Az elmúlt 6 évben egyértelmű fejlődést mutatott a magyarok egészségértése a legtöbb területen: többen állítják, hogy könnyebben találnak egészségügyi információt, jobban értik őket és magabiztosabban döntenek is ezek alapján. A jó egészségértés pedig minden szereplő számára értéket teremt: kihat saját egészségi állapotunkra, hiszen akinek jobb az egészségértése, az több egészségben eltöltött életévre számíthat, ezáltal tehermentesíti az egészségügyi ellátórendszert is.

Mint azt Dr. Holchacker Péter, az országos reprezentatív kutatást végző Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója elmondta: a magyarok egészségértésének fejlődése bizakodásra ad okot, és megerősíti, hogy az ezt segítő kezdeményezéseknek van kimutatható társadalmi hatása. Miközben az elmúlt években némileg javult Magyarország Európai Unión belüli helyezése az egészségben eltöltött életévek számát tekintve, fontos lenne elérni az EU-s átlagot, ezért a Nekem Szól! Egészségértés Díj fókuszában 2021-ben az egészség élethosszon át tartó megőrzése, az erre való törekvés áll.

A Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázat zsűritagjai 2021-ben

• Zsűri elnök: Endrei Judit, Kor-határtalanul program alapítója, médiaszemélyiség
• Salamon Adrienn, az „Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány elnöke, a Nekem Szól! Egészségértés Díj korábbi nyertese

• Dr. Kókai-Nagy Ákos, az AIPM elnöke

Könnyebben találunk egészségügyi információt

Az AIPM 2015-ben és 2021-ben elvégzett, országos felméréséből kiderül, hogy a magyarok ma magabiztosabban találnak információt az őket érintő betegségek tüneteiről, mint 6 évvel ezelőtt. Amíg 2015-ben 30 százalék állította, hogy „nagyon könnyű” ilyen információt szerezni, 2021-ben 45 százalékra emelkedett az így válaszolók aránya.

Az idei kutatás aktuális témákat is vizsgált: jól mutatja a koronavírus-járványt követő információs dömping hatását, hogy a válaszadók 92 százaléka szerint inkább könnyű vagy nagyon könnyű információt találni a koronavírusfertőzés tüneteiről és kezelési lehetőségeiről, és hasonló arányban gondolják a magyarok, hogy értik is a védekezési lehetőségeket.

Az eredmények ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy 10 százalék felett van azoknak az aránya, akiknek a betegségükhöz kapcsolódó egészségügyi információk megszerzése nehézséget okoz, és a válaszadóknak közel 20 százaléka jelezte, hogy nehéz megértenie az élelmiszerek csomagolásán olvasható információkat.

Általános tendencia, hogy az egészségértés szintje alacsonyabb a kisebb településen élők és alacsonyabb iskolai végzettségűek körében, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a témával kapcsolatos ismeretterjesztés különösen ezeknek a csoportoknak a számára kiemelten fontos.

Jobban értjük az orvosunkat

A magyarok többsége szerint könnyű megértenie, amit az orvosa mond, és a 6 évvel ezelőttihez képest 19-ről 6 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik számára ez nehézséget okoz. Szintén többen állítják, hogy könnyű megítélni a különféle kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait, valamint felhasználni az orvostól kapott egészségügyi információkat a betegséggel kapcsolatos döntések meghozatalához.

Többen értik, miért van szükség védőoltásokra

Kiugró növekedést mutat a védőoltásokkal kapcsolatos egészségértés, ami nagy valószínűséggel a 2020 elején kitört koronavírus-járványnak, és így a téma előtérbe kerülésének köszönhető. Miközben 2015-ben még a 20 százalékot is meghaladta azoknak az aránya, akiknek nehézséget okozott megérteni, hogy miért van szüksége védőoltásokra, addig 2021-re az arányuk 4 százalékra csökkent. Az AIPM elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem a vakcinák támogatottságát jelenti, mindössze arra utal, hogy a témával kapcsolatba kerülve többen értik a jelentőségüket. Jól mutatja ezt, hogy konkrét döntési helyzetben kevésbé magabiztosak a válaszadók: így például 17 százaléknak nehézséget okoz dönteni arról, hogy beadassa-e magának a koronavírus elleni oltást.

Nekem Szól! Egészségértés Díj – Fókuszban az „Élethosszig tartó egészség”

Az AIPM kutatásának eredményei rámutatnak, hogy a hazai egészségértés szintje fejleszthető, és ebben a tájékoztató tevékenységnek fontos szerepe van. A 2021-ben már hatodik alkalommal, idén „Élethosszig egészség” fókusszal meghirdetett 2 millió forint összdíjazású Nekem Szól! Egészségértés Díjra október 3. éjfélig várják a jelentkezéseket a nekemszol.hu weboldalon.

Endrei Judit zsűrielnök, az 50 év feletti korosztály egészségmegőrzését támogató Kor-Határtalanul Program megálmodója szerint kiemelten fontos, hogy támogassuk, informáljuk e korosztály tagjait, hiszen ma Magyarországon mintegy 4 millió ötven feletti férfi és nő él.

Mint azt Salamon Adrienn, az Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány elnöke és a zsűri tagja kiemelte: „Magyarországon a KSH előrejelzése szerint 2030-ra minden negyedik ember 65 évnél idősebb lesz az idősek pedig csökkent védekezőképességük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve, esetükben gyakoribbak, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozási aránnyal járnak a betegségek. Ezt felismerve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, már egészen fiatal kortól.”

A Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázat kategóriái 2021-ben:

• Egészségügyi intézmények és egészségügyi szakemberek
• Társadalmi szervezetek, egyéb állami és gazdálkodó szervezetek és szakembereik, média és kommunikációs ipar szereplői, valamint az egészségipar szereplői

A korábbi évekhez hasonlóan a pályázatokat a www.nekemszol.hu honlapon keresztül küldhetik be a jelentkezők, ahol a zsűri által kiválasztott legjobb 10 pályaműről a közönség is szavazhatA pályázattal kapcsolatos friss hírek a facebook.com/nekemszol oldalon is elérhetőek.

Miért érdemes pályázni? A zsűri tagjaival és korábbi nyertesekkel készült alábbi videókból kiderül:

A koronavírus megjelenését követően sokféle információ látott napvilágot a védőoltásokkal kapcsolatban, ugyanakkor a lakosság véleménye egyértelmű: a magyarok közel kétharmada tekinti a vakcinát a pandémia elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközének. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) országos reprezentatív kutatásának eredményei alapján a megkérdezettek 65 százaléka válaszolta, hogy a koronavírus-járvány egyik legfontosabb eszköze a védőoltás. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta: korábban nem látott gyorsasággal sikerült kifejleszteni a hatékony és biztonságos COVID-19 vakcinákat.

Az, hogy mostanra már több millió honfitársunk megkaphatta a védőoltást, a példaértékű tudományos együttműködésnek, az innovatív gyógyszervállalatok összefogásának, a gyors kormányzati-hatósági döntéshozatalnak, és az egészségügyi szakemberek áldozatos munkájának köszönhető. Ez a kutatás is megerősíti, hogy az emberek többsége egyértelműen támogatja a védőoltásokat, és bízik az innovatív gyógyszerekben.

Az eredmények alapján a pandémia nemcsak a vakcinával, hanem általában az innovatív készítményekkel kapcsolatos bizalmat is növelte, és rávilágított arra, hogy az új fejlesztések mennyire fontosak a lakosság egészsége szempontjából. A megkérdezettek többsége (58%) válaszolta, hogy jobban bízik az innovatív készítményekben a járvány kitörése óta, és 68 százalékuk szerint fontosabb, hogy ezek a készítmények minél gyorsabban eljussanak a magyar betegekhez is.

A válaszadók közel háromnegyede (73%) számára a mostani világjárvány világossá tette, hogy milyen károkat tud okozni, ha egy betegségre nincsen megfelelő gyógymód, ezért fontosabbnak látják az új készítményeket fejlesztő innovatív gyógyszergyártók munkáját.

Egyre több súlyos betegség válik kezelhetővé vagy gyógyíthatóvá

Miközben a legtöbb szó ma a koronavírusról esik, fontos azt is hangsúlyozni, hogy a világjárvány ellenére nem a COVID-19 okozta megbetegedés a legrettegettebb kór. Ennél sokkal veszélyesebb betegségeket is ismerünk, amelyek gyógyításában komoly áttörés történt az elmúlt évtizedekben: az új fejlesztésű készítmények egyre hatékonyabbak. Az innovatív gyógyszergyártók azért dolgoznak, hogy mielőbb megtalálják a gyógymódot a ma még nem, vagy csak nehezen kezelhető betegségekre, és ezek a terápiák mielőbb elérhetővé váljanak a magyar betegek számára is. Az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichiátriai, anyagcsere- és tüdőbetegség, AIDS) az innovatív gyógyszereknek köszönhetően vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Így mind az életminőség, mind a várható életkor korábban elképzelhetetlen mértékben nőtt. Az innováció érték, az új gyógyszer pedig egyre több beteg számára jelent valódi új esélyt az életre, a gyógyulásra.

Az alábbi kisfilmek segítenek abban, hogy megértsük és átéljük, milyen értéket jelentenek saját és szeretteink életében az innovatív terápiák.

A petefészekrák a nők körében az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat. Az innovatív kezeléseknek hála a betegség ötéves túlélési aránya az elmúlt évtizedekben megduplázódott.

Magyarországon az áttétes bőrrák még mindig nagyon sok szerettünket szakít el tőlünk, de az innovatív gyógyszereknek hála a betegek ötéves túlélési esélye az utóbbi években tízszeresére nőtt.

Habár a daganatos betegségek még mindig nagyon sok családot fosztanak meg a szeretteiktől, az innovatív gyógyszereknek hála az utóbbi évtizedekben megduplázódtak a betegek hosszútávú túlélési esélyei.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 2016-ban indította útjára a Nekem Szól! Egészségértés pályázatot azzal a céllal, hogy díjazza, és minél több emberhez eljuttassa az egészségértéshez kapcsolódó legjobb kezdeményezéseket. Az idei pályázatot különösen aktuálissá teszi a pandémia, hiszen egy világjárvány idején még fontosabb, hogy a jó gyakorlatok minél szélesebb körben ismertté váljanak, ezzel is támogatva az egészségértés fejlődését. A mostani pályázatra 2019. október 1. és 2020. október 31. között Magyarországon futó vagy folyamatban lévő egészségértést támogató projektekkel lehetett nevezni.

„Talán éppen a rendkívüli járványhelyzet következtében a korábbiaknál is innovatívabb programokkal találkoztunk az idei Nekem Szó! Egészségértés pályázaton. Ez örömteli fejlemény, hiszen még inkább felértékelődött a hiteles, közérthető, egészséggel kapcsolatos kommunikáció” – mondta el a pályázat eredményeinek értékelése kapcsán Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója.

Az Egészségügyi intézmények és szakemberek kategóriát a Budapesti Szent Ferenc Kórház „Út az egészséghez” prevenciós és edukációs kardioprogramja nyerte, míg a Társadalmi szervezetek kategóriában a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Demencia Programját ítélte legjobbnak a szakmai zsűri. Az idei év egyik újdonsága, hogy az Egészségértés – Fókuszban a család témában különdíjat is osztottak, melyet az „Ablak a Világra” szülészeti adatbázis projektje nyert el.

A tavalyi évhez hasonlóan a zsűri által kiválasztott legjobb 10 pályaműről a közönség is szavazhatott a megújult www.nekemszol.hu honlapon, míg a legjobbnak ítélt, laikusoknak szóló, hiteles egészségügyi felvilágosítással foglalkozó projektet a Nekem Szól! Egészségértés Díj stratégiai partnere, a Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület különdíjjal díjazta. Mind a Közönségdíjat, mind a különdíjat a Biztos Kezek Alapellátó Gyermekorvosok Társaságának „Biztos kezekben a gyermekek” projektje nyerte el. A kategóriák, a Közönségdíj, valamint a család Különdíj győztesei egyenként bruttó 500.000 forintos, míg az Egészség-kommandó különdíjának nyertese bruttó 100.000 forint pénzdíjban részesült. A zsűri a pályázatok értékelésénél azok szakmai tartalmát, laikusoknak szóló érthetőségét, kreativitását és újszerűségét vette figyelembe az értékeléskor.

A 2020-as zsűri tagjai:

• Tóth Icó, a 2018-as Nekem Szól! pályázat egyik első díját is elnyerő, a méhnyakrákos nők gyógyulásáért és a megelőzésért dolgozó Mályvavirág Alapítvány elnöke
• Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője
• Kókai-Nagy Ákos, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke

A Nekem Szól! Egészségértés Díj 2020 nyertesei:

Egészségügyi intézmények és egészségügyi szakemberek kategória:

• Budapesti Szent Ferenc Kórház – „Út az egészséghez” prevenciós és edukációs lakossági kardioprogram
  • A kórház által indított egészségügyi tanösvények célja a szív- és érrendszeri betegséggel, magas vérnyomással élők, illetve cukorbetegek számára a rehabilitációt segítő túrákon túl a helyi lakosság „megmozgatása”, figyelmük felhívása az egészséges életmódra, a mozgás fontosságára. A túra során egyes alapvető egészségügyi mutatókat is mérni lehet, amit szakemberek értékelnek ki. 2015 óta eddig 6 tanösvényt indítottak, a résztvevők 5 százalékánál szűrtek ki komolyabb bajt vagy betegséget.

Társadalmi szervezetek, egyéb állami és gazdálkodó szervezetek és szakembereik kategória:

• Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Demencia Program
  • Magyarországon elsőként a Szabadtéri Néprajzi Múzeum indított el kifejezetten demenciával élő időseknek szóló programot, és egyedül a Múzeum fogad demenciával élő időseket múltidéző programokon. Felkészítő alkalmakat tartanak hozzátartozók és szakemberek számára, emellett a szélesebb látogatóközönség figyelmét is igyekeznek ráirányítani a betegségre, egyebek mellett az évente megrendezésre kerülő Alzheimer Világnap rendezvényükkel.

„Egészségértés – Fókuszban a Család” Különdíj:

• Ablak a világra – Szülészeti adatbázis – Anyai tapasztalatok a számok tükrében
  • A projekt alapgondolata egy olyan szülészeti adatbázis létrehozása, ahol anyai tapasztalatok alapján tájékozódhatnak a szülés előtt álló kismamák a kórházak szülőszobai és csecsemőosztályos gyakorlatáról. A tapasztalatok megosztásához részletesen kidolgozott kérdőívek készültek, melyet eddig több mint 12000 édesanya töltött ki. A projekt célja állandó visszajelzési és tájékozódási lehetőséget biztosítani a nők számára, valamint széleskörű, korszerű információkat nyújtani a szülés és a szoptatás kérdéseiben.

Közönségdíj és EgészségKommandó Különdíj:

• Biztos Kezek alapellátó Gyermekorvosok Társasága – Biztos kezekben a gyermekek
  • Az ország különböző részein praktizáló, alapellátó gyermekorvosokból álló csapat kezdeményezésének célja a családok informálása a koronavírus fertőzést érintő mindennapi kérdésekről és aktuális gyermekgyógyászati kórképekről, védőoltással kapcsolatos tudnivalókról a legfrissebb nemzetközi szakirodalom alapján. A tájékoztatókat iskolák, védőnők és intézmények nyomtatott formában is felhasználták.

A hazánkban működő gyógyszergyártó cégek elsősorban a társadalmi felelősségvállalás (CSR) szempontjából kerültek köztudatba az utóbbi években, de a környezetvédelem érdekében végzett tevékenységük is figyelemre méltó. Az iparág nem pusztán értékesít, hanem az ellátórendszer szerves részeként funkcionál a betegek gyógyításának folyamatában. Legyen szó hazai vagy nemzetközi, originális vagy generikus gyártóról, a cégek az üzleti stratégia részeként, a vállalat jövőbeni életképességének alapjaként tekintetnek a fenntarthatóságra, így hosszú távú terveiket nemcsak a gazdasági, hanem a környezeti és a társadalmi elvárások figyelembevételével alakítják ki.

A fenntarthatóság jegyében kifejtett, kezdetekben inkább ad hocnak mondható tevékenységek mára sokkal tudatosabbá váltak, professzionálisabb keretek között zajlanak, és napjainkban a legtöbb gyártó részletes, publikusan elérhető jelentések formájában összegzi az e téren elért eredményeket. A szóban forgó programok nem csupán arra teremtenek kiváló lehetőséget, hogy a szektor szereplői jobb kapcsolatot ápoljanak a kormányzattal, de hosszú távon a vállalat társadalmi megítélését is javíthatják, pozitív hatással lehetnek egy-egy cég image-ére.

A gyógyszeripar jelentős potenciált jelent a magyar nemzetgazdaság számára

A fenntartható fejlődés gazdasági pillérét tekintve elmondható, hogy a hazai gyógyszeripar a magyar gazdaság egyik sikerágazata, szerepe kiemelkedő a visegrádi régióban. Hagyományosan fontos szerepet tölt be az ország nemzeti jövedelmének megteremtésében és exportjában, valamint a hazai egészségügyi ellátásban. 2018-ban és 2019-ben a szektor exportforgalma nemzetgazdasági szinten is kiemelkedő eredményt ért el, a magyar gyógyszeripari kivitel világszinten kimagaslóan jó helyen áll. A gyógyszertermékek külkereskedelme kapcsán egyedül Magyarországnak pozitív az export-import egyenlege a V4-ek közül.

A világ 130 országában használnak Magyarországon gyártott gyógyszereket, és a magyar gyógyszeripar versenyképességét mutatja, hogy az itthon előállított gyógyszeripari termékek több mint 80 százalékát a világpiacon értékesítik. Az ágazat ugyancsak fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban, hiszen közvetlenül 23 ezer munkatársat alkalmaznak a hazai gyógyszergyárak, beszállítókkal együtt pedig ez a szám 40 ezer fölé emelkedik. Az iparág kutatás-fejlesztési kiadásai is jelentősek, a vállalati szektor 475 milliárdos K+F-ráfordításaiból 77 milliárdot a gyógyszeripar ad.

A magyar gyógyszeripar versenyképességének fenntartásához azonban hosszú távú, stratégiai gondolkodásra van szükség, hiszen a globális verseny és az árverseny jelentős kihívást jelent a szektor számára. 2020 januárjában a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium stratégiai megállapodást írt alá. A megállapodás alapján a hazai betegellátás biztonságos fenntartása érdekében a MAGYOSZ ösztönözni fogja tagvállalatait, hogy kutatás-fejlesztési és beruházási tevékenységüket a mindenkori piaci viszonyokhoz mérten folytassák, exportpiaci jelenlétüket folyamatosan növeljék, a foglalkoztatást belföldi és exportpiaci lehetőségeik függvényében bővítsék.

Együtt a gyógyszerhamisítás ellen

A fenntartható fejlődés részeként számos gyógyszeripari szereplő kiemelt tevékenységeként jegyzi a gyógyszerhamisítás elleni küzdelmet, ami a gyakorlatban elsősorban a szerializáció kötelező elfogadását jelenti a cégek részéről.

Az EU tagállamaiban 2019. február 9-étől kötelező a gyógyszergyártásban a gyógyszerdobozonkénti egyedi azonosító és a biztonsági elem használata. Ez a vállalatokra jelentős terhet rótt az egyszeri, nagyjából 20 milliárdos kiadással és az évi 4-5 milliárdos fenntartási költséggel. Ezen biztonsági intézkedések miatt a gyártók költségteher-növekedést és jelentős termelékenység-visszaesést szenvedtek el.

Szakértők szerint a gyógyszerhamisítás problémáját ez a rendelkezés nem oldja meg, mert bár az intézkedés a betegbiztonság növelésére irányult, ezeket a termékeket jellemzően az interneten keresztül, ismeretlen helyekről vásárolják az emberek. A probléma fontosságát jelzi egyébként, hogy az elmúlt időszakban a koronavírus-járványnak köszönhetően jelentősen felértékelődött az egészségügyi termékek online beszerzése. Mint arra az Inspira és az Altagrand közös, a koronavírus-járvány hatását vizsgáló 2020-as piackutatása rámutat, a felnőtt lakosság 52 százaléka már nem ragaszkodik az egészségügyi termékek kizárólag személyes úton történő beszerzéséhez, és egyre többen preferálják a digitális csatornát a vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlása során.

A betegek és vásárlók védelmét igyekszik biztosítani, hogy a legális gyógyszer-kereskedelem Magyarországon szigorúan szabályozott. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet ellenőrzi a gyógyszer útját a patikáig, azaz a gyógyszerek minőségét, hatásosságát és biztonságos alkalmazhatóságát, valamint a gyártóhelyek megfelelőségét, illetve a gyógyszer-nagykereskedők tevékenységét. Az ÁNTSZ pedig magát a kiskereskedelmi gyógyszerforgalmazást (patikák, külön engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi üzletek) felügyeli. A gyógyszerhamisítás Magyarországon a teljes forgalomnak egyelőre 3-5 százalékára becsülhető, az európai tendenciák azonban azt mutatják, hogy egyre nagyobb lesz ez az arány. A keresett termékek között kiemelt helyen szerepelnek az antidepresszáns és a potencianövelő készítmények.

Önszabályozás a felelős marketingtevékenységre és a korrupcióellenes magatartásra vonatkozóan

A gyógyszeripari fenntartható fejlődés és társadalmi felelősségvállalás sajátos eleme az etikus magatartásra és a transzparenciára vonatkozó önszabályozás. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) összeurópai kezdeményezése részeként – az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) gondozásában, szoros együttműködésben az egészségügyi szakemberekkel, így például a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Kórházszövetség képviselőivel – a piaci szereplők önszabályozása keretében megszületett Magyarországon is az úgynevezett Transzparencia Kódex. Ennek rendelkezéseit a legtöbb gyártó kötelezően követendő irányelvekként ismeri el.

A kódex irányelveinek célja egy olyan gyakorlat megvalósítása, amelynek keretében a gyógyszeripar az egészségügyi szakembereknek, illetve szolgáltatóknak/szervezeteknek átlátható módon nyújt anyagi támogatásokat, és az egyes juttatásokat kategóriánként közzéteszi. Ennek köszönhetően a nyilvánosság számára is követhetővé válnak az egészségügybe érkező, a felbecsülhetetlen értékű közös munka hátterét biztosító juttatások, támogatások. A kódex – természetéből fakadóan – az önszabályozás jegyében a jogi normáknál szigorúbb követelményrendszert fogalmaz meg. A rendelkezéseket magukra nézve kötelezőnek elismerő gyógyszeripari vállalatok 2016 óta honlapjuk nyilvános felületén teszik közzé a támogatási adatokat.

A gyógyszeripari és az egészségügyi szakemberek együttműködése pozitív hatást gyakorol a betegellátás minőségére és a jövőbeni kutatások értékére. A gyógyszeripar és az orvosok közötti együttműködés során a gyógyszeripari vállalatok biztosítják, hogy az orvosok hozzáférhessenek a legújabb tudományos tényeken alapuló tréningekhez és információkhoz, valamint a terápiás gyakorlathoz. A folyamatos képzések emelik a gyógyítás színvonalát, segítik az innovatív, fejlett gyógyszerek elterjedését, és a betegek széles rétegeinek adnak új esélyt az életminőségük javítására.

Kiemelt célok között a környezetvédelem

A környezet védelme már szinte alapkövetelményként jelenik meg a gyógyszercégek működésében, stratégiájában. A környezethez való hozzáállás része az üzleti hatékonyságnak, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre, valamint a környezetre gyakorolt hatás folyamatos monitorozására, csökkentésre. A legtöbb szereplő ezt nemcsak magára, de beszállítóira nézve is kötelező érvényűnek tekinti.

A legnagyobb gyártók honlapján évről évre követhető, részletes jelentéseket találunk magyar vagy angol nyelven a környezetvédelem érdekében tett tevékenységeik mérési paramétereivel, eredményeivel. Általánosságban elmondható, hogy a gyógyszeripari ökológia legfontosabb elemei között a tisztább termelést, az energiaracionalizálást, a levegő tisztaságának megőrzését, a zajvédelmet, a szennyvízkezelést, a talajvíz-kármentesítést, a hulladékgazdálkodást, a veszélyes hulladékok kezelését, valamint az újrahasznosítás lehetőségeinek keresését, kihasználását említik a cégek.

A környezetkímélés szempontjai ma már a gyógyszeripari marketingben is kezdenek előtérbe kerülni azáltal, hogy a digitális kommunikáció lehetőséget nyújt a papíralapú reklámanyagok mennyiségének optimalizálására, jelentősebb csökkentésére.

A MAGYOSZ és tagvállalatai úttörő szerepet játszottak a környezet védelme érdekében tett intézkedések kezdeményezésében. Nevükhöz köthető többek között:

• az első hazai veszélyeshulladék-égető építésének szorgalmazása;

• számos légtisztító berendezés (katalitikus oxidáló, kriogénkondenzátor stb.) alkalmazásának bevezetése;

• önkéntes környezeti jelentések publikálásának ösztönzése;

• begyűjtési akciók kezdeményezése a lakossági gyógyszerhulladékra vonatkozóan;

• olyan kibocsátási paraméterek mérésének bevezetése, amelyek nem szabályozottak általános határértékkel, de ellenőrzésük – az elővigyázatosság jegyében – kiemelten fontos.

Felelősségvállalás a társadalom egészéért

Napjainkban szinte általánosnak tekinthető, hogy a gyógyszeripari cégek nemcsak piaci üzletfeleiket és munkavállalóikat tekintik kiemelten fontos partnerüknek, de a társadalom egészéért is felelősséget vállalnak. Felelősségük nem merül ki az emberek gyógyításában és az ehhez szükséges kutatási-fejlesztési tevékenységekben, különböző társadalmi programok kidolgozására, megvalósítására is nagy hangsúlyt fektetnek.

A társadalmi felelősségvállalás jegyében végzett tevékenységek köre széles, idetartoznak többek között:

• az egészségvédelem támogatása (szűrővizsgálatok, betegedukáció, a hazai lakosság – kiemelten a fiatal generációk – egészségtudatosságának javítása, véradás szervezése stb.);
• oktatási kezdeményezések, tudásmegosztás, együttműködések;
• az egészségügyi szakemberek támogatása (tudományos eredményeikben, a legújabb ismeretek megszerzésében és tudásuk karbantartásában korszerű szakmai információk átadásával);
• a fiatal orvosok (rezidensek) munkájának ösztönzése, megbecsülése;
• utánpótlás-nevelés, tehetséggondozó programok (a diákok tudományos érdeklődésének felkeltése a gyógyszeripar iránt);
• önkéntesség, anyagi segítség, adományozás (különböző egészségügyi/beteg/civil szervezeteknek);
• a munkavállalók támogatása (az óvodai, bölcsődei ellátás biztosítása, nyári gyermektábor szervezése, a szülés után visszatérés támogatása).

A fenntartható fejlődés ösztönzése nemcsak az iparág érdekvédelmét ellátó AIPM és MAGYOSZ tevékenységében jelenik meg, de a hazánkban működő legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi és -kiskereskedelmi vállalatok, hálózatok működési filozófiájának is központi eleme. Ily módon a szektor együttes fellépése jelentősen támogatja és kölcsönösen erősíti a fenntartható fejlődés hosszú távú céljainak teljesülését az egészségügy területén.

Szerző: Kiss Katalin | healthcare account manager | Inspira Research

Ez a cikk eredetileg a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számában jelent meg. 

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon. 

Bizakodóan tekintenek a magyarok a gazdaság koronavírus-járványt követő visszaépülésére: több mint harmaduk (35%) szerint akár már 3-6 hónap alatt elérheti a hazai gazdaság a járványt megelőző teljesítményét, 39 százalékuk szerint pedig 1 év alatt történik meg a felzárkózás. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából készített országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei alapján kevesebben vannak, akik 2 évre, vagy annál is későbbre teszik a gazdaság visszaállását (24%), és mindössze 4 százalék gondolkodik annyira borúlátóan, hogy a korábbi teljesítményt már soha nem fogjuk elérni.

Gyógyszeripar: a leginkább válságálló szektor

A kutatás feltérképezte, hogy a magyarok szerint melyek a leginkább válságálló iparágak, azaz melyik mennyire tudja megőrizni a teljesítményét a koronavírus-járvány időszakában is. Az eredmények alapján a válaszadók a gyógyszeripart gondolják a legstabilabbnak: közel háromnegyedük (73,4%) szerint válságálló ez a szektor.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója ehhez kapcsolódóan elmondta: a koronavírus-krízisben még inkább felértékelődött az innováció értékteremtő szerepe, a gyógyszeripar, ezen belül pedig a fejlesztésorientált gyógyszergyártók kiemelkedően stabil szereplők. Ezt támasztja alá az is, hogy az innovatív gyógyszervállalatok a nehéz időszakban is a munkahelyek biztosításával, a munkaképesség fenntartásával erősítik a magyar gazdaságot, és hozzájárulnak az egészségügyi rendszer működtetéséhez, a magyar betegek gördülékeny gyógyszerellátásának biztosításához. A kutatás azt is megerősítette, hogy a szektor szerepe a védekezést követő időszakban is nélkülözhetetlen: a megkérdezettek több mint kétharmada (72,4%) gondolja fontosnak a gyógyszeripart a koronavírus-járványt követően a gazdaság újraindításában.

Válságállóság tekintetében a telekommunikációs és technológiai szektor került második helyre (72,4%), harmadik pedig az energetikai ipar (69%) lett. Összhangban a mindennapi tapasztalatokkal és a statisztikai adatokkal, leginkább sérülékenynek az autóipart, a turizmust és az építőipart látják a megkérdezettek.

A munkaképesség fenntartása a gazdaság újraindításának egyik legfontosabb feltétele

Az egyes iparágak válságállóságának megítélése mellett az AIPM kutatásában a válaszadók 5 fokú skálán értékelték a krízishelyzettel, valamint a gazdaság újraindításával kapcsolatos különböző állításokat. Az eredmények alapján a megkérdezettek az emberek egészségét, munkaképességét (4,4), a magas képzettséget igénylő munkahelyek megtartását (3,9), valamint a stabil egészségipari szereplőket, így az innovatív gyógyszergyártókat is nélkülözhetetlennek gondolják a gazdaság újraindításához. A válaszadók többsége egyetért azzal (3,7), hogy a koronavírus-járványhoz hasonló helyzetek kezelése miatt a fejlesztésorientált gyógyszercégek magyarországi tevékenysége nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) Dr. Kókai-Nagy Ákost választotta meg új elnökének, aki 2017-től az Elnökség tagjaként vesz részt a szervezet munkájában. Dr. Kókai-Nagy Ákos a Semmelweis Egyetemen szerezte meg diplomáját, majd számos továbbképzést követően 2012-ben végezte el a Purdue University International Master of Management EMBA képesítését. Karrierje során több gyógyszercégnél látott el vezetői feladatokat Magyarországon és külföldön egyaránt, egyebek mellett 2012-től az Astellas Pharma dániai ügyvezetője volt. 2017-től a Biogen gyógyszeripari cég magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója.

A több mint 21 év gyógyszeripari tapasztalattal rendelkező szakember a kinevezése kapcsán elmondta, folytatni kívánja elődje, Dr. Vereckei Péter azon törekvését, hogy a mainál még kiszámíthatóbbak, átláthatóbbak és rendszeresebbek legyenek a társadalombiztosítási támogatási döntések, így az eddig sok esetben megfelelő gyógyszer hiányában nem vagy nehezebben kezelhető betegségek hatékonyabb kezelését szolgáló új, innovatív terápiák minél hamarabb hozzáférhetővé váljanak a magyar betegek számára is. Emellett személyes ambíciója, hogy a magyar betegek érdekében tett erőfeszítések megerősítése kapcsán a hazai egészségügy többi szereplőjével – így a betegszervezetekkel, az egészségügyi szakemberekkel, az iparági szervezetekkel és az egészségügyi kormányzattal egyaránt – még gördülékenyebb és konstruktívabb együttműködés alakuljon ki, és a folyamatban lévő új nemzeti egészségipari stratégiában foglalt célok – többek között az innovációhoz való hozzáférés gördülékenyebbé tétele, valamint a hazai klinikai vizsgálatok magyar betegek és a nemzetgazdaság érdekében történő megerősítése – mihamarabb megvalósulhasson – tette hozzá.

Dr. Kókai-Nagy Ákos az AIPM céljaival összhangban kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar gyógyszerkassza érje el a visegrádi országok nettó gyógyszerkiadásának reálértéken számolt átlagát. Ennek kapcsán az AIPM célkitűzései közé tartozik a gyors, rugalmas és kiszámítható gyógyszerár-támogatási rendszer kialakításának előmozdítása, valamint az ágazatot sújtó terhek csökkentése, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez.

A 2018-ban az AIPM élére két évre megválasztott Dr. Vereckei Péter elmondta, kinevezésekor egyik fontos célja volt, hogy növekedjen a 21. századi gyógyszerinnováció társadalmi értékének elismertsége, melyben az AIPM komoly sikereket ért el az elmúlt két évben. A leköszönő elnök elmondta, hogy Dr. Kókai-Nagy Ákos személyében az AIPM célkitűzéseit maximálisan támogató, az elmúlt évek sikeres közös munkáját folytató, kiváló szakember került az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének élére.