A mesterséges intelligencia (MI) leegyszerűsítve a gépek emberi gondolkodáshoz hasonló tulajdonságait jelenti. Egyre több technikai eszköz már nem csupán adatokat fogad, de azokat fel is dolgozza, illetve akár reagál is rájuk, vagy éppen új dolgokat tanul meg segítségükkel. A gépi tanulás, a genetikus algoritmusok és a megerősítéses tanulás fogalmakat az ötvenes években hozta be a köztudatba Alan Turing, akinek életéről film is készült Kódjátszma címmel. A második világháborúban a német titoksító berendezést, az Enigmát feltörő szakember nevéhez fűződik a Turing-tesz kialakítása, amelynek lényege, hogy felmérje, egy adott gép képes-e gondolkozni, azaz olyan válaszokat adni, mint egy ember.

Az ötvenes évek végén alkotta meg John McCarthy a Lisp programozási nyelvet, amely az egyik legrégebbi, ma is használt ilyen nyelv. McCarthy a mesterségesintelligencia-kutatások egyik úttörője, aki igen pozitívan látta az MI jövőjét, magát az MI kifejezést is ő találta ki 1955-ben. McCarthy játszotta az első számítógépes sakkmérkőzést szovjet tudósok ellen, az általa megalkotott Lisp pedig a korszak mesterségesintelligencia-kutatásainak alapja lett.

A hatvanas években megszületett ELIZA, a Joseph Weizenbaum által létrehozott program, amely a mai MI-rendszerekhez képest ugyan roppant egyszerű, az akkori technikai színvonalhoz mérten azonban meglehetősen valósnak tűnő emberi reakciókra képes alkalmazás volt. A Pygmalion virágáruslányáról elnevezett algoritmus (mai szóval chatbot) a beszélgetőtárs mondataiból emelt ki kulcsszavakat, és azokat behelyettesítve hozott létre értelmesnek tűnő mondatokat válasz gyanánt, ezzel szimulálva a beszélgetést. Fejlesztőjét is meglepte, hogy mennyien komolyan vették, az eredetileg inkább paródiának szánt megoldást, amely valójában inkább egy férj-anyós közötti egyoldalú csevegést imitált.

Hans Moravec, akinek nevéhez a Moravec-paradoxon is köthető, ezt követően alkotta meg az első, számítógép által vezérelt járművet, amely akadályokkal berendezett pályákon navigált. A tudós paradoxonja sok tudóstársára lelombozóan hatott, hiszen megdöntötte az eddigi optimista jóslatokat az MI jövőjéről. Az elmélet szerint ugyanis a gépek számára a magas szintű gondolkodás (tehát a logikai, matematikai feladatok megoldása) sokkal könnyebben tanulható, mint az ember számára egyszerűnek vélt olyan szenzomotoros készségek elsajátítása, mint az arc felismerése, vagy egy tárgy felvétele egy asztalról.

Az áttörés az 1990-es év végén jött el, amikor ember és gép sakkjátszmáját nagy fölénnyel nyerte a Deep Blue nevű, 20 millió dollárból kifejlesztett sakkszámítógép, ezzel legyőzve a történelem legnagyobb sakknagymesterét, a világklasszis orosz Garri Kaszparovot, aki vereségét nem éppen viselte profi módjára. Deep Blue további „fellépéseken” ugyan nem vett részt, az IBM-en belül azonban igazi sztárként kezelték a személyiségi jegyekkel nem rendelkező gépet.

Ezt követően egymás után jöttek létre a ma is ismert, minket körülvevő technikai megoldások és eszközök, amelyek nem csupán a mindennapi életünket igyekeznek könnyebbé tenni, de a tudomány rengeteg területén nyújtanak segítséget a legnagyobb koponyáknak. Egy sor okos és segítőkész nő lépett a nappalink és életünk középpontjába Siri vagy Alexa személyében, Sophia, a robot pedig már állampolgársággal is rendelkezik.

Rengeteg vita övezi a tudósok világában az MI jövőbeli szerepét, az azonban tény, hogy minden ember életét és jövőjét közvetlenül érinti a technológia fejlődése.. A Future Talks powered by MVM online, interaktív talk show-n a terület nagyágyúi mondják el, hol áll a technológia, és hogy mire számíthatunk tőle – november 30-án, 18 órától. Élőben jelentkezik Amerikából a tudománykommunikációs világsztár Neil deGrasse Tyson, Stuart J. Russell, a Berkeley Egyetem professzora. Részt vesz a beszélgetésben Tilesch György, az egyik legkeresettebb MI-szakértő, a Mesterség és Intelligencia: BetweenBrains társszerzője, Buzsáki György világhírű agykutató, illetve Kishonti László, az önvezető autók technológiáját fejlesztő AImotive alapító-vezérigazgatója is.

Kérdéseit bárki felteheti a szakértőknek november utolsó napján.

A világsztár Neil deGrasse Tyson exkluzív videóüzenete:

További információk: https://mvmfuturetalks.hu/

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/398239114862049/

A talk show ingyenesen, regisztráció nélkül, bárki által megtekinthető az MVM Facebook- és Youtube-csatornáján, illetve a Future Talks – powered by MVM honlapján november 30-án 18 órától.

Az esemény nyelve angol, de magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítanak.

Az együttműködés eredménye egy kereskedelmi szempontból is életképes, automata parkolási rendszer. A prototípus járművek olyan technológiai megoldást mutatnak be, amelyet autógyártók és autóipari beszállítók használhatnak majd.

A kísérleti autók Budapest több mélygarázsában képesek emberi beavatkozás nélkül szabad helyet keresni és biztonságosan leparkolni. Az automatizált vezetési funkciókat az AImotive aiDrive AI-alapú szoftvere biztosítja, amelyet több nemzetközi autóipari szereplővel együtt dolgozva fejleszt a magyar cég. A HERE Technologies a mélygarázsok térképét készítette. A Vodafone parkolószenzorai, amelyek a parkolóhelyek foglaltságát jelzik a rendszernek, a szolgáltató Keskenysávú-IoT (NB-IoT) hálózatán keresztül kommunikálnak.

A térképeket, beleértve a parkolóhely-információkat, a Vodafone mobilhálózatán keresztül tölti le az autó szoftvere a mélygarázsok bejáratánál. Ennek köszönhetően a térképek mindig naprakészek, és a sofőrök még kiszállás előtt megtudhatják, hogy járművük hol fog parkolni. A járműveket az aiDrive a beérkező szenzoradatok alapján a szabad parkolóhelyeket és a térképet felhasználva vezeti a mélygarázsban, és új helyet keres, ha az eredetileg kiválasztott parkolót útközben elfoglalták.

“Egy ilyen automata parkolósofőrrel a vezetőknek nem kell üres parkolóhelyek keresésére pazarolni az idejüket. Ráadásul a rendkívül pontos rendszernek köszönhetően sokkal közelebb állhatnak egymáshoz az autók, így több jármű férhet el ugyanabban a mélygarázsban” – hangsúlyozta Kovács Péter, az AImotive termékekért felelős vezetője. – “Az automata parkolásra skálázható és megfizethető megoldást találni rendkívül fontos lépés az önvezetés irányába.”

“Számtalan előnye lehet a vezetéknélküli kommunikációnak az autóiparban, és a vezetés-automatizálás ilyen módja csak egy példa. Több sikeres kültéri okosparkolással kapcsolatos projekt után ez a fejlesztés lehetőséget adott arra, hogy az NB-IoT megoldásainkat mélygarázsokban tegyük próbára. Így rendkívül hasznos tapasztalatokat gyűjthettünk a jövő közlekedéséről még az 5G technológiák elterjedése előtt.” – nyilatkozta Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág Vezérigazgató-helyettese.

„A forgalmi torlódások és a kevés parkolóhely a legfontosabb problémák közé tartoznak, amelyekkel a belvárosokban manapság szembesülünk” – mondta Knuth Sexauer, a HERE Technologies szenior értékesítési igazgatója. – „Ez a megoldás jól szemlélteti a szakmai partnerségben rejlő együttműködés erejét, amelynek segítségével komoly problémákat oldhatunk meg és a technológiát az életminőségünk javítására használhatjuk.”

A CMO pozíciót a cég azért hozta létre, hogy a jelentős befektetők révén elért fejlesztéseikkel globálisan vezető szereplővé válhasson, a legnagyobb autógyártóknak beszállítva. Dózsa Imre korábban hasonló feladatkört látott el a szintén autóipari, navigációval foglalkozó, időközben nagyvállalattá nőtt NNG-nél.

“Nagyon örülök, hogy ismét aktív részese lehetek egy hazai cég globális növekedésének. A feladat pedig rendkívül hálás, mivel a vállalat technológiai felkészültsége a világ élvonalában, a Tesla tudásával egyező szinten van” – vélekedik a szakember.

Dózsa Imre 2015 óta irányította a UPC Magyarország kommunikációs tevékenységét, 2016 és 2018 között ő felelt a UPC CEE régiójának kreatív fejlesztéséért, ami alatt teljes márka-újrapozícionálásra is sor került. Pályafutását a Leo Burnett Budapest reklámügynökségnél kezdte, ahonnan a Vodafone reklámmenedzseri, majd az NNG kommunikációs vezetői posztjára váltott.

A Filter.hu rendszerének alapja a saját fejlesztésű hírgyűjtő szoftver és az egyedi kialakítású webes megjelenítési felület. A portál jelenleg több mint száz témában automatizáltan, algoritmus segítségével gyűjti az online elérhető megjelenéseket, amelyeket szerkesztői támogatással, időrendi sorrendben, intuitív felhasználói platformon tesz közzé. Az egyes hírek címe, illetve pár szavas bevezetője alapján a látogatók továbbkattinthatnak az eredeti hírforrásra.

Az oldalon a saját téma elindítása és szerkesztése egyszerű, gyorsan megtanulható. A Filter.hu az általunk megadott kulcsszavak alapján összegyűjti a témában található cikkeket, majd közülük idővonalra rendezi azokat, amelyeket fontosnak vagy érdekesnek találunk. A kulcsszavas kereső egyszerűen használható logikai kódokkal pontosítható. Beállítható azoknak az oldalaknak a listája is, amelyek cikkeit mindig – vagy épp soha nem – szeretnénk az ajánlott anyagok között látni. Emellett megadhatunk két szempontot (nézőpontot), amelyek alapján a beszerkesztett tartalmakat az oldalunk csoportosítja – így szétválhatnak például az eredeti témát alátámasztó és cáfoló (pró és kontra) cikkek vagy a magyar és idegen nyelvű anyagok. Ez plusz struktúrát ad a gyűjtésnek és segít a látogatóknak egyből átlátni a témát. A felhasználók – egy bloghoz hasonlóan – akár saját cikkeiket is közzétehetik, hozzáadhatják saját témájukhoz vagy megoszthatják más felületeken. A Filter.hu szemlézi ezeket a tartalmakat, így a legizgalmasabb cikkek a hírszűrő saját témáiban is megjelenhetnek, de akár a címlapra is kikerülhetnek.

A módszerrel praktikusan és könnyen egy helyre összegyűjthetünk más látogatók számára is értékes és hasznos tartalmakat. A komment motor segítségével pedig az érdeklődők meg is beszélhetik, ki, mit gondol az adott témáról vagy akár az egyes cikkekről. A felhasználók eddig is változatos témákban indítottak oldalakat – többek között az óraátállításról, a globális felmelegedésről vagy a Terézvárosról.

A témák szerkesztőinek a Google Analytics ingyenes szolgáltatása segítségével lehetősége van a látogatottság követésére. Sőt, a Google AdSense hirdetési kód oldalba illesztésével akár hirdetést is indíthatunk és pénzt kereshetünk saját tematikus oldalunkkal.

A Filter.hu nemcsak arra alkalmas, hogy érdeklődők indítsanak maguknak vagy a nyilvánosságnak különböző témájú oldalakat. Az oldal algoritmusát egyedi tematikus portálok, sőt vállalati tudásmegosztó rendszerek is felhasználhatják hírszűrési megoldásokra. Így a Filter motorjával működik a startup világ magyar és angol nyelvű információit közlő Startupinfos.com vagy a személyes fejlődéssel, önfejlesztéssel, karrierrel, testi és lelki egészséggel foglalkozó Beyourbest.hu. A Filter emellett belső információs rendszert alakított ki az AImotive, az önvezető autókhoz mesterséges intelligencián alapuló szoftvert fejlesztő magyar startup részére.

Híralapú információs és edukációs belső rendszert hozott létre az AImotive a Filter platformja és algoritmusa használatával. A cég munkatársai a belső elérésű felületen hamarosan folyamatosan hozzájuthatnak a legfontosabb szakmai, üzleti és iparági hírekhez. A kollégák hozzá is szólhatnak a hírekhez, így a korábbi e-mailes véleménycsere is átkerülhet a Filter által kialakított felületre. A létrejövő adatbázis segítséget nyújt abban, hogy a munkatársak tudását folyamatosan naprakészen tartsa a vállalat, miközben szűrten és áttekinthetően rendszerezve találják meg a szakmai híreket a nemzetközi hírvilágból.

A rendszer támogatja az AImotive külső tartalomszolgáltatását is. Az adatbázisban szereplő, elsősorban külföldi forrásokból származó hírek vagy akár a cég saját cikkei – szerkesztői döntés alapján – kikerülhetnek akár a vállalat publikus online felületeire is.

Az AImotive egy – nemzetközi szinten jegyzett – hazai startup, amely az önvezető autózás megvalósításán dolgozik. Partnerei között van a PSA csoport, a Volvo és a SAIC is. A cég elsőként kapott engedélyt a magyar hatóságoktól, hogy önvezető autóit forgalomban tesztelje 2017 nyarán. Az AImotive képviseletet működtet a Szilícium-völgyben, tesztautói Kaliforniában és Franciaországban is futnak, emellett Japánban, Kínában és további amerikai államok közútjain is tervez tesztelést. A kétszáz főt – mesterségesintelligencia-kutatókat, robotikai szakembereket, autóipari mérnököket, szoftverfejlesztőket és -tesztelőket, illetve szimulációs csapatot – foglalkoztató cég év elején 38 millió dollár (mintegy 10 milliárd forint) kockázatitőke-befektetéshez jutott, amelynek segítségével folytatják a fejlesztéseket és a nemzetközi terjeszkedést.

A Filter.hu az interneten található információkat rendezi könnyen érthető és jól kezelhető témákba. A portál rendszerének alapja a saját fejlesztésű hírgyűjtő szoftver és az egyedi kialakítású webes megjelenítési felület. A portál jelenleg több mint száz témában automatizáltan, algoritmus segítségével gyűjti az online elérhető megjelenéseket, amelyeket szerkesztői támogatással, időrendi sorrendben, intuitív felhasználói platformon két, esetenként pró és kontra szempont szerint csoportosítva tesz közzé. Az egyes hírek címe, illetve pár szavas bevezetője alapján a látogatók továbbkattinthatnak az eredeti hírforrásra.

„Az AImotive önvezető rendszere a rohamtempóban fejlődő mesterséges intelligencián alapul. Ahhoz, hogy a terület innovációival lépést tudjunk tartani, kulcskérdés, hogy kollégáink mindig könnyen hozzájussanak a legfrissebb tartalmakhoz, és azokat meg is tudják beszélni egymással” – mondta Kis Dávid, az AImotive CTO-ja.

„Az együttműködés keretében első alkalommal fejlesztettünk olyan vállalati belső információs felületet, amely a Filter motorjával fut” – hangsúlyozta Grégász Zsolt, a Filter.hu egyik alapító tulajdonosa. – Algoritmikus, automatizált alapjainak köszönhetően portálunk az információcserét és a tudásmegosztást támogató rendszerek fejlesztésére is alkalmas. Az újfajta megoldással a minőségi információ iránti növekvő hazai és nemzetközi igényre tudunk hatékony választ adni” – tette hozzá.