósággal történő előzetes egyeztetés mind a felek, mind a hatóság számára előnyökkel jár, mely során a hatóság esetleges kérdései már a hivatalos bejelentés előtt megválaszolásra kerülhetnek, így az fúzió engedélyezése gyorsabban kiadható.

Lehetőségek a kiszabott bírságok csökkentésére

Mint láthattuk, 2019-ben vastagon fogott a GVH ceruzája a bírságösszegek meghatározásakor. A vállalkozásoknak azonban többféle lehetőség áll rendelkezésére a bírságok csökkentése érdekében, feltéve, hogy a versenyfelügyeleti eljárás alatt együttműködnek a GVH-val. A fogyasztóvédelmi tevékenység körében említett reparáción, azaz az okozott kár megtérítésén túl az alábbi opciók érdemelnek kiemelést, melyek egymással párhuzamosan is alkalmazhatók.

„Kartellügyekben a jogsértés feltárását elősegítő engedékenységi kérelmezők a feltételek fennállása esetén teljes vagy részleges bírságelengedésben részesülhetnek. 2019-ben a korábbi évvel egyezően 4 ügyet sikerült lezárni az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozások segítségével, akik összesen közel 900 millió Ft bírságkedvezményt kaptak” – mondta el dr. Kovács Márk.

10-30%-os bírságcsökkentésre adhat alapot az egyezségi eljárásban való részvétel, ha a vállalkozás beismeri a jogsértést és lemond bizonyos eljárási jogairól a gyorsabb és kevesebb erőforrást felemésztő ügylezárás érdekében. Az egyezségi eljárásban részt vevő vállalkozásoknak összesen 850 millió Ft-tal kevesebb bírságot kellett megfizetniük tavaly.

A fentieken túl a GVH 2019-ben több mint 300 millió Ft kedvezménnyel honorálta a versenyjogi megfelelési programok kidolgozását. Enyhítő körülmény lehet, ha a vállalkozás már a versenyfelügyeleti eljárás előtt is rendelkezett ilyen megfelelési programmal. A versenyfelügyeleti eljárás során kidolgozott megfelelési program a feltételek teljesülése esetén kicsit kisebb, akár 5% bírságcsökkentést eredményezhet.

Mi várható 2020-ban?

Az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint 2020-ban is folytatódnak a GVH fogyasztóvédelmi törekvései. 2019-ben ugyanis a versenyhatóság először folytatott piacelemzést kifejezetten fogyasztóvédelmi területen, a digitális összehasonlító eszközök piacán, melynek eredményét 2020. március 12-én publikálta. Ahogy a GVH közleményében is kiemelte, a különböző termékek, szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tevő weboldalak, applikációk használata általában informáltabb döntéshozatalt tesz lehetővé a fogyasztók számára, növeli a transzparenciát, és így a piaci versenyt is segíti. Pont ezért azonban kiemelkedő szereppel bír ezen eszközök esetén a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás teljessége és érthetősége, melyekkel kapcsolatban számos, potenciálisan jogsértő hiányosságokat tárt fel a GVH a piaci szereplőknél.

A GVH ágazati vizsgálatai és piacelemzései során feltárt hiányosságok nagyban meghatározzák a GVH ezeket követő döntései irányvonalait. A gyors fellépés ez esetben sem maradt el. 2020. április 28-án a GVH története legmagasabb fogyasztóvédelmi bírságát (2,5 milliárd Ft) szabta ki a Booking.com weboldal üzemeltetőjére, részben a 2019-es piacelemzés során feltártak felhasználásával. Véleményünk szerint az eljárások sorának ezzel közel sincs vége, és további fellépés várható a GVH piacelemzésében megfogalmazott ajánlásait figyelmen kívül hagyó vállalkozásokkal szemben.

A fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott korábbinál magasabb bírságok ellenére sem számítunk azonban a kartellügyekben való fellépés csökkenésére a GVH részéről.

Ahogy a fentiek is mutatják, a GVH a korábbi évekhez képest a bírságösszegek drasztikus növelésével, az elrettentés erejét bevetve reagált a fogyasztókkal szembeni ismétlődő, illetve a legbefolyásosabb piaci szereplők által elkövetett jogsértésekre, kiemelt figyelmet szentelve a digitális piacokra.

„A vállalkozások előtt egy út áll: a versenyjogi tudatosság növelésével, munkavállalóik megfelelő képzésével és hatékony versenyjogi megfelelési programok implementálásával megelőzni a jogsértések elkövetését, mely törekvést a GVH általában jelentős bírságcsökkentéssel is kompenzálja, ha mégis bekövetkezne a legrosszabb” – javasolja dr. Turi Anna ügyvéd.

A NAV először 2017 tavaszán, a 2016-os adóbevallások kapcsán támogatta az adózókat adóbevallási tervezet elkészítésével, idén pedig már több mint 5 millióan kaphatnak ilyen módon segítséget. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy még mindig vannak félreértések a tervezetek kapcsán. A NAV az egyéni vállalkozók mellett azoknak készít bevallási tervezetet, akikről munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatással rendelkezik. A munkavállalók tervezete május 20-án automatikusan szja-bevallássá válik, amennyiben valamilyen formában nem írják azt felül, például egy külön szja bevallás benyújtásával. Az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők, és az áfafizetésre kötelezettek számára a NAV elkészíti a tervezetet, amelyet azonban változatlanul önállóan kell benyújtaniuk a tevékenységből származó jövedelmi, illetve az adóhivatal nyilvántartásában nem szereplő adatokkal kiegészítve.

A családi kedvezmény mellett más jogcímen is igénybe lehet venni adókedvezményt, amely a szja bevallásban érvényesíthető. Ilyen lehet például a jogszabályokban nevesített egészségügyi problémára vonatkozó adókedvezmény is, amely éves szinten meghaladhatja a 80.000 forintot is. „Ezt a lehetőséget évek óta biztosítja az Szja törvény, a gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanakkor sokan még mindig nem élnek ezzel a jogukkal. Ennek jellemző oka, hogy az érintettek nem rendelkeznek a szükséges orvosi igazolással, mivel nem ismerik az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályokat és a jogszabály megfogalmazása is félrevezető lehet, mert „súlyos fogyatékosságot” említ. Ugyanakkor, a kedvezményre jogosító egészségügyi problémák között számos olyan is megtalálható, amelyek komoly nehézségeket okozhatnak, de a mindennapos szóhasználatban nem feltétlenül tekintjük azokat „súlyos fogyatékosságnak”, ilyen például a laktózintolerancia” – mutatott rá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A nemzetközi társaságoknál dolgozó munkavállalók sokszor elfelejtik azt, hogy globális részvényalapú juttatási rendszerekből külföldről származó jövedelmük egy része is lehet munkaviszonyból származóként adózó jövedelem. Egy ingyenes részvényjuttatás esetében például a részvény piaci értéke munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a megszerzés időpontjában és azon árfolyamnyereséget (ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet) csak ezt követően lehet realizálni. Részvényopciók esetében az opció lehívásakor („exercise”) szintén munkaviszonyból származó jövedelmet lehet realizálni.

Ha valaki olyan külföldi befektetésekkel is rendelkezik, amelyekből 2018-ban külföldi forrású jövedelmet, például kamatot vagy osztalékot szerzett, érdemes ezek helyes bevallására és a kapcsolódó adófizetési kötelezettségek rendezésére kiemelt figyelmet fordítania. Különös tekintettel arra, hogy a közelmúltban élesedett automatikus információcsere szabályozás alapján a NAV a külföldi adóhatóságoktól közvetlenül is megkapja majd az ilyen jövedelmekre vonatkozó adatokat.

„Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Ausztria tekintetében az automatikus kamatadó-levonás megszűnt, így az osztrák bankok magyar ügyfelei a betéteik utáni kamatjövedelmüket és az arra jutó adót Magyarországon kötelesek bevallani és megfizetni. Amennyiben valaki nem nyilatkozott a magyar illetőségéről az osztrák bank felé, felmerülhet még a kint esetlegesen levont osztrák adó visszaigénylésének kérdése is” – tette hozzá dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója (képünkön).

Az Airbnb-n, illetve hasonló fizető vendéglátóhely szolgáltatáson keresztül kiadott ingatlanok után a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén például a tételes átalányadózás összege szobánként 38.400 forint, melyet akkor is meg kell fizetni negyedéves bontásban, ha a tételes átalányadózást választó adózó a tevékenységet az adott év egészében nem folytatja, csak néhány hónapban fogad vendégeket. Ellenkező esetben tételes nyilvántartási kötelezettség mellett, az általános szabályok szerint, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályoknak megfelelően adózik a jövedelem, adóelőleg-fizetési kötelezettség mellett.

A bitcoin és más kriptovaluták, valamint a blockchain technológián alapuló befektetési lehetőségek is tartogatnak adózási kérdéseket. A kriptovaluta bányászat és a kapcsolódó befektetési tevékenységek adókötelezettségére vonatkozó szabályok és gyakorlat még nem kiforrottak. A hatóság, tételes jogszabályi rendelkezések hiányában kialakított álláspontja alapján a kriptovalutákat érintő gazdasági tevékenységek (pl. a kereskedelem vagy bizonyos esetekben a bányászat) jellemzően a legmagasabb adóterhelés alá eshetnek, mint egyéb jövedelmet keletkeztető tevékenységek, közel 30 százalékos összadókötelezettséggel.

Az idei Super Bowl-on egy 30 másodperces reklámblokkért már ötmillió dollárt kellett fizetni, de így is 55 márka hirdetései jelentek meg a mérkőzés idején. Ezekkel kapcsolatban gyűjtöttünk össze néhány érdekességet.

Két márka, a Snickers és a Hyundai is a mérkőzés alatt forgatott „real time” reklámokkal kísérletezett. Utóbbi filmjét egy lengyelországi katonai bázison rögzítették, ahol a stadion kicsinyített mását is megalkották a cél érdekében.

A jelenlegi politikai klímában néhány márka a toleranciát és a multikultit emelte ki: az Airbnb reklámja szinte márkázatlanul futott; a „legamerikaibb sör”, a Budweiser a bevándorló alapítóról emlékezett meg; a Coca-Cola a korábban már vetített és akkor is heves visszhangot kiváltó It’s Beautiful filmet is elővette; a Google Home pedig igazán sokszínű családokat mutatott be. Ezzel szemben a WeatherTech autószőnyegek esetében ismét hangsúlyozták, hogy Amerikában készülnek.

Az Audi a nemek közti egyenjogúságot hangsúlyozta, és a Facebook felmérése szerint erről a reklámról beszéltek a legtöbbet a közösségi médiában.

Nagy figyelmet kaptak az AI asszisztensek, a Google Home és – egész reklámsorozatban – az Amazon Alexa.

A mobil- és videójátékok is képviseltették magukat: a Battle of Evony (Top Games), a World of Tanks és a Mobile Strike.

Először hirdették az Anheuser-Busch olcsó márkáját, a Busch-t.

A Pepsi nem üdítőitalait, hanem új vízmárkáját, a Life WTR-t reklámozta, a félidei show alatt pedig a Pepsi Zero Sugar-ra átkeresztelt Pepsi Max-et.

50 év után újra hirdetett a Wendy’s (méghozzá azt, hogy sosem használnak fagyasztott húst).

Szintén új szereplő volt a Tiffany & Co., amely a félidei koncertet adó Lady Gagával reklámozott.

Először hirdetett a Mr. Clean (nálunk Mr. Proper), őket a szerző személyes érintettsége miatt is említjük.

Három év után tért vissza a Ford, és rögtön egy 90 másodperces blokkban mutatta be jövőbemutató fejlesztéseit az önvezető autótól az elektromos kerékpárig. (Az autóreklámok között egyébként az importjárművek domináltak, a Fordon kívül csak a Buick képviseltette magát a hazai gyártók közül, míg reklámozott az Audi, a Mercedes-Benz, a Honda, az Alfa Romeo, a Hyundai, a Kia, a Lexus.)

Szintén másfél percet vásárolt az első hirdető 84 Lumber, ezzel próbálva jelentős ismertséget elérni. Ráadásul ők is elég provokatív politikai üzenetet használtak, a reklám első változatát vissza is dobta a mérkőzést sugárzó FOX.

Bár az Anheuser-Busch-nak kizárólagos joga van alkoholtermékeket hirdetni, a Yellow Tail bor 70 város piacára vásárolt regionális hirdetőként reklámhelyeket.

A GNC táplálékkiegészítő-gyártó tavaly kétmillió dolláros bírságot fizetett illegális kiegészítők forgalmazásáért és most egy Super Bowl reklámmal javítottak volna a megítélésükön. Azonban az NFL visszautasította a hirdetésüket, mert egyes termékeikben a liga által tiltólistára tett hatóanyagok is szerepelnek.

Természetesen sok márka idén is celebek bevetésével igyekezett még nagyobb hatást elérni. Íme, a közreműködő hírességek:

• Wix: Gal Gadot és Jason Statham
• Intel: Tom Brady (NFL játékos, a győztes csapat irányítója)
• Snickers: Adam Driver
• Michelob Ultra: Dan Bailey, Becca Miller, Kristan Clevere (CrossFit bajnokok); Martha Stewart és Snoop Dogg
• KFC: Billy Zane és Rob Riggle
• T-Mobile: Justin Bieber és Rob Gronkowski, Terrell Owens (NFL játékosok)
• Sprite: LeBron James
• Tide: Rob Gronkowski és Terry Bradshaw (NFL legenda)
• Tiffany & Co.: Lady Gaga
• Kia: Melissa McCarthy
• Lexus: Minnie Driver és Charles Lil’ Buck Riley
• Mercedes-Benz: Peter Fonda
• Bai: Justin Timberlake és Christopher Walken
• Mobile Strike: Arnold Schwarzenegger
• Persil: Bill Nye
• Honda: Tina Fey, Robert Redford, Amy Adams, Magic Johnson, Steve Carell, Missy Elliot, Stan Lee, Jimmy Kimmel és Viola Davis (főiskolás korukból)
• Buick: Miranda Kerr és Cam Newton (NFL játékos)
• Turkish Airlines: Morgan Freeman

(Fotó: Ezra Shaw/Getty Images, felhasznált forrás: Superbowlcommercials.co)

Az eNET két évvel ezelőtti, első sharing economy kutatása még a közösségi gazdaság korai szakaszát detektálta. Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, a piaci jelenlétük által felvetett kérdéseket a hagyományos konkurensek és az állami szabályozás sem tudja megkerülni. Nyáron, kétéves működés után kivonult Magyarországról az Uber, ugyanakkor az általa hagyott piaci résbe azonnal benyomultak az új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az Airbnb 2015-ben a vendégéjszakák számát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét a BDO adatai szerint. A közösségi gazdaság formáit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni – de hogyan viszonyulnak ehhez a magyarországi internetezők?

Megosztó vélemények

A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is.

A sharing economyt pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46% ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű, vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbeadni.

Hazai sikertörténetek: Oszkár, Rukkola, Miutcánk

Hogyha sharing economy, akkor elsősorban autó- és szállásmegosztás. Mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán. Nem csoda, hogy mind ismertségben, mind részvételben az autó- és szállásmegosztás tekinthető a közösségi gazdaság húzóágazatainak. Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, Airbnb-t, Facebookot és az Oszkár telekocsit nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi / megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.

A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről tízből 9, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már. A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.

Jó példa erre az Uber, ami kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét (79%-ra), viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%) – való igaz, hogy meglehetősen korlátozott ideje volt arra, hogy résztvevőket verbuváljon magának, miközben mindössze a fővárosban volt elérhető. És, míg a hazai szálláspiacnak vendégéjszakák számát és forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője az Airbnb, addig egyelőre a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül: az Airbnb-t 4%, riválisát, a Couchsurfinget 1% használta már.

Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5%-ről 8%-ra emelkedett.

A hazai sikertörténetek közé tartozik még a rukkola.hu és a miutcank.hu – ezeket az oldalakat az internetezők valamivel több, mint tizede ismeri, és 2-2% használja – az internetes cikkekben, bejegyzésekben vizsgálódva a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője nálunk a megosztott gazdaságnak.

Dinamikusan növekvő részvétel

A hazai internetezők 22%-a vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban – de meg kell itt említenünk a BUBI-t is, melyet a hazai internetezők 2%-a használt már, és további 14% lehetségesnek tartja, hogy használni fogja. A tipikus sharing-economy használó fiatal, fővárosi, magasan képzett, vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak.

A sharing economy az általa felvetett szabályozási kérdések és hagyományos gazdasági versenytársak akár gépromboló megmozdulásai ellenére is folyamatosan terjeszkedik, és széles bázisra számíthat: az internetezők több, mint fele hajlik arra, hogy használjon egy „közösségi taxi” szolgáltatást, és ennél is nagyobb az érdeklődés a telekocsi-lehetőség iránt, amit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező elképzelhetőnek tartana a maga számára. A szállásmegosztásban is szívesen részt vennének: tízből négy netező fogadna vendéget, adná kölcsön a lakását, házát internetes oldalon keresztül kölcsönösségi alapon vagy fizetség ellenében. Amikor pedig mi magunk keresünk szállást, realisták vagyunk: inkább olyan szállást választanánk, ahol nem él ott a tulajdonos/ kiadó is, illetve inkább fizetnénk érte, mintsem, hogy ingyen, szívességi alapon vegyük igénybe a lehetőséget.

Mindezek alapján elmondható, hogy a közösségi gazdaság már nemcsak a spájzban van, de ott toporog a nappalinkban és helyet akar foglalni a kocsinkban is.